Magyar Lapok, 1937. július-szeptember (6. évfolyam, 119-196. szám)
1937-07-01 / 119. szám
1 ., r&mm* VI. évf., 119. sz. — Csütörtök, 1937. július 1. WimnlAms (Tudósításunk folytatása az első oldalról) A tornaterem pillanatok alatt zsúfolásig megtelt s még az újságírók is csak a nyílott ajtókon át tudták hallgatni a kitűnő előadásokat, melyeket dr György Lajos egyetemi m. tanár, Márton Áron és Domokos Pál Péter tartottak. Az előadói emelvényen jelen voltak Fiedler István és Vorbuchner Adolf püspökök, dr Boga Alajos előadó, dr Gyárfás Elemér ésAdorján Károly főtanfelügyelő, a közönség soraiban pedig ott láttuk dr Bitay Árpádot,Jakabffy Elemért és még sok más vezető egyéniségét az egyházi és világi életnek. Dr György Lajos elnök nyitotta meg a közgyűlést és üdvözölve a főpásztorokat, vendégeket és a szakosztály tagjait, a tanítóság hivatásáról tartott lebilincselő, minden tekintetben érdekes és útmutató jelentőségű előadást. Az emberi válságot mint lelkiválságot ismertette s ennek a válságnak orvosságát a szellemi és erkölcsi nevelésben adta meg, az orvos nehéz szerepére pedig a tanítóságot, a pedagógusokat hívta fel. A szűnni nem akaró tapssal jutalmazott előadás után Márton Áron kanonok, cluji plébános „A hitvallásos iskolák szerepe és feladata“ címen értekezett. Ez az értekezés is, akárcsak a dr György Lajosé eseményszámba ment s valósággal visszafojtott lélegzettel hallgatták a zsúfoltan szorongó emberek ezrei. — Az iparosnak ismerni kell az anyagot, melyből dolgozik, — mondja Márton Áron és rendkívül finom hasonlatban a lelkinevelő munka útját jelöli ki, szabja meg. Mindenekelőtt fontosnak tartja a hitvallásos iskolában az erkölcsi öntudat kialakítását s példának hozza fel a francia hitvallásos iskolákat, melyeknek ugyan nyilvánossági joguk nem volt, de bizonyítványaik mégis a legjobb ajánlólevelek voltak azért, mert tudták, hogy mindenekelőtt a becsületes nevelésre, a megbízhatóságra és gerincességre nevelték a gyermekeket. Ilyen értelemben kell a mi hitvallásos iskoláink is dolgozzanak s ilyen munkával lehet megóvni a fertőzéstől a katolikus gyermekek lelkét. Márton Áron előadását Fiedler püspök külön is megköszöni és az életből vett kedves példákkal igazolja a nevelés rendkívüli fontos hivatását. A közgyűlés keretében tartja meg jelentését Domokos Pál Péter, aki mint a pedagógiai szakosztály titkára, pótolhatatlan munkásságával, felkészültségével és szervezőképességével a tanítóság teljes bizalmát és szeretetét érdemelte. Nem száraz adatokat sorol fel, hanem a tanítóság egyéves munkáját, mint érdekes, de fáradságos, küzdelmes munkát ismerteti s örömmel állapítja meg a reményen felüli haladást. A titkári jelentést érdemesnek tartjuk bővebben is ismertetni s éppen azért arra még visszatérünk. A közgyűlés Vorbuchner püspök köszönő és buzdító szavaival ért véget. A bolsevizmus nem falrafestett rém, hanem valóságos veszedelem A missziós papok értekezletét Oláh Dániel főesperes elnöklete mellett tartották a nagygyűlés második napjának délutánján. A szokásos jelentések elhangzása után az értekezlet, amelyen ott láttuk egyházmegyéink legkiválóbb szerzeteseit és világi papjait, egyhangúlag kimondotta a missziós egyesületek csatlakozását, a Katollkus Népszövetséghez. A lelkes és mindvégig élénk erdeiességű értekezlet egyetlen szónoka Timár Sándor plébános volt, aki a népmissziónak a bolsevizmus elleni küzdelmét tárta a hallgatóság elé. — Minden missziós munka — mondta Tímár Sándor — idáig is harc volt az istentelenséggel szemben. A Divini Redamptoris pipás bulk óta azonban tudatosabbá vált a küzdelem és tisztábban látjuk a baj orvoslásának módjait és eszközeit. — A misszionáriusnak sirig izzania kell annak tudatából, hogy az istenitlen Kommunizmus um könyvekben, vagy újságodban élő mumus, nem falra festett rém, hanem egy valóságos, közel álló, népünk lelkét már rromboló veszedelem