Magyar Lapok, 1939. január-március (8. évfolyam, 1-68. szám)

1939-01-08 / 1. szám

VIII. évf., 1. szám. — Vasárnap, 1939. január 8. Magyar Lapok Életbe lépett az ú­­tmunkásbiztosítás­i törvény 8000 lei fizetésig minden alkalma­zott tagja a pénztárnak. Négyszáz befizetett hét után nyugdíj jár Bucurestiből jelentik. A Hivatalos Lap közli a munkásbiztosításról szóló új törvényt­, amely 332 szakaszból áll. A törvény fenntart­ja az autonómiát, felemeli a járulékokat, kibő­víti a biztosítási területet, fenntartja az eddigi jogokat és megalakítja az öregségi biztosítást. Az új törvény szerint munkásbiztosításra kötelezettek ezek után a következők: a) A ke­reskedelmi és ipari alkalmazottak, b) A mező­­gazdasági ipari alkalmazottak, c) A mezőgaz­dasági vállalkozások városi üzleteinek alkal­mazottai, d) A városokban lévő kertészeti vál­lalatok alkalmazottai, e) A mezőgazdasági gé­peknél és műhelyeknél alkalmazottak, f) Mindenféle egyesület, alapítvány, szakmai tes­tület alkalmazottja, g) Betegápolási intézmé­nyek alkalmazottai, h) Hatósági közüzemek alkalmazottai, i) Szabadfoglalkozású egyének alkalmazottai, j) Munkáspénztári alkalmazot­tak, ha a nyugdíjpénztárnál nincsenek be­íratva. k) Háztartási alkalmazottak. Az alkalmazottak mentesek a munkásbiz­tosítás alól, ha a havi fizetésük 3 ezer leinél magasabb. Továbbá biztosításra kötelezettek a követ­kezők: A mester-munkaadók, azok a személyek, akik odahaza végeznek munkákat mások szá­mára, a sofőrök, bérkocsisok, akik saját maguk járművén városokban végzik a munkát, ván­dorló elárusítók, hordárok, stb., akik városok­ban működnek. A törvény részletesen felsorolja, hogy mi­hez van joga a munkáspénztári tagnak. Felso­rolja az orvosi kezelést, a pénzbeli segítséget, a szülési segélyt, a rokkantsági nyugdíjat, a bal­eseti járandóságot és az öregségi nyugdíjat. Mindenkinek joga van nyugdíjhoz hatvan éves korában, ha legalább négyszáz hetet befizetett. Részletesen ismerteti a törvény, hogy a családtagoknak mihez van joguk, ha a család­fő elhal. Megváltoztatja a törvény a járulékokat, amelyeket most nyolc osztályra oszt be. 1. osztály: Idetartoznak a díjtalanul, vagy természetbeli ellátásért dolgozó egyének, ina­sok, gyakornokok, stb. A befizetendő járulék heti 8 lei, vagy havi 34 lei. (A járulékok felét mindig és mindegyik osztályban a munkaadó fizeti.) 2. osztály: Idetartoznak azok, akiknek ha­vi fizetésük 999 leiig terjed. Havonta befizeten­dő biztosítási járulék 60 lei, vagy hetenként 14 lei. 3. osztály: Idetartoznak azok, akiknek fi­zetésük 1499 leiig terjed havonta. Heti befize­tendő járulék 24 lei, vagy havonta 100 lei. 4. osztály: Idetartoznak azok, akiknek fi­zetésük havonta 1999 leiig terjed. Befizetendő járulék heti 34 lei, vagy havi 140 lei. 5. osztály: Idetartoznak azok, akiknek fi­zetésük havi 2499 leiig terjed. Havi járulék 200 lei, vagy heti 42 lei. 6. osztály: Idetartoznak azok, akiknek fi­zetésük 3999 leiig terjed havonta. Befizetendő heti járulék 62 lei, vagy havonta 260 lei. 7. osztály: Idetartoznak azok, akiknek ha­vi fizetésük 5000 leiig terjed. Befizetési járulék 86 lei, vagy havi 360 lei. 8. osztály: Idetartoznak az 5000 lejen felüli fizetésű alkalmazottak. Befizetendő járulék he­ti 100 lei, vagy havi 400 lei. Ezeken felül még azok a munkaadók, akik ötnél több alkalmazottal dolgoztatnak, kötelesek még az összes fizetések után 1,2 szá­zalékot befizetni. Mialatt fogai a tükörben szépet mutatnak, ezalatt a fogkő a fo­g­ak belső felületén végzi romboló mun­káját. Ha On nemcsak hófehér, hanem fogkőmentes fogakat akar, használjon Kalodont fogkrémet. Kalo­­dont az egyetlen fogkrém, mely a tudományosan elismert, fogkő ellen hatásos dr. Braunlich-féle Sul­­forizin-Oseafot tartalmazza. nagy Most tubusban is kapha', 'így tévesztheti meg a tükör! nyújtja karcsú nyakán a fejét, szeme lehányva, ahogy illik és pergeti a gyöngyös buborékokat. Ameddig a melódia száll, mozdulatlanul áll, amint vége van, kinyitja szemét, kicsit megráz­kódik, mintha a saját édes hangjától vonaglana meg és egyet fordul az ágon. És újra danol egy verset. Fent a fa lombjában reccsen az ág. Megjött a