Magyar Nemzet, 1903. október (22. évfolyam, 234-260. szám)

1903-10-01 / 234. szám

2963, október 1. MAGYAR NEMZET. 3 a törvényhatósági feliratoknak kapcsán, melye­ket a harmadéves legénység visszatartása ellen intéztek a képviselőházhoz. Apponyi Albert gróf elnöknek a propozi- cziója úgy hangzott, hogy ezeket a feliratokat utasitsa a Ház a kérvényi bizottsághoz, mely­nek a többi feliratot is kiadta. Az ellenzék azonban még kiegészítést javasolt az elnöki propoziczióhoz. Holló Lajos határidőt akart szabni arra, hogy a kérvényi bizottság e feliratokat elin­tézze. Rámutatott a tárgy sürgősségére. Hiszen arról van szó, hogy a legénységet október hó elsején túl vissza ne tartsák, szeptember hava pedig a holnapi nappal véget ér. Éppen azért a füg­getlenségi párt nagy tetszése mellett utasitani óhajtotta a kérvényi bizottságot, hogye feliratok­ról negyvennyolcz óra alatt tegyen jelentést. Az elnök és Holló Lajos indítványa között végre is a szavazás döntött. A Ház az elnök javaslatát fogadta el. Igaz, hogy összesen csak öt szónyi többséggel. Mert a szabadelvüpártnak egy része jónak látta ezúttal is az ellenzéki indítványra adui szavazatát. Am ha a Ház mellőzte is Holló indítvá­nyát, a feliratok sürgős elintézése mellett mégis állást foglalt. Kossuth Ferencz tett indít­ványt arra nézve, hogy a kérvények elintézése sürgősnek deklaráltassék és Tisza István gróf sem vonta meg támogatását e propozicziótól, melynek értelmében a Ház oly értelemben dön­tött, hegy a harmadéves legénység visszatartása ellen beadott kérvényeket a kérvényi bizottság sürgősen tárgyalja s a kópviselőház legköze­lebbi első érdemleges ülésén tegyen jelentést. E tárgynak ilyképpen közmegnyugvásra való elintézése után bizottsági jelentések előterjeszté­sére került a sor. Sz ivák Imre letette a Ház aszta­lára a megvesztegetések felderítésére kiküldött parlamenti vizsgáló-bizottság jelentését, úgy­szintén a bizottság kisebbségének különvéle­ményét; Maróthy László pedig hivatalosan tudo­mására hoda a Házuak a mentelmi bizottságnak Ítéletét, melyben Lengyel Zoltán képviselőt mi­napi engedetlenségeért a Háznak ünnepélyes megkövetésére ítélte. Az ifjú függetlenségi képviselő haladék­talanul eleget is tett e reá rótt reparáczió- nak. Kijelentette, hogy tüntető engedetlenség, vagy az elnök ellen való tervszerű remonstrá- lás tőle távol állott, a Ház pedig szívesen vette, hogy ezzel a magyar képviselőház tekin­télyét alábbszállitó ügygyei egyszer s minden­korra végezett. Mindezek után végre Khuen-Héderváry Károly gróf állott szólásra. Az egész Ház tudta, hogy lemondását készül bejelenteni s néma csend lelt, a mikor szólani kezdett. Szárazon, nyugodtan csak annyit mondott, hogy ő a tegnapi szavazás eredménye folytán a királynak lemondását beterjesztette s ezért kéri a Házat, hogy uj kormány kinevezéséig ta­nácskozásait felfüggeszsze. Ennyit mondott, azután sarkon fordult s a legközelebbi utat, az újságírók karzatának kijáratát választva, nyomban távozott a terem­ből. Példáját követték a kormánynak jelenlevő összes tagjai. A Házat ez a szokatlan és nem várt jele­net alaposan felkavarta. Öt-hat perczig'a terem közepén kavargott az egész Ház és szinte alig tudták, hogy mitévők legyenek. Végre is Kossuth Ferencz szót kért, Apponyi gróf pedig figyelmeztette a képviselő urakat, hogy a sza­bályok szerint semmi ok sincs arra, hogy a tárgyalást most, a kormány távollétében, ne folytassák. Lassanként azután helyreállott a nyuga­lom annyira, hogy Kosstcth Ferencz megtehette nyilatkozatát. Helytelenítette a kormány exodu­sát, beszedőnek tulajdonképpen való czélja azon­ban Körber osztrák miniszterelnök fejtegetései­nek erélyes visszautasítása volt. A függetlenségi és 48-as párt elnöke után egymás után állot­tak fel az osztráQ fejtegetések ellen való eré­lyes tiltakozás ezéljából Szederkényi Nándor, Hock János, Rakovszky István, a kikhez asza- badelvüpárt részéről Kulinyi Géza csatlakozott. — Nem az a fődolog, — úgymond — hogy a magyar parlament foglaljon most állást Kör­ber nyilatkozatai érién. Én a súlyt arra helye­zem, hogy az alakulandó kormány szállítsa le valóéi értékükre e nyilatkozatokat. És erre nézve kijelenthetem, bár direkt felhatalmazásom niuee ij iá, hogy a szabadelvüpárt sem fog támogatni olyan kormányt, mely e kötelesség teljesitésére nem leszen hajlandó! Ez az energikus beszéd a szélsőbaloldalon is osztatlan tetszéssel találkozott s az ülésnek utolsó figyelemreméltó mozzanata volt; Utána már csak jelentéktelen napirendi vita folyt, melynek végső eredménye az lett, hogy a képviselőház üléseit az uj kormány meg­alakulásáig elnapolta. A képviselőház ülése szeptember 30-án. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Elnök: Apponyi Albert gróf. Jegyzők: Szöts Pál, Nyegre László, Endrey Gyula. A kormány részéről jelen vannak: Khuen- Héderváry Károly gróf miniszterelnök, Lukács László pénzügyminiszter, Kolossváry Dezső hon­védelmi miniszter, Plósz Sándor igazságügymi­niszter, Wlassics Gyula vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter. Elnöki bejelentések. Elnök : Bemutatom a miniszterelnök átiratát, melyben értesít, hogy ö császári és apostoli királyi felsége a képviselőház részéről legmagasabb szü- letésenapja alkalmából kifejezett hódolatteljes sze­rencseki vánatokórt legmagasabb köszönetét nyil­vánítani méltóztatott. Tudomásul szolgál. Bemutatom a belügyminiszter átiratát, mely­ben értesít, hogy ő császári és apostoli királyi felsége legmagasabb névünnepének f. évi október hó 4-ón a budavári koronázó templomban délelőtt 10 órakor ünnepélyes szent mise fog tartatni. Tudomásul szolgál. Egyszersmind felhatal­mazza a Ház az elnököt, hogy ő felségének névünnepe alkalmával a Ház szerencsekivánatait tolmácsolhassa. Bemutatom a szünet alatt érkezett feliratokat és kérvényeket, melyek a következők: Bács-Bodrog, Csanád, Liptó, Ung vármegyék és Győr sz. kir. város közönségének feliratait a községekről szóló 1896. évi XXII. törvényezikk módosítása iránt; Bács-Bodrog, Csanád, Esztergom, Liptó, Tolna, Ung, Zólyom vármegyék és Győr sz. kir. város közönségének feliratait a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. törvényezib, illetőleg a házadó- törvények módosítása ügyében; Esztergom, Liptó, Ung, Zólyom vármegyék és Győr sz. kir. város közönségének kétrendbeli feliratait a közutakról és vámokról szóló 1890: I. törvényezikk módosítása tárgyában; Csanád, Liptó, Szepes, Tolna vármegyék fel­iratait, továbbá Nagy-Károly városnak Domahidy Elemér, Szombathely város közönségének Éhen Gyula, Nyitra város közönségének Rudnay Sándor és Szepesváralja közönségének Hertelendy László képviselők által beadott kérvényeit a közigazgatási teendők ellátása ügyében; Bács-Bodrog, Csanád, Ung, Zólyom vármegyék, Győr, Kecskemét, Székesfejórvár és Szatmár-Németi szab. kir. városok közönségének feliratait a kiszolgált katonák hazabocsátása iránt; (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Madarász József: Helyes ! Menjenek haza maguk­tól, ha nem eresztik ! (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: Szégyen, gyalázat! A magyaro­kat bent tartják, az osztrákokat eleresztik ! Elnök: Es a nagykárolyi választókerület sza­badelvű választópolgárságának Domahidy Elemér képviselő által beadott kérvényét a nemzeti kivá­nalmaknak a közös hadseregben leendő teljesítése iránt. (Elénk helyeslés a szólsöbaloldalon.) Mindezek a kérvények kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Poléayi Géza kérdi, bogy a parlamenti vizs­gáló-bizottság iratai miért nincsenek kinyomatva ? Van-e jelentve a bizottság működése a Ház elnö­kének, esetleg, miért nem terjesztették be ? Elnök: Tudomásom szerint a bizottsági jelen­tés a mai ülés folyamán fog beterjesztetni. összeférhetetlenségi ügyek. Elnök bejelenti, hogy Fehér Márton újpesti lakos összeférhetetlenségi bejelentést tett Wolfner Tivadar ellen. A bejelentést, miután az aláírás hitelesítve nem volt, hivatalból elutasította. Egy­szersmind felolvastatja az összeférhetetlenségi bi­zottság jelentését Sándor Pál önbejelentési ügyére vonatkozólag. A hároméves katonák visszatartása. Holló Lajos kéri, hogy azok a kérvények, melyek a három évet szolgáló katonák visszatar­tására vonatkoznak, sürgősön tárgyaltassanak s a kérvényi bizottság kötelezteseék, hogy arról 48 éra alatt jelentést tegyen. (Zajos helyeslés a szélső­balon.) Elnök felteszi a kérdést. Kéri azokat, kik Holló indítványát elfogadják, álljanak fel. (Meg­történik. Felkiáltások : Többség! Kisebbség !) El­rendeli a szavazatok megszámlálását. (Megtörténik.) Jelenti, hogy Holló Lajos indítványa mellett 88, ellene 93 képviselő szavazott. Jelenti, hogy 20 képviselő szavazás közben névszerinti