Ennek terjedését nem tartóztatja fel más, mint a hit parancsai szerint a lakma katolikus élet és a keresztény felebaráti szeretet. Az előadó beszéde befejezésében hangsúlyozta azt, hogy oly nagy a kommunizmusban rejlő veszedelem, hogy ellene nem elegendő a misszióban elhangzó egy vagy akár két beszéd, hanem szükséges, hogy sorozatos beszédekkel mintegy belekalapáltassék a hithűség. Az értekezlet — közös megbeszélések alapján — kimondotta, hogy minden missziós kiadványát , az istentelenség legyőzésének a szolgálatába állítja és oda hat, hogy ezek a kiadványok teljesen ingyen kerüljenek a nép közé. A KULTURÁLIS SZAKOSZTÁLY értekezletén dr Lestyán Endre kanonok elnökölt. Dr Biró Vencel piarista tartományfőnök a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt rámutatott arra, hogy az Egyház a történelem folyamán valóban nemcsak az erényeket őrizte meg, hanem a kultúrának minden jellegzetes velejárósát is. Heszke Béla tanár-vHCIMstítus és antikrisztus a modern irodalomban“ címen tartotta meg előadását. (Az előadást lapunk egyik közelebbi számában teljes terjedelmében közölni fogjuk.) Dr Csiky János orvos fejtegetésében rámutatott arra, hogy az orvosi pálya nagy feladatainak sokkal könnyebben tud megfelelni az az orvos, aki a katolikus erkölcstan alapján áll és útmutatónak az Üdvözítőt tekinti, aki maga is sok beteget gyógyított. Előadása második részében részletesebben kifejti, hogy a katolikus orvosok a keresztény kultúrának azzal tehetik a legnagyobb szolgálatot, ha nem engedik, hogy hamis próféták éket verjenek az Egyház és az orvosi tudomány közé. A katolikus kisebbségi orvos népének egészségvédelme terén is áldásos működést fejthet ki. Az anya- és csecsemővédelem, a népbetegségek (alkoholizmus, vérbaj, gümőkór, rák, stb.) elleni küzdelem, valamint az iskolai egészségvédelem terén a tennivalók tömege vár reá. Hangoztatta azonban azt, hogy a katolikus társadalomnak is meg kel becsülnie a keresztény kultúra szolgálatában dolgozó orvost. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után dr Csiky János a következő indítványnak az előterjesztését kérte: 1. Esperesi kerületenként számba kell venni az összes katolikus orvosokat. 2. Az illetékes plébános kövessen el mindent, hogy az Egyház iránt közömbös katolikus orvosokat visszaszerezze a poeltiv vallásos alapra. 3. Katolikus orvos utánpótlásról is gondoskodni kell s már az orvostanhallgatókat be kell vonni a keresztény kultúra szolgálatába. 4. Mindent el kell követni, hogy lehetőleg az összes katolikus orvosok és orvostanhallgatók tevékeny részt vegyenek a katolikus népszövetségi munkában Mert nem ok nélkül írja egy kiváló gondolkodó: „Ezt a rendet a Mindenható termelte ki az emberiség fontos javainak a gondbizására“. Az értekezlet utolsó előadója Albert Vilmos volt, aki megállapította azt, hogy a bolsevizmust a falusi nép között a titokban folyó vörös agitáción kívül a következő jelenségek terjesztik: 1. A sokak részéről megrögzötté vált templomkerülés, melynek következménye mély erkölcsi süllyedés, elhidegülés, sőt ellenséges magatartás Egyházzal, iskolával, minden magasabbrendű dologgal szemben. 2. Az előbbivel szoros kapcsolatban az alkoholizmus, annyi testi-lelki romlásnak az okozója. 3. A falvakban a mindinkább jelentkező szegénység és nyomor. Előadása végén az elmélyedő, kitartó, hatékony falumunkát, amely felölelné a nép lelki, gazdasági, kulturális és egészségügyi gondozást — sürgeti. 3 Nem táncolok többet ! Rosszullét — fej-és hátfájások tönkreteszik legszebb perceit! Ha most bevenne egy pyramidontablettát,visszanyerné jó hangulatát. TABLETT Figyeljen a »Sayer«-keresztre, amely megvédi az utánzatoktól ! * 1 Népi dalkarok óriási sikere a művészestélyen A nagygyűlés másodnapját szépen sikerült művészestély zárta be. Az Astra hatalmas színháztermét másfélszeresen megtöltötte az érdeklődő közönség. Igazán jellegzetes kép volt, mikor egymás mellett ott szorongott Transsylvania különféle vidékeiről összesereglett színpompás népünk és mindenféle válaszfal leomlott az emberek között, hogy csupán egy hatalmas kulturszomjas tömeggé olvadjon össze. A karzatokon és színpadon felállított összesített dalkarok Nagy István tg.