Magyar Nemzet, 1906. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1906-01-02 / 1. szám
A MAGYAR NEMZET, 1906. január 2. joga, hanem kötelessége. Mert az állam védelméről gondoskodni, a költségvetési rendet fenntartani, a fennálló törvényeknek foganatot is tiszteletet szerezni, a törvényhozás rendes folyamatát biztosítani minden hazafinak egyaránt kötelessége, de legfőbb feladata és mindenekfölött való kötelessége a többségük. De hát minderről a szövetkezeti többség nem gondoskodott. Pedig semmi sem akadályozta abban, hogy a status quo alapján a kormányt átvehesse és semmi sem akadályozta abban, hogy a szükséges és czélszerű reformok kérdései felől felelős állásban a koronával majdan egyetértésre jutni igyekezzék. M ily helyzetben vállalkoztam én előhaladt korom s minden vágyam ellenére, de felséges uram és királyom szavára barátaimmal együtt a kormány átvételére. Szeretett hazánkat csak egy pillanatig is kormány nélkül hagyni gyávaságnak és hazafiatlanságnak tartottam volna. Nehéz feladatunkat szerényen, de sikerrel végeztük, pedig sok akadályra, sok mesterkélt gátra is bukkantunk. Gáncs, szidalom és kárhoztatás kísérte működésünket. De ezzel nem törődvén, ezt elfelejtem. Édes jutalmam eddig s édes jutalmam lesz mindaddig, míg a kormány élén állok, az, hogy nem hagytuk oltalom nélkül az állam veszélyeztetett rendjét s a törvénynek megtámadott tekintélyét. És bár e perczben még dúl az indulatok harcza s a békevágy a velünk szemközt álló tábor részéről egyelőre még csak itt-ott elszórt szavakban nyilvánul, de tettekben még nem, azért mégsem mondok le a békés és alkotmányos kibontakozás reményéről. Felséges urunk szeretete magyar nemzete iránt meg nem csökkent s a magyar nemzet hűsége változhatatlan. Ez a két erő elvégre győzni fog! De bármi következzék s a felzaklatott indulatok hevében most bármily éles kárhoztatások röpködjenek felénk, bizton számítunk arra, hogy a történelem ítélete másként fog hangzani, mint a ma dúló szenvedélyek véleménye. A történelem ítélete azt fogja mondani, hogy egykor alkotmányviszályok miatt az akkori többség nem vette át az ország kormányát, de csak néhány szerény és jó hazafi, aki királyának szavára és hazájának igaz szeretetéből élére állott a kormánynak és súlyos viszonyok között, nagy áldozatkészséggel törekedett arra, hogy megmentse az állam fenyegetett rendjét, a törvények feldúlt tekintélyét, a nép jólétéhez fűződő nagy érdekeket s mindezekben az alkotmány rendeltetését, sőt magát az alkotmányt is. Tartsatok meg szíves barátságtokban ezentúl is. Adjon a Mindenható boldog új évet nektek! Boldogabbat mint a múlt évi volt, igazán boldog új évet szeretett hazánknak! (Élénk éljenzés.) A miniszterelnök még jó ideig társalgott a nála megjelentekkel. A szabadelvűpárt. Az országgyűlési szabadelvűpárt tagjai nagy számban gyülekeztek ma délelőtt 11 órakor a Lloyd-épületi klubhelyiség nagytermében, hogy az újév alkalmából Podmaniczky Frigyes báró pártelnököt üdvözöljük. Hieronymi Károly az egybegyűlő tagok nevében e szavakkal üdvözölte a pártelnököt: Nagyméltóságú pártelnök úr! Tisztelt barátom ! Eljöttünk, hogy az újév beköszöntése alkalmából üdvözöljünk, hogy őszinte tiszteletünknek és szeretetünknek adjunk kifejezést irányodban, a ki az önzetlen kötelességteljesitésnek ragyogó példáját adod és a ki pártunkkal magadat mindenben azonosítod. (Lelkes éljenzés.) Sajnálattal veszszük, hogy pártvezérünk nincsen körünkben s hogy nem közvetlenül fejezhetjük ki neki jókivánatainkat, de megnyugszunk távolmaradásában, mert tudjuk, hogy ennek oka egészségi állapotában van. Szerettük volna biztosítani őt ez alkalomból is arról, hogy mindnyájan meghajlunk nagy tehetségei előtt, hogy tisztelettel vagyunk jellemének szilárdsága iránt, melyet sem barátainak elismerése nem befolyásul, sem ellenfeleinek gáncsa meg nem tántorít. Pártunk minden tagja vezérünknek az évforduló alkalmából a politikai életben gazdag sikereket, családi életében pedig boldogságot kiván. (Lelkes éljenzés.) s kérünk tégedet, hogy üdvözletünket neki