Technika és Közgazdaság, 1922 (1-53. szám)

1922-01-01 / 1. szám

1922—1. szám Ma­gya­r Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1922 január 1. Megkeresések az Egylet titkárságához intézendők, IV. ker., Reáltanoda­ u. 13-15. Telefon: 9—45. sz. A beküldött hirek­ tartalmáért a beküldő felelős. Az e rovatba szánt közlemények legké­sőbb szerda délig küldendők be. Közlemények a technikai érdekeltség köréből Érdekeltségi rovatunk az elmúlt évi Közlöny-kötet utolsó hét számában bemutatott irányzatánál kedvező fogadtatásra talált. Szolgálta Közlönyünk és a közgazdasági élet közötti viszony bensőbbé tételét. Tájékoztatta a magyar technikus társadalmat az országban — súlyos helyzetünk dacára is meginduló termelőmunka egyes esemé­nyeiről s a munkák kezdeményezőiről, végrehajtóiról. Rovatunk e fel­adatát az Egylet újabb anyagi megterhelése nélkül teljesítette, sőt a Közlöny fenntartása céljára — bár eddig szerény — bevételi forrásnak bizonyult. Emellett eredményezte azt is, hogy egyes, eddig Közlönyünk „Vegyesek" rovatában megjelent híreket az érdekeltségi rovatba áthelyezve, a szerkesztői részben rendelkezésre álló tér némileg bővült. A kezdeti szerény sikerekből bátorságot merítve, érdekeltségi rovatunkat, fejelmének némi módosításával a jelen számtól kezdő-A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter úr Schwanda Gusztáv, a M. F. T. R. ny. főfelügyelőjének a „Bel­vízi géperejű hajókon és egyéb gépüzemű úszóműveken alkal­mazott gépszemélyzet képesítése tárgyában“ kiadott szabályzat előkészítése és kidolgozása körül kifejtett értékes közreműkö­déséért, valamint Rozsonits József Máv. felügyelőnek és Hauer Béla Máv. főmérnöknek tanári minőségben éveken át kifejtett kiváló munkásságukért magas elismerését fejezte ki. Kiküldetés: Taylorizmus az építőiparban cím alatt Gombos Mihály miniszteri osztálytanácsos, mérnök és dr. Müller Félix építész, a Közlöny 30—31. számában kifejtették a taylorizmusnak nagy jelentőségét építőiparunk újjá­szervezése körül. A kérdés kétségtelenül a jövő évtizedek munkaprogrammjának lényeges pontja. A tudományos üzemvezetés alkalmazása a munka szem­pontjából ugyanolyan históriai fordulópont, mint amilyen a XIX. században az anyag takarékos felhasználása szempontjából a statikának, szilárdságtannak és anyagvizsgálatnak új alapokra való fektetése volt. Az ügy nagy jelentőségére való tekintettel a kereskedelem­ügyi miniszter most dr. Müller Félix kartársunkat a kérdés be­ható tanulmányozására külföldre küldötte ki. A tanulmányairól, valamint a kérdés tárgyában megejtett egyéb kutatásaikról, nevezett kartársaink az Egyletben előadások keretében fognak beszámolni. A dunavölgyi vízitársulatok szövetsége egyesül a tisza- Völgyi társulatokkal. A dunavölgyi vízitársulatok szövetsége a megszállások következtében csaknem három évi szünet után dec. 18.-án tartotta meg Budapesten Széchenyi Emil gróf elnöklésével évi rendes közgyűlését, amelyen a szövetség fennállását újabb hat évi ciklussal meghosszabbította. Tekintve, hogy a dunavölgyi vízitársulatok szövetségi területe 21 millió holdról 13 millió holdra csökkent és így erejében lényegesen meggyengült, elvben elhatározta a tiszavölgyi társulatokkal leendő fúziót. Az esseni vízépítési és belvízhajózási kiállítás. Essenben 1922 március 31-től április 30-ig vízépítési és belhajózási kiállí­tást tartanak, melynek a következő osztályai lesznek: 1. Meglévő és tervezett víziutak. 2. Vízépítési berendezések szemléltetése, ú. m. : folyó- és csatornaépítkezések; emelő- és szállítóberendezések; vízierő­művek stb. 3. A víziutak forgalmi berendezései, ú. m.: kikötő- és forgalmi­telepek, be- és kihajózó- és raktárberendezések. 4. Belvízi hajóforgalmi üzem. A kiállítás vezérgondolata az összes német víziutak kiépítésé­nek és az ezzel összefüggő terveknek, valamint a vízgazdálkodás egyéb műtárgyainak és ezek technikájának szemléltetése. A „Zentralverbandt der deutschen Binnenschiff art“ és a „Deutsche Wasserkraftverband“ áprilisban üléseznek Essenben. A kiállításon szerep jut Magyarországnak is, amennyiben Nyugatnémetország a mi Rajna—Duna tervezeteinket is bemutattatni kívánja. A kiállításon nemcsak a mély- és vízépítési, hajóépítő és hajó­zási forgalmi körök vesznek élénken részt, hanem azok is, kik műszaki tudásukat a gépépítés, a hajógépészet, elektrotechnika, az építési anyagok előállítása és készülékek és szerkezetek építése révén állítják a vízgazdaság szolgálatába. A víziutak kiépítése, valamint azok forgalmi és