A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 78. évfolyam (1944)

1. szám - Ruzitska Lajos: A budapesti nagyvasúti pályaudvarok rendezésének kérdése II.

A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉS KÖZ­L­Ö N­Y E 78. KÖTET, 1. S­Z A M K­or.&'d A BUDAPESTI NAGYVASÚTI PÁLYAUDVAROK RENDEZÉSÉNEK KÉRDÉSE II* Beszámoló a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban tartott értekezletről. Nagyfontosságú értekezlet zajlott le múlt év június hó 17- és 25-én a M. Kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban dr. Markos Olivér államtitkár elnök­lete alatt az érdekelt 40 hivatalos személy jelenlétében. Ezeken kívül meg volt híva a Műegyetem két tanára, dr. Nemesdy József és dr. Korompay György, továbbá Kelemen Móric, mint közgazdasági szakértő, és végül Egyletünk két kiküldöttje, Nej­ Ákos és dr. Ruzitska Lajos. Az értekezlet célja a Minisztérium által készített és a budapesti vasúti közlekedés nagyszabású átalakítására vonatkozó terv tárgyalása volt. Az első napon előbb az elnöklő államtitkár, majd a vasúti műszaki osztály vezetője, Akay Elemér ismertette az előzetesen szétküldött tervet. (1. ábra.) Szerintük pénzügyi okokból olyan tervre van szük­ség, mely lépésekben valósítható meg anélkül, hogy az átépítés zavarná a meglévő kereteket. A terv szerint alig van szükség új vonalak építésére Budapest beépített te­rületén belül. Azonkívül a terv független a Budapestre vezető vonalak villamosításától. A terv alapgondolata az, hogy a személy- és teherforgalmat teljesen különvá­lasztja, és két nagy vasúti hálózatot létesít, egyet a sze­mély-, másikat a teherforgalom részére. Ezt a szétválasztást a bizottság egyhangúan helyes­nek találta. Az általános észrevételek során előbb a hivatalos ki­küldöttek jelentették ki, hogy ismervén már a tervet, azzal teljesen egyetértenek. A Fővárosi Közmunkák Ta­nácsa kiküldöttje külön is hangsúlyozta, hogy fontos és sürgős a mielőbbi döntés, mert a fejlesztésre szükséges területekre építési tilalmat kell kimondani. A honvédelmi miniszter kiküldötte kéri, hogy egy, a Dunát keresztező új vonal a Duna alatt, alagúton át ve­zettessék. Az Egylet kiküldöttei közül Ney kifejezte teljes el­ismerését azért, hogy végre oly hosszú idő után készült egy terv. De nézete szerint, a háború után olyan elszegé­nyedés fog Európában előállani, mely alig lesz alkalmas egy nagyszabású elgondolás végrehajtására. Éppen ezért az 1937. évi VI. t.-c. által a városrendezésre előírt és 1941 januárjával lejáró határidőt 5—6 évvel eltolandónak ja­vasolja. Dr. Nemesdy azokkal a véleményekkel szemben, me­lyek a pályaudvarok kihelyezését sürgetik, nyomatéko­san javasolja, hogy a meglévő pályaudvarok maradjanak meg mai, legmegfelelőbb helyükön. Az Egylet másik kiküldöttje, dr. Ruzitska szintén el­ismerését fejezi ki a Minisztérium tervével szemben. A teherforgalmi rész megoldását mintaszerűnek­­tartja, de a távolsági személyforgalom részére tervezett új köz­ponti pályaudvar helyét a főváros lakosságára nézve sze­rencsétlennek és elhibázottnak véli. Hivatkozik az Egylet 1902. évi határozatára, mely a jövőre nézve ma is irányadó lehet, mely szerint a pályaudvart lehetőleg a város belsejében kell elhelyezni, és e célból a vonalakat föld alatt kell végigvezetni. Az új pályaudvar helyének kiválasztása szerencsét­len, mert a nagy átmenő kocsiforgalom tönkre teszi a pesti oldal legszebb ligetét és üdülőhelyét, a Városlige­t A miniszteriális