nyalka rigólegény. Csak fentről nézi a leányt, nyugtalanul topog az ágon, forog, nyújtózkodik. Lefelé mártogatja a nyakát, mintha kóstolgatna valamit, tán a leány szavát szürcsölgeti és mikor újra vége a melódiának, nem állhatja meg, hogy ne küldjön lefelé egy elismerő hangot, vagy hívó szót: csesszenő éles hangot hallat. A leány ide-oda billeg az ágon, bizonyosan hallotta a legényt, de az ég­ világért sem nézne fel. Csak a tollát borzolgatja. Lehet, hogy ez is elég a rigólegénynek. Lehet, hogy éppen ez a helyes felelet. Valahogy így kell lenni, mert a legény két ággal lejjebb száll a fán és reszelő torokhangon kiált valamit. A leány azonban már nem tud felelni, mert hir­telen süvítve érkezik a mellette levő ágra az öreg rigó. Megül az ágon és komoly képpel néz körül. Apuka lehet, vagy anyuka. Fel is néz a fára, oldalt is vett egy sanda pillantást a leányra. Azután éles krákogással szól valamit. A leányka megfordul az ágon és úgy látszik ko­nok, kemény természet lehet, csak azért is küld egy villanásszerű rövid sóhajtó szinkópás dol­got felfelé. Nem tudom, mi lehet, de a legény A közönség tudomására hozzuk, hogy 1939 január 1-től kezdve fizetési osztályok és a munkáspénztárral szemben való járulékok mó­dosítást szenvednek, meglibben és elszáll. A rigóleány ránéz kedves szülőjére, megbiccenti a fejét, megrázkódik ki­csit és szintén szárnyra kap — az ellenkező irányban. Ez már így illik. Az öreg ott marad az ágon és elégedetten néz körül, ő is mond most valamit, öblögeti a szót és úgy recseg, mintha kavicsokat görgetnének. Azután zordo­­nan elrepül. Az akácok bevakult tükörlevelei megmoz­dulnak. Belesuhint egy kis szellő az erdőbe és utána gyöngymódra hull arcomba a harmat. A nap már nyújtogatja hosszú sugár lábszárait végtelenbe vetett ágyáról és amint a sugarak az erdőt pásztázzák a hulló harmat üveggyöngy­ösévé változik. Támaszkodó balkezem mellett megzörren a száraz levél. Gömbölyű szürkeség gurul elő a bokor mellől. Sündisznó lohol sie­tősen az akácos széle felé, meleg szundikáló helyet keresni. Valami feszül a levegőben. A reggeli népség idegesen kiabál, cserreg és sü­völtözik, de a nyugtalanság csak percekig tart. Egyszerre az akácos egy varázslatos sóhajtá­sára elhallgat minden. A fák megmerevedve glédáznak, mintha silbakot állnának és hang­talan várakozással lesnék a csodát. És a csoda kinyílik, mint egy óriás virág. A nap maga alá húzza sugár lábszárait és most friss nevetéssel kidugja arcát a világ elé. Ebben a pillanatban csókolta meg a rigó­­legény a rigóleányt egy kislombú akác tetején a nagy csöndességben és fényességben Ennélfogva közöljük az érdekeltekkel, hogy 1939 január elseje után ne ragasszanak többé bélyegeket a könyvecskébe, amíg el nem ké­szülnek az új bélyegek, amiről kellő időben értesítést fogunk adni. Az iparosok és vállalkozók, akiknek, a ta­­noncokat is beleértve, több mint öt alkalma­zottjuk van, vagyis azok, akik mindezideig bélyeg formájában rótták le a járulékokat, a jövőben egyáltalában nem fognak bélyeget me­­gosztani, hanem fizetési listák útján fogják a rákövetkező hó 15-ig a járulékokat befizetni, 1939 január havára tehát február 15-ig kell a listákat majd benyújtani. Hasonlóképpen megszűnnek e dátum után a házi személyzet munkaadói a járulékot fi­zetni, hanem a jövőben a második fizetési osz­tály szerint fogják a járulékokat befizetni a jövedelemre való tekintet nélkül. A járulékok osztályzatait, valamint a be­fizetések összegét azonnal közölni fogjuk, mi­helyt meglesznek az új munkásbiztosítási bé­lyegek. Az orvosi vizsgálatok tekintetében, vala­mint azért is, hogy a betegek az 1938. évi de­cember 22-iki munkásbiztosítási törvény élet­­beléptetéséig se szenvedjenek kárt, vagy mu­lasztást, a következőképpen intézkedtünk: A munkaadók, amikor átadják a biztosí­tási könyvecskéket, hogy a beteg jelentke­zhes­­sék az orvosi vizsgálatra, egyben ellátják a régi osztályozás alapján megfelelő bélyeg ér­tékével is és így a beteg a munkáspénztár 10-ik számú szobájában eleget tehet a hátralékos heti illeték kötelezettségének. I- Vasca, director. A munkáspénztári bélyegek áj rendszere 3

Next