Majovszky Pál szerk.: Magyar Művészet 6. évfolyam 1930

TANULMÁNYOK - Ybl Ervin lovag: A fóti templom

K­ét építészeti nevezetessége van a Buda­pest közelében fekvő nagy­községnek. Az egyik a Károlyi grófok hatalmas parkkal körülvett kastélya, a másik a nagyszabású kegyúri templom. Az elsőről, a Pollack Mi­hálynak tulajdonított alkotásról, e folyóirat hasábjain már volt szó, sőt a Feszi Frigyes művészetéről szóló tanulmányban az utóbbit is emlegették , azonban mindezideig hiány­zott a magyar építészet történetében annyira fontos templom jelentőségének beható mél­tatása. Pedig kivételes áldozatkészség és nemes művészi alkotó erő együttes megnyi­latkozását értékelhetjük a fóti egyházban. Károlyi István gróf mecénási elhatározását és a templomépítést a magyar kultúrhistória könyvének pirosbetűs, ünnepi lapjain kell megörökítenünk. Nemcsak maga az áldozatkészség, hanem annak körülményei is Károlyi István gróf példát adó gondolkodására vallanak. Egy harminc éves, még kevéssé ismert magyar építészre, Ybl Miklósra bízta a gondolat megvalósítását, aki — ki hinné most ezt, — mint stílusújító lépett föl akkor. Mennyivel kisebb kockázattal járt volna egy régi stílus­hagyományokat ápoló, talán éppen külföldi építésszel a terveket elkészíttetni, mint a fiatal Ybl Miklóssal, aki néhány évvel előbb tért haza Münchenből és tele volt az új, ro­mantikus stílus forradalmi eszméivel. Vége volt már Németországban a müncheni Klenze és a berlini Schinkel klasszicizáló uralmá­nak, sőt maga az utóbbi mester mutatott utat az új, a nemzeti eszméket hangsúlyozó épí­tészi gondolat érvényesülésének. A neo­klasszikus ideált háttérbe szorította a közép­kori romantika, melyben ősi német erdők szele zúgott és román, meg gótikus templo­mok félhomályos misztikuma borongott. Nálunk a negyvenes években az építészet terén még a neoklasszicizmus virágzott. Akkor készült el a Nemzeti Múzeum és Pollack Mihály második mesteri alkotása, a Pest bombázásánál elpusztult Vigadó. De a külföldről beáramló új művészeti eszmék és vele a magyar irodalom, politika nemzeti és romantikus nekilendülése az építészet szá­mára is új helyzetet kezdett teremteni. Hiszen a mai Erzsébet­ térre tervezett országház pályázatán az első díjat Feszi Frigyes a klasszicizmussal szakító, romantikus terv­vel nyerte meg.­ Feszi Frigyes érdekes el­gondolása 1845-ből, sajnos, csak a papíron maradt, de Károlyi István gróf jóvoltából УЫ Miklós megépíthette a fóti templomot, az első magyar romantikus épületet, egyben ennek a rövidéletű stílusnak Feszi pesti Vigadója mellett a legkiválóbb bizonyságát. Már ebben a korai művében világosan meg­nyilatkozik Ybl Miklós nagy komponáló ereje. A templomot nem egymagában, társ­talanul állítja a falu főterére, hanem az ár­kádos homlokzatú plébániával és iskolával nagyvonalú együttesbe foglalja, sőt mind a három épületet mesterséges plnteaura helyezi. (A templom mögötti stáció-kápol­nák későbbi eredetűek, a múlt század kilenc­venes éveiből valók.) Két oldalról széles fölhajtó visz föl a fallal megtámasztott ma­gaslatra, mely a templom előtt rondella­szerűen szélesedik ki. Lehetséges, hogy a müncheni Ludwigskirche, az első romantikus stílusú templom rokon kompozíciója adta erre az eszmét УЫ Miklósnak, azonban ami a zárt utcasorban álló müncheni egyháznál szinte természetes volt, az a szabad térre kerülő fóti templomnál csak az építész mű­vészi elgondolásában leli magyarázatát. Valósággal a budai Várkertbazár neorenais­sance terrasz- és pavillonegyüttese előzmé­nyének tekinthető ez a fóti kompozíció, mely már teljesen magán viseli УЫ Miklós ké­sőbbi építményeinek kiváló összhangját. Különösen azóta érvényesül jól a három épület együttese, mióta Károlyi Sándor gróf a 90-es években megvette a templom előtt A FÓTI TEMPLOM 1 És reprodukálták. Magyar Művészet I. évf. 348. oldalon. Ugyancsak folyóiratunkban­­. dr. Bierbauer Virgil: A ma­gyar klasszicizmus korának kastélyai. Fóth és Gyömrő. III. (1927) évf. 464—474. old. Végül Vámos Ferenc: Feszi Frigyes és kora I. (1925) c­f. 340 —357. és 402— 432 old.­­ Repr. Magyar Művészet I. évf. 345. oldalon. Itt említjük meg, hogy Feszi pesti Vigadójának homlokzata kétségtelenül Riedel müncheni régi Nemzeti Múzeum palotájának közvetlen hatását árulja el. 537

Next