szavazást kért, de ezt figyelembe nem veheti. Kossuth Ferencz indítványozza, hogy a Ház mondja ki az ügy sürgősségét/ ,s a bizottság az első ülésen tegyen jelentést. Rakovszky István indítványozza, hogy a kér- vényi bizottság hat nap alatt tegyen jelentést. Hock János: Ebben az ügyben minél hamarább kell a Háznak határoznia. Tudomása szerint azért szavaztak a 48 órai sürgősség ellen, mert fizikailag lehetetlenség 48 óra alatt határozni. Mind a két indítványhoz hozzájárul. Tisza István gróf kérdi, hogy az ügy az előbb lefolyt szavazás utján nem intéztetett-e el végle­gesen ? Ha nem, akkor elfogadja Kossuth indít­ványát. Elnök felvilágosítja gróf Tisza Istvánt, hogy Kossuth Ferencz már szavazás előtt kért szót, tehát nem lett volna méltányos öt a szólás jogától megfosztani. A Ház ezután egyhangúlag elfogadta Kossuth Ferencz indítványát. Rakovszky István vissza­vonta indítványát. A mentelmi bizottság jelentése. Haróthy László, a mentelmi bizottság előadója: T. képviselöbáz! A folyó évi szeptember hó 24-én tartott országos ülésen részint közbeszólásával Lengyel Zoltán t. képviselő ur, részint pedig egyóbkénti viselkedésével előidézte, bogy a kép- viselöház elnökének többszöri figyelmeztetése után a t. képviselöbáz a házszabályok 255. §-a alapján utasította a mentelmi bizottságot, hogy Lengyel Zoltán képviselő urra vonatkozólag a Ház intéz­kedése iránt tegyen javaslatot. A bizottság ülését folyó évi szeptember hó 25-én megtartotta, azon lengyel Zoltán országgyűlési képviselő ur megje­lent és kijelentette a bizottság előtt, hogy azon az izgalmas ülésen sem viselkedett másképp, mint egyéb üléseken szokott, rekedt is lóvén, nagyobb lármát nem okozhatott. Ezzel szemben a bizottság részint a naplóból, részint pedig a bizottság tagjai­nak az illető ülésen szerzett közvetlen tapaszta­latából megállapította, hogy Lengyel Zoltán or­szággyűlési képviselő ur több közbeszólásával és egyéb, a parlament rendjét zavaró és a parlament­nek úgy komolyságával, mint (Felkiáltásoka jobb­oldalon : Méltóságával! Tisztességével!) méltóságá­val össze ném egyeztethető viselkedésével a lár­mát és izgalmat fokozta, a mire többszöri elnöki figyelmeztetésben részesült és azoknak nem enge­delmeskedvén, meghozatott ellene a 218. §. alap­ján az említett határozat. Ámbár Lengyel Zoltán képviselő ur a képvi­selőim elnökségével szemben tanúsított engedet­lenségével akadályozta a képviselöbáz elnökét kö­telességének teljesítésében és a kópviselőház ta­nácskozási rendjét olyan módon zavarta meg, a mely a parlament tekintélyét sérti mégis, mi­után ügye első Ízben utasittatott a házszabályok 255. §-a alapján a mentelmi bizottsághoz és igy szigorúbb fenyítés alkalmazásának szüksége a ház­szabályok szerint fenn nem forgott, ennélfogva a mentelmi bizottság egyhangúlag hozott határozat alapján azt a javaslatot teszi a t. Háznak, misze­rint Lengyel Zoltán képviselő ur köteles legyen a folyó évi szeptember 24-én tartott országos ülésen tanúsított magaviseletéért és a kópviselőház elnö­kével szemben elkövetett engedetlenségeért a kép- viselöházat ünnepélyesen megkövetni. (Helyeslés.) A Ház elfogadta a bizottság jelentését. Lengyel Zoltán : Egyáltalában nem volt szán­dékom a t. Ház határozatával szemben semminemű ellentállást és engedetlenséget tanúsítani, és azért minden figyelmeztetés nélkül is megtettem volna, a mit ezennel is megteszek, hogy a Házat ünne­plésen megkövatem. (Helyeslés.) Elnök: Ezzel ez az ügy el van intézve, A gazdasági bizottság jelentése. Bíró Lajos előadó beterjeszti a gazdasági bi­zottság jelentését a költségvetés helyesbítésére vonatkozólag. A vesztegetési ügy. Szivák Imre beterjeszti a parlamenti vizsgáló- bizottság jelentését a kisebbségi jelentéssel együtt. Kéri annak kinyomatását és szétosztását, A Ház ily értelemben határozott. A kormány lemondása. Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: T. képviselőház! Van szerencsém bejelenteni, hogy a t. képviselőháznak tegnap hozott hatá­rozata következtében ő felségének beadtam le­mondásomat. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.f Most tehát csak arra kérem a t. Házat, hogy addig, mig ő felsége más miniszterelnököt, illetőleg kormányt ki nem nevez, üléseit felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés a jóbbodalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents