Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)

1814-09-16 / 23. szám

les fog lenni. Az árúsok ez vásárosok <ío* »katlan sokasággal érkeztek oda a’ Helvéiziai es Angliai mindenfele fábrikai szerzemé­ny e k K e l­A’ Sergi nagy ííertzegse'gben roegpa- rantsoltatott, bogy a* Frantzia czégérírások (vagy minden féle árusoktól kitétetődő czírn írások) hányattassanak - le , és tétessenek német ilyen írások hellyekbe. A’ párán- tsolatnak fundnméntomáúl ezek hozatnak elő, hogy á* nép ott nem érti a’ Frantzia írást; hogy ezek a’ népet az előbbeui el- nyqmattatásnak állapoüyára emlékeztetik, és hogy , ha a’ Frantziák ezen írásokat meg akarják érteni, másoktól megíudakozhat- •ják ’s megtanulhatják éppen úgy, mint a’ Németek tseiekesznek, ha Frantzia ország­ba mennek. Frantzia Ország. A’ gabonának Frantzia országból való kihordattatása miatt Boulogne városában is nagy lárma történt. A* nép egy gabona- kupé lítrekJiáiáFa réá menyén, aztúgyszel- lyel rontotta, hogy tsak a’ kőfalai állot­tak-fenn. A’ ház’ tulajdonosát is kereste a’ nép , de ez már a’ katonaság’ oltalma­zása alá adta vala magát, melyből a’ left, hogy a’ katonáktól elakarváa az embert venni a’ sokaság, tehát a’ nép és katona­ság között is veszekedés támadott. A’ kom- roandirozó tiszt két versben czibáltatottle a’ főidre. — A* Monitörben ilyen tudósí­tás jött-ki ezen dologrol, Boulognéböl Augustus’ 20-dik napján : —„ „Ad gabonának rendfelett nagy bősé­ge , ’s aiiDak nállunk még a’ múlt eszten­dőkről meg maradit sokasága, és az ezen esztendőbéli igen bőséges aratás, Frantzia országban mindenütt közönségessé tették vala annak óhajtását, hogy a’ gabonának szárazon vízen való kivitethetése, bőlts megszoríttatásokkal megengedtessék. Ezt kívánja a’ közönséges és magános haszon, ezt kívánja a’ mezei munkának és keres­kedésnek virágzása. Ezt a’ kivitelt egy iíijsalyi Kémlelés a’ múlt Túl. 26-dikán > minden Irb-ető előre való vígyázásjiak meg- para:rtsola«ával^-mégengedte vala- A’ mi városunkban azon közben ez az engedelem -néminemű ellenkezésre talált, de a’ mel­lyel tsak annak tulajdoníthatunk , hogy a’ dolgoknak mostani állapodja még nem es- n.-éretes, és h3gy az embereknek az a’ kedvetlen resultatum jutott eszekbe, rne!- lyet fazon Országrészek alatt, a’ meily a* mostanival semmi részben meg nem égy- gyez, hasonlóképpen valamelly kivitelt ii-. lelő engedelem okozott volt. Ad polgári tisztviselői kar a’ mostani alkalmatossággal igen gyengéu, a’ katonaság ellenben úgy viselte magát, mint illik az igazi katona­sághoz. Berry ő K. Hertzegse'ge h* váro­sunkba megérkezvén a’ dolgot megvisgál- tatta , ’s hasznosnak lenni találta 3zt? hogy a’ Prefektust hivatalából Letetesse, azért, hogy ezen példa - adás által hathatósai! ki­nyilatkoztassa, mi némű tisztelettel tartoz­zanak az elöljárók a’törvényekhez, ’s ininé- mű eltökéllettséget köteleztetnek mutatni azoknak bér&fteitetésekbem Ezen szern- pillaniattol fogva semmi nyoma nem lát­szott annak, hogy valaki magát az említett rendelésnek ellene szegezni megpróbálta volna.“ fűikor as Király abból a’ nagy bálból, méllyet Páris városa néki Aug. 29-dikén tjjel a’ Taoátsháznál adott, eljött, egyéb bútsűzódó szavai között ezeket is mondotta: — „Ilyen szép, ’s kiváltképpen a’ szíve­met így megillető mulatságban még soha nem voltam. Ezen napot életemnek leg szei eutséssebb napjai közzé számlálom.“—* Mikor az ő Felsége fogadtatására az első szálában felálíttatott thronus* felibe hely- heztetve lévő iV-dik Henrich' képét meg­látta, ilyen szókra £aka<lott ő Felsége: •— „Felettébi) szerent-ésnek tas’tanam ma­gamat, hí a’ felől meggyőzhetném alattva­lóimat, hogy én ezen jó Királynak, kinek képe előttünk áll-, országlásit, a’ magam országlásának sinormértékévé választottam légyen. A’ körülöttem álló Princzek az én

Next

/
Thumbnails
Contents