Magyar Kurir, 1815. július-december (29. évfolyam, 53-104. szám)

1815-08-01 / 61. szám

359 reknek leveleikben olvasni lehet. Marsai Davoust a’ 22 - ik katona osztály kommen­­dánsának Hamilinaye Generálnak Orléans­­ból következendő levelet irt: — „Generális Uram! A’ midőn az ármá­da a’ 3-ik Júliusi meghatározás szerint Pa­ris városából kiment, ’s magát a’ Loire fo­lyó viz háta megé vonta volna, a’ proviso­­ria kormányszéknek kommissáriusánál le­tett levele szerint azt kívánta, hogy az ár­­mádánál uj kormányozás módja állíttasson fel. Mivel ezek a’ kommissáriusok a’ fő­városnak történeteiről, és a’ királynak ab­ba való bémeneteléröl jelentést tettenek , világosan kijelentetett az ármádának, hogy ennek a’ kormányszék alkotmányával való öszvekaptsoltatása akadályoztatta meg a’ Stá­­­­tusnak szék­jei oszlattatását. A’ kommissá­­­riusok olly biztatást adtanak az ő válasza­ikban , hogy a’ constitutionális kormányo­zásban semmi illyen változástól félni nem­­lehet, hogy minden indulatosság elhárita­­tott , hogy a’ ministerium köteles a’ maga tselekedeteiröl számot adni , hogy a’ princzipiumokra méltó tekintet leszen ; hogy sem az ármádánál sem a’ Státusnak egyéb részeiben semmi szabad tetszés sze­rint való változások nem történtek, és vég­tére hogy az ármada a’maga betsü­letét min­denkor felfogja tartani. Ezek azok, a’mel­­lyeket a’ kommissáriusok pontonként kije­lentenek. Átlátásoknak megbizonyitására azt erősitik , hogy Marsal St. Cyr hadi mi­­nisterségre, Hertz. Otranto politziaminister­ségre emeltettek, hogy az utolsóbb azon felté­tellel vette fel ezt a’hivatalt,hogy a’ kormány­szék is olly mértékletes és bölts letekkel vi­selje a’ kormányozást, a­ miilyennel ő is lelkesittetik. Az ármáda gondolkozásának módja tudva vagyon ; ez az ármáda Fran­­tzia országért és annak külömböző értelmé­ért 25 esztendeig hadakozott; kiontott vé­réért azt a’ jutalmat kivánnya, hogy egy pol­gár se üldöztessék az ő gondolkozása mód­jára nézve. Ezen feltételekkel szükség le­szen az ármádat a’királyival megegyeztetni. Ez a’ haszon áldozatot kíván , és ezt az ál­dozatot jó szívvel, készséggel , és hathatós­sággal kell végbe vinni. Az ármádánk fenn fog állani, és ha az egyező akarattal’s együtt fog maradni, meg akkor is , ha szeren­­tsétlenségünk nevekedne , minden Fran­­tziáknak öszvegyüllő helye, ’s közép pont­ja leszen. Mindnyájan megfogják ismerni, hogy egyedül a’ minden szakadásokról való elfelejtkezés Frantzia Országot boldogíthat­ja, a’ m­elly lehetetlen leszen, ha a’ této­vázás , a’ vélekedéseknek egyenetlensége, avagy a’ személyes tekintetek az ármádának eloszlatását , akár ő maga által , akár az idegen hatalom által megtörténjen, okozni fogják.“ Azért egyesittsük meg magunkat, tsa­­tolódjunk egymáshoz , soha egymástól el ne váljunk; a’ Vendes lakosok nekünk ebben jó például vannak ; azt írták mi hozzánk, hogy minden boszszúállásról lemondván magokat hozzánk tsatolni akarják a’ végett, hogy a’ Haza minden széllyelszaggatását, ’s feldaraboltatását meggátolhassuk. Legyünk tehát Frantziák; e’ volt mindenkor, a’ mint az Úr tudja, azon érzékenység, a’ melly­­töl én egyedül lelkesítettem, és a’ melly tsak az utolsó lehellésemkor válhat el én tőlem. Ezen tekintetben , kérem az Urat, hogy ne tagadja meg tőlem a’ maga bizo­­dalát; bizonyos vagyok annak megérdem­­léséröl és megnyeréséről.“ Ugyan ollyan értelemben írtak más két Generálisok is , és napiparantsolato­­kat adtanak ki, a’ mellyeknek a’ volt a’kö­vetkezések, hogy az e vezérségek alatt lé­vő hadi seregek a’ fejér bokrétát felszúrták, ’s a’ Királynak magokat alája vetették. Egy Frantzia Journalból azt olvassuk , hogy a’ Parisban lévő szövetséges Feji­dek­­nek, nevezetesen I. Sándor Orosz (­sászár és a’ Pruszsziai Király Fridrik fi il­iem, nem külömben sok külföldi Ministerek a’ Pári­si teátromokban három holnapra különös lógókat bérbe, vettek. — A’ múlt Julius 14-ik napján sok idegen és Frantzia Minis-

Next