Magyar Nemzet, 1903. július (22. évfolyam, 155-182. szám)

1903-07-01 / 155. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: VH, Kerepesl­uf 54. Affienaeum-épü­let, Dr. JÓKAI MÓR és BEKSICS GUSZTÁV . főszerkesztők: ADORJÁN SÁNDOR felelős szerkesztő. Egész évre 24 kor., félévre 12 kor., negyed­évre 11 kor., egy hónapra 2 kor. Egyes szám helyben és vidéken 8 fill. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intéz­kedni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldése fennakadást ne szenvedjen. Bemutatkozás: Budapest, június 30. Khuen-Héderváry kormánya ma mutat­kozott be a képviselőháznak. Ha programm­­beszédének tartalmát, liberális kijelentéseit, azt a gazdag munkaanyagot tekintjük, a­mely beszédében foglaltatott, ámulva kér­dezzük, mi hát az oka annak a türelmet­lenségnek, a­mivel némely ellenzéki poli­tikus a miniszterelnök első fellépését fo­gadta. A parlamenti illem minden törvényét lábbal tiporták a mai napon. Be sem feje­zett mondatokra elementáris erővel tört ki és sokáig tombolt a »mű­vihar«. Nem kis kárára a Ház méltóságának és tekintélyé­nek, a képviselőház elnökét sem hallgatták ki türelmesen oly politikusok, a­kik a 18-as politika hagyományait hirdetik s azon nagy reformkorszak eszméinek állanak szol­gálatában, a mely kivivta a szólásszabad­ságot, az alkotmányos jogok e legfőbb biztosítékát. Józan emberi elmével felfoghatatlan az a zűrzavar és parlamenti felfordulás, a­mely a miniszterelnök első mondatait kisérte. Nagy önuralomra vall és erős egyéni tu­lajdonságainak bizonyítéka, hogy Khuen- Héderváryt ez a barátságtalan fogadtatás nem hozta ki sodrából, se nyugodt elő­adásában nem zavarta meg. Az ellenzék lármájából csakhamar kibontakozott az a gazdag és szimpatikus kormányzati pro­gramra, a­mely folytatása kíván lenni a Széll Kálmán politikai irányának. Folytatása nem csak azért, mert a volt kabinet csak­nem minden tagja helyet foglal az új ka­binetben, de folytatása azért is, mert a volt kormány minden tervét és ígéretét fentartja, a­mi a trónbeszédben bentfog­­lal­tatik. A jog, törvény és igazság nemes kor­szaka, a­mely a közéletet minden vonat­kozásában igyekezett megtisztítani, a­mely a parlamentet a szenvedélyek s a párt­­harag tombolása helyett eszmék és elvek küzdőterévé avatta fel, a­mely pártabszo­lutizmus helyett pártok egyetértő munkál­kodására törekedett a haza dolgaiban: ez az irány az új miniszterelnök iránya is. Maga az ellenzék is helyeselte Khuen-Héder­­váry ama fejtegetését, a­melyben a pártok harmonikus munkálkodásának szükséges voltát hirdette és hangsúlyozta. De nagy megnyugvással, mondhatnék közmegnyugvással fogadta a Ház és fogadja majd a közvélemény az új kormánypro­gramra azon részét, a­melyben egy helyes és áldásos pénzügyi politikának s egy nagyszabású, a nemzet minden anyagi érdekét megvédelmező gazdasági poli­tikának az alapelveit hangoztatta. Oly adóreform, a­mely a szegény néposz­tályok terhének könnyítésére törekszik; a közigazgatási tisztviselők anyagi helyzeté­nek tetemes javítása; a nép jólétének fo­kozása és fejlesztése; — mind e szimpatikus kormánytervek igen tetszettek a szabad­­elvűpártnak és szemmel láthatólag lefegyve­rezték az ellenzék rosszkedvét és háborús hangulatát. A­mit pedig a szabadelvű poli­tikáról mondott, az a benső és erős meg­győződés, a­mivel a szabadelvűség nagy államfentartó erejét hangoztatta: fényes és frappáns c­áfolata mindannak a regének, a­mi e jeles államférfi politikai irányáról itt-ott szárnyrakelt. Hiába hirdette a néppárt vezére a színlelt megelégedésnek hangján, hogy a lefolyt hadjáratban a liberális irány elju­tott sírja széléhez. Mi úgy vagyunk meg­győződve, hogy az új miniszterelnök kezé­ben a liberális zászló győzelmesen fog­ lobogni. Mi úgy vagyunk meggyőződve,­­ hogy azon okos, a nemzet szükségleteivel­­ és erejével számoló, a nemzeti erők kon- j czentrácziójára törekvő kormány programja alapján, a­mely ma az új miniszterelnök ajkáról elhangzott, a liberális irány nem­hogy tért veszítene az elmékben és lelkek­ben, de tért hódit, sőt erőteljesen és czél­­tudatosan szervezkedik. A 67-es alap törhetetlen hívének val­lotta magát Khuen-Héderváry, mert e köz­jogi alap vetett véget a nemzet három­százados küzdelmének s mert ez