Magyar Lapok, 1937. január-március (6. évfolyam, 1-60. szám)
1937-01-01 / 1. szám
illérek (S. I.) — A népek élete éppen úgy a maga törvényein nyugszik, mint a templomok pilléreken. E törvények fölött éberen őrködnek a népek. A kezdetleges törzsek életében a közvélemény egyszerűen eltiporja azokat, kik e törvények ellen vétenek. A magasabb társadalmak bíróságokra bízzák e legfőbb törvények biztonságát, a büntetések azonban nem kevésbé szigorúak. Ahol közös népi élet van, ott még kell fehittök se tartó törvényeknek, mert ahol tükös élnek ideg, ott nincsen és nem is lehet nép. Nemzetiségi életünknek is megvannak a maga alaptörvényei. Ezen a Valóságon nem változtat az, hogy ezek a törvények népünk igen nagy részének öntudatában még nem kaptak illő helyet. Ezek a törvények nemcsak megvannak, hanem jól-rosszul működnek is. Tizennyolc év óta irányítják életünket, sokszor anélkül, hogy tudnak. Ha öntudatossá válnak bennünk, ez az irányítás sokkal hatásosabb és biztosabb lesz. Ezekről a törvényekről szól Bethlen György gróf karácsonyi cikke, mely egyszerre több itteni napilapban látott napvilágot. A Magyar Párt elnöke nagy szolgálatot tesz, mert ünnepi megszólalásaival e törvények kiemelkedését, megismerését és elismerését mozdítja elő. A közvélemény hivatása lesz, hogy megtartásukon éppen úgy őrködjék, mint a legegyszerűbb vad népek őrködnek a magukén. Az elnök karácsonyi cikke a Nemzeti Kötelességről szól. A nemzeti sajtó hivatása, hogy ezt a szólamot átvegye és tovább vigye, mindegyik lap a maga olvasóinak táborába. A törvények uralma csak akkor teljes, ha mindenki ismeri értelmüket és céljaikat. Mi szívesen és könnyen vállalkozhatunk arra, hogy e szavaknak tiszta és önkéntes szárnyakul odaadjuk e lapok újságpapírját. Amiket mond, igazságul és törvényekül ismerjük el. Hirdettük eddig és hirdettük meggyőződéssel ezután is. Különösen két megállapítás kapta meg erősen figyelmünket. Két megállapítás, melyet minél mélyebben bele kell vésnünk öntudatunkba, ha nemzetiségi állapotunkban, kisebbségi helyzetünkben eredményeket akarunk elérni. „Azt állítom, hogy a Magyar Párt csak nevében politikai párt —■ írja cikkében Bethlen György. — Valódi rendeltetése és célja, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség egyetemét és annak tagjait illető jogokat és mindennemű érdekeket képviselje, védje és fejlessze. Ez alapon azt mondhatom, hogy— az erre az esetre korlátozott értelemben — a romániai magyar kisebbség szuverenitásának letéteményese...“ Világos és határozott, amellett korszerű szavak. Arról már rengeteg szó esett, hogy a Magyar Párt nem párt, hanem nemzeti keret. Ugyanannyiszor azonban vitatták is ezt a tételt. Voltak, akik ezt nyíltan megtették, mások ravaszabbul csak azáltal, hogy a nyilvánosság előtt egyenrangú helyet adtak a Magyar Párt mellett mindenféle kétes összetételű és még kétesebb célzatú alakulatoknak. A gondolat azonban lappangva mindig jelen volt. Elismerték ezt a különböző „reformcsoportok“ és párti „ellenzék-alakulatok“, már a nevükkel is. A tudományos tanak az ideológiai jelszava azonban e tételnek csodálatosképpen mindmáig nem alakult eléggé ki. A kisebbségi jogrendszerek papiros hegyeiért a jogi és bölcseleti kérdést mély és hideg árnyékban tartották. A jogtudósok nem foglalkoztak a kérdéssel, mert erről még semmiféle jogtétel nem szólott. A Szociológusokat túlságosan lekötik a nagy társadalmi világrendszerek problémái akármilyen messze vannak tőlünk. A törvény azonban élt és alakult, mint hajdan a történelem előtti időkben: a nép száján, a mindennapi köcsködésekben, az