Magyar Nemzet, 1902. szeptember (21. évfolyam, 208-232. szám
1902-09-02 / 208. szám
És MAGYAR NEMZET. 1902." szeptember 2. politikánk teljes önzetlenséggel kész előmozdítani Törökország bajainak a megorvoslását. Természetes tehát, ha a mai napon legjobb kívánságainkkal fordulunk a padisah felé. Kívánságaink között ■— a szultánnak és birodalmának érdekében — első helyet foglal el az az óhajtás, hogy a reformok fényes sugara oszlassa el azt a sötét árnyékot, amely Törökországra borul. Ha ebben az irányban komoly lépés a megbékülés az örményekkel, úgy örömmel üdvözöljük azt. Mert a gazdaságilag és politikailag konszolidált Törökországot a keleti béke erős oszlopának tekintjük. Budapest, szeptember 1. — -i kiegyezés. A kiegyezési tárgyalást ezen a héten folytatják Budapesten. A Bud. Tud. jelenti, hogy e czélból e héten Körber dr. osztrák miniszterelnök a kiegyezésben érdekelt miniszterekkel és szakelőadókkal Budapestre jön. A miniszterek Budapesten. A Bud. Tud. jelenti: A kormány tagjai, kik közül jelenleg csak Plósz Sándor igazságügyi miniszter időzik a fővárosban, valószínűleg már a jövő hét elején visszatérnek Budapestre, hogy az országgyűlés elé terjesztendő 1903. évi költségvetési előirányzat megállapításán résztvegyenek. A tengerszem-kérdésben kiküldött választott bíróság — mint Gráczból jelentik — vasárnapi ülésén Balzer tanár, az osztrák álláspont védője befejezte perbeszédét, amelynek végén arra kérte a választott bíróságot, hogy a vitás öt parczellát Galicziának ítélje oda. Az elnök zárószava után befejezettnek nyilvánította a tárgyalás második részét, a perbeszédeket , és indítványokat. A bizonyítás, minthogy a bíróság a tanúkkal való bizonyítás mellőzését határozta el, csakis okiratokra szorítkozott. Az alapszabályok értelmében csak a helyszíni szemle foganatosítására van még szükség. A bíróság elhatározta, hogy a helyszíni szemlét Reiter Ferdinánd zürichi mérnök és műegyetemi tanárnak szakértőként való közbenjöttével fogja foganatosítani. A helyszíni szemle után a választott bíróság összeül a tárgyalások befejezése végett. A záróüléseken a peres felek képviselői előadják csakis a helyszíni szemlére vonatkozó záróbeszédeiket. Ezek a tárgyalások nyilvánosak lesznek, ellenben a bíróság tanácskozása és ítélethozatala a nyilvánosság kizárásával nyugalommal tud operálni s minden égetően szükséges feladat gyors megoldására képes. Városházára, műegyetemre, kereskedelmi bankra, hídra, állatorvosi akadémiákra, restaurálásokra stb. volt szükség. Steindl Imre mindezen feladatokat, a tudás gazdag készletéből merítve, megoldotta. Ő volt a kilenczvenes évek nagy építőmestere. Gótikátés renaissance-ot egyformán tudott. Tanítani mindegyiket képes volt. Gyakorlatban kivinni épugy. Kapott tehát megbízatást, elismerést nagyban. Meg volt elégedve sikereivel, önmagával. Az a harmónia, mely nagy, nyugodt vonalaival ott lebeg az uj országház körvonalaiban, az ő lelkéből fakadt. Abban a lélekben nem volt semmi önkínzó képzelődés. Csupa megelégedettség, biztos eredmény, tudás, a régi elvek szentségébe vetett hit. — sokszor idézett székfoglalójában fel is kiált egy helyen: — Ily századokra szóló épületet csak nem tehettem ki az egyszemély bizonytalan, eredménynélküli kísérletezésének ? Kísérletezés ... ez a szó nem található az ő szótárában. Ő a kipróbált utakat járta, irtatlan erdőkbe nem tévedt, utat törni nem akart, talán nem is tudott, de a maga utjain nem is botorkált soha. Ez volt Steindl Imre. Meghalt a jól bevégzett munka öntudatában, mely nyugodt mosolyt csalt ajkaira, testi és lelki harmóniát szült magánéletében, miglen hirtelen, orozva megtámadta a halál s hamarosan végzett is vele , , • LÁZÁR BÉLA* fog megtörténni. Az elnök végül kihirdette, hogy a záróülések idejét, amelyek valószínüleg Gráczban lesznek, a lapok útján fogja tudomására hozni az érdekelteknek és ezzel a tárgyalást berekesztette. Holnap a bíróság a Tátrába megy, a vitás területre. A záróülések valószínüleg szeptember 9-én, vagy 10-én lesznek. A székely kongresszus, Tusnádfürdő, augusztus 30. A kongresszus ma befejezte tanácskozásait. A záróülést is megtartották, melylyel a kongresszus munkássága véget ért. Az egyes szakosztályok tanácskozásainak folytatólagos menetéről a következőket közöljük: A közművelődési szakosztályban Székely János kézdivásárhelyi állami iskolai igazgató az iparos és kereskedő-tanoncziskolák reformjáról tartott előadást. Javaslatában óhajtandónak tartja, hogy tanonczul csak 12 éves gyermekeket lehessen szegődtetni, általában a tanonczoktól bizonyos fokú műveltséget követeljenek, segéd pedig ne lehessen senki előbb, mig a tanoncziskola III. osztályát be nem végezte. Ott pedig, ahol a községek az iparostanoncziskolák fentartását nem bírják, az iskolákat állami kezelésbe kell venni. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Ezután Sipos Samu sepsi-szent-györgyi árvaházi igazgató terjesztette elő az emberbaráti intézmények létesítésére vonatkozó javaslatait: Maros- Vásárhelyt, Székely-Udvarhelyt és Csík-Szeredán az Oláhországba vándorolt székelyek gyermekei és egyéb árvák részére nevelő intézeteket kíván, ez intézetek létesítésére a megyei spótadó kivetését ajánlja. Ezenkívül a Hosszúfaluban és Romániában tartózkodó csángó gyermekek részére csángó otthonok létesítését. Javaslatait egyhangúlag elfogadták, Pózsa József azon indítványával, hogy azokat a szülőket, akiknek négy gyermeküknél több van, úgy, mint az Francziaországban van, a kormány segélyezze gyermekeik nevelésében és fentartásában. Borbély Sámuel ref. tanitóképezdei igazgató javaslatát, amely azt kívánja, hogy a székelyföldi tanító- és tanítónőképző-intézetekbe lehetőleg székelyföldi tanulók vétessenek föl s az intézetek kellőképpen fejlesztessenek, egyhangúlag elfogadták. Ugyancsak ebben a szakosztályban Csernatoni Gyula dr.és a közművelődési segédintézményekről tartott előadásában kifejti, hogy a népiskolában szerzett ismeretei csakis abban az esetben válnak gyümölcsözőkké, ha az iskola elvégzése után is alkalom nyílik továbbfejlesztésükre és a gyakorlati életben való alkalmazásukra. E czért szolgálni vannak hivatva a közművelődési körök. Határozati javaslatában kívánatosnak tartja, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet s a többi tényezők közreműködésével a székely falvakban közművelődési körök alakíttassanak, amelyek központját képeznék a község társadalmi életének. E körök pedig lépjenek egymással szövetségre s rendezzenek ünnepségekkel egybekötött gyakori összejöveteleket. Javaslatait egyhangúlag elfogadták. Ezután következett dr. Nagy Sándor járásorvosi előadása Székelyföld közegészségügyéről, amelyben előadó foglalkozik a születések és halálozások közti óriási aránytalansággal, amelyek azt bizonyítják, hogy az ország e része nagyon is hátramaradott. Különösen a gyermekek körében nagy a halandóság , nagy ezenkívül a járványos fertőző betegségek száma is. Részletesen szól azokról a betegségekről, amelyek a székelyek körében szedik áldozataikat; határozati javaslatában aközegészségügy államosításáig a viszonyoknak megfelelő egészségügyi szabályrendelet megalkotását, mértékletességi egyletek alakítását, a székely társaságok által a népiele közegészségügyi dolgokban való oktatását, a nyomor enyhítését, stb. kívánja. Egyúttal felkérendőnek tartja a kormányt a járványtörvény megalkotására. A javaslatot egyhangúlag teljes egészében elfogadták ésDeák Lajos indítványára Sándor József elnöknek a székely akcióban való általános működéséért és a jelen tárgyalásoknak vezetéséért köszönetet szavaztak. A birtokpolitikai adó és hitelügyi szakosztály a tárgyalás anyagának bőségére tekintettel, a két alosztályban tanácskozott. A hitelügyi alosztályban az adóügyek reformjáról, a földhitel kérdéséről és a takarékpénztárak reformjáról tanácskoztak. Elnök Bethlen István gróf, jegyző Brazovay Kálmán volt. Gróf Bánffy Miklós terjesztett elő elsősorban javaslatot, a melyben sürgeti, a községi pótadók maximumának törvényhozási, illetve törvényhatósági úton való megállapítását; hogy az állami munkák kiadásait az állam fizesse meg; a bor-, sör-, húsfogyasztási adók leszállítását; az italmérési adónál olyatén rendelkezhét, hogy azt vagy a községek, vagy magyar állampolgárok kapják végül a II. osztályú keresetadó teljes törlését és az adómentes létminimumot. Javaslatait Székely Györgynek a következő pótlásával fogadták el: a kongresszus sürgősen szükségesnek tartja, hogy a községi és megyei pótadók ne félévi, hanem kivételesen megelőző évnegyedes állami adók után vettessenek ki. Dr. Hegedűs Lóránt távollétében Barabás Endre székely keresztúri polgári iskolai tanár fejtette ki a székely földhitel kérdésének megoldását. A székelység nyomasztó helyzetének, a Romániába való kivándorlásának egyik fő okául a székelyföldi hitelviszonyok rendezetlenségét tartja. Felületes állításnak mondja azt, hogy a Székelyföldön nem lenne elég számú hitelintézet, a legfőbb baj az, hogy ezek az intézetek nagyrészben 12—20 százalék osztalék felé dolgoznak.— hiba van ezenkívül magukban a hitelkeresőkben is, sokan közülök a kapott hitelt nem termelésre, hanem fogyasztásra használják. A hitelkérdés megoldására nem tartja czélravezetőnek az 1885-iki gazdasági kongresszuson ajánlt módot: az úgynevezett folyószámlahitelt. Ez a formája a hitelnyújtásnak sok tévedésre adna okot. A megoldásra a nagy szász és román pénzintézetek mutatják a legjobb példát: ez a záloglevélkibocsátás; ha igazi javítást akarunk, bele kell menni egy nagy székely jelzálogintézet felállításába; a kivitelre nézve pedig ajánlja, hogy a felállítandó intézet tőkéjéül használják a törvényhatóságok és kultúrintézeteknek ma kellő kihasználás nélkül heverő vagyonát. Előadása végén a következő határozati javaslatotterjeszti elő: 1. Mondja ki a kongresszus, hogy szükségesnek tartja egy székely záloglevél-kibocsátó intézetnek felállítását. II. Ez intézet tőkéje beszerzésénél figyelemmel lesz a különféle megyei és egyéb alapokra. III. A Magyar Földhitelintézetnek s a többi budapesti jelzáloglevél-intézetnek akcziójukért köszönetet mond. Határozati javaslatát Hollaky Artur, dr. Fenyvessy Soma, Ugrón János, gróf Bánffy Miklós indítványainak egyesítése után a következő módosítással fogadták el: „A kongresszus szükségesnek tartja a Székelyföld hitelviszonyainak szanálására az állami beavatkozást, továbbá szükségesnek tartja egy záloglevél kibocsátó székely földhitelintézet felállítását, ehhez az összes illetékes tényezők közreműködését. A takarékpénztárak reformja kérdésének Bedő Sándor volt az előadója, ki a kereskedelmi törvénynek olyan irányú reformját sürgette, mely alkalmas lenne arra, hogy a takarékpénztárak a közgazdaság általános érdekeit szolgálják. A betéti üzlettel foglalkozó takarékpénztárak a részvénytársaságoktól megkülönböztetendők, ezekben az osztalék, a betétek totálsummája szabályoztassák.Az érdekes javaslat némi módosításokkal elfogadtatott. Bogdán Arthur indítványára kívánatosnak mondja ki a kongresszus, hogy a takarékpénztárak kamatlábának nagysága törvényhozásilag szabályoztassék, erre a törvényhozás által befolyás gyakoroltassák s a relatív maximum szabassék meg. Direktíváknak az Osztrák Magyar Bank kamatlábát tekinti. A birtokpolitikai szakosztályban mindenekelőtt folytatták az abbahagyott vitát. Kemény Andor az igazságügyminiszter képviselője, konstatálja, hogy a Székelyföldön a térképek nem felelnek meg a tényleges állapotnak. Incze István szerint az is baj, hogy a székely községek rosszul vannak a telekkönyvekbe bevezetve. Győrffy Gyula kimutatja, hogy a birtokrendezési eljárás, mely a rendezetlen telekkönyvekre van fektetve, helytelen, miért is teljes műszaki felvételt követel úgy az erdőrendezéshez, mint a tagosítás és arányosításhoz. Bocskor Ferencz és Paget Olivér szólnak még a kérdéshez, azután az előadó Incze István teszi meg reflexióit a tett felszólalásokra, mire a szakosztály az előadói javaslatot Bánffy Zsigmond pótlásával fogadja el. A tagosítás nagy vitája után ez a szakosztály is nagy buzgalommal folytatta tanácskozásait. Kelemen Ádám a székelyek egyik legfontosabb kérdéséhez szól, az arányosításhoz, kívánva, hogy az arányosítások hivatalból indíttassanak meg. Az arányjogok eladása megakadályoztassék, és addig, míg az arányosítás befejezést nem nyert, az arányosítandó terület fölmérés és becslés alapján arányosíttassék. Az arányosítás a hiteles telekkönyvi adatok fölhasználásával eszközöltessék, hogy a telekkönyvi birtokosok jogai védve legyenek. Kívánja, továbbá azt is, hogy az arányosítás költségei az állam részéről előlegezhessenek. Molnár Józsiás az egész arányosítási kérdés teljes mellőzését kéri. A székelyek ősi jogon birtokolván, az arányosítás a kontemplált alakban jog szerinti nem lehet. Határozati javaslatot is beterjeszt, mely tiltakozás az arányosítás ellen. Dévai Ignácz igazságügyminiszteri kiküldött helyesli az arányosítást, hivatkozván a Kúria gyakorlataira. Bánffy Zsigmond báró az arányosításnak törvényes alapon való állását a régi törvényekből igazolja. Határozati javaslatot terjeszt be a közös legelőbirtok föntartására, erdőbirtokok-