Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)
1815-07-04 / 53. szám
308 magok kitaszítottak magok közűl, ismét fenyegessék szomszédjaik’ tsendeséget. __ „Európa élni kíván a’békességek legelső jótéteményével: le akarja tenn azt a’ fegyvert, a’ mellyet mind addig hidezni kéntelenittetik, valameddig Napolen Bonaparte a’ Frantzia thrónuson ül. __ „Rövideden szollván: Európa klánja a’ békességet, és minthogy azt kivnja,soha nem akar alkuba botsátkozni azzá, a’ ki egyedül való akadálya a’ békességnél . „Már semmivé tette a’ Gondviselő a’ Brabantziai térségeken az ő bűnös profját. Az öszszeszövetkezett seregek azon vannak, hogy a’ Frantia határokon alti lépjenek; ők a’ tsendes polgárokat oltalmazni, ’s a’ Bonaparte katonáit verni fogják ; azokkal a’ tartományokkal, a’ kik ellene felkelnek, mint barátaikkal úgy bánnak , ’s tsak azokat esmérik ellenségeiknek lenni, a’ kik néki pártját fogják. Költ a’ fő hadiszálláson Steidelbergában Jun. 23-dikán 1815-ben. —“ „Hertzeg Schiwartzenberg, Feldmarschall, a’ Felső Rénusnál lévő minden Austriai Császári és Szövetséges seregeknek fő vezére.“ 'labori Parantsolat. Renusz, Austriai ármádabéli katonák ! — Napoleon, kinek hódóltatást szomjazó plánuma ellen egész Európa táborba szállott, a’ti és Szövetségeseitek’ tettei által , meggyőzettetett vala. Azon számkivettetésből, melybe őtet a’ Győzedelmeseknek nagylelkűsége küldötte vala, viszsza térvén, ismét veszedelemmel fenyegeti minden Státusoknak tsendességét, boldogságát, békességét és bátorságát; arra ösztönözi bűnhődő vakmerő bátorsággal az öszszeszövetkezett Európa’ seregeit, hogy határaik megsérthetetlenségiért, hazájok’ betsületiért ’s polgártársaik’ boldogságáért, mind ezekért a’ legszentebb jókért, mellyeket ő, a’ ki előtt semmi szent nintsen , az emberiség-7 - nek ostorozására, ily sok esztendőktől fogva , semmivétételre való czélzással bántott, verekedjenek. „E’ szerént, Austriai ármádabéli vitéz katonák a’ hittősségnek új és széles mezeje nyílik ki előttetek. Én tudom, hogy ti ezt új győzedelmekkel fogjátok megjegyelni, ’s új tetteitek által még betsesebbé teszitek nékem azt a’ szerentsét, hogy magamat kevély és örvendező érzékenységgel a’ ti vezéreteknek nevezhetem! Néktek ditsősségtekre, nékem örömömre szolgál, hogy tsak ditsősséges tettekre való emlékeztetés által kell benneteket újabb nagy tettekre felgyúlasztani. A’ Kulmi , Lipsiai, Briennei, és Párisi győzedelmek, ditsősséges győzedelmi koszorúk, mellyel a’ ti tiszteletre méltó zászlóitokat ékesíttik; ha ezekre ezután is méltók maradtok, úgy tsatázván mint akkor, így új borostyán ágakat fogtok ezen győzedelmi koszorúkhoz gyűjteni. — „Már nagy dolog vitetett véghez; a’ t rokonaitok vitéz karjaikkal az ellenség’ ó szájának szívére törtek magoknak útat Oasz országban. A’ ti fegyveres társaitok e’ nőnap’ 18-dikán, mind azok között, mellyeket tsak a’ hadakozásoknak historiája elémutathat, a’ megemlékezésre legmértöbb győzedelmet nyerték meg. Ok, ezek a’ győzedelmes seregek, réátok vetették szemeiket, és hasonló tselekedetekre hívnak meg benneteket. Útnak tehát katonák! Az arra való viszszaemlékezés, a’ mik ti némely más ilyen heves napokban voltatok, ’s annak tudása, hogy mivel tartoztok magatoknak és a’ jelen való világnak , lelkesítsenek benneteket, arra, hogy a’ Császárért, a’ betsületért és hazáért tsatázzalok! __“ „Schwartzenberg, Feldmarschall. Frantzia Ország. Bonaparténál, az ármádához való 11 dúlása előtt, a’ Pairek’ és Képviselők’ kamaráinak követségeik megjelenvén , ezen kamaráknak azért a’ beszédért való megköszönő irássokat vitték hozzá, mellyel ő