Magyar Kurir, 1817. július-december (31. évfolyam, 1-49. szám)

1817-11-21 / 42. szám

s­­ Hertaegnek küldje , tát ő a* Poring«], fiában uralkodó hajlandóság felül tudó* dtani akart. Luderce-Gama megvallja, hogy a’ Sógorától tudósittatott volt az öszszees­­küvés felöl , de ő azon iparkodott, hogy ezt, Cabrélt, attól elvonhassa. Pirissimo Ferreira - da - Costa oly nyilatkoztatást tett, hogy ötét Cabrol meg­hívta az Öszszeesküvésbe való beállásra,de ő ennek szavait megvetvén néki eleibe ter­jesztette, hogy Portugallia most legvi­rágzóbb és legboldogabb állapotban lévén egy czél nélkül való revolutzió által gyá­moltalan állapotra fogna juttatódva. Ő készített is egy írást ezen tárgyra nézve a­ Kormányozókhoz,azért, hogy ezeket vigyá­zó eszközökkel való élésre vegye, de Ca­­brolt nem árulta­ el, mint hogy mind magát mind plánumát megvetette. Cristoval-de-Costa azt vallotta, hogy Cebrol ötét is kisértette, de ő ezt el nem árulhatta, mert semmi irás nem volt ke­zében , mellyel a’ maga feladását megbi­­zonyithatta volna Az ezekre kimondatott ítélet ez: A’ nyoltz elsők (3 Hadnagy, i Oberster, i General - Laft­ant, i Strázsamester, i Major, i birtokos) felakasztatnak, azután fejeik elüttetnek, testeik hamuvá égettet­­nek ’s a tengerbe szóraltatnak. — Né­gyen: Figüeiro (kapit­ány), Monteira (kapitány), Figüeiredo (birtokos), és Ribeiro (Notáriusi íródeák), felakasztat­nak’s fejeik elüttetnek. — Souza (épí­tő inzsinór) holtig tartó számkivetésbe kül­detik Angolába (Afrikába), ’s jószágai elvetetnek. Hasonló módon küldettetik JVives Franciska tiz esztendőkre Mo­­zambiquébe, ’s javainak fele elvétetik. — Suder-de - Gama birtokos is Angolába küldetik őt esztendőre. — Báró Eben (tiszt az Anglus Generál-Stábnál) Portu­­galliából, Algarbiából, és Brasiliábol ki­­tiltatik, oly módon, hogy ha többé ezen országokban megtaláltatok, holta’napjá­ig valAurelly Afrikai várba zárattatik. — A’ két Costa (Major és Al- Hadnagy) szabadon botsáttatnak. — A’ per’ költsé­gét egygyütt fizetik­ meg átaljában a’ bű­nösök. Angliai tudósításokban olvassuk, hogy ezen példás ekzekútzió Oktober’ 18- dikán végrehajtatott azon tizenkettővel, a­ kik halálra ítéltettek. A’ 8 elsők, mint az egész ítélet tartotta, felakasztattak, megégettettek, s hamvok a’ Tágus vizé­be szóratott. Ez a’ munka mint iyájokkal egygyenként és egymásután vitetett vég­hez, ’s hat órát tartott. Azt, a’ kit elébb felakasztottak, minnyájan nézni kellett az utánnok következőknek, úgy hogy a’ 8-tzadik minnyájoknak kivégeztetését vé­gig nézte. A’ 9 , io, 11 és 1­2 - diknek holt testeik kiadattattak rokonaiknak az eltemettetésre. Frantzia Ország. Végezete a’ Frantzia Király’ beszé­dének, mellyel a’Kamarák’üléseiket Nov. 5-dikén kinyitotta : —“ „A­ rekrútázásra nézve a’ Constitu­­tzióval megegygyezőleg egy törvényja­­vallást készíttettem. Az az akaratom, hogy semmi privilégiumhoz ne folyamod­hassák senki, hogy a’ Constitútziónak, en­nek a mi valóságos vezértsillagunknak, a’ melly minden Frantziáknak minden külömbség nélkül ajtót nyit a’ megtisz­teltetésre és hivatalokra, lelke és határo­zásai ne legyenek megtsalók, ’s hogy a’ katona a’ maga pályafutásának utján tsak a’ talentumok’ ’s szolgálatbéli érdemek* sorompóját szemlélje maga előtt állani. Ha ennek a’ hasznos törvénynek végre­hajtatása valamelly nevekedést talál okoz­ni a’ mi katonai költségeink* lajstromá­­ban, ti, mint az én népem’ gondolkodá­sának tolmácslói, nem fogtak késedelme­­zők lenni oly intézeteknek megtételében.

Next