Magyar Lapok, 1939. április-június (8. évfolyam, 69-138. szám)

1939-04-01 / 69. szám

Oradea—Nagyvárad, <939. április I — Szombat VIII. évfolyam, 69 (2064) szám. conform 157.012/1934 BUDAPES, Ferenciek Főszerkesztő ée szerkesztésért felelős: dr Paál Árpád Laptulajdonos: SZENT LÁSZLÓ NYOMDA R.-T. Felelős Igazgató: FOLLMANN GÉZA Törvényszéki be), szám: Tr. B. 11/11. Jun. 1938. Főmunka tára: dr Gyárfás Elemér Az angol alsóházban hétfőn megkezdik a nagy külügyi vitát Chamberlain részletes beszámolót mond a négyhatalmi egyezmény ügyében folytatott diplomáciai tárgyalásokról Londonból jelentik: Az alsóház csütörtöki ülésén a kormányhoz több kérdést intéztek az angol külpolitikával összefüggő fordulatokról és találgatásokról. Egyik képviselő azt kérdezte, vájjon szándékában van-e a kormánynak, hogy ügy a domíniumokat, mint a gyarmatokat a Németországba való nyersanyagszállítástól visszatartsa? A kérdésre Chamberlain azt felel­te, hogy egyáltalán nincs szó ilyesmiről. Adams munkáspárti képviselő azt kérdez­te: végleg elejtette-e a kormány az általános hadkötelezettség eszméjét? Chamberlain így felelt: —■ Semmisem végleges a világon. Az ülés további folyamán Chamberlain közölte, hogy április 3-án, hétfőn az időszerű külügyi kérdéseket a kormány az alsóház megvitatása alá bocsát ja. Londonból jelentik: A Financial Times azt írja, hogy Franciaország, Anglia. Szovjet- Oroszország és Lengyelország között még foly­nak a diplomáciai tanácskozások. A lap hozzá­teszi jelentéséhez, hogy Neville Chamberlain miniszterelnök az alsóház hétfői gyűlésén a tanácskozások eredményéről és kilátásairól részletes beszámolót fog mondani. Ä Romániával kötendő gazdasági egyez­mény nagy békejelentőségéről volt szó a lordok házában. Londonból jelentik: A lordok házának leg­utóbbi gyűlésén Lord Semphill kijelentette, hogy legutóbbi romániai útján nagyon jól megismerte Romániát. Éppen ezért méltó mó­don tudja értékelni az angol kormánynak azt az elhatározását., hogy kiszélesíti kereskedelmi kapcsolatait Romániával. Azt javaslom — folytatta lord Semphill, — hogy a kormány ezt a szándékát minél ha­marabb valósítsa meg és siettesse az angol ke­reskedelmi misszió romániai útját. Ennek a küldöttségnek széleskörű megbízatást kell ad­ni és romániai útjuknak nemcsak tanulmány­útnak kell lenni, hiszen Románia helyzetét már nagyon jól ismeri London. Ellenben meg­hatalmazást kell adni a küldöttségnek, hogy meg is köthesse Romániával a kereskedelmi egyezményt. Ennek az egyezménynek a meg­kötése nagyban hozzájárulna a helyzet tisztá­zásához és Európa békéjéhez. Pénteken délben megtörtént a román-francia kereskedelmi szerződés aláírása Termékeket és olajokat vásárol Romániától Franciaország ipari termékek ellenében. Bucureşti. Saját tud. Pénteken délben a kül­ügyminisztériumban aláírták a román-francia kul- tűregyezményt. Román részről Gafencu külügy­miniszter és Petre Andrei nemzetnevelésügyi mi­niszter írta alá, francia részről pedig Adrién Thierrv bucureşti francia nagykövet. A „Timpul“ párizsi magánjelentése szerint az új román-francia kereskedelmi egyezmény előzetes aláírása már csü­törtökön megtörtént. Az egyezmény 600 millió francia frank (közel két milliárd lei) tárgyértékű, időtartama pedig egy év. Rómából jelentik: Mussolini az eddigiek szerint szombaton tér vissza Kalábriából. Mus­solini visszatértéig az olasz kormány hivatalo­san nem foglal állást Daladier beszédével kap­csolatban. Úgy tudják, hogy