Magyar Kurir, 1817. július-december (31. évfolyam, 1-49. szám)

1817-09-16 / 23. szám

tiszteli, hogy egy valóságos szépség és igen elmés aszszonyság légyen. Avagy­ Britannia. Kapitány Maxuveltet, kiről­­ feljebb emlékez­ün­k, ’s kinek vezérlése alatt az Alceste nevű fregát, a’ mellyen Amherst China ha­b­ozott vala, viszszajövöben elsüllyed­en, a’ Portschmouthi kikötőhely­­ben egy lineahajon katonai törvényszék eleibe állították, hogy kitessék, nem az ő hibája miatt történt-e a’ nevezett fre­­gátnak elsüllyedése.­­Tisztességgel felol­­dozta mind ötét magát mind az alattale­vő több tiszteket,, minden vád alól, a’tör­vényszék. Semmivel sem vádoltathatnak. Hogy azt a’ kalárizs kősziklát, melyre a’ hajó felakadott, eszekbe nem vehették ’s ki nem kerülhették, az okozta , hogy ép­pen akkor a’ tenger’ színét nagyon be­borította volt a' haj-nyál. Melly jó tanítómester legyen gyak­ran a’ kéntelenség vagy szükség, megmu­tatta ezen hajó elsüllyedésének is a’ kö­vetkezése. Minekutánna az emberek ,a’ fregátról apró tsajkákon egy Pulo ■■ JLeat nevű szigetre szerentsésen mind kitaka­rodtak, és Amherst kevesed, magával egy nagy tsajkán Batavia felé elevezett volna, ekkor ismét más színű veszedelem vette üldözőbe azokat, kik a’ szigeten ma­radtak vala. A’ szomszéd vidéki vad em­berek , a’ kik tengeri szerentsétleneknek fel préda­lásából élnek, itt is megjelentek Goo-zan G­o­­sajkákkal , ’s minekutánna a’ fregátot magát kiprédálták ’s azután fel­gyújtották volna , a’ sziget körül kezdet­tek­­savarogni, hogy az oda kivetődött szerentsétleneket még szerentsétleneb­­bekké tegyék. Tsak 72 puskát ’s né­hány ágyútöltést ragadhattak volt ki ma­gokkal a’ hajóslegények a’­­szigetre, a* mellyeket szé­lyel bontván iboo puskatöl­­tést tsináltak belőllök; még r­uhagombjai­­kat is öszszevet­vén golyóbis gyanánt hasz­nálták rudakat hegyesítettek­ meg , mel­­lyeknek hegyeiket a’ tűzben megkeményi­tették,’s így történt, hogy nem mertek térni­ semmi próbát ellenek az említett tengeri tolvajok. — A’L. Amherst követségi írá­sai, a’ Chinai Császárnak az Anglus Ré­­genshez küldött levele ’s ajándékai, meg­­mentődtek. De minden ajándékai sem sokat érnek. Egy jó nagy Agath a’be­­tsesebl­ köztök. A’ Lord Amherst követségi útjának ’s Chinában való útazásának most egy egész históriai leírása van nyomtató saj­­tó alatt, de addig is míg e’ kijöne, röviden kiszemelve is kiadták már azt a’Londoni levelek, mint itt következik: — A’ köve­tség 1816 - ban Febr. 9-dikén evezett volt el a’Portschmouthi kikötőhelyből, két ha­jóval, az Alceste nevű fregattal ’s Ly­ra nevű Briggel. Útját oly sebesen tet­te, hogy 95 napok alatt i/j,éop tengeri mértföldet hagyván háta megé, Jul. ele­jén már a’ Chinai part mellett a’ Sár­­gatenger’ öblibem állott. A’ Mandari­nok semmiképpen el nem állottak attól a’ Tatár ceremóniától, hogy,a’Követ a’ Császár’ eleibe érkezvén térdre essék ’s fejével a’ földet 19-szer megüsse­ hizele­kedéssel sőt fenyegetődzésekkel is reá akar­ták venni ezen megalatsonyító tseleke­­detre a’követet, de a’ki álhatatosan meg maradtt azon nyilatkoztatása mellett, hogy ő ugyan mindent kész véghez vinni, a’ mi Fejedelme’ ’s hazája’ méltóságával nem ellenkezik, de ezt.., minthogy ez az­­zal ellenkezik, teljességgel meg nem tse­­lekszi. A’, Császár , a’ ki ezért néki utat adatott, egy nyúghataltan és gondatlan charakter­ű, e’ mellett szüntelen, részeg ember lévén , nyúgottabb szempillantat­­jaiban magához lővén megfontolta az An­glus követségnek ily hirtelen lett eligazit­­tatásábol következhető dolgokat, ?s még azután tett rendelést affelől , hogy Mini­­sterei az Anglus ajándékok közzűl néme­­lyeket által vegyenek ’s azokért költsön­­ben másokat „adjanak , ?s több effélék, mint már mind ezeket tudjuk.

Next