alapon folyton gyarapodtunk erőben, hatalomban, jólétben. A mi azonban ellenségeinek minden hangulatcsináló jóslatát megszégyeníti, az az uj kormány politikájának erős, sőt előre­nyomuló nemzeti iránya. A nemzeti gon­dolat zománcza fénylett Khuen-Héderváry kijelentésein. S bár jogot, törvényt, igaz­ságot akar, a nemzet ellen elkövetett bűnök megtorlásában félelmet és elnézést ismerni s nem fog. A mesterkélt jelenetek daczára, a­mik­kel az ellenzék egy része a mai bemutat­kozás hatását megzavarni kívánta, az új kormány programmjának híte szétszáll az országban és sok hivet és barátot szerez neki a nemzet közvéleményében. Budapest, június 30.­­ A képviselőház holnap, szerdán d­­é­­ly órakor tartandó ülésén folytatni fogja a kor­mány programmja feletti vitát. Szólásra Barabás Béla, Eötvös Károly, Vázsonyi Vil­mos vannak följegyezve.­­“ A belügyi és honvédelmi államtitkárok.­­ Mint értesülünk, Gulner Gyula belügyminiszteri államtitkár továbbra is megmarad ezen állásá­ban, melyet eddig is kiváló módon és közmeg­elégedésre töltött be. Lapunk mai száma 24 oldal. Távozni óhajtott Gromon Dezső is állam­­titkári állásából, a döntő tényezők óhajtására és megelégedésre azonban elhatározását meg­változtatta és továbbra is megmarad a honvé­delmi minisztérium államtitkárának.­­ Fejérváry Géza báró búcsúja. Temesvárról telegrafálják a Bud. Tud.-nak. Temesvár sz. kir. városnak Mohár Viktor főispán elnöklésével tartott mai közgyűlésén felolvasták Fejérváry Géza báró­nak búcsúlevelét, a melylyel a város országgyűlési képviseletéről való lemondását bejelenti. A levél igy hangzik: »Temesvár szabad királyi város közönségének. Van szerencsém tisztelettel bejelenteni, hogy Temesvár szab. kir. város évek óta viselt ország­gyűlési mandátumáról lemondok és a lemondáso­mat a képviselőház elnökénél benyújtottam. Oly fordulato­t vettek a viszonyok, hogy vég­telen sajnálatomra, bármily nehezemre esik is, de kénytelen vagyok lemondani arról, hogy Temesvár szab. kir. városát az országgyűlésen továbbra is képviselhessem. Azon őszinte és változatlan bizalom, azon hű ragaszkodás és benső rokonszenv, melylyel Temes­vár szab. kir. város hazafias közönsége és tisztelt választó­polgártársaim mindenkor és minden alka­lommal megajándékoztak, örökre becses marad előt­tem ; mindig büszkén gondolok arra vissza s azt oly kiváló megtiszteltetésnek tekintem, melynek emlékét mindenkor örömmel őrzöm meg. Képviselőségem idejére visszapillantva, min­den dicsekvés nélkül, de önérzettel elmondhatom, hogy tőlem telhetőleg mindent elkövettem, hogy Temesvár sz. kir. városának és minden egyes pol­gárának minden jogos érdekét tehetségemhez képest előmozdítsam. És midőn most, a válás pillanatában, még egyszer hálás szívvel, a legőszintébben köszönöm irántam tanúsított megtisztelő bizalmukat és rokonszenves ragaszkodásukat, szabadjon bizto­sítanom úgy Temesvár szabad királyi város közönségét, mint összes tisztelt polgártársaimat, hogy ezen meleg érzelmek, melyeket mindig tapasztalni szerencsés voltam s melyeket min­dig teljes szívből viszonozni törekedtem, engem utolsó lehelletemig változatlanul fűznek Temesvár szabad királyi városához, melyre mindig a legszí­vesebben fogok visszaemlékezni és a melylyel, mint­­ annak díszpolgára, továbbra is benső kapcsolatban maradok. Isten áldja Temesvár szab. kir. város hazafias közönségét, érdemekben dús, eredményekben gaz­dag munkásságát, lelkes polgármesterét és egész hatóságát; segitse az ő hatalmas segedelmével a virágzó, szép várost minél előbbre az eddigi haladás utján s adjon dús sikert a hazafias munkában, boldog megelégedést a családi otthon­ban minden egyes polgárának ! Ez őszinte kívánságom és ehhez még csak azt a kérelmet fűzöm: tartsanak meg továbbra is vál­tozatlan jó emlékezetükben. Budapesten, 1903. évi június hó 29-én. Báró Fejérváry Géza.« A közgyűlés a rendkívül meleg búcsúlevelet rokonszenvének leglelkesebb nyilvánításaival kí­sérte és Telbisz Károly kir. tanácsos, polgármester indítványát viharos tetszés közt elfogadva, elhatá­rozta, hogy a város háláját és rokonszenvét ha­­­­­onló bucsui­attal viszonozza, Pajorváry Géza báró­­­­nak, a város díszpolgárának Temesvár felvirágzása­­ érdekében kifejtett áldásos működése elismeréséül

Next