Magyar Lapok, 1938. július-szeptember (7. évfolyam, 141-217. szám)

1938-07-01 / 141. szám

vrmhh \ Director şt redactor reepooeabii: dr Pa ál Árpád Proprietar: TIPOGR. SET. LADISLAU S. A. Nrul de inseriere in Reg. Publ. periodica — Tri- bnnalul Bihor, secţia III. Nr. ord. 11/11 Iunie 1938 Primcolaborator: dr Gyárfás Elemér Ék városok nemzetközi értekezlete Bucureştiben Calinescu belügyminiszter nagyfontosságu ismertetést adott az uj alkotmányról. — A svájci kiküldött megállapította, hogy az uj román alkotmány mestermü Bucureşti. Saját tnd. Szerdán délután a bucureşti városháza dísztermében megnyilt a városok nemzetközi szövetségének értekezlete. Európa minden részéből a városok és város- szövetségek számos kikü'dötje érkezett Bucu- restibe erre az értekezletre, igy Budapestről Har'rer Ferenc volt alpolgármester jelent meg. Az értekezlet résztvevőit először Julian Peter főpolgármester üdvözölte, majd Armand Calinescu belügyminiszter beszélt és rámuta­tott arra, bogy midőn az értekezlet tagjai megtisztelték az országot jövetelükkel, egy­úttal történelmi pillanatban érkeztek: tanúi lehetnek annak, hogy az az ország, amely kü­lönböző pártokra volt oszolva, megtalálta egy­ségét, az uralkodó vezetése alatt, az uj alkot­mány szellemében. A február 10-iki alkotmány, — mondotta Calinescu, — nem áldozza fel az ember egyéni szabadságjogait, sőt, azt mondhatnám, hogy egyes jogok ezek közül, mint a tulajdonjog is, megerősítésüket találják az uj alkotmányban. Megőrzi ez a szabad fejlődés minden észszerű biztositékát. De az uj alkotmányos rendszert különösen három elv kihangsulyozása jellemzi: a tekintély, a felelősség és a munka elve. Kü­R&mából jelentik: A Giornale d'llalia Ciano külügyminiszter és lord Perth angol kö­vet keddi megbeszéléseivel kapcsolatban utal a fasiszta-ellenes sajtónak a találkozóhoz fűzött magyarázataira és azt írja, hogy a valóságbn érmék a tanácskozásnak egész más jelentősége van és az olasz külpolitika egyenes vonalveze­tésének újabb bizonyítéka. Egyes baloldali saj- tó-organumok szerint lord Perth Rómában fe- nyegetőleg lépett fel és a spanyolországi légi­támadásokért Olaszországot tette felelőssé s az olasz kormány határozott közbenjárását köve­telt, sőt, ettől tette függővé az olasz-angol meg­egyezést. Mindenki előtt világos, — írja az olasz lap, — hogy ilyen erőltetett magyarázatok új­ból csak hatástalanok maradnak, mert torzké­pet festenek az angol külpolitika és a nemzeti Spanyolország politikai és katonai helyzete te­kintetében. Kétségtelen hogy lord Perth néhány mesrfojitolt szót ejtett arról a helyzetről, mely lönben csak azok vehetnek részt az ország ve­zetésében, akik egy hasznos foglalkozás tényle­ges gyakorlásával jogcímet szereztek a közélet­ben való szerepléshez. A továbbiakban Calinescu ismertette még az uj közigazgatási reformot, amely rövidesen életbe lép. A résztvevők részéről Montagu Haris, a városok nemzetközi szövetségének elnöke be­szélt, majd dr Leimburger, a svájci konfede- ráció alkancellárja méltatta az uj román alkot­mányt. — összehasonlítottam azt, — mondotta, — svájci és más országok alkotmányával és mondhatom: a román alkotmány mnstermű. A „Román Kulturális Liga“ nagygyűlése Botosaniban. Bucureşti. Saját tud. Szerdán Botosaniban megnyilt a Román Kulturális Liga kongresz- szusa, Jorga professzor elnöklete alatt. Jorga bejelentette, hogy a Kulturális Liga tagjait revízió alá kell venni és a politikát teljesen ki kell küszöbölni a Ligából. Ezután csak azok lehetnek a Liga tagjai, akik már tettek, vagy tenni fognak valamit a román nemzetért. a köztársasági spanyol kikötők bombázásából keletkezett. Ciano válaszában igazolta azokat a politikai irányelveket, amelyeket Olaszország eddig követett és kellő megvilágításba helyezte a nemzeti Spanyolország tényleges katonai é9 politikai helyzetét. A nemzetiek