Magyar Nemzet, 1899. december (18. évfolyam, 332-361. szám)
1899-12-01 / 332. szám
. Nem közjogunk tökéleteskedését keressük és találjuk mi a dualizmusban. A magyar államiság megvolt a régi magyar közjogban is s a dualizmus annak csak alapot ad a modern európai hatalmi viszonyok közt. Maga az a tény, hogy a kvótaemelést Magyarország legújabb, harminczéves gazdasági kifejlődése indokolttá tette, bizonyítja a dualizmusnak — magyar szempontból — életképességét. Ez a szimptóma elválaszthatatlanul szoros, okozati összefüggésben van azzal a másik, politikai jellegű, de szintén természetes fejlődési irányzattal, hogy a bensőleg minden tekintetben megerősödött, kialakult s kereteit eleven erővel megtöltő Magyarország állami és nemzeti egyénisége egyre nagyobb nyomatékkal]] érvényesül a monarchia hatalmi szférájában s a nemzetközi vonatkozásokban is mind tökéletesebben kidomborodik, mindig és változatlanul a dualizmus alapján. Budapest, november 30. ) A képviselőház legközelebbi ülése hétfőn, december 4-én délelőtt 10 órakor lesz. — Napirend: A közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának megállapítására kiküldött országos bizottság jelentése és a miniszterelnök törvényjavaslata »arról az arányról, melyben a magyar korona országai az 1867 : XII. törvényczikkben közöseknek elismert állami ügyek terheihez hozzájárulnak.« Félkettőkor megszakítják a kvóta-javaslat tárgyalását és a miniszterelnök válaszolni fog Barabás Béla interpellácziójára a Hier dolgában, Major Ferenczére a Vöröskereszt-egyesületnek a tranzváli harcztérre való kiküldése és Bozáik Ferenczére az indiai pestis behurczolása tárgyában beadott interpelláczióira. A szabadelvű párt értekezlete. A szabadelvűpárt vasárnap, f. hó 3-án, esti 7 órakor értekezletet tart, melynek tárgya a kvótajavaslat.l felninisztereink Bécsben. Széll Kálmán miniszterelnök ma reggel Bécsbe utazott, ahonnan a külügyminisztérium költségvetésének a külügyi albizottság által leendő elintézése után, hétfőn tér vissza a fővárosba a delegáczió magyar tagjaival együtt. Ugyancsak ma délelőtt utaztak Bécsbe báró Fejérváry Géza honvédelmi és Lukács László pénzügyminiszter is. Kossuth: Nem várták az ünnepségre. Pedig Görgeyt nem a parádé hozta ide, hanem az új hadművelet tervét jött közölni Kossuthtal. De Görgeyt is meglepte ez a fényes társaság: félrehúzódott a nagy kályha mellé, ahol egy ismerősre talált, Kovács Lajos képviselőre, aki rövidesen értesítette őt nem csak a mai ünnepélyről, hanem a tegnapi zárt ülésről is, melyben Vetter fővezérré kineveztetését elhatározták. Egyik tábornok, Kiss Ernő, iparkodott Görgeyvel beszédbe elegyedni, de Görgey tudomást sem vett róla. Kiss Ernő méltatlankodva panaszolta Kovács Lajosnak, hogy még csak meg sem akarta őt látni: »hab doch hurdertzehn Kanonen vom Feinde erobert«. Kossuth, egy orátori szépségekben gazdag, szónoklattal vetett véget e feszült helyzetnek s aztán következett az érdemrendek kiosztása. Kossuth mindegyik tábornoknak sajátkezüleg tűzte a mellére a kitüntetés jelvényét. Utolsónak maradt Görgey. Azt Kossuthnak kellett fölkeresni. A többi kitüntetett hősökhöz mind intézett a kormányelnök egy megillető hangzatos mondást. Görgeynél suttogásra szállt alá a hangja, de a mögötte álló képviselők hallották azt: »az Istenért, ne nehezteljen rám«. — Görgey hidegen meghajtotta magát és hallgatott. Még aznap visszatért a táborba. Ezt a jelenetet mindenki megtudta. .... Van egy régi magyar közmondás: »a kibékült jó baráttól őrizz meg, Uram, minket!