Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)
1814-09-16 / 23. szám
szem édeseimbenvígasztalóimvoltak; tia ezek teszik az én boldogságomat.Ők már megkutatták nékem azt , hogy a’ ti boldogíttatástokra minden intézeteimben megegygyeznek , tehát megnyugvással lehunyhatom , majd mikor az ideje eljön, szemeimet, minthogy bizonyos vagyok abban, hogy Frantzia országra nézve minden tekintetben az én gondolkodásaim eleveníti őket.* A’ Királyhoz még most is szüntelen érkeznek a’ Regementektöl a’ köszöntő írások, mellyek által ezek magokat az ő Felségéhez való hűségre és engedelmességre kötelezik. A* nyomtatásbéli szabadságot illető törvényprojektomnak tzikkelyeit a’ Király , minekutánna azok a’ Követek’ kamarájában Aug. 11-dikén helybehagyattak volna, Aug. 16-dikán Minister Jelontesquion által a’ Patriki kamarájába is elküldötte, a’ hol még Aug. 23 , 27, és 30 dik , és September 1-je napján is folytak az azok felett való vetélkedések. Azok között, akik nem hagyták helybe ezen törvény projektumnak megerősíttetését, Boissy d' Angles , Valence, Lanjainais , és Joey ’s JVracdonald Marshhallok, az ismeretesebb Fairek. Az egész vetélkedés alatt azon közben Hertzeg Bremens mutatta magát a’ nyomtatásbéli szabadság’ legbuzgóbb pártfogójának , a’ kibe a’ Király egész birodalmát helyhezteli. Végezetre Sept. 2-dikán tsakugyan megerősíttetett az egész projektom néminemű változásokkal. Már most még egyszer a’ Követek’ kamarája eleibe vitett étik ez a’ projektem , azért, minthogy tsak változásokkal hagyta azt helybe a’Pairek’ kamarája. — Minthogy a’ Pairek’ kamarájának tanátskozásai titkon esnek, azaz, hogy oda semmi hálgatóknak nem szabad béménni, azt kérdhetné valaki, hogy hát miképpentudhat meg még is mindent a’ közönség, s’ mi abban foly ? — a’ mellyre azt felelik az újságírók, hogy többire minden valamit érő beszédek Micksnek s.vorr.in-ásban, ’s ezekböl az olyan tárgy ny.it is ki lehet tanulni, a' mik ki nem nyomtattatnak. A’Frantzia partok mellett F.ouen és Cherbourg között Aug. 24-dik napján 4 szállító hajók, a’ mellyeken meggyógyult Orosz katonák eveztek haza felé, a’ nagy szélvész miatt elmerültek. Tsak 75-töt foghattak ki közzűlök a’ parton lakó hajósok. Spanyol Ország. írják, hogy a’ Spanyol Udvar a’ Portugálliai Országlósékhez is oda szent, hogy némelly lisbonában lévő Spanyolokat adjon, ki, pedig ezek a’ Spanyolért már több ,10 esztendejénél, hogy, mint kereskedők, Lisbonában megtelepedtek. A’ Portugáliai Udvar nem telyesítette ugyan a’ Spanyol Udvar’ kívánságát, de a’ ki kéretett Spanyoloknak tsakugyan megparantsolta titkon, hogy távozzanak el Kisthonából. A’ Bayonnei tudósítások szerént Augustus’ 26-dikán éjjel elégettek a’ Spanyolok azt az Irun mellett a’ Bidassao vizén lévő ludat, melly a’ Frantzia és Spanyol országok között való közös határszéleknek , éppen a’ pontjok. Erre az itt lévő Spanyol seregeknek már régen megérkezett a’ parantsolatjok az ő Országlószékjektöl, de az'Anglusok ezt mind addig meg nem engedték nékiek, míg a’ nevezett víznek mind két partjain jelen voltak; — által lévén petlg a' víz’ bal partjáról annak job partjára, alig lesték el őket onnét a’ Spanyol seregek , ’s a’ hidat azonnal meggyújtván elégették, és így itt a’ Frantzia országgal való közösülést egészszen félbe szakasztották. Olasz Ország: A’ Ludovika Császárné neve’ napját fényes pompával inneplették Pármában. Augustus’ 24-dikén igen nagy szabad bál volt; 25-dikén pedig Te Deum laudamus énekeltetett, ’s a’ város megvilágosíttatott.