Technika és Közgazdaság, 1923 (1. évfolyam, 1-44. szám)

1923-01-14 / 1-2. szám

AZ IDE SZÍNT KÖZLE­MÉNYEK, hírek leg­később KEDD ESTE7 ÓRÁIG (LAPUNK ZÁR­TÁIG) KÜLDENDŐK BE. TECHNIKA ÉS KÖZGAZDASÁG A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK MELLÉKLETE. KÖZLEMÉNYEK AZ EGYLETI TITKÁRSÁG­HOZ IV, reAltanoda- UTCA 13-15. INTÉZEN- DŐK. TELEFON: 9-45. I. évfolyam. Budapest, 1923 január 14. 1-2. szám. TARTALOM: Olvasóinkhoz. — Temesváry Imre: „Technika és közgazdaság.“ — Edvi Illés Aladár: A készülő vámtarifa. — Az 1923. évi IV. törvénycikk a városok fejlesztéséről szóló 1912: LV1I1. t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról . és a városi mérnökök. KÖZGAZDASÁGI IRODALOM : Dr. V. G. : Vámvédelem, ipari többtermelés. Irta : Lengyel Géza. KÖZLEMÉNYEK AZ ÉRDEKELTSÉG KÓRÉBÓL: Személyi hírek. — A Knuth K. cég 50 éves jubileuma. — Nagykőrös városi fürdőépület tervpályázatának eredménye. — A budai távbeszélő központ. — Adatok a felsőmagyarországi vasipar helyzetéhez. — Versenytárgyalási hirdetmény (Máv.). — Pályázati hirdetmény módosítás (Szeged). — Pályázati hirdetmény (Debrecen). — Versenytárgyalási hirdetés (Győr). Olvasóinkhoz! A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1921. novemberében új rovattal gyarapodott. E rovatot „Közle­mények az érdekeltség köréből“ cím alatt ama reménnyel bocsátottuk akkor útjára, hogy az Közlönyünk mellékleté­nek csiráit hordozza magéban. E reményünk kifejezésre juttatása burkolt ígéret volt. Megígértük vele, hogy mi­hamarább megteremtjük azokat a kereteket, amelyekben Tagtársaink a közgazdasági élet körébe eső tevékeny­ségükről olvasóinknak beszámolhatnak, anélkül, hogy ezzel a szorosan vett technikai irodalmi tevékenység számára Közlönyünkben fenntartott, most amúgyis oly igen szűkre szabott terjedelmet csökkentenők. Közlönyünk kiadásának átszervezésével s beosztásának módosításával elérkezettnek véltük azt az időpontot, amidőn a fenti ígéretet beválthatjuk. A Közlöny kiadásának saját kezelésbe vétele illetve annak eddig mutatkozó sikere módot nyújtott arra, hogy Közlönyünk eme mellékletét, a fent vázolt rendeltetéssel, megindítsuk. E mellékletbe illesztettük bele a közgazda­„Technika és Közgazdaság“. TEMESVÁRY IMRE mérnök, m. kir. kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő. A közállapotok alakulása mindinkább előtérbe tolja azokat a gazdasági problémákat, amelyek megoldatlan­sága szinte el nem hárítható akadályokat gördít a tech­nikai alkotó munka elé. A technikus a maga feladatai technikai oldalának ura ma is, épúgy, mint annakelőtte. Azonban számos oly akadályt talál terveinek végrehajtása útjában, aminők a múltban fel nem tartóztatták. Mi sem természetesebb annál, hogy a technikus fegyel­mezett, a kutatásra beiskolázott gondolkozásmódjával nem nyugszik bele technikailag megoldott, sokszor égetően sür­gős szükségletek к elégítésére alkalmas terveinek — a múlt­ban ismeretlen okokból — végrehajthatatlan voltába, nem vá ja ölhetett kézzel és tétlen fatalizmussal a nemzetpusz­tító munkanélküliség elkövetkezését, hanem maga is beáll azok sorába, akik a kivezető utat keresik a mai gazda­sági csődből. Annál természetesebb ez, mert hiszen ma már a technikus nevelése során is a régebbi időkbelinél sokkalta nagyobb gondot fordítanak a közgazdasági érzék к jlesztésére. A dolgok ilyetén fejlődése a magyar technikai folyóirat- ir dalom terén is új szükségletet teremtett. Biztosítani kellett a magyar technikustársadalom tagjai száméra oly keretet, amelyben a közgazdaság különböző ágazataiban folytatott tevékenységüket a nyilvánosság kritikája alá bo- csáthassák, eredményeiket pedig közkincscsé tehessék. Nyilván eme szükséglet kielégítését kereste a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, amidőn a Közlönynek „Köz­lemények a technikai érdekeltség köréből“ címen eddig hasznos szolgálatokat tett mellékletét általános közgazda­sági irányú közlemények számára, az élen álló cím alatt megnyitotta. Kiválón alkalmas a Közlöny a gyakorlati élet technikai vonatkozású közgazdasági kérdéseinek tárgyilagos gondo­zására, mert eltérően a kifejezetten gazdasági érdekkép­sági irodalom, továbbá ez új törvényalkotások és a tech­nikust érdeklő rendeletek figyelemmel kísérésére szánt rovatunkat, abban óhajtjuk olvasóinkat az áralakulásokról rendszeresen tájékoztatni, valamint idecsatoltuk az immár harmadik évjáratba lépett érdekeltségi rovatot is. Új mellékletünket, a Technika és Közgazdaságot, abban a reményben indítjuk meg, hogy olvasóink benne új, meg­bízható és hasznos barátot fognak találni. Ahhoz azonban, hogy a melléklet célját és rendeltetését valóban betölthesse, múlhatatlanul szükségünk van a köz- gazdasági irodalmi tevékenység terén is ugyanarra a támogatásra, aminőt Közlönyünk a technikai irodalom művelői részéről immár 56 éve élvez. Közlönyünk új mellékletét azzal a kérelemmel bocsátjuk tehát útjára, hogy Olvasóink bennünket gondolataikkal, idevágó szükségleteikkel, észleleteikkel, híreikkel, lehetőleg a négyoldalnyi összterjedelmünkhöz mért rövid cikkeikben felkeresni szíveskedjenek. viseletek sajtószerveitől, elsősorban tudományos jelleggel bír, s ennélfogva hasábjain az ily kérdések közérdekkel összhangban álló, az anyagi érdekeltséggel járó elfogult­ságtól mentes kiérlelésére nyújtanak módot és teret. A Közlöny ezzel a tudományos fejlődés előmozdítása mellett értékes szolgálatokat tehet a mérnöktársadalomnak, midőn alkalmat nyújt közgazdasági életünk fontosabb mozzanatainak és az újabb eszmeáramlatoknak a tech­nika szemszögéből, a technikai alkotó munka szükség­leteihez és fejlődéséhez való viszonylataiban való tárgya­lására s ezzel Közlönyünk olvasóinak e gondolatkörben való tájékozódásukra. Különösen hasznos lesz ez a ma­gyar mérnökség ama tagjai számára, akik hivatásuk köré­ben tisztén technikai kérdésekkel foglalkoznak s eközben nem nyílik alkalmuk arra, hogy a közgazdaság felvetődő problémáival közvetlenül megismerkedjenek. Már pedig társadalmunkban a technikai alkotó munka terén is csak az a mérnök vagy építész igényelheti joggal a vezető s különösen az irányító szerepet a maga számára, aki fejlett közgazdasági érzékkel és tájékozottsággal bír. Az a technikus ellenben, aki ezeket a tulajdonságokat nélkülözi, kiváló részletmunkát végezhet ugyan, olyant, aminőt esetleg a legkiválóbb közgazdasági készültségű kartársa sem tudna helyette teljesíteni, de az ilyen tech­nikus a termelő munkaszervezet organizálására, továbbá technikai és gazdasági szempontból egyaránt életképes állapotban való megtartására alkalmatlan. Minthogy pedig az irányító és a vezető tevékenység erkölcsi és anyagi elismerése rendszerint lényegesen na­gyobb a részletmunkáénál — amit a nagyobb felelősség bizonyos józan határig indokol is — ennélfogva kiki saját jól felfogoit érdekében cselekszik, ha e munkakörök mellőz- hetlen előfeltételeit, a mennél alaposabb közgazdasági készültséget, idejekorán megszerzi. A készültséget jelentő ismeretek, érzék és tájékozottság megszerzésének első kelléke az érdeklődés. Ez az a pont, melyben a jelen hasábok rendeltetésének legértékesebb eredményeit várhatjuk. Ugyanis a főiskolai tanulmányok gyakran nem minden irányban teljesítik magasztos híva-

Next

/
Thumbnails
Contents