Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)
1814-09-16 / 23. szám
les fog lenni. Az árusok ez vásárosok ,ío* okatlan sokasággal érkeztek oda a’ Helvétziai es Angliai mindenfele fábrikai szerzemények K el-A’ Sergi nagy írertzegsegben roegparantsoltatott, hogy a* Frantzia czégérírások (vagy minden féle árusoktól kitétetődő czím írások) hányattassanak le , és tétessenek német ilyen írások hellyekbe. A’ parantsolatnak fundamentomáúl ezek hozatnak elő, hogy a’ nép ott nem érti a’ Frantzia írást; hogy ezek a’ népet az előbbeni elnyomattatásnak állaponyára emlékeztetik, és hogy , ha a’ Frantziák ezen írásokat meg akarják érteni, másoktól megtudakozhatják ’s megtanulhatják éppen úgy, mint a’ Németek tselekesznek, ha Frantzia országba mennek. Frantzia Ország. A’ gabonának Frantzia országból való kihordattatása miatt Boulogne városában is nagy lárma történt. A* nép egy gabonakupé lítrektiálása rév menyén, azt úgyszellyel rontotta, hogy tsak a’ kőfalai állottak fenn. A’ ház’ tulajdonosát is kereste a’ nép , de ez már a’ katonaság’ oltalmazása alá adta vala magát, melyből a’ lett, hogy a’ katonáktól elakarván az embert venni a’ sokaság, tehát a’ nép és katonaság között is veszekedés támadott. A’ komroandirozó tiszt két versben czibáltatott le a’ földre. — A* Monitorben ilyen tudósítás jött ki ezen dologról, Boulognéból Augustus’ 20-dik napján : —„ „A’ gabonának rendfelett nagy bősége , ’s annak nállunk még a’ múlt esztendőkről meg maradtt sokasága, és az ezen esztendőbéli igen bőséges aratás, Frantzia országban mindenütt közönségessé tették vala annak óhajtását, hogy a’ gabonának szárazon vízen való kivitethetése, bölts megszoríttatásokkal megengedtessék. Ezt kívánja a’ közönséges és magános haszon, ezt kívánja a’ mezei munkának és kereskedésnek virágzása. Ezt a’ kivitelt egy irissalyi kémlelés a’ múlt Túl. 26-dikán , minden érthető előre való vigyázásniak megparartsolasával,megengedte vala- A’ mi városunkban azon közben ez az engedelemnéminemű ellenkezésre talált, de a’ mellyet tsak annak tulajdoníthatunk , hogy a’ dolgoknak mostani állapodja még nem elnéretes, és hogy az embereknek az a’ kedvetlen resultatum jutott eszekbe, melyet fazon Országrészek alatt, a’ melly a’ mostanival semmi részben meg nem egygyez, hasonlóképpen valamelly kivitelt is lelő engedelem okozott volt. A polgári tisztviselői kar a’ mostani alkalmatossággal igen gyengén, a’ katonaság ellenben úgy viselte magát, mint illik az igazi katonasághoz. Berry ő K. Hertzegsége hű városunkba megérkezvén a’ dolgot megvisgáltatta , ’s hasznosnak lenni találta azt, hogy a’ Prefektust hivatalából Letetesse, azért, hogy ezen példa - adás által hathatósan kinyilatkoztassa, minémű tisztelettel tartozzanak az elöljárók a’törvényekhez, ’s minémű eltökéltettséget köteleztetnek mutatni azoknak béreizettetésekbe. Ezen szempillanattól fogva semmi nyoma nem látszott annak, hogy valaki magát az említett rendelésnek ellene szegezni megpróbálta volna.“ Myskor as Király abból a’ nagy bálból, mellyet Páris városa néki Aug. 29-dikén éjjel a’ Tanátsháznál adott, eljött, egyéb bútsúzódó szavai között ezeket is mondotta: — „Ilyen szép, ’s kiváltképpen a’ szívemet így megillető mulatságban még soha nem voltam. Ezen napot életemnek legszerentséssebb napjai közzé számlálom.“—* Mikor az ő Felsége fogadtatására az első szálában felálíttatott thronusz felibe helyheztetve lévő iV-dik Henrich képét meglátta, ilyen szókra fakablott ő Felsége: •— „Felettébi szerentésnek tar’tanám magamat, ha a’ felől meggyőzhetném alattvalóimat, hogy én ezen jó Királynak, kinek képe előttünk áll, országlásit, a’ magam országlásának finormértékévé választottam légyen. A’ körűlöttem álló Princzek az én