Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)

1831-09-16 / 23. szám

és gyümöltsöt enni.— Pétervárában Aug. 29-káig 884- en betegedtek és 4554-en haltak meg. — Aug. 29 kén megbetege­dett 9, — meghalt 8,—meggyógyult 8, — orvosoltatik 102 személy, Burkus Ország. Stettinböl Sept. 8-kán. (Burkus Status Újság). Stettinben, minekutánna a' zenebona megszűnt, a’ viszsza állott rend állandó megmaradásán és fentartá­­sán még azok is buzgó igyekezettel mun­kálkodnak , a’ kik annak kevés napokkal ezelőtt ellenség­ és megháborítói valá­­nak 3 közönséges helyen a’ hova, öszve hí­­vódtak , azt jelentvén ki, hogy ők meges­­merik és bánják hibájokat — megesme­­rik azt is, hogy mindazok a’ rendszabá­sok, mellyek a’ Cholertra nézve kiadód­tak a’ legtzélerányosabbak , és ígérik magokat azoknak a’ legpontosabban le­­jendő végrehajtására. Ezen megesmerés, bánás, és ígéret O Királyi Magasságának a’ Korona Örökösnek jelenlétében léte­tett, a’ kit Ő Felsége a’ Király, maga küldött Stettin­be, hogy annál bizo­nyosabb legyen a’ történt dolog miben lete felöl, — hogy Ő Felségének a’ Ki­rálynak a’ Sept.­l­se napján történt dol­gon való nagy megilletődését, és azok­nak buzgó igyekezetekkel való megelé­gedését, kik a’ tsendesség és rend hely­re állításában és fen tartásában híven for­golódtak , a’ polgárságnak adná tudtára. Ha talán még maradt volna az elégedet­lenségnek valami nyoma a’ tsendesség viszsza állása után, a’ városnak Sept. 4- kén történt kinyittatása és az eleségnek az által okozhatott lejebb szállása azt is tökéletesen eloszlatta. A’ Korona N­em­­­zeg Sept. 7-kén indult viszsza Berlinbe, a’ hol Sept. 9-kéig 124 en megbeteged­tek, — 84 en meghaltak, 5-en meggyó­gyultak,— 38-an pedig orvoslás alatt maradtak. — Sept. 6 -án már Oranien­burg­ban és az Odera mellett lévő Frank­furtban is haltak meg cholerában. — Boldogult Tsászári Orosz Fővezér, Gróf D­r­eb­­­ts-Sab­a­­­ka­n s ki­nek hótt tes­tét Sept. 2-kán vitték Tilsiten keresz­­tűk Merne­­­be, — a’ hol hajóra tétet­vén vízen vitetett Pétervárába. Belga Ország. A’ Courrier boszúsággal említi, hogy a’ Követek választásában a’ Papok ollyan nagy részt vettek mint Löwenben és Me­eh­ein­ben, és hogy leginkább ők ajánlottak a’ választásra többnyire ollyan személyeket, a’ kik éppen alkalmatlanok arra, hogy Ország képviselői legyenek, a’ miilyenek p. o. a’ Löveni Követek. Maga Mechemn városa, úgymond a’ Courier, jól esmeri ugyan, is oltalmaz­ta is a’ maga Interesséit; de mégis tsak kevésbé múlt, hogy a’ Falusiak, kik a’ Választás napján jöttek Papjaik vezérlése alatt, a’ városba, és a’ kiknek ezek t. i. a’ papok előre megmondották, hogy kik­re voksoljanak, rajta gyözedelmet­­nem vettek, és tsak annak köszönheti tzéljá­­ra való jutását, hogy estveli 10 órakor, midőn voksolás volt, a’ Falusiaknak nagy része már haza ment. — A’ Lüttichi Uj­­ság így ítél a’ megesett választásról: „Tsak ugyan úgy ment véghez a’ Választás, a’ mint előre megmondottuk. Azt a’ Vá­lasztást, mellynek szabadnak kellene len­ni, — nem mondjuk,— hogy a­ Pap­ság, hanem , hogy a’ legszemtelenebb Jezuitaság vitte. Egy ollyan törvénynek — melly más népek pallérozódása előtt 50 esztendőkkel hozódott — szabad (li­beralis) határozása szerént, egy ollyan városnak, mint Gent, az Ország­gyűlé­sén egy képviselője sints,—egyedül tsak a’ faluk — mellyek ötven esztendővel bizonyosan elébb vágynak a’ pallérozni.

Next