Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-09-16 / 23. szám
azon elő terjesztetik, mellyek az említett Országokban ezen dologról már tevődtek , hihetően nem fognak sikeretlenek lenni. — Courtenay Ur, Portugalliára nézve javalja: „hogy mind azon végzések másolatjai, mellyeket az anglus és portugalliai, továbbá az Anglus és a’ Frantzia Igazgatószékek a’ Tájon lévő Frantzia és Anglus hajós seregosztályra nézve megállapítottak, adódjanak elő. — Robinson Ur azt kérdezi: igaz e’, hogy a’ Frantzia Admirális a’ portugalliai igazgató hatalommal , kereskedési egyeségekröl is alkudozik ? a’ mi, ha valósággal végbe menne, nagy kárt okozna Angliának. Egyszersmind mutatja azon a portugalliai hadihajók’ lajstromát is, a mellyek , éppen akkor akartak,a’Fájóból, mint elfogott hajók, frantzia zászló alatt kimenni, mikor az ő levelezője ezt a’ levelet Liszbonából elküldötte. Azon 40 kereskedő hajóknak, melyeket a’ Franciák elvettek, elégnek kellene lenni a’ hadiköltség’ kárpoldására. Lord Palmerson így felelt: a’ minta’ Törvénytudók egy akarattal állítják, a Francia igazgató hatalom a’ Népek jussa szerént, úgy tekinthette ezeket a’ hajókat, mint törvényesen elfogott hajókat. Egyébaránt a’ legújabb tudósításokból bizonyos, hogy a’ Frantzia Flotta, egyetlen egy Fregatten kívül, — melly a’ Portugalliában múlató Frantziák oltalmazására ott maradt, — a’Tájat egészen odahagyta. Frantzia Ország és Portugália közt köttetendő valami kereskedési egyességekröl pedig, — a’ mit t. i. Prokinson Ur emleget, — még eddig a’ Ministerekhez semmi tudósítás nem érkezett. Lisbonából Aug. 15-kán. A’Frantzia Admirális, holnap mind azokat a’ hadihajókat, mellyek a’ Tájon állanak Brest és Toulon felé indítja. Az elfogott hajóknak száma mind öszve nyóltzra megy. Hogy olly soká maradid Frantzia Admiral a’ Tájón , annak oka nem egyébb, mint az, hogy Don Miguel még mind ekkoráig nem tellyesítette a’ mire magát kötelezte, t. i. a’ kárpótlást.— A’ Tractatusba kitett summát Don Miguel Váltólevélre (Wechsel) akarta lefizettetni, — de az viszsza vettetett. A’ Timesnek, Aug. 29, 30, 51- dik napjain kiadott leveleiben , Angliádnak külső Politikájáról, és Frantzia Országgal való egybeköttetéséröl, figyelmet és megjegyzést érdemlő okoskodások találtatnak.. Aug. 29 k én ezt írja: „Ha Frantzia Admiral Bonfairnek azon kívánságaihoz, a mellyeket Ő. Igazgatószékétöl későbben vett krendelések szerént, a’ Portugalliai Igazgatószék elébe tett, és a’ mellyeknek elhívására bennünket helyes okok indítanak, nevezetesen : „hogy Frantzia Országnak Portugal fiával való kereskedése , éppen abba az állapotba helyheztessék, a’ miben az a’ vele leg barátságosabb karban lévő Nemzettel van;— és hogy, míg a’ Frantzia hajóssereg a’Tájon lesz, sem az ezen víz partján, sem az egész Országban akárhol lévő erősségeken semmi legkissebb jobbítás ne tétessék.“ Donna Máriának a’ Nempuri Hertzeggel feltételben lévő Öszvekelését hozzá adjuk; semmit nem kételkedhetünk a’ felöl, hogy mind azon előrenéző rendszabások, a’ Frantziáknak Portugalliában való hatalmok megerősítésére czéloznak. A’ mi Belgiumot illeti, úgy látszik, hogy Leopold Király azon legalább is 7000 főből álló frantzia katonaiságot, mellynek az ő kívánsága szerént Belgiumban kell maradni, úgy nézi, mint Előtsapatját azon sokkal nagyobb erőnek, mellyet akármi ollyas alkalmatosságra, a’ mi a’ dolognak színt adhat, Frantzia Országból tüstént viszsza hozat.“