Magyar Nemzet, 1901. november (20. évfolyam, 273-298. szám)
1901-11-01 / 273. szám
2 1901. november 1. A MAGYAR NEMZET. negyedszázadnál hosszabb idő óta gyönyörködteti az országot. Ez a beszéd hü tükre annak, miként fogja fel elnöki tisztét Apponyi gróf. A Ház rendjét hogy fogja kezelni ? Mi módon fog élni a reáruházott nagy hatalommal, a melynél nagyobbat alkotmányos országban senki el nem érhet? A nagy szónok felvonult a pártok fölébe. Amit az elnöki szék magasából mondott, azt valamennyi pártnak, a képviselőház valamennyi tagjának mondta , sőt az országnak mondta. Odafent, a nagy, szinte elviselhetetlen alkotmányos felelősségnek régióiban, lefoszlik Apponyiról a pártember. Ott ő a Háznak élő lelkiismerete. Elnöki székfoglalóját, annak mélységes hatását is ebből a szempontból kell megítélnünk. Mindenekelőtt szabatosan meghatározta a Ház elnökének alkotmányos hivatását, rajongó lelkesedéssel szólva nemzeti géniuszunk legcsodálatosabb művéről, ősi alkotmányunkról. A parlamentarizmus más népek sorsára is nagy befolyással volt, reánk, magyarokra életkérdés. A parlamentarizmus hanyatlásának szomorú korszakában a magyar parlament méltóságát megőrizni, tekintélyét növelni, hatalmát gyarapítani, klasszikus tömörséggel ebben foglalta össze Apponyi gróf a maga magasztos elnöki hivatását. Szilágyi Dezsőről, halhatatlan emlékű egyik elődéről az elnöki székben, meghatott szavakkal emlékezett meg Apponyi; megemlékezett Perczel Dezsőről, akinek kezében »a nagy tradícziók fonala nem szakadt meg«. Egyrészt a Ház tanácskozásainak szabadsága, másrészt a szólásszabadság erkölcsi korlátainak megőrzése: ez lesz kettős feladata; szigorú pártatlansággal, de kellő határozottsággal fog eljárni a Ház tanácskozásainak vezetésében — ezt ígéri. Ha a felzaklatott szenvedélyek óráiban is, híven megtartja ebbeli ígéretét, ne tartsák azt másnak, mint a magyar alkotmány fenségének tett szolgálatnak. A magyar alkotmányos életnek nemes, históriai hagyományait mindenben fentartani: erre a feladatra szenteli Apponyi gróf, annyi tapasztalatok által megszűrt, a parlamenti élet oly sok harczában megedzett fényes tehetségét. Taps és éljenzéstől visszhangzott a Ház Apponyi remek beszédére — melynek tagadhatatlanul egyik legragyogóbb passzusa az volt, amely a trónbeszédre mutatott, sőt abból idézett. Ezt éljenezte, tapsolta meg a Ház a legviharosabban. Az elnöki székfoglaló hangja, tartalma, idealizmusa, a magasztos czélok hirdetése, valamennyi pártra megtették hatásukat. Nem volt senki, aki ez ékesszóló ajkak hatása elől elzárkózhatott volna. Nincs az országban senki, a ki ne volna meggyőződve, hogy a ki ma, országos bizalomtól övezve, a képviselőház elnöki székét elfoglalta. Apponyi Albert gróf ez uj méltóságában kiváló szolgálatokat fog tenni nemzeténekizottságok megválasztása, végül a három házjegyző választása van kitűzve. “* A progresszív adó. Egy bécsi börzelap nyomán néhány budapesti újságba került az a hír, hogy Lukács László pénzügyminiszter a munkában levő adóreformtervezetben elejtette a progresszív megadóztatás tervét. Ez a kósza hír ma alkalmas ürügy az Egyetértésnek, hogy a Széll kormányt szószegéssel, politikai cinizmussal, a nemzeti közvélemény becsapásával s egyéb hasonló bűnökkel megvádolja. Mindenekelőtt kijelentjük, hogy az említett hírnek semmi alapja nincs s hogy a pénzügyminiszternek a legközelebbi napokban tartandó expozéja meg fogja győzni az Egyetértést is, hogy nem tanácsos ily kósza híreket készpénznek venni. Ha egyáltalában komolyan veszi az ellenzéki zsurnalisztika hivatását, elsősorban kötelessége meggyőződni híreinek alaposságáról. Ha egyébként nem, módja lett volna az EPI-nek bevárni a leghitelesebb információt, az expozét, s ha abban igazolását találta volna a bécsi lap hírének, még elég idejekorán kitombolhatta volna magát. De így azt a benyomást teszi reánk, hogy kapva-kap az alkalmon, hogy a Széll-kormányt szidhassa s elég neki egy mondvacsinált ürügy, hogy elhitesse magával támadásának jogosultságát. Nagyon hasonlít ez az eljárás ahhoz, mint amikor az ellenzéki sajtó maga röpít légbe kacsákat, hogy aztán vaskos vezérczikkekre kínálkozzék nekik alkalmas téma. Az a cselfogás, hogy a kósza hirt valónak veszik, mivel hivatalosan nem czáfolták meg, leginkább jellemzi ezt a sajátságos támadási modort. A kormánynak nem lehet feladata, hogy hetilapok és folyóiratok híreit böngészsze s a czáfoló puskával lesben álljon folyton a hir-kacsák ledurrantására. A komoly zsurnalisztikának mindig van tisztességes módja és alkalma valamely hit valódiságáról meggyőződni s ebben az esetben, ha már egyéb módot nem találtak, mindössze néhány napig kellett volna várni, hogy ezt a meggyőződést megszerezze. Hogy ezt nem tette az E—s és hogy a bécsi lap homályos forrása elég jó neki gyűlöletszomjának oltására, ez eléggé jellemzi jóhiszeműségét. Ennyit a támadás alkalmáról és modoráról. Ami annak meritumát illeti, figyelmeztetjük az E—s-t, hogy Széll Kálmán soha sem adott alkalmat sem neki, sem más ellenzéki lapnak, hogy ígéretszegéssel vádolhassa. Amit Széll Kálmán és kormánya egyszer kijelentett, attól semmi ürügygyel el nem tántorodik s vállalt kötelezettségei alól soha kibújni nem próbál. A progresszív adó benne van a kormány programmjában és a kormány be is fogja váltani, amit ígért. A nemzetre nem vár az »irtózatos csalódás keserűsége«, ellenben elvárjuk az EPI-től, hogy a maga csalódásának keserűségét épp oly nyilvánosan le fogja nyelni, mint ahogy nyilvánosan akarta a közvéleménynek a keserű labdacsot beadni. A horvát kormányban várható változásokról ad hírt egy ellenzéki lap. Gróf Kimon- Héderváry bán távozása, kineveztetése közös pénzügyminiszterré és utódának kinevezése Pejacsevich Tivadar gróf személyében, — ezek azok a szenzácziók, a mikkel az említett lap olvasóit Zágrábból traktálják. Bárhogy komolykodik is laptársunk azzal a megjegyzéssel, hogy e személyi hírek nem pusztán kombinácziók, mi kénytelenek vagyunk a leghatározottabban biztosítani őt, hogy nagyon is azok, mégpedig a legalaptalanabb fajtából valók. megtámadott mandátumok. Székesfehérvárott báró Manndorf Géza, a kisebbségben maradt Kossuthpárti jelölt hívei elhatározták, hogy kérvénynyel támadják meg gróf Zichy Jenő mandátumát. A peticzió beadásával dr. Saára Gyula ügyvédet bízták meg. — Gróf Teleki Domokos deési képviselő mandátumát Balog Ferencz és társai deési választók támadták meg peticzióval. A kérvény, amelyet dr. Darvay Fülöp budapesti és dr. Farkas János deési ügyvéd nyújtott be a kúriához, vesztegetéssel, etetéssel, itatással, erőszakossággal és hivatali presszióval vádolja Teleky pártját. — Örley Kálmán mandátumát is peticzióval támadják meg Szatmári Mór margittai választói. A peticzió dr. Erős Samu budapesti ügyvéd nyújtotta be a kúriához. Rakovszky István csornai mandátumát Kisfalvi Vidor és társai csornai választók szintén peticzióval támadták meg. A peticzió, melynek beadásával dr. Darvay Fülöp budapesti Ügyvédet bízták meg, azon az abszolút érvénytelenségi okon alapul, hogy a választás alkalmával a keresztény választókat a zsidó vallású választók ellen gyűlöletre izgatták, amiben maga Rakovszky István is részt vett. ".."? A mai nap folyamán a kúriához petícziók érkeztek a következő mandátumok ellen:" Megtámadták Lázár Menyhért gyergyószentmiklósi mandátumát, benyújtotta Polónyi Géza, ifj. Eggenhoffer József nemes-ócsai képviselő mandátumát, benyújtotta ugyancsak Polónyi Géza Konkoly- Thege Miklós tatai képviselő mandátumát, egyidejűleg Csetke Béla tatai választási elnök ellen panaszt emelt Pék Antal és társai nevében dr. Petz Ferencz budapesti ügyvéd; megtámadták továbbá : gróf Dessewffy Emil szempczi képviselő mandátumát, beadta dr. Tetetleni Ármin ügyvéd ; báró Harkányi János facseti képviselő mandátumát, beadta Friedmann Bernát ügyvéd; Válások János verbói képviselő, Wittmann János uj-szent-annai, Tormay Károly baranya-szent-györgyi, dr. Egry Dezső pócsváradi, Dókus Ernő sátoralja-ujhelyi képviselők mandátumát, ez utóbbival egyidejűleg Csapó Lajos és társai panaszt emelnek idősb Meczner Gyula és Miklóssy István választási elnökök ellen. Ezeken kívül panasz érkezett a kúriához Németh Elek körmendi lakostól, aki az egész körmendi választás ellen kér vizsgálatot. A Ház mai ülése alatt hire terjedt a folyosón, hogy a jászberényi Almássy-párt is peticzionál, hogy Apponyi Albert gr. elnökválasztásának ünnepi szépségét megzavarja. A hir általános felháborodást keltett mindenkiben, aki hallotta. A leghangosabban adott kifejezést méltatlankodásának Szentiványi Árpád, aki a csínyt kíméletlenül megbélyegezte. Az ülés végén azután konstatálták, hogy a peticzionálás szándéka ugyanit fennállhat, ma délután két óráig azonban a kúriához a kérvény be nem érkezett. Budapest, október 31. «] A képviselőház november 4-én, hétfőn, délelőtt 10 órakor ülést tart. Napirendre a trónbeszéd másodszori olvasása, a bis Rosszal felszerelt mandátumok. A képviselőházban az osztályok tegnap vizsgálták át a hon, atyák mandátumait. Az I. osztályban Wolfner Tivadar mandátuma ellen kifogás merült fel a záróra körüli formahiba miatt. A II. osztály minden odautasított mandátumot rendben talált. A III. osztálynál a kérvényileg megtámadottakhoz sorolta Pavlovics Ljubomir mandátumát, alaki kifogást emelt Veres József és Zichy János gróf mandátumai ellen. A IV. osztály két mandátumot kifogásolt alaki hiba miatt: Bónis Istvánét, mert a jegyzőkönyvhöz ellenjelöltjének, Egyedi Arthurnak lemondó nyilatkozata nincs csatolva és Pekár Gyuláét, mert ez csak a szavazatszedő küldöttségek jegyzőkönyveit csatolta, de az általános jegyzőkönyv hiányzik. Az V. osztály kérvényileg és panaszszal megtámadott mandátumnak jelölte meg Werner.. Gyuláét. A VI. osztály alaki kifogást emelt a következők ellen: Egry Dezső, Harkányi János báró, Maróthy László, Nedeczey János, Putnoky Mór, Rakovszky István (két), Steiner Ferencz és Szentiványi Gyula mandátumait. A kifogás oka, hogy a választási jegyzőkönyvekben a tíz ajánló neve nincs feltüntetve. A VII. osztálynál levő mandátumok rendben voltak. A VIII. osztály kifogásolta: alaki kifogások miatt, Farkas József és Mihajlovics Kornél mandátumait, kérvénynyel és panaszszal meg van támadva Gabányi Miklósé. A IX. osztályhoz utasított mandátumok közül kifogásoltattak alaki hibák miatt: Artim Mihályé, Brukner Vilmosé, Darányi Perenczé, Heinz Hugóé és Visontai Somáé, mert a tíz ajánló neve nincs feltüntetve. Kérvénynyel megtámadott mandátum Gagern Miksa báróé. A főrendiházból. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a főrendiház 1901-ik évi október hó 29-én tartott ülésében a Temesvárott elhalálozott Popovics Nikanor gör. kel. szerb püspök, főrendiházi tag nevét, Czorda Bódog, a kir. kúria másodelnöke nevét, nyugdíjaztatása folytán, és a New- Yorkban elhalálozott báró Fiáth Miklós választott főrendi tag nevét, az igazolóbizottság javaslata folytán, a főrendek jegyzékéből törölte. Itt említjük meg, hogy a hivatalos lap mai száma az 1901—1906-ik évekre tagsági jogosultsággal bíró főrendek névjegyzékét is közli.