Majovszky Pál szerk.: Magyar Művészet 6. évfolyam 1930
TANULMÁNYOK - Bártfai Szabó László: Gróf Széchenyi István művészkortársai és barátai.
alkalmat felhasználva, figyelmezteti Endert, hogy a neki négy éven át ígért 200 arany évi segélyért nem írt neki, s egyben arra kéri, hogy körülbelül 200 aranyért vegye meg részére Canova valamelyik mellszobrát. Ender válasza e levélre hiányzik, így nem tudjuk megállapítani, mennyiért vette meg a gróf részére a Beatricet, melynek első példányát 1818-ban mintázta Cicognara Leopoldo részére, s amely Széchenyinek igen megtetszett. Valószínűleg ugyanakkor szerezte meg részére Ender a cenki kastély másik Canovaszobrát is, az Aspasiát. Ebben a művész a Firenzében levő híres Venust ismétli meg némi változtatással. A szobrot Széchenyi 1833 április 27-i végrendeletében az Akadémiának szánta, később nejére hagyta. Ugyanezen alkalommal megbízta Széchenyi Endert azzal is, hogy atyjának, mint a Nemzeti Múzeum alapítójának életnagyságú képét a Múzeum számára fesse meg. A megállapodás 200 aranyról szólott, s a művész a képhez felhasználta Széchenyi Ferencnek ma is meglevő, általa festett arcképét. Miután a bemutatott vázlatot Széchenyi elfogadta, hozzáfogott a kivitelezéshez. 1823 november 22-én jelzi, hogy a kép majd teljesen elkészült, csupán néhány részlet (az alapító oklevél kezdő sorainak, a Múzeumról szóló törvény szövegének, a családi címer színeinek tisztázása) van még hátra. A levélből kitűnik, hogy az eredeti terv szerint a könyvtár bejárata fölé a magyar címer került volna, a családé a könyvszekrényre, hogy I. Ferenc király szobrát a magyar törvénykönyvvel a kezében tervezték, végül, hogy a képen balról látható kőasztal Sphinxei a tudás symbolumait jelképezik. Hogy az uralkodó szobrát ki és hol készítette, a levélből nem tűnik ki. Széchenyi valakivel lerajzoltatta, s így került a képre. A következő év (1824) elején a művész arról értesíti megbízóját, hogy Széchenyi Ferenc képe teljesen készen van, rajta a gróf által kívánt módosításokat elvégezte, s némi száradási idő eltelte után a képet elküldi Bécsbe. A néhány hétből több hónap lett. Szeptember 15-én a gróf sürgetésére indítja útnak a művész a képet a mintául szolgáló kisebb arcképpel együtt. Kísérőleveléből az is kitűnik, hogy Ender az idő szerint két nagyobb képen dolgozik: Bacchus és Ariadné talál- CANOVA, ANTONIO (1757-1822), ASPASIA Ferrazzi I. Manuale dantesco, Bessano 1865, II.k. A szobornak meglehetősen hibás képét közli az Amorie ruine di Dante, Mantova 1823. c. mű Beatrice Portinari körirattal. A Canova hazánkban levő műveiről szóló egykorú irodalomban becsesek: Harsányi Pál - Canova búslakodó Geniusa Gyömrőn, Sas, 1832. X. 43. 1.; Canova művei Magyarországon, Új magyar múzeum 1850, 1. 699. I. 3 Megvan a Múzeum könyvtárának Széchenyi-termében.