Magyar Lapok, 1939. január-március (8. évfolyam, 1-68. szám)

1939-01-08 / 1. szám

2 Magyar Lapok VIII. évf., 1. szám. — Vasárnap, 1939. január 8. * Romlott ételek okozta mérgezéseknél a gyorsan és biztosan ható természetes „Ferenc József“ keserű viz azonnali használata — egy vagy két pohárral — rendkívül fontos segédesz­köz. Kérdezze meg orvosát Beck lénnyel külügyminiszter hazatért Németországból A Hitler kancellárral folytatott több órányi meg. beszéléséről nem adtak ki hivatalos közlést —« Péntek este Ribbentrop német külügyminiszte* látta vendégül Münchenből jelentik: Napokon keresztül aa európai politika nagy eseménye volt Beck len­gyel külügyminiszter látogiatáea, amelyet Berüm- ben és Berchtesgadenben tett. Mint ismeretes, S lengyel külügyminiszter franciaországi! üdülésé­ről visszatérőben meglátogatta a német kormányt és Hitler kancellárt is, akivel az obersalzbergt Rerghmf-villában több 6rá.s megbeszélést folytar hasznos munkát tud kifejteni. Ma már min­denütt uralkodó jelszóvá kezdett válni, hogy a munka bizonyosságára, a foglalkozások zavar­talanságára kell építeni az állami, vagy egyéb közületi életet. El kell hárítani az útból a po­litizálások, a sokfelé akarások tétovázásait, ssenv e d-é 1 y essége it és munkalátszatait, melyek mind csak arra valók, hogy az embereket, az igazi munka rendjéből kiszakítsák és haszon­talan el foglaltató sokkal zavarják. Ez a mun- kaértókelő irányzat az, ami az újesztendő látó­körében világszerte mind határozottabban meg­mutatkozik. Hogy világfeszülitségek most is jelentkez­nek, az kétségtelen. De hogy a szembenállások nem egymás leverését akarják, hanem egymás munkaértékeléseiből akarnak tanulni, s közös kibontakozásra törekszenek, annak a jelei is el- vitázhatlainok. A harcos jelszavak kezdenek le­egyszerűsödni azzá, hogy a népek életkereteket akarnak biztosítani maguknak, s az életkerete­ket éppen a munka bizonyossága érdekében akarják.. Az új esztendő tehát olyan távlatok felié fordul, melyekben a hatalmi vetélkedések helyett a munka tömeg-szükséglete, s a munka néprendező jelensége kezd uralkodó plánéta lenni. Ha ezt elgondoljuk, úgy könnyen való­színűnek láthatjuk azt a jóslatot is. amit egyik angol államférfi mondott az új esztendőről, hogy t. i. ez az újesztendő a kiegyenlítések éve fog lenni. Igen; mert a munka területén, az igazi munka szükségének a felfogásával nem háborút keresnek az emberek, hanem kenyér­Szivárvány Irta Osváth Tibor Van egy kis bárányfelhő-csipkézet az égen, ott lenn, a nyugati látóhatár alján, különben tiszta a mennyből!, eső nem eshetett, mégis minden vizes, kövér cseppek ezüstözik a vé­konyra sanyarodott fűszálakat, a fák alatt, a körülöttem glédában álló akácderekak feketék, mint eső után, az apró ellipszis levelek milliói pedig mintha bevakult apró tükrök lennének. Valami friss irgalmatlanul ébresztő kesernyés szag folydogál a levegőben, ez ébreszti talán a madarakat napkelte előtt, ilyenkor, ahogy egy fatörzs tövében ülök és fölém egy második mennyboltot von a napra készülő madarak ezer hangja. A rigóé és a vadgalambé az elsőség. Az egész hajnal, az egész ébredő világ az övéké. Mintha nem volna a kerek világon sem jó em­ber, sem rossz ember, sem cápa, sem elefánt, sem pulyka, sem tehén, sem autó, csak rigó és vadgalamb. Mintha megnémult. volna mind­ama száz-százezer féle pompásabbnál pompá- sabb nevet viselő emberi és állati halandó, melyekről mind tudom, hogy élnek, vannak és Istentől kiporciózott szerepeiket játszók, — mintha ezek mind megnémultak volna, csak a rigó és a vadgalamb hangja élne. Az nem úgy van ám, amint mondják, hogy a rigó hangja a rigófütty. Igen, néha lehet fütty is, ha éppen a biztosító életlehetőségeket. A munka plánétája az emberek és népek közötti kiegyenlítődés jö­vőjét sugározza magából. Az otthonok és családok szerény, e.gyzerű, névtelen munkájának így lesz meg a nagy vi­lág életében is a sugárzó kiterjedése. Erre gon­dolva kívánjuk közönségünknek, hogy új- esztendőjében is találja meg a szerény és egy­szerű életmunka zavartalanságát, s adjon Is­ten neki ehhez a magába mélyedő és magát fenntartó munkához csüggedetten kitartást, na­ponkint megújuló szorgalmat és bízni tudást. Magunkra nézve is lapunk nyolcadik évfolya­mának