Magyar Lapok, 1940. április-június (9. évfolyam, 71-138. szám)
1940-04-02 / 71. szám
1___ Igazgató és felelős*szerkesztő: dr Paál Árpád Laptulajdonos: SZENT LÁSZLÓ NYOMDA R.-T. Törvényszéki bej. szám: Tr. B. 11/11. Jun. 1938 Főmunkatára: dr Gyárfás Elemér fel A román-jugoszláv Kereskedelmi Kamara felavatása Ivan Andres jugoszláv kereskedelmi miniszter Bucureştiben — Gafencu, C. Anghelescu, Gigurtu miniszterek a felavatási ünnepségen Bucurestiből jelentik. Ünnepélyes külsőségek között avatták fel vasárnap délelőtt a fővárosban a román—jugoszláv Kereskedelmi Kamarát, miután két héttel ezelőtt Belgrádban megnyílt a jugoszláv—román Kereskedelmi Kamara. Az ünnepélyes felavatásra a fővárosba érkeztek Iván Andres jugoszláv kereskedelmi miniszter, Jivoii Djuricics, volt miniszter, Belgrád volt főpolgármestere, Damian Brancovici, a belgrádi jugoszláv, román Kreskedelmi Kamara elnök, Jivoii Djeogrhevici egyetemi tanár és Vlada Ilici, a belgrádi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Román részről jelen voltake: Grigore Gafencu külügyminiszter, C. Anghelescu nemzetgazdasági miniszter, Giurtu közlekedésügyi miniszter és Ion Cristea külkereskedelmi miniszter, továbbá Vicoreanu semitőszéki főügyész, valamint a gazdasági élet számottevő tényezői. A felavatási ünnepség első szónoka volt, aki a vegyes kereskedelmi kamarák jelentőségét méltatta, különös tekintettel az országok közötti árucsere-forgalomra. Javaslatára üdvözlő táviratot küldtek Őfelsége II. Károly királynak, II. Péter, jugoszláv királynak és Pál régenshercegnek és a romén és jugoszláv kormányok elnökeinek. Tatarescu királyi tanácsos, miniszterelnök és Czvetkovics, jugoszláv miniszterelnöknek. Ezután a belgrádi jugoszláv—román Kereskedelmi Kamara elnöke beszélt, majd Ion Cristea külkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Meghatott szavakkal emlékezett meg a két héttel ezelőtti belgrádi fogadtatásról, amelybn a jugoszláv gazdasági élet képviselői részesítették a román vendégeket és örömmel állapíttotta meg, hogy a két ország fővárosaiban létesített vegyes keres- kededelmi kamarák milyen jó hatással lesznek a fő gazdasági élet fejlődése szempontjából. Végül Ivan Andres jugoszláv kereskedelmi mi-niszter beszélt. Kijelentette, hogy a román—jugoszláv kereskedelmi kapcsolatok évmn új keletűek, már 1920-ban és később, 1931-ben eredményes egyezségeket kötött a két ország a sinaiai, bucureştii és belgrádi konferenciákon és ez a felavatási ünnepség tulajdonképpen harmadik etapja a jugoszláv—román kereskedelmi együttműködés fokozásának. A felavatási ünnepséget Jivoi Djuricics emelkedett szellemű beszéde fejezte be. Baráti és jószomszédi egyezmény Törökország és Szíria között Végleges megnyugvás a világháború utáni területrendszerében. Előkészületek a közel-keleti hadműveletekre Ankarából jelentik. (Rádió Bucureşti.) Massigli francia nagykövet, Pueaux, Szíria főbiztosa és Saracsoglu török külügyminiszter vasárnap délben aláírta Törökország és Szíria baráti és jószomszédi egyezményét, valamint a mellékelt jegyzőkönyvet. Saracsoglu abból az alkalomból megállapította, hogy az aláírt egyezmény a jövőben kiküszöböli a francia-török viszony gátló akadályait. Szíria a világháború utáni békekötésig Törökországhoz tartozott s a békekötéssel történt elszakitása bizonyos kedvezőtlen visszahásokat okozott. Ezeket egyrészt az alexandresti szandzsáknak Törökország részére való visszaadásával enyhítették s most az uj egyezmény a végleges megbékülést is meghozta. Párizsból jelentik: Weygand tábornok, aki az elmúlt napokban Istanbulban, Ankarában és Aleppóban tárgyalt, Damaszkusziból váratlanul Párizsba repült. Weygand levezette a francia-angol-török vezérkari tárgyalásokat. A tárgyalások azzal a megállapodással végződtek, hogy megszaporítják a közelkeleti szövetséges haderők létszámát Daladier vasárnap tárgyalásokat folytatott Weygand tábornokkal. Vasárnap délelőtt Lebrun elnök