ellenfeleinek bukásában, az erről gyűlő tapasztalatokban. Bethlen György cikkének e néhány szava most előhúzta a sötétből az elhanyagolt, árva gyermeket és a gondjainkra bízta. A közvélemény tanítóinak és reformálóinak hivatása, hogy embert neveljenek magunknak belőle. Nép Vagyunk, az nem kétséges. Ha nép vagyunk, akkor van akaratunk is: ezt az akaratot a jogbölcselet nyelvén szuverenitásnak hívják. Ennek tehát meg kell lennie bennünk, tekintet nélkül arra, hogy számos ponton jogi korlátai vannak. Ha pedig megvan, szüksége van egységes szervre, mely azt kifejezésre juttassa ott, ahol ennek ma nincsen jogi vagy egyéb akadálya. Ez a szerv nem lehet más, mint a Magyar Párt, mert sehol sincs olyan alakulat, mely e nemzetvédelmi szervezetünk mellett még csak szóba jöhetne. Ezzel a magyar nemzeti kisebbség politikai egysége szinte fizikai jelleget, csaknem természeti tulajdonságokat kap, melyekről minden egyéb érvelés lepereg. Ez a tétel nem puszta elmélet, hanem az élet alapja. Csak innen elindulva lehet elképzelni, hogy lehessen valahol valami erő, mely céltudatosan és következetesen „védje, képviselje és fejlessze a romániai magyar nemzeti kisebbség egyetemét és annak tagjait megillető jogokat és érdekeket .“ A gondolatból lesz az erő, mely ezt a munkát megindítja és tovább viszi. A gondolatot tehát ki kell bontani, szilárd tanná kell formálni. Ez a mi feladatunk. A sajtóé. „ ... Nagy és súlyos történelmi feladatunk megoldására minden gazdasági és szellemi erőnket egyesítenünk kell fegyelmezetten az összmagyarság érdekében ...“ —- ez a második mondat, mely kisebbségi törvényt emel ki a sok mindennapi szóból és beszédből , azt figyelmünk központjába állítja. Egyesíteni kell minden szellemi erőnket, nincsen tehát helye semmiféle olyan szellemi csatangolásnak, mely ezt az egyesítést rontja. Válságok idején sehol semmiféle társadalomban nem bízzák az egyesek tetszésére szellemi vállalkozásaiknak irányait. Aki ezt nem érzi át s nem e szerint cselekszik, már ezzel is bizonyságot tesz arról, hogy nem érez egyet a közösséggel. Nincsen tehát reá semmi szükség. Egyesíteni kell azonban minden gazdasági erőnket is: erről a törvényről már hányféle változatban írtunk e hasábokon s örömmel állapítjuk meg, hogy nem eredménytelenül. Mindenfelől érkeznek hírek, hogy olvasóink nagy táborában mozgalmak indultak, eredmények születtek meg, melyekhez valamivel mi is hozzájárultunk. Nagy segítség, ha ezt a törvényt most a Magyar Párt elnöke ünnepi szózatában megerősíti. E törvények betartásának ma egyetlen őre és végrehajtója van: az éber és öntudatos nemzeti közvélemény. A közvéleménynek nevelője és fejlesztője pedig a sajtó. Mi szívesen teljesítjük ezt a kötelességünket és nagy örömünk telik abban, ha arra ilyen kitűnő alkalom kínálkozik, mint ez a mostani. Négy fontos, Üstérdellő fönyv! Lúdtalp, bokasüllyedés és egyéb lábfájdalmak megelőzése és gyógyítása 65 lei Vieszeres láb, a visszértágulat megelőzése és gyógyítása 57 lei A reumás bajok házi kezelése 90 lei Ischiás és derékfájás (Hexenschuss, Lumbago) megelőzése és gyógyítása 65 lest négy — laikusok számára rendkívül fontos és nagy jelentőségű — mű szerzője Engländer Árpád dr szakorvos Megrendelhető könyvosztályunknál. Magyar Lapok VI. évf. 1. szám. — Péntek, 1937. január 1. Év végi statisztikát adtak ki Magyarországon Egy év alatt 53 ezerrel szaporodott a lakosság Budapestről jelentik. A most lezáruló évről szerdán közzétett statisztika szerint ez az év az elmúlt esztendőkhöz képest erősen javuló irányzatú volt. Az idén mintegy 53 ezer fővel emelkedett a lakosság száma. Ezzel Ma-gyarország népessége az év végéig körülbelüli 9 millió 34 ezer főre szaporodott. Gazddsági szempontból is javult a helyzet. Emelkedett a munkáslétszám és javult a munkásság keresete, úgyhogy egyes ágazatokban már határozott munkáshiány volt észlelhető. A mezőgaz-dasági termelés eredménye is meglehetősen jó volt. Növekedett a közlekedési eszközök teljesítményét mutató szám. Emelkedett a Lübi kereskedelem és a belső forgalom is. Ami mindég nyugdíjasnak indnia kell Az oradeai rendőrség közzétett felhívása,nyugdíjasok újévi, életbenlétét igazoló bizonyítványok beszerzése tárgyában izgalomba hozta alj nyugdíjas társadalmat. Az utasítások, a technikai kivitel módozatait nyitva hagyták, s ezeknek tisztázása végett felkerestük a rendőrség illetéél ús szerveit, akikkel a tapasztalatok figyelemben vételével a következő és mindenkire kötelező eljárást szögeztük le: Miután a múltban nagy volt a torlódás, egy alkalommal abc sorrendben, a lapokban is hözzétett napokon nyújtandók be a krévények. S miután a múltban illetéktelen egyének nem egysszer megzsarolták a nyugdíjasokat kérvényen írásával, stb., ez alkalommal külön e célra nyomtatott kérvénylapok állanak a nyugdíjasok rendelkezésére a központi rendőrség I. emelet 12. ssj szobájában, ahol a kérvények benyújtandók. A részletes eljárás a következő: v 1. Minden nyugdíjas a vezetékneve szerint megállapított s lapokban már közölt napon újonnan kiváltott bejelentőlappal és nyugdíj,könyvvel jelentkezik az I. emelet 12. ,7. szobában. 0 kérvénylapot kaphat, amelyet aláír s ráragaszt el és lel bélyegez. A szolgálatot teljesítő rendőr« tisztviselő a kérvényt a bejelentő s nyugdíj köny vet átvizsgálja, mely után a nyugdíjas az igel rendben levő kérvényt beviszi az iktatóba, I. en&j 1. sz. szobába, ahol beadja, számot kap róla, me*ilyet megőriz. 2. A harmadik napon fa jelentkezés napját is beleszámítva, minden külön idézés nélkül lenkezik a lakása szerinti illetékes kapitányságénál. Magával viszi: 1. a kapottkiszó számolj 2. állampolgársági bizonyítványát, 3 nyugdija könyvét s 4. a nevelési járulékra igényt tartó önvegyek gyermekeik születési-anyakönyvi kivonatját. A kerületi kapitány jegyzőkönyvet tesz fel, amelyet a központi kapitánysághoz imjeeál vissza. 3. A kérvénybenyujtástól számított nyolcadiki napon (vagyis, aki hétfőn nyújtotta be kérvényét, a rákövetkező hétfőn, stb. az .iktatószámúnál jelentkeziik a központi rendőrség 1 cm 14. sz. ezen bájában, ahol 1 a bizonyítvány, amelyre 14 és 2 les bélyeg ragasztandó, készen várnat Megemlítjük még, hogy a minden rendőrséghez benyújtott kérvényre kötelező 40 lej es sör* gősség! bélyeg alól való felmentést a nyuiíkia'-« sok egyesülete kérelmezte, s reméljük a kedv*. "e döntést. Ezt a rendszert, a rendőrség a tapasztalatok alapján a nyugdíj egyesületek vezetődé-: fzével karöltve vezette igy be, hoy a nyugdia«sók nagy táborát a fölösleges kapkodásoktól, tor’'•'" +61 és ».«Ötleges moszzsarolénektól megóvja. Ez a rendelkezés vonatkozik minden rendű nyugdíjasra, hadiakra is, s miután ezeknek száma ötezer körüli, a ekkora tömeget lebonyolítái csak a legnagyobb rend és fegyelem szem előtt tartása mellett lehet, úgy a rendőrség, mint sj nyugdíjas egyesületek arra kérik a nyugdíjasokat, hogy a fenti utasításokhoz szigorúan ntvs bhatkodni szíveskedjenek. (v. ) Katona Jenő: A*xosasúti Egy nagy életnek, helyesebben szólva egy nagy életprogramnak rajza Sonnenschein, Berlin hires apostoláé. Az egyház szociális arcának apológiája ez a könyv. Ara 10 jel és portó. Kapható: könyvosztályunkná