Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)

1814-09-16 / 23. szám

les fog lenni. Az árusok ez vásárosok ,ío* okatlan sokasággal érkeztek oda a’ Helvétziai es Angliai mindenfele fábrikai szerzemé­ny­e­k K e­l-A’ Sergi nagy írertzegse­gben roegpa­­rantsoltatott, hogy a* Frantzia czégérírások (vagy minden féle árusoktól kitétetődő czím­ írások) hányattassanak­­ le , és tétessenek német ilyen írások hellyekbe. A’ paran­­tsolatnak fundamentomáúl ezek hozatnak elő, hogy a’ nép ott nem érti a’ Frantzia írást; hogy ezek a’ népet az előbbeni el­­nyomattatásnak állaponyára emlékeztetik, és hogy , ha a’ Frantziák ezen írásokat meg akarják érteni, másoktól megtudakozhat­­­ják ’s megtanulhatják éppen úgy, mint a’ Németek tselekesznek, ha Frantzia ország­ba mennek. Frantzia Ország. A’ gabonának Frantzia országból való kihordattatása miatt Boulogne városában is nagy lárma történt. A* nép egy gabona­­kupé lítrektiálása rév menyén, azt úgyszel­­lyel rontotta, hogy tsak a’ kőfalai állot­tak­ fenn. A’ ház’ tulajdonosát is kereste a’ nép , de ez már a’ katonaság’ oltalma­zása alá adta vala magát, melyből a’ lett, hogy a’ katonáktól elakarván az embert venni a’ sokaság, tehát a’ nép és katona­ság között is veszekedés támadott. A’ kom­­roandirozó tiszt két versben czibáltatott le a’ földre. — A* Monitorben ilyen tudósí­tás jött­ ki ezen dologról, Boulognéból Augustus’ 20-dik napján : —„ „A’ gabonának rendfelett nagy bősé­ge , ’s an­nak nállunk még a’ múlt eszten­dőkről meg maradtt sokasága, és az ezen esztendőbéli igen bőséges aratás, Frantzia országban mindenütt közönségessé tették vala annak óhajtását, hogy a’ gabonának szárazon vízen való kivitethetése, bölts megszoríttatásokkal megengedtessék. Ezt kívánja a’ közönséges és magános haszon, ezt kívánja a’ mezei munkának és keres­kedésnek virágzása. Ezt a’ kivitelt egy irissalyi kémlelés a’ múlt Túl. 26-dikán , minden érth­ető előre való vigyázásniak meg­­para­rtsolasával,­megengedte vala- A’ mi városunkban azon közben ez az engedelem­­néminemű ellenkezésre talált, de a’ mel­lyet tsak annak tulajdoníthatunk , hogy a’ dolgoknak mostani állapodja még nem el­­n­­éretes, és hogy az embereknek az a’ kedvetlen resultatum jutott eszekbe, m­e­­­lyet fazon Országrészek alatt, a’ melly a’ mostanival semmi részben meg nem egy­­gyez, hasonlóképpen valamelly kivitelt is­­ lelő engedelem okozott volt. A­ polgári tisztviselői kar a’ mostani alkalmatossággal igen gyengén, a’ katonaság ellenben úgy viselte magát, mint illik az igazi katona­sághoz. Berry ő K. Hertzegsé­ge hű váro­sunkba megérkezvén a’ dolgot megvisgál­­tatta , ’s hasznosnak lenni találta azt, hogy a’ Prefektust hivatalából Letetesse, azért, hogy ezen példa - adás által hathatósan­ ki­nyilatkoztassa, mi­némű tisztelettel tartoz­zanak az elöljárók a’törvényekhez, ’s m­iné­­mű eltökéltettséget köteleztetnek mutatni azoknak béreizettetésekbe. Ezen szem­­­pillan­attól fogva semmi nyoma nem lát­szott annak, hogy valaki magát az említett rendelésnek ellene szegezni megpróbálta volna.“ Myskor as Király abból a’ nagy bálból, mellyet Páris városa néki Aug. 29-dikén éjjel a’ Tanátsháznál adott, eljött, egyéb bútsúzódó szavai között ezeket is mondotta: — „Ilyen szép, ’s kiváltképpen a’ szíve­met így megillető mulatságban még soha nem voltam. Ezen napot életemnek leg­szer­entséssebb napjai közzé számlálom.“—* Mikor az ő Felsége fogadtatására az első szálában felálíttatott thronusz felibe hely­­heztetve lévő iV-dik Henrich­ képét meg­látta, ilyen szókra fakablott ő Felsége: •— „Felettébi­ szerent­ésnek tar’tanám ma­gamat, ha a’ felől meggyőzhetném alattva­lóimat, hogy én ezen jó Királynak, kinek képe előttünk áll­, országlásit, a’ magam országlásának finormértékévé választottam légyen. A’ körűlöttem álló Princzek az én

Next