Magyar Kurir, 1823. július-december (37. évfolyam, 1-53. szám)
1823-09-16 / 23. szám
fsw 182 r/A Pápa Státusai. A’ Conclavehoz készítő dolgoknak ’s a’ megholt Pápa gyász -innepének, berekesztése : „Aug. 2.d. estve, boldogult Vil Piusnak hideg tetemei, az ajtó mellett lévő helyről, melly az énekesek’ ruhatartószobája, egész csendességgel áttaltétettek a’ Canova által kevéssel ezelőtt készíttetett gyászboltba. A’ második Misét (ugyan az előbbeni Kápolnában) Cardinális Gallessi az Albanói Püspök tartotta Aug. 25. reggel. Ezen gyász - czeremonián is jelen valának a Cardinálisok, a’ Praelatusok, és mind azok, ki a’Kápolnába járulhatnak. A’ Mise után tartatott a’ 3d. közönséges Congregatio, mellyben a’ Conclave Gyóntató - atyjának választatott Pater Togni Lajos, a’ Római Clerus’ Examinatora. Ugyan az nap, midőn a testnek eltemettetése következett, a’ Boldogult által választatott Cardinálisok mindnyájan egybegyűltek a’ Vaticanum’ sekrestyéjében. Ekkor a’ fő Templombeli Káptalan és Papság, a’ keresztnek előttük vitelésével, ’s a’ Misererét hangoztató szomorú muzsika alatt mentek azon Kápolnába, hol a’ test ki vala téve, mellyet onnan a’ fő Templom’ Káplánjai vittek a’ Chorus’ Kápolnájába, mellynek rostélya bézáratott, ’s belől egy előfüggő bocsátatott le. Az e’ felöl tudósíttatott Cardinálisok ekkor, Marazzani Úrral a’ Pápa Palotádnak fő Udvarmesterével, és Barberini Úrral a’ Kamara- mesterrel ’s más Praelatusokkal ugyan azon Kápolnába mentek, hol elénekelvén az ,,In Paradisumot“, Filonardi Úr, az Athénéi Érsek ’s ezen fő Templom’ Canonokja in Pontificalibus , Pluvialéval és Insula alatt különös imádsággal megszentelte a’ cziprusfa koporsót, ’s meghintvén azt szentelt vízzel, jó illattal megfüstölte. A’ muzsikusok erre az „Ingrediar“ felváltó éneket ’s a’ „Quemadmodum desiderat“ zsoltárt és újra a’ felváltó éneket el mondatták. Azonközben néhány Papok, egy nagy , veres, karmasin és arany - rojtok, kat hímezett térítőre tevék a’ testet, melly fejér alsó köntösben, Chorális ingben, re- Dalmaticában és Mise mondó ruhában , Palliumban, Fanonában (melly hasonlóképen Pápákat illető köntös), veres kesztyűkkel és szandaliákkal ’s ezüst német Insulával vala felöltöztetve. A’ Cardinalis-Kamarás Páccá, béteríté a’ megholt Pápának arczasaijat egy fejér fátyollal, egy másik fejér fátyolt pedig az egész testen kiterjesztett Marazzani Úr, a’ Pápa Palotáéinak fő Udvar mestere , ’s végre, egy Czeremoniás - mesternek segítségével, a’ megholtnak lábaihoz teve egy piros bársony zacskót, mellyben más három zacskók valának, mellyeknek egyikébe arany, másikába ezüst, harmadikéba érez Medáliák tétette!, egyik oldalokon a’ Pápa’ képét, a’ másikon az ő hoszszas uralkodása alatt véghez vitt nevezetes tetteit viselvén. Mind ezen ékességekkel együtt, a’ testre egy nagy veres selyem, lepedő téríttetett, mellynek lefüggő szélei a’ koporsón keresztül egymásra hajtattak. Ezen koporsó, minekutána a’ Boldogúltnak emlékeztető jelét magában foglaló szekrénybe tétetett volna még bele, leszegeztetett. A’ Czeremoniáról ekkor, egy belső Titoknak, a’ fő Udvarmester’ Nótáriusa és a’ Káptalan’ Cancellariusa által aláírt Protocollum készíttetett és olvastatott fel. Ezután a’ Cardinálisok a’ Canonokoknak adván által a’ koporsót, az egy nagyobb ón koporsóba záratott, mellybe a’ boldogult Pápának címere, neve , születése’ uralkodása’ és halaiénak ideje valának bevésve, és a’ melly a’ Cardinalis - Kamarás’, a’ Vaccanumi fő Templom Főpapja’, a’ Pápa Fő Udvarmestere’ és a’ Káptalan’ czímereikkel lepecsételtetett. Ekkor ez a’ idil koporsó