-muresi énektanár vezetésével Gebhardy: „Gloria szálljon“ közös kánonnal vezette be a műsort. Márton Áron kanonok, cluji plébános előadása követte ezt. Abból a megállapításból kiindulva, hogy a zeneművészet a keresztény kultúra gyermeke, rámutatott arra, hogy amíg a magas nívójú asszír, babiloni és görög művészetek az időkkel dacolni nem tudtak, addig a kereszténységben gyökerező művészetek elmúlásáról beszélni sem lehet, mert ez a népek lelkében gyökerezik. Azt fejtegette, hogy zeneművészeink az íróknál is hamarabb találták meg a kerezténységhez vezető és abban gyökerező új hangot és ez a modern zeneművészetében még örvendetesebben mutatkozik. Utalt Bartók Beli és Kodályi Zoltán mély vallásosságtól áthatott szerzeményeire, kiknek munkáin keresztül népünk lelkének színe és zamatja világkörüli útjára indult. Népünk lelke él — fejezte be előadását — , olyan gazdag, hogy az egész világnak tud szépséget kölcsönözni. A Marianum énekkara Bárdos: Himnusz Szt. Cecíliához és Kodály Lengyel Lászlóját adta elő Domokos Pál Péter népszövetségi főtitkár vezényletével, a Marianum, mercurea-ciuci főgimnázium és tg.-muresi kettős intézet összesített dalkarai pedig Nagy István vezetése alatt Kodály: Angyalok és pásztorok művét énekelték. Az egyre fokozódó lelkesedés Szalay Mátyás sf.-gheorghei plébános megjelenésével tetőfokra hágott. Két költeményét: Jézus böjtje és Páter Ignác zsolozsmáit szavalta el A kiváló pap-költő szavalatát percekig tartó tapsorkánnal követte. Nagy István vezetésével a tg.-muresi diákkórus két Kodály művet adott elő: A székely keservet és Jézus és a kufárokat. A műsor első részét. Bárdos: Szálljon a dal közös kánonja zárta le, melyben Sarkady Elek vezetése mellett az összes énekkarok részt vettek. Szünet után Domokos Pál Péter irányítása mellett Fornsete: Nyár kánonját adta elő a dalkarok összessége. M. Lévay Ilonka operaénekesnő magánszámai Zsizsmann Rezső zongorakísérete mellett Verdi: Börtön áriája, Wagner: Erzsébet belépője, Kodály: A csitári hegyek alatt, Hubay: Minek turbékoltok, Kurucz Szabolcska: Grand Cafeban és Bárdos: Liliomszál voltak. Utána a dalosversenyen legjobban szereplő dalkarok vonultak fel. A mercurea-cuci Dal- és Zeneegylet Sarkadi Elek karnaggyal az élén egységes festői népviseletben énekelte a két kötött versenyszámot a Jézus és a kufárok, meg a székely keservest. A lövétei vegyeskar a Rétenréten hazai nótáival szerepelt Molnár Isázár vezetésével. A Zernesti Vegyes Dalkar Kovács Ignác karnagy vezényletével Bárdos. Három útjával fejezte be a dalomünnepi bemutatót. A műsort a gheorgheni 10—15 éves lányokból, fiukból összeválogatott párok Balázs Sándor vezetése mellett eredeti székely táncokkal zárták be. Utána pedig mintegy színpompás varázslat alól ébredve a közönség percekig ünnepelte az összes szereplőket. Az egész műsor művészien magas színvonalon mozgott. Különös tetszéssel találkozott az eredeti népi dalkultúra, melyet vidéki karnagyok nagy és áldoaatos munka árán tudtak erre a fokra emelni, de amely fényes bizonyságtétel volt Márton Áron kanonok bevezetője mellett. Amíg ilyen lelkes dalosok, ilyen áldozatokra hajlandó nép és ilyen felkészültségű zeneapoétikánk vannak, addig az őskereszténység mellett való kitartást és sréja erőink megőrzését semmi nem veszélyeztetheti. Blázovich Jákó O.S. B: A NAGY SZFINX 253 oldal, ízléses címlappal. Fűzve 120 lej. A nagy szfinx az ember: minden korszakban más és más az élet, de bármily vargabetűkön jár is történelme, soha ki nem oltható belőle a szellemi és ideális világ vágya. Kapható könyvosztályunknál.