Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)

1819-02-23 / 15. szám

rály’ szava hozavatnak­­ fel a’ Dekreton­­ban az azért való kezességül, hogy ezen 15 millió Frankok semmi egyébre nem fordulatnak, hanem egyenesen tsak a' Radiksi expeditzióra. Hogy ezen sum­mára a’ Radiksi expeditziónak siettetésé­re nézve szükség legyen, kétségen kívül való dolog, minthogy még semmi szál­lító hajók öszszeszerkeztetve nintsen, ’s úgy halljuk, hogy már most meg azon három hajókhoz sem tarthatunk számot, mellyeket Bordeaux városából ígér­tek vala.“ Nagy Britannia,. Londoni újságokból vett summá­itok. — Egy Jogést nevű, Anglus szü­letésű Tiszteletes , szomorkodva írja Smyrnából, hogy ott egyszersmind kilentz Ánglus hajós legények , az ő tu­lajdon szemei előtt követték­ el azt a’bot­­ránkoztató tselekedetet, hogy a’ Török vallásra általállottak, és fájdalom! ez nem az első példa volt, ’s nem is az utolsó fog lenni (Kurír) — Hogy Cuma­­nát az insurgensek elfoglalták volna, kö­zönséges hír volt Szent Tamáson , de ugyan ezen hírhez azt is hozzá adták né­melyek, hogy Bolivár a’ Gén. Pa ez eszközlésére elfogattatoa volna­­Kurírt­­— Generális Renovales, ki a’Frantzi­­áknak Spanyolországra lett beütéseik alatt a’ Király’ ügyét híven oltalmazta, azután VII - dik Ferdinandus Királynak kegyel­méből kiesvén Angliába futott, ott két esztendeig tűrt szenvedett, azután az Amerikai több Spanyol insurgensekhez tsapván magát, azoknak számokra az Ánglus kereskedők’ segedelmével hajókat és fegyvert szerzett, ’s­­számos seregeket gyűjtött, végre mind ezekkel, ’s egy köl­tsön vett jó summával vitorlást Angliából a’tengernek eresztvén Új-Orleanba exe­­zett, a’ hol egy proklamátziót botsátott világ’ elejébe, kinyilatkoztatta, hogy ő az independensek’ ügyét tsupa képzelő­désnek lenni esmeri, ’s erre né­zve az ő Catholicus Felsége’ hűsége­re viszsza áll. Ezen proklamátzió után pedig, néhány hozzátartozó tisztekkel egygyütt, kikkel előre öszszebeszéllett vala, a hajókat, fegyvert, és minden munitziót magájévá tett. Proklamatziójának vége felé azt mond­ja, hogy ő hiszi, hogy Catholicus Ki­rály ő Felsége, az ő és társai’ tseleke­­detjeknek nemes voltát bizonyosan meg fogja esmerni, Spanyolország pedig azt fogja felől­ünk mondani: Hogy mi, ha a’ tett vétkeket (a’ hazától való elpártolást, ’s az insurgensekhez való általállást­ el nem­­követtük volna, azokat soha ily ne­mes és betsületes módon jóvá nem te­hettük volna.“ — Már tsak az a’ kérdés marad tehát fenn, hogy: Hát azokat a’ summákat, mellyek által az Ánglus ke­reskedők ezen Generális Urnák módot szolgáltattak arra, hogy elkövetett hibá­­ját ily nemes módon jóvá tehesse, ki fog­ja ezen kereskedőknek viszsza fordulni? (Morning Post­A’Parlamentumban kevés napok alatt ismét elő fog fordúlni a’ Catholicusok’ teljes felszabadittatását illető nagy kér­dés. Mind a­ pártfogó mind pedig az ellenkező rész nagyon készül az a’ felett előfordulandó vélekedésekhez. A’ Kurír azonközben nem biztatja ezen ügynek pártfogójit, hogy ez­úttal is győzedel­meskedhessenek. Ez a’ Kurír, mind ez ideig ellenségesen nyilatkoztatta­­ ki ma­gát ezen ügyre nézve, azért, hogy ő Mi­nister részen lévő író, a Ministerium­­ban pedig eleitől­­fogva ellenzője volt ezen ügynek a’ nagyobb rész. Rész elő jel, hogy most is tsak az döbbent han­gon beszéli ezen újság: — „Ne gondol­ja, úgy mond, a’ közönség, hogy mi még eddig tsak legkissebbnyire is meg­változtattuk volna vélekedésünket a’ Ca­­tholicusok’ ügye iránt. Mi oly módon fogódtunk a’ Constitútzióhoz, mint ab­ban az Egyház’ és a’ Státus’ tusai kife­jeztetnek , következésképpen ellenzőji va-

Next