nem angol, ha­nem csempészhajókat bombáztak. Az az elv, hogy a lobogó mentesíti a hajót a bombázás­tól, nem lehet irányadó ilyen küzdelemben, ahol egy nemzet létéről, vagy nemlétéről van szó. Az olasz hadsereg vezérkari főnöke Berlinbe látogat. Berlinből jelentik: Pariani tábornok, az olasz hadsereg főparancsnoka és vezérkari fő­nöke julius 3-án egy hétre Berlinbe utazik, ahol Brauschitz vezérezredes, német hadsereg­főparancsnok vendége lesz. CFudfcUásunk folytatása a 3-tk oldalon.) Szövetkezeti nanok éi (S. I.) — A részletes beszámolók, melyet szövetkezeteink pompás kiállításának benyo-) másait és külső képét közvetítik, az anyagi', eredményekre helyezik a hangsúlyt. Az anya­giaknál azonban fontosabb ma ennek a kiálli- > tásnak erkölcsi sikere: az öntudat ugyanis, me­lyet ez az erkölcsi siker táplál és megerősit, a jövőben még nagyobb gazdasági eredmények­nek lehet az apja. Az erkölcsi és anyagi sike- , reknek e váltakozásából születik meg minden' maradandó földi alkotás. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a magyar­ság számára távoli és ismeretlen terület a gaz­dasági életét alakitó és irányitó magasabb rendű munka. Sokkal távolibb és ismeretle­nebb. mint például az angol számára a gyar­matok világa. Talán túlzás viszont, ha azt mondjuk, hogy a mi átlagos magyarunk — a középosz­tályhoz tartozó épenugy, mint az egyszerű falusi ember — szinte ugyanazzal a tájékozat­lansággal és érdektelenséggel nézi, hogy inL történik a javakkal, melyeket termel vagy el­fogyaszt, mint a tengerekentuli gyarmatok bennszülöttje az angol hajók sürgését-forgásátv az angol kereskedők és telepesek titokzatos tevékenységét. Olyan túlzás azonban ez, melyi rokonságot tart a valósággal. Gazdasági középosztályunk alig van, felső irányitó és szervező gazdasági rétegünk pedig egyáltalán nincsen. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a javak forgalmában a magyar nemzetiségi szempont sem közvetve, sem köz­vetlenül nem érvényesül, mert hiszen enélkül nem is érvényesülhet. Ne mondja azt senki, hogy a gazdasági életben nemzetiségi szempontok nem juthat­nak szóhoz. Ezt az elavult és megdőlt libera- lista tanitást azok hirdetik makacsul és rossz­hiszeműen, kik minden népi háttér és széles falusi rétegek nélkül kaptak helyet a gazda­sági életben s ezeket a helyeket mindenáron megakarják tartani. A valóság az, hogy ma a gazdasági életet — mindenütt a világon — kizárólag nemzeti szempontok irányítják. Ezek a szempontok kapnak kifejezést a védővámokban s mind­azokban az intézkedésekben, melyekkel az államok a nemzeti munkát istápolják és gyü­mölcseit szaporítani igyekszenek. Mi más pe­dig az állam, mint a nemzetek gazdasági ésí politikai érdekeinek legfőbb szervezete? A nemzetiségek kezében nincsen politikai j hatalom, mely gazdasági érdekeit hasonló esz- \ közökkel védhetné. A nemzetiségeknek tehát) erkölcsi eszközökkel kell védeniök a maguk népének gazdasági munkáját, azt az egész élet­területet, melyen az folyik. Annál is inkább igy kell tenniök, mert a nemzeti államok elmé­lete mellett az államok csak egyetlen nemzetet ismernek el. Az erkölcsi eszközök, melyek ezt a célt szolgálni tudják: a gazdasági öntudat»/ mely nem egyéb, mint a nemzeti idealismus1 gazdasági formája; a népi fegyelem, mely egy-1 séget teremt a népi egyedek öntudatos törek­vései között s végül a termelés és a fogyasztás megszervezése, melyet egyedül népi fegyelem­mel lehet megteremteni. A szövetkezeti munka legfőbb jelentősége, épen az, hogy ezeket az erkölcsi eszközöket a­Ciano olasz külügyminiszter megbeszélései Lord Perth angol nagykövettel a spanyolországi légi bombázásokról Egyes lapok szerint az angol nagykövet Olaszországot tette felelőssé a légi támadásokért. — Ciano kifejtette, hogy a spanyol nemze­tiek nem an^ol, hanem csempész halókat bombáztak

Next

/
Thumbnails
Contents