Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)
1815-08-01 / 61. szám
357 A’ 15-dik Júliusi Monitor azt tartja , hogy királyi kommissáriusok küldettek a’ végre, hogy az ostrom alatt levő erősségeknek kommendánsait meghívják, hogy magokat adják meg a’ királynak. A’ nemzeti betsület, úgymond, a nevezett újság, kívánta ezen védelmezést főilök , már most kéntelenek lesznek Frantzia Ország kívánságát létölteni és a’ haszontalan ellentállásnak véget vetni, a’ melly azt a’ Fejedelmünket úgy is eléggé szomoritó szerentsétlenséget, mellyért ők számot adni kötelesek volnának , még nevelhetné: „Fájdalommal látjuk, igy szólt tovább a’ nevezett Monitor, hogy Franczia ország több más városai egy maroknyi pártosoknak áldozatává lévén, a’nemzetnek kívánságával, mellyröl semmi kétség többé nem lehet, ellenkező magok viseletek által, lakosaikra elkerülhetetlen szerentsétlenséget vonnak. Bár tsak a’ Marne mellett való Chalons városának példáját tartanák szemeik előtt . A’ mesterségek ’s kézmivek oskolájának nevendékjei, egynéhány nemzeti gárdistákkal magokat öszve kaptsolván merésztettek a’ szövetséges seregekre, kik már a’ városban voltak, tüzet adni Chalons városa azonnal kiprédáltatott, mivel azt a’ törvény megengedte. Jaj azoknak, kik a’magok vigyázatlan felfuralkodásaik által ostort Hazájokra hívnak, a’ mellyet attól elfordíthatnának ? A’ lenyomás országa már elenyészett, egy királynak atyai uralkodása a’ rettentő időnek helyébe megjelent. Ugyan is azért minden katona ’s polgári tisztviselők hitettessék el azt magokkal, hogy a’ király körül öszve kell nékiek gyűlni. Minél tovább halogatódnak, annál inkább hoszszabbitják azon gonoszokat, a’ mellyeken ő enyhülést szerezhet.“ A’ Pruszsziai hadi seregeknek fővezérek, Feldmarsal Herczeg Blucher, hogy a’ Jenái ütközetnek a’ Pruszszus álmájának több izbéli győzedelmeskedései által, már is elosztatott emlékezetét, melly Parisian az úgy nevezett Jenái hid által fenntartatott, és a’ melly hidat Napoleon a’ Pruszszia országban kitsikart hadi adókból a’ Saine vizén által építtetett vala, egészlen ott is eltörölte, azt a’ parantsolatot adta volt ki, hogy azon hid székijei vettettessék. Ez a’ parantsolat már egy részben végbe is vitetett vala, és Jul. 12-dikén kellett volna annak egészlen bétöltetni, de a’ Franczia királynak személyes esedezésére, és az Orosz Császárnak hathatós közbenjárására azon parantsolat még is viszsza vételődött. Ellenben a’ Király ezen hídnak nevét, nem külömben az ott volt Austerlitzi ’s minden más Indáknak neveiket megváltoztatta, valamint ez a’ következő dekretomból kitettzik : „Lajos , Isten kegyelméből Frantzia és Navarra Országok királya. „Minekutánna Mi a’ mi jó Paris városunknak minden régi közönséges épületjeinek az ő igaz neveiket ismét viszszaadjuk, és az uj épületjeinek tsak ollyan neveket akarunk adni , a’ mellyek a’ megengesztelődésnek ’s békességnek idejére, avagy polgárságra kuldnus hasznokra nézve, emlékeztetnek, rendeljük a’ mi következik: 1. Tzikkely. A’ mi Párisi jó városunknak piatzai , hidjai, és közönséges épületjei ismét azon neveket vegyek fel, mellyeket az 1790-ben, Januárius 1-e napján viseltének vala, és minden ezzel ellenkező felláuitások töröltessenek le. 2. Ehhez képest az a’ hid, melly a’ de la Concordei , avagy egyesség ttszából, és Sdik Lajos piatzáról , a’ törvénytevő Pestnek (Tanátsnak) palotájához vezet, ismét a’ Pont du Louis kCVl, az az, a’ 16-ik Lajos hídja azon hid, melly a’ Tuiteria palotától a’ du Bac útzára megyen, a’ Pont royal a’ királyi hidaz, a’ melly Kay des Bons - Hommenstól a’ Mars mezejére (az ezelőtti Jenai hidra) vezet, a’ Pont des Invalides invalidusok hídja az, a’ mely Kaja de la Rapéetól a’ botanica kerthez (Jardín du Boi) vezet (az előbbeni Austerlitzi híd). X **