« — Hát még a kibékített s újra megharagitott jó baráttól! (Folytatom.) MAGYAR NEMZET, 1899. deczember 1. ( A szentesítés alá terjesztendő törvényjavaslatok szövegét átvizsgáló bizottsága az országgyűlés két Házának Perczel Dezső képviselőházi elnöknek az elnöklésével ma ülést tartott, amelyben a főrendiház részéről gróf Széchenyi Bertalan jegyző, a képviselőház részéről Molnár Antal jegyző, Sovácsy Sándor és Kovács Pál előadók, a földmivelésügyi minisztérium részéről Bartóky osztálytanácsos vett részt. A bizottság megvizsgálván a vasúti árufuvarozás tárgyában, Bernben, 1890. évi október 14-én kötött s az 1892. évi XXV. törvényczikkel beigtatott nemzetközi egyezményhez Párisban 1898. évi június hó 16-án létrejött pótegyezmény beczikkelyezésével, az 1900. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról, a vizimunkálatoknál, az it és vasútépítésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról, a gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról, az 1900. évi népszámlálásról, a magyar királyi postatakarékpénztár elhelyezése czéljából emelendő épületről és a szigetvár-kaposvári helyiérdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatoknak végső szövegezését, azt a két Ház határozatával mindenben megegyezőnek találta. Ennek alapján a felsorolt törvényjavaslatok a miniszterelnökség útján királyi szentesítés alá terjesztettek. A Vágbalparti Ármentesítő Társulat utóbbi időben a belső meghasonlások színhelye volt. A felmerült ellentétek és a pénzügyi fennakadás szanálására Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter Kovács Sebestyén műegyetemi tanárt és címzetes osztálytanácsost küldte ki miniszteri biztosul, aki az érdekelteken kívül álló szakember s akinek küldetését ennek folytán az egymással ellentétben álló érdekcsoportok megnyugvással fogadták. Egyben Lukács László pénzügyminiszter a pénzügyi nehézségek elhárítására nagyobb összeget utalványozott. Remélhetőleg a kormányzat ez előzékeny és hathatós beavatkozása lendíteni fog a társulat ügyein, azokat a rendes kerékvágásba segíti s megszűnnek a bajok, amelyek eleddig valósággal megbénították a társulat közérdekű hivatását. A békés megyei parczellázás, Békés-Csaba város olyan dologba fogott, ami ennek a magyar városnak emelkedett gondolkozásáról tesz bizonyságot. Megvette a békésmegyei 12 ezer kat.holdas Trauttmannsdorf-uradalmat, az egész latifundiumot parczellázza és kisbirtokosok kreálására fordítja. Békésmegye népe is földszükségben szenved, a mi tudvalevőleg szintén hozzájárult a Lortzing Albert. — A »Fegyverkovács« előadása alkalmából. — Nemcsak a pietás vezérli most a németeket, hogy oly sűrűn látogatják meg Lortzing Albert sírját. A roskadozó keresztet friss repkénynyel futtatják tele, melyet a megtérés és megbánás könyei öntöznek sűrűn. A nemzeti érzés, mely most hatalmas lángra lobbant a németeknél, Lortzing Albertet is megmenti a feledéstől. Igaz német volt, minden érzésében s tettében. Ha nem is oly hatalmas erő lüktetett benne, mint Wagnerben vagy Weberben, úgy Lortzing működését, különösen nemzeti szempontból, alábecsülni nem lehet. Ő volt az, ki a német vig-operát a kezdetleges tökéletlenségektől megszabadította s oly magas művészi színvonalra emelte, hogy a modernebb német vig-operák közül kevés vetekedik az övéivel. Nem volt az a világraszóló reformátor, mint Wagner. Tehetségében nem a drámai erő van túlsúlyban, hanem a kedvesség és egyszerűség. Amikor még neve alig volt ismeretes, sokan voltak, kik sehogyan sem tudtak megbarátkozni múzsájának termékeivel. Sem vígaknak, sem komolyaknak nem tartották, hanem, egyszerű keresetlenségénél fogva, inkább jelentéktelennek. Lipcsében, hol leghosszabb ideig tartózkodott, igen kevés barátja volt. A kelesek közé tartozott azonban dr. Fink, az akkori kritikus-gárda legkiválóbb tagja. Ez Lortzing munkásságáról külön tanulmányt irt, melyben a többek között Lortzing zenéjéről ezeket mondja: »Nem akar mást, mint kellemesen szórakoztatni. A természetet a keresett fölé helyezi, s ezért a ritmus és dallamok egyszerű fonása által inkább tetszeni, mint feltűnni törekszik. Sehol sem banális, de sehol sem igyekszik túlzottan eredeti lenni. Az eredetiségre való törekvésnek is meg van az a káros hatása, hogy gyakran a tehetségtelenségnek palástjául szolgál. Szóval Lortzing zenéje egyszerű és természetes, ment minden külső máztól.