Magyar Lapok, 1938. július-szeptember (7. évfolyam, 141-217. szám)

1938-07-01 / 141. szám

­­VII. évf., 141. szám. — Péntek, 1938. július 1. Magyar Lapok Idő áram ! A bucureşti időjáráskutató intézet jelentése­e szerint a várható időjárás: Gyenge légáramlás ! változó felhőzet, itt-ott záporeső, a hőmérséklet alig változik. Bucureşti. Saját tud. A hőség állandóan nö­vekedőben van a fővárosban is. Szerdán 34 fok volt szabad levegőn és 53 fok a földön. Az angol és a búr nemzeti himnusz kiegyeztetése Bélávikéban Pretoriából jelentik: Pretoria, délafrikai állam miniszterelnöke, Herzog tábornok ren­deletet adott ki, hogy a jövőben minden ünne­pélyes alkalommal az angol nemzeti himnusz után a búr himnuszt is játszani kell. A rende­let kiadására az késztette a kormányt, hogy már évek óta az angol himnusz játszásakor összetűzésre került sor, sőt egy időben kor­mányválság is támadt. dane gróf annl biztatta az angol nagykövetet, hogy Spanyolországban mérséklő befolyást igyekszik gyakorolni (Tudósításunk folytatása az első oldalról.) Londonból jelentik: Angol politikai körök­­­­ben Cianó és Perth megbeszélésével kapcsolat­ban hangoztatják, hogy Cianó barátságosan­­ fogadta az angol, nagykövet előterjesztését az­­ angol hajók ellen indított bombatámadások ügyében. Cianó utalt ugyan arra, hogy a spa­nyol nemzeti haderők Franco tábornoknak tar­toznak engedelmességgel, de azért Olaszország mindent meg akar tenni, hogy megszűnjenek az angol hajók elleni bombatámadások. Olasz­ország ebben a tekintetben igyekszik érvénye­síteni befolyását. Meghiúsult a nemzetiek Valencia elleni bombatámadása. Salamonadból jelentik: A spanyol nemzeti csapatok a castelloni harctéren folytatták az előnyomulást és most Argenta felé közelednek. A nemzetiek repülőgépei szerdán hat köztársa­­­­sági kikötő ellen intéztek támadást. Bombázni­­ akarták Valenciát is, de a köztársaságiak légel­hárító ütegei megakadályozták, hogy felfokozott vágyainak kielégítését a pala­csintán hajtsa be. Szép háromszögletű darabokba hajtva, hever­tek egymásra borulva a porcellán tálon s amint egy példányt kivett, a jeles tésztafajta feltétele­zett könnyedsége helyett az ázott­­fehérnemű súlyával húzta le villáját. Töltelék csak annyi volt benne a ribizli íz­ből, mint rúzs egy szolid női ajkon, ellenben tészta ujjnyi szélességben rétegeződött egymáson, fokozatosan vastagodva egy geológiai képződ­mény menetében a háromszögletű alakulat északi sarka felé. Egy adag bőven elég belőle a tökéletes gyo­morsüllyedés érzésének előidézéséhez. Amikor az asztaltól felkelt a jóllakottsághoz hasonló érzéssel belsejében és végigdőlt a pam­­lagon, egy exotikus éghajlati kép rémlett fel sze­mei előtt, melyen óriáskígyó volt látható, gyom­rában egy otromba állat tetemével, amint tehe­tetlenül elnyúlik a buja fűben. Ez volt az első eset, hogy Bogár úr nem tisztán beceneve révén érzett szorosabb kapcsolatot természetrajzi vonat­kozásban az állatvilághoz. Délután elnehezült léptekkel ment a hiva­talba, este azonban kedélyesen tért haza. Bo­­gárné aggódva figyelte férje arcát, azon azonban nyoma sem látszott, a bosszúságnak. Eleinte nem is beszélt az — enyhén szólva — sajátságos ebéd­ről. Lefekvés előtt azonban megjegyezte: — Holnaptól kezdve kosztot hozatunk. Ha számításba vesszük, hogy így az ebédhez nem szükséges tia, alig kerül többe, ha pedig arra gondolunk, hogy még vesződnök sem kell a koszt előállításával, egyenesen nyerünk az ötleten. Bogáráénak pedig eszébe sem jutott, hogy megsértődjön. Hiúsága nem szenvedett csorbát s arra gondolt, hogy a konyhánál mennyivel kelle­mesebb helyeken is eltöltheti a délelőttjeit. El­végre a főzőcskénél van sokkal jobb dolog is. Különösen így kánikulában... 