a megindulásakor azt tartjuk legfőbb eszménynek, hogy az otthonok és családok szelíd életmunkájának hűséges szellemi támo­gatói tudjunk lenni. tott. Német hivatalos körök sem a kormány tag­jaival, sem a Hitler kancellárral folytatott meg­beszélésekről neon adtak ki hivatalos je’entéet. Beck külügyminisizter még pénteken is Mü: chenber. maradt és a nap folyamán több Íz­ben tanácskozott Ribbentrop német külügymi­niszterrel. Hasonlóképpen Ribbentrop kíséretében megtekintette a müncheni vezéri Lázat és a né­met művéezházat. A lengyel külügyminiszter a vezér: házban ebédelt. Pénteken este Ribbentrop adott vacsorát, Peck tiszteletére, ámenen a len- gye,. külügyminiszter felesége is részt,-ett. A vacsora után Beck éjjel féltizenegy árakon utazott el Mri«h»i>b.'! Varsó felé. Chamberlain és Halifax Mien délelőtt indul @1 Hóméba A két angol államférfi néhány árára Párizsban is megállapodik Londonból jelentik: Chamberlain és Ha­lifax kedden délelőtt 11 órakor indul Rómába. Délután háromnegyed négykor érkezik a két angol államférfi Párizsba. A francia főváros­ban együtt teáznak Daladierrel és Bonnet kül­rigó úgy akarja, de itt az akác tövéből én most mást hallok. Ebben a pillanatban talán tízféle rigóhangot hallok. Ott. annak a fenyőszerű akácnak a tetejéről felfelé nyilallott az ének, mint valami égnek tartó tűzijáték, emitt egy­szerre három helyen is szépen kicifrázott gur- gulázás hallatszik. Azután egy rekedt kiállás. Azután egy kéthangú füttyszerű valami. Most, ebben a másik percben az akácos minden ré­szében egyszerre szökken hirtelen jött buzgó- sággal, lenyűgöző ujjongással egy daloló csatto­gás az é,g felé. mintha hanggejzirok ömölnének a fák tetejéről. Ez nagy munka lehetett, mert két szemvillanásra csend lesz. Mintha minden rigó falevéllé változott volna. Es ebben a csöndben veszem észre, hogy az erdő búg. Mintha minden akác vadgalambbá változott volna. Búg és kurrog az egész erdő. mintha minden fája egy láthatatlan óriásorgonának a sípja volna. Nem látok egyetlen vadgalambot sem, de a búgás-kurrogas zeng-bong, akár a zsolozsmázó templom. Ez lehet az akácos reg­geli imádsága, egészen bizonyos, engem is meg­száll valami nyugtató, csitító boldogság, mely egyszerre úgy félrepofozza az utamból a teg­napi bajokat, hogy az már egyenesen kacagni való. Tegnap a fejem fájt és az ördöggel ker- getődztem a gondok Sziklái között. De hogy! A kergetősdi kiszítta a vért belőlem, nem tud­tam aludni, ez hozott ki ide hajnalra. És most leginkább kacagni szeretnék tele szájjal, mert legalább annyi erő szállott belém a búgó erdő­ügyminiszterrel, majd este fél nyolckor utaz­nak tovább Róma felé. Algírból jelentik: Daladier miniszterelnök a Foch cirkáló fedélzetén pénteken elhagyta Algírt. bői, mint amilyen nehezek voltak a gondok sziklái. Alighogy ezek a dolgok átvillantak raj­tam, nagy csetepaté támadt. Az akácos reggeli imája után, mint viharzó ár önti el az erdőt az élet. Egyszerre ezer hang szólal meg, alig győ­zöm kapkodni a fejem, tán ezer madár szüle­tett itt e hajnalon. Rigó, vadgalamb és még ezer. Csirreg, csattog minden, fütyörészák, ri­kolt és reszel. Szipog, virrog és csicsereg. Har­kály kiált az öreg akác oldalából. Hogy került oda, hisz még az előbb híre-hauiva sem volt. Hátulról valahonnan — Isten tudja milyen messze lehet — furcsa hang rikolt, valami vij­jogó huhogás. Bagoly. Isten úgylátszik kis fi­gyelmeztetőt küld a reggeli népnek. — „Hé, vi­gyázzatok, éjszaka is volt, sötétség is volt és lesz is még.“ — A reggeli nép azonban most erős. vidám és harcra,kész. Felcsattan az ellen- dal és a bagoly már búvik is bizonyosan vaksi szemével a vackát keresgélve. Előttem egy ág lebben. Rigó libbent rá valahonnan a semmiből. Hintázik az ág, mint a gyerekjáték és amint megáll, lágy cifrázással hosszú melódia kezdődik. Ez már nem fütty és nem hirtelen buzgóság.gal felcsattanó dal, nem is az a tűzijátékszerű nyilallás. amit már ismertem, ez már melódia. Szerelmes sóvár­gás. Dalolója a lihegő ágon rigóleány sárga kosztümben. A legszebb rigóleány lehet a rigó- leányok között, mert körülötte elcsendesül min­den és elbűvölve hallgatódzik a népség. A leg­szebb rigóleány hintázik az ágon, ég felé

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents