Magyar Lapok, 1939. április-június (8. évfolyam, 69-138. szám)

1939-04-01 / 69. szám

Oradea—Nagyvárad, 1939. április 1 — Szombat VIII. évfolyam, 69 (2064) szám. Főszerkesztő és szerkesztésért felelős: dr Paál Árpád BUDAPES, Ferenciek Laptulajdonos: SZENT LÁSZLÓ NYOMDA R.-T. Felelős Igazgató: FOLLMANN GÉZA Törvényszéki be). szám: Tr. B. 11/11. Jun. 1938. Főmunka­tára: dr Gyárfás Elemér Az angol alsóházban hétfőn megkezdik a nagy külügyi vitát Chamberlain részletes beszámolót mond a négyhatalmi egyezmény ügyében folytatott diplomáciai tárgyalásokról Londonból jelentik. Az alsóház csütörtöki ülésén a kormányhoz több kérdést intéztek az angol külpolitikával összefüggő fordulatokról és találgatásokról. Egyik képviselő azt kérdezte, vajjon szándékában van-e a kormánynak, hogy úgy a domíniumokat, mint a gyarmatokat a Németországba való nyersanyagszállítástól visszatartsa? A kérdésre Chamberlain azt felel­te, hogy egyáltalán nincs szó ilyesmiről. Adams munkáspárti képviselő azt kérdez­te: végleg elejtette-e a kormány az általános hadkötelezettség eszméjét? Chamberlain így felelt: —■ Semmi sem végleges a világon. Az ülés további folyamán Chamberlain közölte, hogy április 3-án, hétfőn az időszerű külügyi kérdéseket a kormány az alsóház megvitatása alá bocsát­ja. Londonból jelentik. A Financial Times azt írja, hogy Franciaország, Anglia, Szovjet- Oroszország és Lengyelország között még foly­nak a diplomáciai tanácskozások. A lap hozzá­teszi jelentéséhez, hogy Neville Chamberlain miniszterelnök az alsóház hétfői gyűlésén a tanácskozások eredményéről és kilátásairól részletes beszámolót fog mondani. A Romániával kötendő gazdasági egyez­mény nagy békejelentőségéről volt szó a lordok házában. Londonból jelentik. A lordok házának leg­utóbbi gyűlésén Lord Semphill kijelentette, hogy legutóbbi romániai útján nagyon jól megismerte Romániát. Éppen ezért méltó mó­don tudja értékelni az angol kormánynak azt az elhatározását­, hogy kiszélesíti kereskedelmi kapcsolatait Romániával. Azt javaslom — folytatta lord Semphill, — hogy a kormány ezt a szándékát minél ha­marabb valósítsa meg és siettesse az angol ke­reskedelmi misszió romániai útját. Ennek a küldöttségnek széleskörű megbízatást kell ad­ni és romániai útjuknak nemcsak tanulmány­útnak kell lenni, hiszen Románia helyzetét már nagyon jól ismeri London. Ellenben meg­hatalmazást kell adni a küldöttségnek, hogy meg is köthesse Romániával a kereskedelmi egyezményt. Ennek az egyezménynek a meg­kötése nagyban hozzájárulna a helyzet tisztá­zásához és Európa békéjéhez. párizsi magánjelentése szerint az új román-francia kereskedelmi egyezmény előzetes aláírása már csü­törtökön megtörtént. Az egyezmény 600 millió francia frank (közel két milliárd lej) tárgyértékű, időtartama pedig egy év. Az egyezmény szerint Románia 490.000 tonna benzint szállít Franciaországnak, amiből 90.000 tonnát egyenesen Algírba irányítanak, azután 50.000 tonna ásványolajat és 205.000 tonna vilá­gító petróleumot. Az egyezmény ezután eltörli a román kukori­cára nézve a behozatali illetéket, ami 35 frank volt mázsánként. Franciaország 300.000 kvintal kukoricát fog bevinni Romániából. Csökkenni fog a fabeviteli illeték is. A román hányad 40.000 tonna lesz. Minden Franciaország számára eladott termel­­vény kifizetése szabad devizában történik. Ezzel szemben Románia behoz majd Franciaországból gépkocsikat és gépkocsialkatrészeket, motorokat, feldolgozott vasat és acélt, gyógyszerészeti cikke­ket, gyapjút, pamutot, festékanyagokat és illandó olajokat, illatszerek gyártására. Pénteken délben megtörtént a román-francia kereskedelmi szerződés aláírása Termékeket és olajokat vásárol Romániától Franciaország ipari termékek ellenében. Bucureşti. Saját tud. Pénteken délben a kül­ügyminisztériumban aláírták a román-francia kul­­túregyezményt. Román részről Gafencu külügy­miniszter és Petre Andrei nemzetnevelésügyi mi­niszter írta alá, francia részről pedig Adrien Thierry bucureşti francia nagykövet. A „Timpul“ conform 157.012/1934 Minisztertanács volt Armand Calinescu elnökletével Aláírta a király a CFR önkormányzatáról szóló rendeletet Bucureşi. Saját tud. Csütörtök este hat órai kezdettel minisztertanács volt, Armand Calinescu miniszterelnök elnöklete alatt. A közölt értesülés mindössze annyit mond, hogy a minisztertanács folyóügyek elintézésével foglalkozott. Őfelsége csütörtökön aláírta a CFR önkor­mányzatát szabályozó új törvényrendeletet, melyet­­ Ghelmegeanu miniszter terjesztett elő. Mussolini szombaton válaszol Daladiernak A t­émetek csak majd az olasz válasz után nyilatkoznak. Berlini politikai körök szerint a francia közhangulatot félrevezettek Rómából jelentik. Mussolini az eddigiek szerint szombaton tér vissza Kalábriából. Mus­solini visszatértéig az olasz kormány hivatalo­san nem foglal állást Daladier beszédével kap­csolatban. Úgy tudják, hogy Mussolini szom­baton nagy beszédet mond és válaszol Dala­­di­ernek. Berlinből jelentik. A Havas távirati iroda jelentése szerint német politikai körök különös tartózkodással fogadták Daladier francia mi­niszterelnök beszédét. A beszéddel kapcsolat­ban egyetlen nyilatkozat sem hangzott el. Párizsból jelentik: A Le Temps teljes egé­szében boncolja és kommentálja Daladier mi­niszterelnök beszédét. Azt írja a lap, hogy Da­­ladier beszéde nem jelenti azt, mintha Francia­­ország elzárkóznék minden eszmecsere elől. Sőt a beszéd megnyitja az utat, hogy a Mus­solini és Laval között 1935. évi egyezményt fölelevenítsék és azt tovább fejlesszék. Termé­szetes, ha ez a továbbfejlesztés csak a kölcsö­nösség szellemében történhetik, vagyis Fran­ciaországnak minden új olasz követelés elle­nében kellő ellenértéket kell kapnia. A külügyminisztériumhoz közelálló körök­ben az a nézet uralkodik, hogy Daladier beszé­de elsősorban a francia-olasz kérdésre vonatko­zik. Azért Olaszországé az első válasz joga. Egyébként az említett körök szerint Daladier beszédének német vonatkozású részlete nem hivatalos hang, hanem csak a félrevezetett francia közhangulat egyik tünete. A francia közvéleménynek nem volt pontos tájékozó­dása, hogy a cseh és morva területek német protektorátus alá vételét a helyi zavarok miatt kifáradt közönség kivánta s éppen, a felelős cseh vezetők kezdeményezték. A lap, mely a francia külügyminisztérium­hoz is mindenkor közelálló orgánum, Daladier beszédének azt a részét is magyarázat alá ve­szi, mely baráti együttműködésre hívta föl a többi államokat. A Le Temps szerint ez a fel­hívás nem valamely ellenséges szövetkezés kez­deményezése a totális kormányrendszerű ára­mok ellen. Egyszerűen csak annak a maga­tartásnak a logikus következménye, hogy Franciaország nem akar háborút és ezért együttműködésre szólítja azokat az államokat, melyek egy akarattal a béke mellett vannak. A francia külügyi félhivatalos lap enyhítően magyarázza Daladier kijelentéseit

Next