vezetésével összeült a francia haditanács, Daladier pedig délelőtt a hadsereg vezetőivel tárgyalt A francia haditanács csak egészen kivételes alkalmakkor szokott összeülni, amikor fontos katonai döntéseket akarnak megtárgyalni. A NYUGATI HATALMAK AZ OSTROMZÁRAT A FEKETE-TENGERRE IS KITERJESZTIK. Brüsszelből jelenlik: Az Independence Reige londoni jelentése szerint ott azt hiszik, hogy a blokádot a Fekete-tengerre is kiterjesztik. Állítólag Törökország már engedélyt is adott a nyugati hatalmaknak, hogy hadihajóik átvonulhassanak a Dardanellákon és flottatámaszpontokul használhassák Trapézunk Sinope és Samsun török kikötőket. Hírszerint Weygand tanácskozásai is ezzel állottak összefüggésben. Weygand különben vasárnap már vissza is repült a közelkeleti francia haderőhöz. KORMÁNYVÁLTOZÁS PERZSIÁBAN. Bagdedból jelentik: Nuri pasa kormánya lemondott. Rasid Guilanni elnöklete alatt azonnal megalakult az új kormány. I I Westfaltól I Versaillesig Ezzel a címmel írt cikkel Pamfil Scicaru a „Curentul“ április elseji számában A cikket érdekes megállapításai miatt teljes egészében ismertetjük olvasóinkkal. Kétségtelen az, hogy a hadviselők igyekeznek takargatni igazi szándékaikat és nem fukarkodnak a nagyhangú eszmei okfejtésekkel. Végeredményben oktalanság is lenne igazi céljaik bevallása, mert meztelen érdekeik brutális nyerseségben mutatkoznék meg a világ közvéleménye előtt. Azután meg sokkal könynyebben lehet csatlakozni olyan célkitűzéshez, amely meghaladja egy ország érdekét és az ideális célok ellenállhatatlan rokonszenv-áramlatot ébresztenek. Ezeket szem előtt tartva, megállapítható, hogy az államok igen nagylelkűek. Ezért számunkra különös érdekességet jelent WladimirTormesson francia publicista cikke, amely a Le Temps-ben jelent meg és amely oly gazdag tartalomban és következtetésekben. A cikk alapkérdése: „Ausztria európai hivatása“, — tehát ez az állásfoglalásában oly józan, kezdeményezésekben és az események megítélésében oly hivatalosan tartózkodó lap Közép-Európa rendezésének a problémájával foglalkozik. Nagy figyelemmel olvastam Wladimir d'Ormesson cikkét, mert a francia érdeket és francia álláspontot képviseli egy új európai rendezés esetére-Mi Franciaország legégetőbb gondja? Béke a Rajnánál. Franciaország biztosítása a számában és életerejében oly hatalmas német kolosszussal szemben. Egyébként a kérdés nem új, sőt azt mondhatnók, hogy a Rajnán való őrködés Franciaország mindenkori kérdése volt. Egyik elintézése 1648-ban történt meg a westfáli békében, amely Richelieu törekvéseinek és Mazarin ügyességének a műve volt. A „Diplomáciai szótár“ ezt a békét így jellemzi: „A főcél elérésére, a Birodalom és az ausztriai ház legyengítésére és aláásására nem lehetett volna ördögibb tervet kieszelni, mint ezt: a németek közreműködésével pusztítani el a nagy német birodalmat.“ (Congrés et traités de Westphalie, de Andrea Rapisardi Mirabelli- Dictionnaire Diplomaique.) Valóban a német birodalom ellen folytatott küzdelemben Franciaország királyai igen találékonyak voltak a „divide et impera“ elv leleményes és mindig új alapokon történő alkalmazásban. A német birodalom hercegségekből és tartományokból álló szervezete kitűnő talajt nyújt az ambíciók és ellentétes érdekek felébresztésére, ápolására és ezáltal a német birodalom tartalmi egységének a szétporlasztására. A francia diplomácia gyanútlanul tudta ezt elvégezni i és ne lepődjék meg senki sem azon, hogy I Luther mozgalmát a franciáik titokban támogai■ ták, mert a katolikus egységben szilárd német I birodalmat két fanatikus ellentáborra osztotta. A francia forradalom letért az agyedural■ kodók hagyományos politikájának az útjáról , és felvetette a nemzetiségi elv új kérdését- Az I Ausztria ellen folytatott küzdelem nem a német I kristályosodási központ, hanem a reakcionáirius, forradalomellenes törekvések bástyájának megdöntéséért folyt. A forradalom és a második, harmadik csá-