Magyar Merkurius, 1798. január-május (6. évfolyam, 1-39. szám)

1798-02-23 / 14. szám

F­r­a­­n­c­­­i­a O­r­s­z­á­g. A’ Déli ’Amerikába számkivetésbe­ küldettettek közzül már néhányak írtak itthoni maradott attják­­fiaihoz levelet. írják, hogy Ők nem nyerhették légyen meg csak azt a’ kedvezést is, hogy Cayennébenn maradhassanak, a’ hol Billaud-Varenes még­ élet­­ben vagyon, őket Guyanának belső vidékére szál­­litották­ bé, a’ mely vidéknek neve Sinamary, la­­kossai Szerecsenek, fél vad emberek. Ez egy is vagy 15 kajbákból álló falutska. Erőssen dicsérik a­ számkivettettek ezen falu’ lakossait, hogy őket nagy betsülettel fogadták , sőt finomabb politi­­kájunknak erős­ítik lenni az Európaiaknál. Halá­pzatjaikból és vadászatijaiból őket részesittik, füs­tös kajbácjikba is jó szívvel meg­szenvedik. A­ mesterségekről úgy nincs semmi képzelődések, hogy a’ bámultságból alig lehetett őket magokhoz vis­sza téríteni, midőnn leg­előbb írni látták a* Képviselőket, Barthelémy,Pischegru, és Larne, egy kajbábann laknak* Közönségesenn szolvt, ezen számkivettettek minyáronn azt jelentik irásaikbann, hogy állapotjokkal keveset gondolnak. Hogy Francziák legyenek , azt is észre lehet venni né* melyeknek írásaikból: a’ múlt dolgokra való vis­­sza emlékezés­ közbenn is szembe-tűnök az ő vi­dám tréfáik. Egyik nevezetesen­ küzzüllak azt irja­ le, hogy néki egy ifjú, Szeretsen leánkával mely szerelmes intrikái voltak légyen. Kérik to­­vábbá a’ magok ittkom maradott házok’­népét, hogy küldjenek nékiek házi állatokat, majorsá-

Next