Magyar Kurir, 1825. január-június (39. évfolyam, 1-50. szám)
1825-01-04 / 1. szám
„Az örökkévalóságra által költözött Király, az én Bátyám, nagy vigasztalást talált abban , hogy a’ Revolútzió’ utolsó sebeinek begyógyittatássokra az előintézeteket megtétethette. Eljött az a’szempillantat, hogy azon bölcs plánumokat, mellyeket ő elintézett, végre hajtsuk. Finántziank’ állapotja meg fogja engedni , hogy az igazságnak és politikának ezen nagy tárgyát végre hajttsuk, a’ nélkül, hogy az adózást szaporítsuk, hogy Hitelünknek árttsunk,és hogy a’ Státus’ külömb-külömb szükségeinek kielégittetéssekre határoztatva lévő summákból valamit elvegyünk. „Ezen talán nem is reméntett resultatumokat mi, Uraim, az Uraságtok egygyütt munkálódásával a’ mi Státusunk* finantziájába behozatott rendnek ’s a’ békesség’ fennállásának köszönhetjük. Állhatatossággal hiszem, hogy Uraságtok az én czélzásaimban megegygyeznek , *s hogy ezen eszközök, mellyek a’ (a’ revolútziós kivándorlás miatt okoztatott) kárvallásoknak viszszatérittetését tárgyazzák , az én akaratomnak az Urakéval való tellyes meg*egygyezése által végre fognak hajtatni. „Akarom, hogy az én megkoronáztatásomnak czerimoniáji ezen Kamarának az én thronusra tett lépésem után való első Öszszegyülekezését kövessék. Az Urak jelen fognak ezen felséges innep’ czerimonia-tartásokon lenni. Ott, azon Oltári lépcsőji előtt, a’ hol Chlodowig a’ Szent Kenetét vette, ’s annak szemei előtt, kik a’ nemzeteket és Fejedelmeket ítéli, ujjítom én meg azon esküvést, hogy a’ Status’ törvényeit *s az én Bátyámtól a’ Királytól ezen Országnak adatott Constitútziót fenn fogom tartani, *s az eránt tiszteletet és engedelmességet fogok szerezni. Mefogom az Isteni Gondviselésnek köszönni azt, hogy engem’ akart mint eszközt kegyelmesen felvenni arra, hogy népemnek utolsó sebeit általam meggyógyittassa; és esdekelve fogok néki könyörögni azért, hogy ezen szép 'Franczia Országot, a’ mellyen Országiam büszke vagyok, folytában oltalmazni meg ne szünnyön.“ A’ Királynak ezen beszéde nagy tapsolással ’s örvendezéssel fogadtatott. Franczia Pair Gróf Ferrand az ujjságokban egy tudósítást hirdetett ki, melyben azt erőssíti, hogy már XVIII-dik Lajos Király, és pedig a’ maga Párisba lett első viszszamenetele után azonnal meghatározta volt, hogy a’ Kivándorlottaktól vallott kárt nékiek viszszafordittassa , a’ melyben csak a’ 100 Napokig tartott Országiasa által gátoltatott meg, melly a’Státusnak 1600 millió Frank költséget okozott , a’ Kivándorlottak’ kárvallásának viszszatérittetése pedig ezen summának csak felére, úgy mint 800 milliókra tétettetne. A’ Párisi Kurir nagyon hevesen kibocsátkozott ezen ezélzás ellen, hanem a’ Csillag még hevesebben felelt néki. Ezen tárgyról nem soka a’ Kamarákban is sok szó fog elé fordulni. Egy Rheims városából jött magános levélben ezeket olvassuk: —„ „Itt mindenek a* Monarkha’ koronáztatásához való készületekkel foglalatoskodnak, a’ mellyek nagyok , *s megkoronáztatandó fenek méltóságához illők. Az Érseki palotában, melybe a’ Király fog beszállani , éjjel nappal dolgoznak , hanem a’ munkák, mellyekhez fogtak olly sokak és nagyok, hogy kétségbe kezdik hozni, hogy a’ Koronázásnak napjáig készen lehessenek. Az itt találtató betegek’ haza lerontatik és templom építtetik hellyébe. Az a’ része az Érseki palotának, a’ melly már régtől fogva bűnösök fogházául szolgait , valamint szintén az a’ része is , melly egy törvényszéknek szolgait tanácsház gyanánt, most ismét öszszecsatoltatnak az Érseki épűlettel. A’ Város’ haza legalább is kétakkorává tétetik, mint eddig volt, a’melly