3 I­­alaság és Hitelszövetkezetek Szövetségének jubiláris közgyűlése Az elnöki megnyitó a gazdasági tanács alakítás szükségérül szólott és az új törvényekről adott megnyugtató tájékoztatást Cluj, Saját tud. A Gazdasági és Hitelszö­vetkezetek Szövetsége f. hó 28-án délelőtt 11 órakor tartotta meg 15 éves jubiláris közgyű­lését az unitárius kollégium dísztermében. A közgyűlésen igen szép számmal jelentek meg a vidéki szövetkezetek kiküldöttei. Az elnöki megnyitóban Béldy Kálmán gróf a gazdasági tanács megalkotásáról szólott igen nagy figyelemkeltéssel. Beszédének erre vonatkozó része így hangzott: — Kisebbségi életünkben sok gazdasági lehetőség és rengeteg tennivaló volna. Ha az­zal a gondolattal foglalkozunk, hogy mivel le­hetnénk kisebbségünknek legeredményesebben hasznára, mint fontos szükségesség jelentkezik az a gondolat, hogy gazdasági intézményeink egymás mellett, kéz a kézben működjenek együtt népközösségünk javára. Ezen a téren, — amint már említtetem, — annyi tennivaló volna, hogy helyes munkamegosztással min­­denikünknek bőven maradna tér működésé­nek kifejtésére. De mindenik szövetkezetünk külön, sajátos céljainak elérésére alakult s igy nem tudok lemondani arról a gondolatról,­­ amely már kisebbségi életünk kezdetén fel­merült s amelyet azóta is több oldalról han­goztattak,­­ hogy gazdasági intézményeink tervszerű együttműködésének biztosítására alakítsunk gazdasági tanácsot, s az irányítsa egységesen gazdasági életünket.­­ A gondolat megvalósítása nem rajtunk múlik s rendelkezésére állunk mindazoknak, akik célszerűnek látják a gazdasági tanács megalakítását, őszintén és készséggel vállaljuk az erre irányuló munkát, mert a szövetkezeti eszmének is az egymáson való segítés a célja s az egyenlő jogok és kötelességek elvét vallja, kizár minden hatalmi vágyat és egyéni érvé­nyesülésre való törekvést. Az elnök a szövetkezeti életet érdeklő újabb törvényekről is szólott. Erre vonatkozó megállapításai így hangzottak: — Végül meg kell említenem — mondotta — azokat a törvényeket és rendeleteket, ame­lyek szövetkezeti életünket közelebbről érdek­lik- időrendben az első ezek közül az úgyneve­zett kamat­törvény. Ennek rendelkezései köz­pontunk jövőbeli eredményét, illetve nyeresé­gét kétségkívül csökkenteni fogja, viszont az olcsóbb kamat megkönnyíti hitelt igénylő tag­jaink gazdasági helyzetét. A most legújabban kiadott szövetkezeti törvényről és az ezt meg­előző rendeletekről meg kell állapítanom, hogy ezeknek a téves magyarázása, a hozzájuk fű­zött kombinációk s a nyomukban kelt hírek bizonyos fogalomzavarokra vezettek. Ez pedig a szövetkezeti ügyet szivükön viselő tagjaink­ban aggodalmat, nyugtalanságot és kishitűsé­get keltett. Az ezekkel kapcsolatos ügyekről Bethlen László gróf vezérigazgató — aki az illetékesekkel többizben tárgyalt Bucurestiben — bővebb felvilágosításokkal szolgált. Felvilá­gosításából kitűnik, hogy nincsen okunk ború­látással nézni a helyzetet s minden reményünk megvan arra, hogy — amint eddig is ezer ne­hézség között éltünk és fejlődtünk, — ezután is élni és fejlődni fogunk! Béldy Kálmán gróf elnöki megnyitója után Bethlen László gróf igazgató tette meg jelentését, amelyben ismertette a szövetség eddigi működését, jelenlegi helyzetét és a jövőre vonatkozó terveit. Az évi jelentés után Szőke Gábor, Had­­házy Sándor, Lőrinczy István esperes és mások szólaltak fel a szövetkezeti eszme érdekében. A közgyűlést társasebéd fejezte be. Spoletoban­­folyt le ünnepélyes külsőségek között a nagy olasz feltaláló, Marconi leányának eskü­vője Gabriele Parsce tanárral, a londoni olasz követség sajtóattaséjával Marconi leánya férjhez ment

Next