Mussolini szom­baton nagy beszédet mond és válaszol Dala- di érnék. Berlinből jelentik: A Havas távirati iroda jelentése szériát német politikai körök különös tartózkodással fogadták Daladier francia mi­niszterelnök beszédét. A beszéddel kapcsolat­ban egyetlen nyilatkozat sem hangzott el. Párizsból jelentik: A Le Temps teljes egé­szében boncolja és kommentálja Daladier mi­niszterelnök beszédét, Azt írja a lap, hogy Da- ladier beszéde nem jelenti azt, mintha Francia- ország elzárkóznék minden eszmecsere elől. Sőt a beszéd megnyitja az utat. hogy a Mus­solini és Laval között 1935. évi egyezményt fölelevenítsék és azt tovább fejlesszék. Termé­szetes. ha ez a továbbfejlesztés csak a kölcsö­nösség szellemében történhetik, vagyis Fran­ciaországnak minden új olasz követelés elle­nében kellő ellenértékét kell kapnia. Az egyezmény szerint Románia 490.000 toana benzint szállít Franciaországnak, amiből 90.000 tonnát egyenesen Algírba irányítanak, azután 50.000 tonna ásványolajat és 205.000 tonna vilá­gító petróleumot. Az egyezmény ezután eltörli a román kukori­cára nézve a behozatali illetéket, ami 35 frank volt mázsánként. Franciaország 300.000 kvintal kukoricát fog bevinni Romániából. Csökkenni fog a fabeviteli illeték is. A román hányad 40.000 tonna lesz. Minden Franciaország számára eladott termel- vény kifizetése szabad devizában történik. Ezzel szemben Románia behoz majd Franciaországból gépkocsikat és gépkocsialkatrészeket, motorokat, feldolgozott vasat és acélt, gyógyszerészeti cikke­ket, gyapjút, pamutot, festékanyagokat és illandű olajokat, illatszerek gyártására. Minisztertanács volt Armand Calinescu elnökletével Áláirta a király a CFR önkormányzatáról szóló rendeleíef Bucureşi. Saját tud. Csütörtök este hat órai kezdettel minisztertanács volt, Armand Calinescu miniszterelnök elnöklete alatt. A közölt értesülés mindössze annyit mond, hogy a minisztertanács folyóügyek elintézésével foglalkozott. őfelsége csütörtökön aláírta a CFR önkor­mányzatát szabályozó új törvényrendeletet, melyet i Ghelmegeanu miniszter terjesztett elő. Mussolini szombaton válaszol Daladiernak A tiéme*eh csak maid az olasz válasz után nyilatkoznak» Berlini politikai körök szerint a francia közhangulatot félrevezettek A francia külügyi félhivatalos lap enyhítően magyarázza Daladier kijelentéseit A külügyminisztériumhoz közelálló körök­ben az a nézet uralkodik, hogy Daladier beszé­de elsősorban a francia-olasz kérdésre vonatko­zik. Azért Olaszországé az első válasz joga. Egyébként az említett körök szerint Daladier beszédének német vonatkozású részlete nem hivatalos hang, hanem csak a félrevezetett francia közhangulat egyik tünete. A francia közvéleménynek nem volt pontos tájékozó­dása. hogy a cseh és morva területek német protektorátus alá vételét a helyi zavarok miatt kifáradt közönség kivánta s éppen, a felelős cseh vezetők kezdeményezték. A lap, mely a francia külügyminisztérium­hoz is mindenkor közelálló orgánum, Daladier beszédének azt a részét is magyarázat alá ve­szi, mely baráti együttműködésre hívta föl a többi államokat. A Le Temps szerint ez a fel­hívás nem valamely ellenséges szövetkezés kez­deményezése a totális kormányrendszerű ára­mok ellen. Egyszerűen csak annak a maga­tartásnak a logikus következménye, hogy Franciaország nem akar háborút és ezért együttműködésre szólítja azokat az államokat, melyek egy akarattal a béke mellett vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents