Magyar Nemzet, 1902. május (21. évfolyam, 105-129. szám)

1902-05-01 / 105. szám

Budapest, 1902 XXI. évfolyam, 105. szám. Csütörtök, május 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII, Kerepesl-ot 54. Athenaeum-épQlet. Dr. JÓKAI MÓR és BEESICS GUSZTÁV ADORJÁN SÁNDOR főszerkesztők. felelős szerkesztő. Egész évre 12 írt, félévre 6 írt, negyed­évre 3 frt, egy hónapra l írt. Egyes szám helyben és vidéken 4 kr. A honvédelmi vita. Budapest, április SO. Csaknem két órás beszéddel védel­mezte meg ma Fejérváry Géza a honvé­delmi lárcza költségvetését. Oly beszéddel, a melyei gyönyörködve hallgatott végig az égést képviselőház, még azok is, a kik politikai okokból a minisztert tegnap ne­héz lövegekkel ostromolták. S erről a pompás, ötletes, érvekben gazdag és hangban mértéket tartó beszéd­ről mondta ma egy merész ellenzéki ki­jelentés, hogy az slejebb szállította a vita színvonalát«. Az elfogultság ekkora mértékével lehe­tetlen vitaba elegyedni. Mert igaz, hogy a jó hangulatban levő honvédelmi miniszter beszédeben, a mellett, hogy minden fel­hozott komoly ellenvetésre komolyan vá­laszolt s az ellenzéki érveket szakszerűen, éles elmével czáfolgalta, a verőfényes hu­mornak dús forrásai bugyogtak fel; de magában véve a humor, a mely az angol parlament vitáit aranyos szálakkal szövi át, nem von le semmit a parlamentaris hang méltóságából. A minek igazságát kü­lönben az ellenzék maga is bebizonyította, mikor a mai vita egyik ellenzéki szó­nokának Rákosi Viktornak ötletektől és vidám tréfától duzzadó beszédét nagyfokú tetszéssel és éljenzéssel honorálta. Fejérváry Gézát nem lehet a tuczat- embérek mértékével mérni. Az ő eredeti, vonzó egyénisége csaknem két évtized óta összeforrott a magyar képviselőház életé­vel, sőt bátran elmondhatjuk, a nemzet életével is. Ma egy éve, lélekzetvisszafojtva virrasztót! betegágyánál a társadalom osz­tatlan részvéte. A közvélemény oly aggo­dalmakat állott ki érte, a minőt csak azokért áll ki, a kiket szeret, a kiknek ki­váló érdemeit és nagy szolgálatait méltán becsben tartja. Ma, a mikor két órás beszédben védte meg a magyar honvédség szervezetét, szel­lemét, intézményeit, örvendezve látta min­denki, hogy Fejérváry Géza a régi erejében áll újra tárczája élén, hogy szeretetreméltó tulajdonságainak egyikét sem koptatta el hosszú, igen hosszú minisztersége; hogy ma is olyan a temperamentumos, a szipor­kázó szelleme, az elegáns, sohasem sértő hadakozó kedve, mint akkor, a mikor leg­először tűnt fel a közügyek intézésénél rendkívüli tálentuma. A honvédség szemefénye, dédelgetett kedvencze volt 1868. óta a magyar parla­mentnek. Sennyeit kivéve, a ki takarékos- sági szempontból s csakis ebből, el akarta törülni, minden párt és minden politikus szívesen szavazott meg fejlesztésére min­den összeget. Sőt inkább keveselték a pártok a fejlesztés költségeit, s külön vezér­karral, műszaki csapatokkal, önálló tüzér­séggel akarták kiegészíteni a honvéd csa­patokat. Az uj választásokból kikerült függet­lenségi part az idén más ösvényre lépett. A régi dicséretes hagyománynyal szakítva, minden költséget kereken megtagad a ma­gyar honvédségtől s megtagadja oly indo­kolással, a mely nem állja meg az elfogu­latlan itéletmondás világosságát. Fejérváry beszéde felölelte a vita egész anyagát. Előzékenységében annyira ment a honvédelmi miniszter, hogy az elhang­zott ellenzéki kritikának egy árnyalata, egy hangja sem kerülte el figyelmét. Szí­vesen szolgált felvilágosítással mindenki­nek. A legnehezebb közjogi gravámenektől kezdve a búr háború tanulságainak levo­násáig, minden felhozott érvre válaszolt. A miniszter beszéde nemcsak szikrázó ötletességénél fogva vált gyönyörűségére a Háznak, okulására szolgált a kérdések ala­pos fejtegetésével is. Egy-egy találó meg­jegyzése eloszlatta a tájékozatlanság ho­mályát. Megtudtuk beszédéből, hogy a honvéd­ség, méltóan a nemzetnek nagy áldozat- készségéhez, mindjobban fejlődő, mind­jobban tökéletesedő nemzeti intézmény. E nemzeti haderő keretében a régi magyar katonai és hazafias tulajdonságok gondosan ápoltatnak. Tisztikara mind magasabb szín­vonalát éri el a képzettségnek és hadi eré­nyeknek. A vezérkari tisztek alkalmazása régen érzett gyakorlati szükségnek vet véget. Intézetei, a hol a honvédség czéljaira megfelelő tiszteket nevelnek, nemcsak a hadi tudományok ápolására szolgálnak, de terjesztői a nemzeti érzésnek is. A katonai perrendtartás csaknem teljesen elkészült. Május hó folyamán a két állam igazságügy­miniszterének a kezében lesz s igy a közvéle­ménynek egy évtizedek óta vajúdó kíván­sága a megvalósulás küszöbén áll. A két­A „MAGYAR NEMZET" TÁRCZÁJA. — Április 30. — A betörők. Irta: Csítsüdr Imre. Adhattam volna neki más czimet is. Pél­dául : A véletlen, vagy Isten nem ver bottal, sőt azt is : Bánat jár az öröm nyomában; de minthogy csak a történeti igazságot tartom szem előtt, úgy mondom el az eseményeket, a mint megestek. Nem adok hozzá és nem veszek el belőle semmit. Az Uraak nem tudom már melyik esz­tendejében, de bőseink boldog házasságának talán már a nyolczadikában. egy szép kora ta­vaszi estén, a mint az üzletben foglalatoskod­tak. az egyik társnak az ördög incselkedően súgta oda: Be jó volna egy kicsit kirúgni a bániból ! Végre is megpenészedik az ember, ha min­dig otthon ül. Papucsvitézzé vedlik az egykori ifjú és csak árnyéka lesz önmagának. Ilién forma gondolatok motoszkáltak Jenő barátunk agyában és nyugtalanították derűs kedélyét. E megjelölt barátunk társtulajdonosa volt egy jól jövedelmező és kitűnő hírnevű fűszer- üzletnek. Nővéreket vettek feleségül egy barátjával együtt és hozomány gyanánt e füszer-üzletet kapták, minthogy maguk is a kereskedői pályá­nak szentelték életüket. Jenő és Károly, a másik társ, mindketten fiatalok, boldogok és nagyon szorgalmasak vol­tak. Vagyonuk szemlátomást gyarapodott, úgy­szintén családjuk is, mert az ég néhány kedves csemetével ajándékozta meg a boldog férjeket. A fentebb már jelzett nyugtalanító tavaszi estén a két társ, szokás szerint, utolsó pillantást vetett a rendes, szép üzletbe. Pillantásaik körül­jártak, mint a jó hadvezéreké a csata előtt, hogy holnap vasárnap és nagy forgalom lévén, ne érhesse őket meglepetés valamely tárgy hiánya által. Elégült mosolylyal hagyták abba a szemlét. Minden rendben volt és ők nyugodtan zárták be az üzletet. Kilépve a mámoritó friss tavaszi levegőre, Jenő önkénytelenül egy vágyó sóhajt hallatott, amint tele tüdővel szívta az üdítő szellőt. Károly, a komolyabb, bizonyos csodálko­zással szemlélte társát és barátját, mert a csa­ládi és üzleti érzelmeken kívül egyéb jelensége­ket sose tapasztalt rajta. Ugyanabban a házban laktak, a hol üzle­tük volt és igy a kapuig csak néhány lépést tettek, a mikor egyszerre csak Jenő megáll és óvatosan körültekintve, halkan megszólal: — Te, Károly, mióta is vagyunk mi há­zasok ? — Hála Istennek, már nyolcz éve tart a boldogság. — Nyolcz éve, — mondja Jenő — igen és mi még egyszer sem engedtünk meg magunk­nak semmit. — Mit akarsz ezzel mondani? — kíván­csiskodott Károly. —- Azt, hogy nyolcz éve, mint a szabá­lyosan járó házi kakukos-óra, oly rendszeresen élünk. Egyetlen estét a házon kívül nem töl­töttünk. — Csakugyan, ez nekem eszembe se jutott. — Pedig az ember szinte kívánkozik egy kissé a szabad levegőre, hogy kinyujtózkodhas- sék. Mit szólnál hozzá Károly, ha holnap, úgyis vasárnap van, elmennénk valahová mulatni? Például az orfeumba! — Az asszonyokkal? — kérdi bizonyos vá­rakozással hangjában, a kérdezett. — Nélkül! — suttogja ragyogó szemekkel Jenő. — Nagyszerű gondolat, — merészkedik megjegyezni a társ; de hirtelen hozzáteszi: — Gondolod, hogy a dolog simán fog menni. — Végre is, kedvesem, vagy urak vagyunk a háznál, vagy nem! — mondja bizonyos fön- héjá/ással Jenő. —Csak bizd reám, majd én elő­hozom a vacsoránál. E rövid párbeszéd után sietve ugráltak fel a lépcsőn lakásukba. Az asszonyok örömmel siettek férjük elé és ők látva a bizó, s/erető szemű feleségeket, már-már kezdték bánni az összeesküvést és ajkaikon a bűnbánó vallomás kéredzkedett ki. A véletlen azonban, mely mindig segélyére jön a rossz szándéknstk, meggátolta a vallo­mást és átsegítette őket könnyű szerrel a ne­hézségen. Vendégek voltak náluk vacsorára. A szem­Lapunk mai száma 24 oldal.

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents