Magyar Kurir, 1814. július-december (28. évfolyam, 1-52. szám)

1814-09-16 / 23. szám

szem édeseimben­­vígasztalóim­­voltak; ti­a ezek teszik az én boldogságomat.­­Ők már megk­­utatták nékem azt , hogy a’ ti boldogíttatástokra minden intézeteimben megegygyeznek , tehát megnyugvással le­hunyhatom , majd mikor az ideje eljön, szemeimet, minthogy bizonyos vagyok ab­ban, hogy Frantzia országra nézve minden tekintetben az én gondolkodásaim elevení­ti őket.* A’ Királyhoz még most is szüntelen érkeznek a’ Regementektöl a’ köszöntő írások, m­ellyek által ezek magokat az ő Felségéhez való hűségre és engedelmesség­­re kötelezik. A* nyomtatásbéli szabadságot illető törvényprojektomnak tzikkelyeit a’ Király , minekutánna azok a’ Követek’ kamarájá­ban Aug. 1­1-dikén helybehagyattak volna, Aug. 16-dikán Minister Jelontesquion ál­tal a’ Patriki kamarájába is elküldötte, a’ hol még Aug. 23 , 27, és 30 dik , és Sep­tember 1-je napján is folytak az azok fe­lett való vetélkedések. Azok között, a­­kik nem hagyták helybe ezen törvény pro­jektumnak m­egerősíttetését, Boissy d' An­gles , Valence, Lanjainais , és Joey ’s JVracdonald Marshhallok, az ismeretesebb Fairek. Az egész vetélkedés alatt azon köz­ben Hertzeg Bremens mutatta magát a’ nyomtatásbéli szabadság’ legbuzgóbb párt­fogójának , a’ kibe a’ Király egész birodal­mát helyhezteli. Végezetre Sept. 2-dikán tsakugyan megerősíttetett az egész projek­­tom néminemű változásokkal. Már most még egyszer a’ Követek’ kamarája eleibe vitett étik ez a’ projek­tem , azért, minthogy tsak változásokkal hagyta azt helybe a’Pai­­rek’ kamarája. — Minthogy a’ Pairek’ kamarájának ta­­nátskozásai titkon esnek, azaz, hogy oda semmi hálgatóknak nem szabad béménni, azt kérdhetné valaki, hogy hát miképpen­­tudhat­ meg még is mindent a’ közönség, s’ mi abban foly ? — a’ mellyre azt fele­lik az újságírók, hogy többire minden va­lamit érő beszédek Micksnek s­.vorr.in-ás­­ban, ’s ezekböl­ az olyan tárgy n­y.it is ki lehet tanulni, a' mik ki nem nyomtat­tatnak. A’Frantzia partok mellett F.ouen és Cherbourg között Aug. 24-dik napján 4 szállító hajók, a’ mellyeken meggyógyult Orosz katonák eveztek haza felé, a’ nagy szélvész miatt elmerültek. Tsak 75-töt foghattak­­ ki közzűlök a’ parton lakó ha­jósok. Spanyol Ország. írják, hogy a’ Spanyol Udvar a’ Por­­tugálliai Országlós­ékhez is oda szent, hogy ném­elly l­isbonában lévő Spanyolo­kat adjon, ki, pedig ezek a’ Spanyolért már több ,10 esztendejénél, hogy, mint ke­reskedők, Li­sbonában megtelepedtek. A’ Portugáliai Udvar nem telyesítette ugyan a’ Spanyol Udvar’ kívánságát, de a’ ki kéretett Spanyoloknak tsakugyan megpa­­rantsolta titkon, hogy távozzanak­ el Kist­honából. A’ Bayonnei tudósítások szerént Au­gustus’ 26-dikán éjjel elégettek a’ Spanyo­­lok azt az Ir­un mellett a’ Bidassao vizén lévő ludat, melly a’ Frantzia és Spanyol országok között való közös határszéleknek , éppen a’ pontjok. Erre az itt lévő Spa­nyol seregeknek már régen megérkezett a’ parantsolatjok az ő Országlószékjektöl, de az'Anglusok ezt­ mind addig meg nem en­gedték nékiek, míg a’ nevezett víznek mind két partjain jelen voltak; — által lévén petlg a' víz’ bal partjáról annak job partjára, alig lesték­­ el őket onnét a’ Spanyol seregek , ’s a’ hidat azonnal meg­gyújtván elégették, és így itt a’ Frantzia or­szággal való közösülést egészszen félbe sza­kasztották. Olasz Ország: A’ Ludovika Császárné neve’ napját fényes pompával inneplették Pármában. Augustus’ 24-dikén igen nagy szabad bál volt; 25-dikén pedig Te Deum laudamus énekeltetett, ’s a’ város megvilágosíttatott.

Next