Magyar Lapok, 1938. április-június (7. évfolyam, 73-140. szám)
1938-04-01 / 73. szám
2 Magyar Lapok VII. évf., 73. szám. — Péntek, 1938 április 1. Az új kormány első minisztertanácsa Fontos határozatok Butureszi: Saját tód. Az íit kormány eskütétele után minisztertanács volt a királyi palotában, amelyen az uralkodó elnökölt. A kiadott hivatalos közlemény szerint e minisztertanácson megszerkesztették a kormány nyilatkozatát, amelyet az országhoz fog intézni. Megvitatták és elfogadták a rendelettörvényt a koronatanács létesítésére vonatkozólag, megvitatták és elfogadták a közügykezelések általános ellenőrzésének létesítéséről szóló rendelettörvényt. Elhatározták továbbá rendelettörvény készítését nemzetgazdasági minisztérium felállítására, valamint a legfőbb gazdasági tanács szervezetére vonatkozólag. Ezeket a szerveket fogják megbízni a munkálatok általános tervezetének elkészítésével. Hozzájárult a minisztertanács ahhoz a rendelettörvényhez is, amelyet a politikai egyesületek megszüntetésére hoztak. A kormány tagjai fél tíz órakor távoztak a királyi palotából. RENDELETTÖRVÉNY A GAZDASÁGI MINISZTER ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGÉRŐL, Bucureşti. Saját tud. A második rendelettörvényt azért alkották, hogy Mitita Constantinescunak, az új ipar és kereskedelmi miniszternek ne kelljen lemondania a Nemzeti Bank kormányzói méltóságáról. A rendelettörvény szerint a Román Nemzeti Bank kormányzója és egy gazdasági miniszter működése között nincs összeférhetetlenség. A POLITIKAI PÁRTOK MŰKÖDÉSÉNEK FELFÜGGESZTÉSE. UJ PÁRTOK MŰKÖDÉSÉNEK LEHETŐSÉGE. Bucureşti. Saját tud. A harmadik rendelettörvény, amelyet az új kormány hozott, a pártok feloszlatásáról szól és a következő intézkedéseket tartalmazza: 1. szakasz: Mindazok a jelenleg létező egyesületek, alakulatok, vagy pártok, amelyek politikai eszmék terjesztése és megvalósítása KINEVEZTÉK AZ ÚJONNAN LÉTESÍTETT KORONATANÁCS TAGJAIT, céljából létesültek, felosztanak. 2. szakasz: Új politikai szervezet csak azon törvényes feltételek szerint létesülhet és működhet, amelyek a célból készülnek. Ezt a rendelettörvényt miniszterelnöki jelentés indokolja, amelyet még Calinescu, Iamandi és Argetoianu írtak alá. Ez az alkotmány intézkedéseire hivatkozva, megállapítja, hogy a politikai pártoknak nincs értelmük többé, sőt csak akadályt képezhetnének Románia új közéletének kialakulásában. Meg kell még jegyeznünk, — folytatja a jelentés, — hogy a túlzott szenvedélyességű agitációk és erőszakoskodások, amelyek miatt a pártélet az utóbbi időben elfajult, egyike azon indokoknak, amelyek szükségessé tették és igazolják a rezsimváltozást. Valóságos ellenmondás lenne tehát, ha megengedtetnék olyan állapot fennmaradása, amelyet maga az ország ítélt el február 24-én. Szükség van tehát a megbékélés korszakára. Azért úgy találjuk, hogy az új rezsim logikus következménye mindazon politikai pártoknak a feloszlatása, amelyek eddig léteztek és minden párttevékenység felfüggesztése, annak a törvénynek a megalkotásáig, amely megállapítja a feltételeket és elveket, amelyek szerint politikai alakulatok létesülhetnek. Bucureşti. Saját tud. Az éjszaka folyamán három fontos rendelettörvény jelent meg. Az egyik a koronatanácsot létesíti és a következőképpen hangzik: 1. szakasz: Koronatanács létesül, amelynek összetételét és működését a jelen törvény határozza meg. 2. szakasz: A koronatanács tagjait királyi dekrétum nevezi ki. A tagokat a király jelöli ki az állam, az egyház, a hadsereg, a királyi udvar jelenlegi és volt méltóságai, vagy az ország kiemlkedő személyiségei közül. A tagok száma nincs korlátozva. 3. szakasz: A király összehívja a koronatanácsot, valahányszor a király hasznosnak látja véleményét, tanácsadó jelleggel, kikérni, rendkívüli fontosságú állami ügyekben. A koronatanács vagy külön, vagy a minisztertanáccsal együtt ül össze, a király döntése szerint. A tanácskozásról fölvett jegyzőkönyveket a királyi ház levéltárában őrzik. 4. szakasz: A koronatanács tagjai speciális megbízásokat is kaphatnak. Ezeket magas megbízások állapítják meg és időleges jellegűek. 