átrakodó berendezése iránt a bánya­művek is igen nagy érdeklődést tanúsítanak, mert a kiállítás különös gondot fordít a tömegárak forgalmának megoldására, Főleg olyképpen állítjuk be Közlönyünkbe, hogy a rovat terjedelme az egy oldalon túl is bővíthető legyen. Másrészt tekintettel a rovatba utalt egyes közlemények marad indább — különösen adatbeli — értékére kívánatosnak véljük, hogy e rovat hasábjai, közlö­nyünktől függetlenül, áttekinthető módon gyűjthetők legyenek. Ezért a rovatot egy-egy évfolyamon belül külön füzet- és oldalszámozással látjuk el. Abban a reményben, hogy tagtársainknak, olvasóközönségünknek s általában a magyar technikai érdekeltségnek e rovat fejlesztésével jó szolgálatot teszünk, kérjük őket, hogy érdekeltségi rovatunkat minél gyakrabban igénybe vegyék s ezzel Közlönyünk anyagi esz­közeit gyarapítván, a magyar technikai tudományos irodalom további felvirágoztatását támogassák. Thoma Frigyes főtitkár: A kiállítás díszelnökségének tagjai : Flamm titkos tanácsos, a charlottenburgi műegyetem tanára ; dr. Luther Essen főpolgár­mestere; Skalweit birodalmi építési tanácsos, a Rajna-Westfali szénszindikátus képviselője ; dr. Quantz titkos tanácsos, az esseni kereskedelmi kamara syndikusa ; dr. Sympher miniszteri igazgató. A kiállítás ügyvezetősége szívesen ad az érdeklődőknek bővebb felvilágosítást; címe: Geschäftstelle der Wasserbauausstellung, Essen, Handelshof. A borsodi Szénbányák Г.-t. sajókazai bányáinak sólyomi telepén újabban feltárt aknák barnaszéntermékeinek kiszállítására a részvénytársaság új rakodóállomást, s ehhez vezető 1­ 5 km-es rendes nyomtávú gőzüzemű iparvágányt építtet. E vasút létesí­tése az eddig bányakisvasúton, mozdonyüzemmel megtett mint­­egy 2 km-nyi utat kiküszöböli, amennyiben a tárnától mindössze 400 m-nyi úton, mozdonyvontatás nélkül jut majd a szén az új rakodóállomáson tervezett szénosztályozó és rakodóművön ke­resztül a vasúti kocsikba. A fenti vasúti létesítmények építési munkálatait Tarján Aladár oki. mérnök, vállalkozó (Budapest, V., Pozsonyi­ út 4/d.) végezte. A létesítmények 1922. elején jönnek üzembe. A székesfőváros kelenföldi villamos áramfejlesztő telepe részére két nagyszabású modern kazán épül. A főváros gázmű­veinek nagymérvű igénybevétele folytán, azoknak világítási, vala­mint erőátviteli szempontból való tehermentesítése érdekében, a kelenföldi áramfejlesztő telep teljesítőképességének fokozása vált szükségessé. E telepen két, a legmodernebb elvek szerint szer­kesztett, igen nagy teljesítőképességű Garbe-féle rendszerű víz­­csöveskazán épül, egyenként 650 m­ fűtőfelülettel 16 atm. üzem­nyomásra. A füstgázok lehető legtökéletesebb értékesítése cél­jából a kazánok egyenként 200 m2 fűtőfelületű túlhevítővel lesznek ellátva a gőznek 400° C-ra való túlhevítésére. A gőzkazánok mindegyike ezekkel szervesen összeépített 330 m2 fűtőfelületű tápvíz előmelegítővel bír. A kazánok beszerzésénél a főváros figyelemmel volt a hazai gyengébb minőségű barnaszén haszná­latára. Minden kazán 20­5 m2 felületű négyszakaszos automatikus vándorrostéllyal van felszerelve. A technikai tökéletesség leg­nagyobb fokáig kihasznált füstgázok eltávolítását a kazánokból (indirekt működésű) ventilátorok eszközük, mindegyik kazán részére külön ventilátor- és kéményelrendezéssel. Magasfokú üzem­­biztonság elérésére eme ventilátorok mindkét kazánnál egymást kölcsönösen kiegészítő tartalékul szolgálhatnak. Említésre méltó még a kazánok szerelvényeinek kezelése. Ugyanis az összes el­záró szerkezetek a fűtőállásról könnyen és hozzáférhetően kezel­hetők, mely körülmény üzemi baleseteknél nagy fontossággal bír. A fűtőfelület nagysága arányban áll a kazánok teljesítőké­pességével. Egy-egy kazán rendes körülmények között állandó üzemben óránkint 1­000 kg gőzt termel. E gőzmennyiség elő­állítására a tervező 3200 kg — tatai apró — szénfogyasztást vett számításba. A kazánokat a Schlick-Nicholson gép-, waggon- és hajógyár r.-.t építi, a munkálatok befejezésükhöz közelednek. A Kronberger-féle Faipar R. T. a báró Waldbott-féle háromhutai (zemplénmegyei) bükkfaerdők kitermelését és részben tűzifa, részben pedig talpfák és műfa alakjában való értékesítését már régebben üzletkörébe vonta A kitermelt fának az olasz­­liszka—tolcsvai vasúti állomás mellett fekvő fűrésztelepére s a vasúti állomásra való leszállítását a részvénytársaság az eredetileg Greiner-féle tolcsvavölgyi keskenyvágányú gőzüzemű iparvasút bérbevételével s az utóbbi években eszközölt tetemes kibővítés

Next