Ipari szabványosítás, 1923 (2. évfolyam, 6. szám)

1923-10-14 / 6. szám

I. évfolyam. 1923 október 14, 6. szám IPARI SZABVÁNYOSÍTÁS A MAGYAR IPARI SZABVÁNYOSÍTÓ BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEI Szerkeszti: MARUSAK DEZSŐ. Szerkesztőség : a Magyar Ipari Szabványosító Bizottság titkári hivatala. Budapest IV, Reáltanoda-ii. 13-15. Szakbizottságok jelentései. Csavarmenet. A külföldi szabványok tanulmányozására kiküldött szakbizottsági ülés a csavar és csavarmenet szabvá­nyosítására albizottság fölállítását határozta el és az albizottság megszervezésére és vezetésére Stein Sándor igazgató urat kérte föl. Az albizottság 1922. évi január 12-én tartott első ülé­sén kimondotta, hogy a csavar és csavarmenet szab­ványosítását két külön bizottságban dolgozza ki. Az utóbbi bizottság vezetését Stein Sándor tartotta meg, az előbbit Árpád Gyula főmérnök úr vállalta el. A csavarmenet-szabványosítás programmjára egyelőre a következő menetfajokat tűzte ki az albizottság: 1. éles menet (a) Whitworth-menet, b) métermenet, c) cső­menet), 2. trapézmenet, 3. fürészmenet, 4. gömbölyű­menet, 5. sajtolt menet. Az élesmenet-szabványterve- zeteknek a kidolgozására egy szűkebbkörű albizottság nyert megbízatást, melynek tagjai Biewald Antal, Gábor József és Stein Sándor lettek. Elhatározta a bizottság, hogy a német és osztrák csavarmenet-bizottság tárgya­lásairól kiadott jelentéseket és ismertetéseket össze­gyűjti és a tagok rendelkezésére bocsátja, továbbá, hogy a szabványterzeteken előforduló szakkifejezések helyes magyarosságának a megállapítására egy nomen­klatura bizottságot állít föl. Az albizottság 1922. évi november 21-én és december 5-én tartott ülésein keresztülvitte a külön csavar- és csavarmenet-bizottságra való felosztását. A csavar­menet-bizottság tagjai: Alexy György, Baranyai Imre, Biewald Antal, Boschán Lipót, Gans Sámuel, Gábor Jenő, Hauser Adolf, Körtvélyessy Dezső, Lorber Zsig- mond, Mérei Imre, Ott Gyula, Schiffler Ottmár, Stark Oszkár, Stróbl Mihály, Ungár Ede és Wolf Sándor. A csavarbizottság vezetését Árpád Gyula lemondása után dr. Szabó Gusztáv műegyetemi tanár úr vállalta el. A nomenklatúra-bizottság (Gábor Jenő, Hargíttay Brúnó, Sóváry Emil, Stein Sándor, Weiner Emil és Wolf Sándor) 1923. évi március 20-án tartott ülésén a csavarmenet-bizottság által kidolgozott szabványterve­zeteken szereplő szakkifejezéseket és elnevezéseket vizsgálta felül. Az elnevezések megállapításánál az volt az irányadó, hogy a táblázatokban levő adatokat nem körülírni kell az elnevezésekkel, hanem elkeresztelni, úgyhogy az rövid és magyaros legyen, méltó arra, hogy a közhasználatban elterjedjen. A csavarmenet-bizottság 1923. évi május 16-i és május 30-i ülésein letárgyalta a Gábor Jenő előadó által elő­terjesztett Whitworth- és métermenet szabványterve­zeteket és azokat elfogadta. A külföldi államok szab­ványosító bizottságai hosszú éveken keresztül foglal­koztak a csavarmenet egységesítésének kérdésével, a csavarmenet-bizottságnak tehát több év hosszú és fáradságos munkájának eredménye és tapasztalata állott rendelkezésére és ennek fölhasználásával dol­gozta ki a csavarmenet-szabványtervezeteket. A ter­vezetek kidolgozásánál a német, svájci és osztrák szabványok szolgáltak alapul, melyek lényegtelen eltéréssel egyeznek egymással. A bizottság úgy a Whitworth-menet mint a métermenet szabványosí­tását j avasolja. minthogy a Whitworth-menet egye­dül nem felel meg, durva menetemelkedéseit a műszeripar nem használhatja, viszont csak a méter­menet bevezetése ma még keresztülvihetetlen. A ja­vaslat tehát lényegében az eddigi gyakorlatot szab­ványosítja azzal a módosítással, hogy a Löwenherz- menet helyett, amely a szabványosítás szemnontjából több kifogás aló esik és a métermenet fejlődésének egvik közbeeső fokát képviseli, a zürichi nemzetközi métermenetet ajánlja a megfelelő kibővítéssel, amint ez a környező középeurópai államokban is megtörtént. A kidolgozott szabványtervezeteket lapunk mai szá­mában bocsátja a bizottság a nagy nyilvánosság kri­tikája alá és fölkér minden szakembert, akinek bár­milyen vonatkozásban is valaha csavarmenettel dolga akadt, hogy a szabványtervezeteket áttanul­mányozza és észrevételét, bírálatát, avagy javaslatát bizottságunk titkári hivatalához a jelzett határidőig juttassa el. Csavarmenet-szab ványtervezetek. MISZ 11 Whitworth-menet (26. oldal). A Withwortli- menet az Engineering Standard Committee által Angliában kiadott csavarmenet ÍU"—6" átmérőig. Az angol táblázat méretei 162/з C° (62 F°)-ra vonatkoznak. Minthogy a méterrendszerű államok a szerszámok pontos méreteinek megállapításánál normális közép­hőmérsékletül 20 Ö°-ot fogadták el, a tervezetben az angol táblázat méretei mm-re átszámítva 20 C°-ra vannak korrigálva. Egyenlő hőmérsékleten a magyar és az angol szerszámok pontosan egyeznek egymással. A táb­lázatban megadott méretek a csavarmenet számított (elméleti) méretei. A gyakorlatban azonban az anyag rugalmasága következtében az anyában vágott menet nagyobb lesz mint a menetfúró, a csavaron vágott menet pedig kisebb lesz, mint a menetvágó. Ezért, hogy a táblázatban megadott méreteket pontosan elérjük, a vágószerszámokat valamivel vastagabbra, illetve véko­nyabbra kell készíteni. Hogy mennyivel vastagabbra vagy vékonyabbra, azt egyedül a tapasztalat mutatja meg. A zárójelben levő méreteket lehetőleg kerülni kell, helyettük inkább a métermenetet használjuk. A csúcstőméret elnevezését a 28. oldalon levő ábra ma­gyarázza és mutatja a szokásos mérését. MISZ 12. Tompa-Whitworth-menet. (26. old.) Az eredeti Whitworth-menetnél az anya-és csavarmenet egész felü­letén illeszkedik. Minthogy ez a gyakorlatban nehezen valósítható meg, a Whitworth-menetet, úgy, mint ez a métermenetnél történik, az eredetin kívül még tompa­éllel is szabványosítják, úgyhogy az éleken a csavar és az anya között egy kis hézag van. Az él le tompítását úgy érjük el. hogy a csavar külső átmérőjét a hézag­nak megfelelőleg kisebbre készítjük, ezáltal az eredeti (névleges) átmérőnek megfelelő menetvágó a külső át­mérőn nem vághat legömbölyített menetéit, hanem az a kisebb átmérő következtében tompa marad. Hasonló­képen az anya belső átmérőjét a hézagnak megfelelően nagyobbra készítjük, úgyhogy az eredeti átmérőnek megfelelő menetfúró a belső átmérőn nem vághat le­gömbölyített menetéit, hanem az a nagyobb átmérő miatt tompa marad. Ezzel az eljárással elérjük, hogy úgy az eredeti Whitworth-menet, mint a tompa-Whit­worth-menet ugyanazon szerszámokkal (menetvágó és menetfúró) készíthető, ^ minthogy a névleges átmérő, továbbá a mag-átmérő és az anyamenet külső- átmérője a két menetnél ugyanaz. A menet élének letompítása egyrészt megkönnyíti a csavar gyártását, másrészt biz­tosítja a menet hordozó felületének megfekvését. MISZ 13, 14, 15. Métermenet. (27. és 28. oldal.) A méter­menetet 6- 80 mm átmérőre az 1898. évi zürichi nemzet­közi kongresszus állapította meg, melyet azután a német és svájci szabványosító-bizoítságok egyöntetűen kibővítettek lefelé 1 mm-ig és fölfelé 149 mm átmérőig. 6—1 ww?-ig az átmérők és menetemelkedések egyeznek a Löwenherz-menetével. 89—149 mm átmérőig pedig mi raliéi haladnak a Whitworth-menettel. A menetemel­kedés 64 mm átmérőn fölül állandóan 6 mm, ami szük­ségessé tette a 72. 76 és 80 mm átmérőjű menetnél a zürichi megállanodés megváltoztatását, amihez Francia- ország is hozzájárult. Főbizottsági ülés. A Magyar Ipari Szabványosító-Bizottság Főbizott­ságának multévi december hó 18-án tartott ülésén Herrmann Miksa elnök beszámolt a szabványosítás

Next

/
Thumbnails
Contents