5. szakasz: A koronatanács tagjai a királyi tanácsos címet viselik, államminiszteri rangban vannak és a hivatalos ünnepségeken mindjárt a miniszterelnök mögött foglalnak helyet. Reprezentáló költségükre illetményt kapnak. Megjelent a koronatanács tagjainak kinevezéséről szóló rendelet is, amely szerint a koronatanács tagjai: Miron Cristea pátriárka, kormányelnök, Averescu és Prezan tábornagyok, Voitoianu, Vaida, Mironescu, Iorga, dr. Anghelscu, Tatarescu, Argetoianu és Ernest Baliff tábornok, őfelsége II. Károly király Verseny Irja: Bálint 3őzse? Három napi szakadatlan hullámzás után elcsöndesedett a víz. Az égen egyleten felhő se látszott. Boldog, tiszta, kék reggel volt. A tóparti villák fala messze ragyogott a napfényben. Szemközt a hegyek belelógatták lábukat a tóba. A hegyhát, tetején két kis kúp látszott, az apátság tornyai. A móló végén már dohogott a komp. Az után mezítlábas suhanc hajtott két lusta tehenet, hajlós fűzfavesszővel csapdosta a legyes állatok hátát. A révész türelmetlenül integetett kendőjével. A Sirály udvarán, a letaposott, gyöpöri, már készen álltak a fiuk Evező volt a kezükben. Az úszók zsíros krémekkel kenték be barna testüket. Bent az alacsony vízben ketten a csónakot vonszolták a part felé. Az egyik evezős jelt adott s egyszerre mind ütemesen kiabáltak. — Ma-ri-ka! Ma-ri-ka! A fiatalasszony nevetve szólt ki az emeleti ablakból: — Jó, minigyárt megyek már. Türelem. Nemsokára hallatszottak sietős lépései a nyikorgós falépcsőn. Mögötte a férje jött, fürdőköpenyeggel a karján. A ház árnyékában megálltak, a férfi letette a köpenyt a folyosó karfájára és a szemüvegét törülgette. — Beszállás! — szóltak, akik a csónakot a partra húzták. A társaság fölszedelőzködött. — Aztán mindent pontosanegírjon ám anyunak, Péter, tudja, mennyegódik, hisz sose voltam el hazulról. — Csak legyen nyugodt, kedve. És főképpen vigyázzon magára nagyon. — Nem lesz semmi baj, — nyugtatta meg a férjet az egyik az üstek közül. — Persze, Péter nem sportember, azt hiszi, legalábbis az óceánnak vágunk neki. A férj ujjai szaporán sikálták a puha szarvasbőrrel a szemüveg kerek, gyöngén domború üveglapját. Mindig zavarban volt, ha ügyetlenségéért gúnyolták. Nem igazán nem volt sportember, félt a kidolgozott izmú, ruganyos atlétáktól, elpirult, ha felesége a trambulin tetejéről lenevetett hozzá, aztán belevetette magát, karcsún, homorítva, a híg levegőbe; elszorult a szíve, mikor látta a könnyed alak fölött összecsapódni a szivárványos vizet s csak akkor könnyebbült meg, ha az asszonyka vidám feje felbukkant a mélyből, fürdősapkája alól előtekeredő rendetlen hajzatával, pergő csöppekkel sikos arcán. Tehetetlenül topogott ilyenkor a strand deszkapartján, szemüvegét törülgette fürdőruhája lebocsátott vállpántjával és büszkeséget tettetve, mosolygással palástolta szégyenkezését. Téli sípartik és nyári nagy úszások a tó közepén: idegen világ volt ez előtte, mellyel titkos gyülölségben állt szemközt, ellenfelet, látott benne, mely érthetetlen kalandokba, sodorja mellőle Marikát, ahová képtelen követni, át kell engednie idegen, kígyós izmú karok oltalmának. Az ő karjai gyöngék voltak, lagymatagok és fehérek, olyanok, mint a lányok karja. Előfordult, hogy versenyekről beszélt Marika a fiukkal, szakkifejezéseket mondtak s ő nem értett belőle egy szót sem. ..Verseny“. ..tréning“, „start“, „krallozás“, furcsa. jeligék voltak de előtte nem nyitottak meg semmit. Mikor megjöttek ide, nem sokkal az esküvő után -zelid. párás, m.saszini alkonyatén, ő kiállt a móló végére, nekitámaszkodott a komp korlátjának, lelke megtelt a végtelen nyugalom és boldogság érzéseivel, mintha szigetre került volna csodálatos, tündéri szigetre, ahol az esték úgy szállnak az ember vállára puha szárnyukkal, mint a galambok s a szerelem úgy keríti hatalmába, olyan felejthetetlenül, kikerülhetetlenül és édesen, mint fűteket a büs, tószagú esti fuvalom. — Nézze, kedves, ott bent azt a rózsaszín csikót, — mondta és elmutatott, messze be a tóba. — Igen, — válaszolt szórakozottan Marika, — ott már biztos jó mély, — tette hozzá lelkendezve, — nagyszerű lesz úszni, majd maga kisér csónakon, ugye Péter? Boldog volt, egészségesen, gyermekien és nem vette észre, hogy ezzel milyen mély szomorúságot okoz neki. — Igen, — mondta magában keserűen a férfi — Így vagyunk, nincsenek közös gondolataink, mi közünk tulajdonképpen egymáshoz? Pedig szerették egymást. Marika nem volt soha gúnyos, soha türelmetlen, tudomásul vette, amiben különböznek, nem kényszerítette hosszú úszásokra az urát, meghagyta neki kedves szórakozásait, a cártalan piszmogásokat, könyveket, nem szégyelte barátai előtt, sőt büszke volt rá. De Pétert néha ez az asszony, büszkélkedés is sértette. A csónak lassan távolodott a parttól. Sokáig nézett utánuk, pedig már az alakokat nem tudta kivenni; apró fekete ponttá enyészett a csónak. Különös, szorongó érzés kerítette hatalmába. Mintha el akarnák ragadni tőle a feleségét, vinnék, ismeretlen vidékre s ő hiába erőlködik, nem mehet utána, lábai nehezek, mint az ólom. Bement a hűvös nappaliba, félhomály volt bent, sárgásan szűrődött be a napfény a lebe- Zürichi zárlat Párizs 13.35, London 21.85 háromnegyed, Newyork 436, Brüsszel 73.73, Milánó 22.94, Amszterdam 241.47 fél, Berlin 175.05, Bécs — schilling 50, Prága 15.22 fél, Varsó 82.20, Belgrád 10, Bucureşti 325.