« Mikor egy-két dalműve osztatlan sikert aratott, akkor már elismerték Lortzing nagy tehetségét. És ki is tüntették a »bájos« jelzővel. Mindenütt csak a »bájos« Lortzingról beszéltek, de megélhetésre nem igen nyújtottak neki módot. Soha embert annyi balszerencse nem üldözött, mint ezt a művészt, ki gyakorta kénytelen volt nagy családjával éhezni. Igaz színész családból származott. Apja becsületes bőrkereskedő volt, ki különös gyönyörűséget talált abban, hogy vasárnaponkint műkedvelői színpadokon felléphessen. Egy ilyen előadás alkalmával ismerkedett meg Peidel Zsófiával, ki szintén rajongott a színművészeiért. A fiatalok megszerették egymást s elhatározták, hogy együttesen megvalósítják régi tervüket: színészek lesznek. A férfin a hősszerelmes szerepkört választotta, az asszony szubrett lett. S igy vándoroltak egyik városból a másikba, mint egy vándor komédiástrup tagjai. Lortzing Albert 1803. október 23-án született. Egyetlen fiú volt, kis nővére, ki két évvel idősebb volt, mint ő, tizenegyéves korában meghalt. A szülők azon voltak, hogy gyermeküknek jobb sora legyen, mint nekik. A lehető leggondosabb nevelésben részesítették. Az iskolai tanulmányokon kívül azonban, különösen ügyeltek arra, hogy zeneileg is kellőképpen képezze ki magát, a szülők vándorélete azonban gyakorta hátráltatta a fiút tanulmányaiban, földszoczializmus előidézéséhez. Ez aggasztó helyzeten Békés Csaba ezzel a főnkért elhatározással segít s ekként a többi magyar városok számára követendő példát szanált. A vásárlás hárommillióba került s bár a teher ekként nagy, Békés Csaba példájának követésétől nem szabad visszariadni, mert az ilyen vállalkozásokat, amelyek végeredményükben a szocziális bajok alapos orvoslására vezetnek, maga az államkormányzat a legmesszebb menő támogatásban részesíti. Békés Csaba törekvését Lukács László és Darányi Ignácz miniszterek kezdettől fogva a legodaadóbban támogatták és segítették dűlőre. Éne a gyámolításra számíthat bármely város vagy község, ésannyira, hogy Darányi Ignácz a telepítési törvény ötletéből az ilyen közérdekű parczellázásokat külön kedvezményekben is fogja részesíteni. A határozatképtelen Ház. A pénzügyi bizottság kvótajelentése ma került a képviselőház plénuma elé. Mielőtt — az elnök javaslatára — a jelentés tárgyalását a hétfői ülésre kitűzték volna, Hentaller Lajos a Ház határozatképtelen voltának konstatálását kérte. Kitűnt, hogy nem volt jelen száz képviselő s igy az ülést félórára fel kellett függeszteni. Ennek elteltével száznál több képviselő jött össze. A kötelesség teljesítése minden képviselőtől egyformán megvárható. Ez alól nem vonhatja ki magát senki. Az ellenzéki képviselő urak sem, akik alig néhányan voltak jelen akkor, mikor a Ház határozatképtelen voltának konstatálását kérték. A mai inczidens talán buzdítani fogja a szabadelvű párt tagjait is arra, hogy ezentúl nagyobb számban vegyenek részt a Ház tanácskozásain. A néppárt és a kvóta. Az Alkotmány, a néppárt közlönye, ma belekapaszkodik abba a hírünkbe, amelyet a néppártnak a kvóta ügyében hozott határozatáról egyik laptársunk értesítése nyomán megírtunk. Az Alkotmány némi erőlködéssel kommentárokat is fűz ahhoz az egyszerű tényhez, amely e hír közléséből állt; e kommentárra reflektálni sem szükségesnek, sem érdemesnek nem tartjuk. De tudomásul veszszük, és egyben rektrikáljuk is tegnapi közleményünket. Az Alkotmány szerint a néppárt elhatározta, hogy a fölemelt kvótát egyáltalán meg nem szavazza. Hamisított pénzek. A pénzügyminiszter a korona-értéknek 1900. évi január hó 1-re kötelező behozatalával kapcsolatban intézkedett ■ .........................iJf.