Magyar Kurir, 1823. július-december (37. évfolyam, 1-53. szám)

1823-09-16 / 23. szám

fsw­ 182 r/A Pápa Státusai. A’ Conclavehoz készítő dolgoknak ’s a’ megholt Pápa gyász -innepének, bere­kesztése : „Aug. 2.d. estve, boldogult Vil Pius­­nak hideg tetemei, az ajtó mellett lévő helyről, melly az énekesek’ ruhatartó­­szobája, egész csendességgel áttaltétet­­tek a’ Canova által kevéssel ezelőtt készít­tetett gyászboltba. A’ második Misét (ugyan az előbbeni Kápolnában) Cardi­­nális Gallessi az Albanói Püspök tartotta Aug. 25­. reggel. Ezen gyász - czeremo­­nián is jelen valának a Cardinálisok, a’ Praelatusok, és mind azok, ki a’Kápol­nába járulhatnak. A’ Mise után tartatott a’ 3d. közönséges Congregatio, mellyben a’ Conclave Gyóntató - atyjának választa­tott Pater Togni Lajos, a’ Római Clerus’ Examinatora. Ugyan az nap, midőn a testnek eltemettetése következett, a’ Bol­dogult által választatott Cardinálisok mind­nyájan egybegyűltek a’ Vaticanum’ se­krestyéjében. Ekkor a’ fő Templombeli Káptalan és Papság, a’ keresztnek előt­tük­­ vitelésével, ’s a’ Misererét hangoz­tató szomorú muzsika alatt mentek azon Kápolnába, hol a’ test ki vala téve, mel­­lyet onnan a’ fő Templom’ Káplánjai vit­tek a’ Chorus’ Kápolnájába, mellynek rostélya bézáratott, ’s belől egy előfüggő bocsátatott­­ le. Az e’ felöl tudósíttatott Cardinálisok ekkor, Marazzani Úrral a’ Pápa Palotádnak fő Udvarmesterével, és Barberini Úrral a’ Kamara- mesterrel ’s más Praelatusokkal ugyan azon Kápol­nába mentek, hol elénekelvén az ,,In Pa­­radisumot“, Filonardi Úr, az Athénéi Érsek ’s ezen fő Templom’ Canonokja in Pontificalibus , Pluvialéval és Insula alatt különös imádsággal megszentelte a’ czi­­prusfa koporsót, ’s meghintvén azt szen­telt vízzel, jó illattal megfüstölte. A’ muzsikusok erre az „Ingrediar“ felváltó é­neket ’s a’ „Quemadmodum desiderat“ zsoltárt és újra a’ felváltó éneket el mon­datták. Azonközben néhány Papok, egy nagy , veres, karmasin és arany - rojtok, kat hímezett térítőre tevék a’ testet, melly fejér alsó köntösben, Chorális ingben, re- Dalmaticában és Mise mondó ruhában , Palliumban, Fanonában (melly hasonlóké­pen Pápákat illető köntös), veres kesz­tyűkkel és szandaliákkal ’s ezüst német Insulával vala felöltöztetve. A’ Cardina­lis-Kamarás Páccá, béteríté a’ megholt Pápának arczasaijat egy fejér fátyollal, egy másik fejér fátyolt pedig az egész testen kiterjesztett Marazzani Úr, a’ Pá­pa Palotáéinak fő Udvar­­ mestere , ’s vég­re, egy Czeremoniás - mesternek segítsé­gével, a’ megholtnak lábaihoz teve egy piros bársony zacskót, mellyben más há­rom zacskók valának, mellyeknek egyi­kébe arany, másikába ezüst, harmadikéba érez Medáliák tétette!­, egyik oldalokon a’ Pápa’ képét, a’ másikon az ő hoszszas uralkodása alatt véghez vitt nevezetes tet­teit viselvén. Mind ezen ékességekkel együtt, a’ testre egy nagy veres selyem, lepedő téríttetett, mellynek lefüggő szé­lei a’ koporsón keresztül egymásra haj­tattak. Ezen koporsó, minekutána a’ Bol­­dogúltnak emlékeztető­ jelét magában fog­laló szekrénybe tétetett volna még bele, leszegeztetett. A’ Czeremoniáról ekkor, egy belső Titoknak, a’ fő Udvarmester’ Nótáriusa és a’ Káptalan’ Cancellariusa által aláírt Protocollum készíttetett és ol­vastatott fel. Ezután a’ Cardinálisok a’ Canonokoknak adván­ által a’ koporsót, az egy nagyobb ón koporsóba záratott, mellybe a’ boldogult Pápának c­ímere, neve , születése’ uralkodása’ és halaiénak ideje valának bevésve, és a’ melly a’ Cardinalis - Kamarás’, a’ Vaccanumi fő Templom Főpapja’, a’ Pápa Fő Udvar­mestere’ és a’ Káptalan’ czímereikkel le­­pecsételtetett. Ekkor ez a’ idil koporsó

Next