Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)

1815-08-01 / 61. szám

357 A’ 15-dik Júliusi Monitor azt tartja , hogy királyi kommissáriusok küldettek a’ végre, hogy az ostrom alatt levő erősségek­nek kommendánsait meghívják, hogy ma­gokat adják meg a’ királynak. A’ nemze­ti betsü­let, úgymond, a­ nevezett újság, kí­vánta ezen vé­delmezést főilök , már most kéntelenek lesznek Frantzia Ország kíván­ságát l­étölteni és a’ haszontalan ellentál­­lásnak véget vetni, a’ melly azt a’ Fejedel­münket úgy is eléggé szomoritó szerentsét­­lenséget, mellyért ők számot adni kötele­sek volnának , még nevelhetné: „Fáj­dalommal látjuk, igy szólt tovább a’ ne­vezett Monitor, hogy Franczia ország több más városai egy maroknyi pártosoknak ál­dozatává lévén, a’nemzetnek kívánságával, mellyröl semmi kétség többé nem lehet, ellenkező magok viseletek által, lakosa­ikra elkerülhetetlen szerentsétlenséget von­nak. Bár tsak a’ Marne mellett való Cha­lons városának példáját tartanák szemeik előtt . A’ mesterségek ’s kézmi­vek oskolá­jának nevendékjei, egynéhány nemzeti gár­distákkal magokat öszve kaptsolván merész­­tettek a’ szövetséges seregekre, kik már a’ városban voltak, tüzet adni­ Chalons váro­sa azonnal kiprédáltatott, mivel azt a’ tör­vény megengedte. Jaj azoknak, kik a’ma­gok vigyázatlan felfuralkodásaik által os­tort Hazájokra hívnak, a’ mellyet attól el­fordíthatnának ? A’ lenyomás országa már elenyészett, egy királynak atyai uralkodá­sa a’ rettentő időnek helyébe megjelent. Ugyan is azért minden katona ’s polgári tisztviselők hitettessék el azt magokkal, hogy a’ király körül öszve kell nékiek gyűlni. Minél tovább halogatódnak, annál inkább hoszszabbitják azon gonoszokat, a’ mellye­­ken ő enyhülést szerezhet.“ A’ Pruszsziai hadi seregeknek főve­zérek, Feldmarsal Herczeg Blucher, hogy a’ Jenái ütközetnek a’ Pruszszus álmájá­nak több izbéli győzedelmeskedései által, már is elosztatott emlékezetét, melly Paris­ian az úgy nevezett Jenái hid által fenn­­tartatott, és a’ melly hidat Napoleon a’ Pruszszia országban kitsikart hadi adókból a’ Saine vizén által építtetett vala, egészlen ott is eltörölte, azt a’ parantsolatot adta volt ki, hogy azon hid székijei vettettessék. Ez a’ parantsolat már egy részben végbe is vitetett vala, és Jul. 12-dikén kellett volna annak egészlen bétöltetni, de a’ Franczia királynak személyes esedezésére, és az O­­rosz Császárnak hathatós közbenjárására azon parantsolat még is viszsza vételődött. Ellenben a’ Király ezen hídnak nevét, nem külömben az ott volt Austerlitzi ’s minden más Indáknak neveiket megváltoztatta, va­lamint ez a’ következő dekretomból kitett­zik : „Lajos , Isten kegyelméből Frantzia és Navarra Országok királya. „Minekutánna Mi a’ mi jó Paris városunk­nak minden régi közönséges épületjeinek az ő igaz neveiket ismét viszszaadjuk, és az uj épületjeinek tsak ollyan neveket akarunk adni , a’ mellyek a’ megengesztelődésnek ’s békességnek idejére, avagy polgárságra ku­ldnus hasznokra nézve, emlékeztetnek, rendeljük a’ mi következik: 1. Tzikkely. A’ mi Párisi jó váro­sunknak piatzai , hidjai, és közönséges épületjei ismét azon neveket vegyek fel, mellyeket az 1­790-ben, Januárius 1-e nap­ján viseltének vala, és minden ezzel ellen­kező felláuitások töröltessenek le. 2. Ehhez képest az a’ hid, melly a’ de la Concordei , avagy egyessé­g ttszából, és­­ S­dik Lajos piatzáról , a’ törvénytevő Pestnek (Tanátsnak) palotájához vezet, is­mét a’ Pont du Louis k­CVl, az az, a’ 1­6-ik La­jos hídja­­ azon hid, melly a’ Tuite­ria pa­lotától a’ du Bac útzára megyen, a’ Pont royal a’ királyi hid­­az, a’ melly Kay des Bons - Hom­menstól a’ Mars mezejére (az ez­előtti Jenai hidra) vezet, a’ Pont des In­valides invalidusok hídja­ az, a’ me­ly Kaja de la Rapéetól a’ botanica kerthez (Jardín du Boi) vezet (az előbbeni Austerlitzi híd). X **

Next