pártunk nevében megküldeni szíveskedjél. (Élénk helyeslés.) Azt a kapcsot, mely minket vele összeköt, s a mely a politikai meggyőződés azonosságán alapul, a múlt év eseményei meg nem lázitották. Különös súlyt helyezünk erre abban a súlyos politikai válságban, melyben az ország szenved. Mióta az 1848-iki korszakalkotó törvényhozás a régi rendi alkotmányt eltörölte s a dikaszteriális kormányt, vma helyébe a független magyar felelős minisztériumot helyezte, az elmúlt évben történt először, hogy az a többség, melynek bizalmára a kormány támaszkodott, a válastás során kisebbségbe jutott. A szabadelvűpárt ennek folyományaként sürgette a kebléből alakult kormány lemondásának elfogadását; óhajtotta, hogy az akkor még csak kormányválság azzal oldassék meg, hogy a többségben levő szövetkezeti pártok soraiból alkottassák meg az új kormány mert ezzel látta biztosítva az ország ügyeinek törvényes továbbvitelét. A szabadelvű párt ezen meggyőződésének több alkalommal adott kifejezést, és noha ezt a pártot sokszor gyanúsították azzal, hogy ezen új alakulás elé akadályokat gördít mindnyájan tudjuk, hogy e pártnak ez nem volt szándéka soha. (Igaz! Egy van!) Az a körülmény azonban, hogy pártunk a választásoknál kisebbségben maradt, nem ok arra, hogy politikai meggyőződését, melyet megalakulás óta vallott, megmásítsa. A mi változatlan meggyőződésünk az, hogy az 1723-iki törvényekből folyó azon kötelezetség, mely Magyarország és a birodalmi kapcsolathoz tartó többi országok közös biztosságának együttes erővel való védelmét és fentartást rendeli, úgy Magyarország, mint ő felsége többi országai és tartományai életérdekeinek felelt meg; hogy a közös védelem és fentartás szüksége ma is fennáll; hogy a közös védelem eszközeinek az 1867. XII. törvényczikkével történt intézményes szervezése ezeket hatályabbá és fentartásuk költségeit könnyebben elviselhetővé teszi. A történeti fejlődés, a földrajzi helyzet, az etnográfiai viszonyok egyaránt arra utalják Magyarországot és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országokat és tartományokat, hogy nemzetközi viszonyokban erejüket együtt érvényesítsék. A kölcsönös védelemre utalt ezen két fél közül népességének számában anyagi viszonyainak fejlettségében Ausztria az erősebb fél, viszont politikai szervezetünk erősebb, előrehaladottabb, mert egységes államot képezünk. Ettől a szövetségi viszonytól az ország függetlenségét nem féltjük; ezt a függetlenséget semmi érdekeknek vagy viszonyoknak feláldozni nem fogjuk. Az 1848-iki törvények az ország politikai szervezetét a magyar mmmzeti fejlődés czéljainak megfelelően alakították, felszabadították a társadalmat a középkori intézmények bilincséből és a nemzetet képessé teték arra, hogy számban és anyagi jólétben gyarapodjék és kulturális missziójának megfelelhessen. Politikai ujjáalakulásnknak ezen gyümölcsei csak akkor feledhettek a maguk teljességében, midőn a király és a nemzet között 1867-ben az egyetértés létrejött. Abban a meggyőződésben vagyunk, hogy egyfelől politikai szervezetünket oly irányban kell fejlesztenünk, hogy ezzel a magyar nemzeti államot megerősítsék, másfelől anyagi erőforásainkat kell mindinkább gyarapítanunk, mert nemzetünk anyagi ereje nyújtja a lgnagyobb biztosítékot arra, hogy abban a szövetséges viszonyban, melyre helyzetünk utal, a magunk érdekeit minden körülmények között megvédjük és érvényesíthessük. A mostani válságnak ütköző pontját az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadsereg nyelvének kérdése képezi. A szövetkezeti pártok politikai törekvése — feliratuk szerint — az egész hadseg kiegészítő részt képező magyar hadsereg nemzeti jellegének kidombiraita a A szabadelvű pártnak 1903. évi kaonai programmja ugyanezt a czélt követi és elérésére a királyisai teljes egyetértésben nevezetes lépést tett. Programmjának egyes intézkedései már életbe léptek, a többinek végrehajtása egy-egy lépés ugyanazon czél felé, e programainak legjelentősebb intézkedése a magyar tiszteknek elegendő számban való nevelése és ezzel a közös hadseregbe a magyar tisztekben tapasztalható nagy hiány pótlása. A magyar honvédségnek tüzérséggel való ellátása, ami a nemzetnek évtizedeken át volt hő óhajtása, nem kevésbé fontos lépés a magyar hadszervezet kiegészítésére. A magyar hadi szervezetnek magyar nemzeti irányban való kiépítése a magyar nemzetnek százados törekvése, de ezen czél megvalósítására 1700 óta 1903-ig sem történt annyi mint a mennyit a szabadelvű párt 1903 óta egy év alatt megvalósított. A hadi szervezet helyes megállapítása az államnak legfontosabb de egyúttal legnehezebb feladatai közé tartozik: szellemét és intézményeit új irányba terelni rögtönös intézkedésekkel nem lehet; ez mindig csak állandó gondoskodás és kitartó munka gyümölcse. Talán túl soká is időztem azon elvi állá pont megjelölésnél melyet pártunk elfoglal. A politikai válág már alkotmányválsággá fault és valamennyiünket pártkülönbség nélkül arra kötelez, hogy alkotmányos életünk folytonos ágát óvjuk meg Akármilyen becses legyen valamely párt vagy az egész nemzet szemében valamely nemzeti vívmány elérésére az alkotmányt veszlyeztetni nem szabad. Olyan kormány intézi az ország ügyeit, mely az egymásután következő elnapolásokkal lehetetlenné teszi az országgyűlés működését, az ország közpénzét alkotmányos ellenőrzés nélküs kezeli. A kereskedelmi viszonyok törvényes rendezése csak úgy lehetséges, ha az országgyűlés az Ausztriával való viszonyt és az új kereskedelmi szerződéseket még márczius 1 -je előtt tárgyalja. Ha ez meg nem történik vagy kereskedelmi viszonyainkban államik elő a legnagyobb bonyodalmak s az ország közgazdasága károsodik vagy pedg ha a kormány a kereskedelmi szerződéseket az országgyűlés jóváhagyása nélkül kötné meg, alkotmányos törvényeinken történnék újabb sérelem. A törvényhatóságok nem ismerik el törvényesnek a kormány által kinevezett főispánokat, nem engedelmeskednek a kormány rendeleteinek. Egy régi törvényünk helytelen magyarázata alapján megtagadják az önkéntesen befizetett adóknak s kincstárba szállítását s ezzel megszegik egy 1867 óta hozott törvény világos rendelkezéseit. Ezek az állapotok megingatják az alkotmány sérthetetlenségébe vetett hitet, megrendítik az állami jogrendet s a törvények tiszteletét; azt senmolyt veszélyt idézik elő, hogy a meggyengült állam ellenségei elérkezettnek látják az időt arra hogy intézményei ellen törjenek , lehetővé teszik hogy az állami hitel valamely előre nem látható esemény folytán súlyos csorbát nem szenved. Az ország érdeke elsősrban a mostani szerencsétlen helyzet orvoslás, a mostani kormánynak távozása s olyan kormány alakítása, mely képis a képviselőház közreműködésével az ország ügyeit törvényesen intézni. Ezt a megadást mely helyreállítja a törvényes jogrendet, mert mit a hasznos állami és egyéni munkának, megyézdésem szerint az országnak milliói óhajták. A megoldás őfelségének és a képviselőház többségének kezeiben van (igaz! Így van !) Hódolattal kérjük a királyt és hivatkozunk az országgyűlés többségének hazafiságára, hogy ezt lehetővé tegyék. (Élénk éljenzés.) Midőn azzal a hőhajtással zárom szavaimat, hogy a mostani válságos helyzetet mielőbb törvényes rend váltsa fel, tudom, hogy Neked nem kivonhatok jobat és kedvesebbet, mint azt, hogy hazánk sorsának ezen szerencsés fordulatit szellemi és testi épségben mielőbb elérjed. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) Erre Perimat Biezley Frigyes báró pártelnök a következő beszéddel mondott köszönetet: Kegyelmes uram, tiszelt barátaim! Tisztelt és szeretett elvtársaink! Először is kedves köteliséget teljesítek, midőn azokat a jókívánalmakat, melyek-t irántam az újév alkalmából kifejeztél, szívből eredőleg megköszönöm. (Éljenzés.) Másodszor, a legnagyobb örömmel teljesíteni fogom azt a megbizatást, hgy a párt nevében pártvezérünknek (Élénk éljenzés) az újév alkalmából minden jókat kívánjak. Ami kedves és tisztelt barátunknak fényes beszédét illeti, ezt nem lehet eléggé megbecsülnöm, mert reményem, bizton reményem, hogy e világos szavakat nem fogják tudni félreérteni. a