tervezetnek Egyletünk út-, vasút­és­ hídépítési szakosztályában 1943. jún. 10-én Ney Ákos szakosztályi elnök által tartott ismertetését és az ahhoz fűzött hozzászólásokat lásd a Közlöny legutóbbi (1943. évi 26.) számában. tet. Megzavarja a közúti forgalom évtizedek óta kial­kult irányait, azonkívül a városi lakosság súlypontjál távol esik. Buda lakosságának kiszolgálását teljesen me­lőzi. A Szent Imre-megállóhely létesítését érthetetlenn tartja, mert hiszen Kelenföld állomás — ahol mind vonatnak forgalmi szempontból meg kell állania — kö­vetlen közelben van. Azonkívül éppen Kelenföld állam az, ahol a vágányok közötti járdaszigetek kényelm alagutas elrendezéssel való megközelítésére szolgáló de máris biztosítva van. A hivatalos tervvel szemben hivatkozik saját, Egyletben már 1939-ben bemutatott tervére, mely a­á volsági vonatok részére bizosítja az igazi átmenő el­vezést és emellett a budai lakosság érdekeinek is­­ felel. Bemutatja a hivatalos terv ennek megfelelő ál­lítását, mely éppen úgy biztosítja a fokozatos k­ép lehetőségét, és csak annyiban tér el a hivatalos terv hogy teljesen fölhagyja a ceglédi bevezető vonalat, helyette a mai déli vasúti vonalat 3,5 km hosszú és Duna alatt átvezetendő fonallal köti össze a Nyug pályaudvar mai helyével.­E vonal mentén, a Mészár utcával szemben, illetve a Vörösmarty­ utca vonala kívánja az új — útszint alatti — átmenő pályaudva­rat elhelyezni. Kéri javaslatának elfogadását és a hí­talos tervnek ezzel való kiegészítését, amint az a ben­tátott terven látható. (2. ábra.) Utána Ney ismerteti saját elgondolását, ő is a földalatti pályaudvar létesítését javasolja Budán, de Budán részben a föld alatt, részben fölötte az óbus vonallal kívánja összekötni. Az értekezleten ismertették Korányi és Vittay küldött tervezetét is. Ezután a bizottság kimondta, hogy a Minisztéris tervét a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A részletes tárgyalás folyamán először a szemé­forgalmi berendezéseket tárgyalták. A MÁV elni Imrédy Kálmán a távolsági utasok részére az átm központi pályaudvar helyét nem tartja teljesen­­ felelőnek.­­ Budapesten átutazók részére kielégítő len de a Bud­pestről elutazó és oda érkezők részére lény­­es, hogy a pályaudvar lehetőleg közel legyen lakást hoz, irodájukhoz és üzletükhöz. Ebből a szempontból a mondható szerencsésnek a tervezett új központi pály­udvar a Városliget mögött. Ezért újból megfontolat­nak tartja, hogy a távolsági forgalom maradjon me megfelelően átalakítandó és kibővítendő a Keleti és tu­gati pályaudvarokon. Ennek a megoldásnak is előj­­ele, hogy a Nyugati és Ferencváros pályaudvar­os megépüljön az összeköttetés, hogy ezáltal az észak átmenő forgalmat le lehessen kedvező módon bont­tani. Megjegyzi, hogy a Szent Imre-megállóhely me­építését nem javasolja, mert a távolsági vonatokat K­lenföldön úgyis meg kell állítani. Több hozzászólás után a bizottság a következő jav­­latot fogadja el: 1. a személyforgalomban a környék és távolsági s­zélyforgalmat szét kell választani; 2. a környéki forgalom céljaira a keleti, nyug déli és a Boráros­ tér környékén létesítendő új szemét pályaudvarok szolgáljanak; 3. a távolsági forgalom céljára a felemelt ceglei vonalon az Andrássy-út és Kerepesi-út között (a V­­asos terven Andráss­y-út és Thököly-út volt) épül meg az új központi­ pályaudvar. A június hó 25-i folytatólagos ülésen a megkezdése előtt dr. Ruzitska az alábbi olvassa fel:

Next