Magyar Nemzet, 1906. szeptember (25. évfolyam, 206-230. szám)

1906-09-01 / 206. szám

fiodapest, 1906. XXV. évfolyam, 208. szám. Szombat, szeptember I. Szerkesztőség és kiadóhivatal TII., Miksa-utcza S. Telefon szám: 58—92. Tárosközi (Interurban) 31. Egyes szám helyben és «Idákén 2 krajczár. Egész érre 16 korona, félévre 8 korona, negyed­évre 4 korona, egy hónapra 1*40 korona. A LCQMJ/1BP POLONDQOrVB/1. A választói jog bifurkáczioja. A képviselőválasztásokon általános lesz. A megyékben a régi marad. A fajmagyarságvédelme. A nyári hőség rossz hatással van egyes politikusok agyavelejere. Olyan bolondos ideák támadnak bennük, a melyeknél nagyobb kép­telenséget el se lehet már képzelni. Csak az a szomorú, hogy manap nincs oly bolond gondolat, melyet némelyek föl ne kapnának és ne tévesztenének. A legutóbbi napokban ismét sok szó esik ae általános választói jogról. Minduntalan ezt bolygatják, bár erre most még semmi szük­ség nincsen. Már előre tudni akarják, hogy mi lesz az általános választói jogról szóló törvényjavaslatban, bár még elég messze va­gyunk attól, hogy ez a javaslat a nyilvánosság elé kerüljön. A legújabb politikai bir szintén az álta­lános választójog dolgát érinti. Azt hangoz­tatják, hogy az általános választói jog csakis a képviselőválasztások keretében fög érvénye­sülni. A törvényhatósági választások körén be­lül azonban minden a régi marad. Nem vál­toztatnak majd a mostani állapoton, mely csak aránylag csekély számú választónak adja meg a jogot a törvényhatósági bizottságok tagjainak megválasztására. A képviselőházba az általános választójog kétségtelenül sok uj elemet fog bevinni. Ezt lehetetlenség lesz elkerülni és éppen a választójog megkonczipiálásának dolga lesz annak biztosítása, hogy az uj elemek a magyarság szuppremácziájának ne lehessenek kárára. Az uj elemekre azonban feltétlenül szüksége van a törvényhozásnak, mely mos­tani összetételében nem juttatja kifejezésre a népakaratot a maga teljességében. Ugyanez áll a törvényhatósági életre is. A mostani törvényhatósági bizottságok a me­gyei lakosságnak egyáltalában nem jelentik igazi képviseletét. A lakosságnak csak igen kis töredéke gyakorolhatja a megyei autonómiá­ban való részvételét, a törvényhatósági vá­lasztások utján. A lakosság nagy része ebből teljességgel ki van zárva. Érthető dolog, hogy az általános válasz­tói jog hívei arra gondolnak, hogy ez az élv ne csak a képviselőválasztások, hanem a tör­vényhatósági választások során is érvénye­süljön. Valamint természetes az is, hogy a választások ilyetén rendszere megváltoztatná a törvényhatósági bizottságok mai képét, uj elemeket vinne bele a vármegyei autonómia kép­viselői közé. Ettől fáznak azok a politikusok, a kik azt kezdik hangoztatni, hogy a képviselő- házba be lehet bocsátani az általános választó­jog utján az uj elemeket, de a törvényható­sági bizottságokban meg kell óvni a mai álla­potok épségét. Arra hivatkoznak, hogy ezt a fajmagyar­ság érdekei kívánják eképpen. Csakhogy ez a felfogás nem állhat meg, legfeljebb abban az esetben, ha a faj magyarságot egyértelművé teszszük a földbirtokosok osztályával. Már pedig a középosztály és a nép millióinak körében a fajmagyarság legalább is oly mér­tékben van képviselve, mint a földbirtokok vagyonos tulajdonosainak körében. És a kik azt hajtogatják, hogy a vármegye tanácskozó­termeiben csakis a faj magyarságnak van helye, voltaképpen nem a nem fajmagyar elemet, hanem a polgárságot és a népet akar­ják kirekeszteni onnan. Ez a törekvés azonban nem sikerülhet. Az igazság, mely csakhamar diadalmasan be fog vonulni a parlamentbe, nem fog meg- állani a vármegyeházak kapuja előtt sem. Egy ideig még künn rekedhet, de végtére a legerősebb kapu is feltárul előtte. = A képviselöházból. A képviselöházat tudvalevőleg . meghívták a kolozsvári nemzeti színháznak szeptember hó 7-én és 8-án történő felavatására és a kassai honvédszobornak szep­tember hó 9-én történő leleplezésére. Mindkét ünnepen küldöttségileg fog részt venni a kép- viselöház és mindkét alkalommal Justh Gyula házelnök személyesen vezeti a küldöttséget. A ko­lozsvári küldöttség szept. 7-én indul reggel 7 óra 25 perczkor a keleti pályaudvarról. Ebben a küldöttségben résztvesz Návay Lajos képviselő- házi alelnök is, a ki 8-án Kolozsváron átveszi a házelnöktől a küldöttség vezetésével járó funk- cziókat, mert Justh Gyulának vissza kell utaznia Budapestre, hogy 8-án este a keleti pályaudvar­ról 11 órakor induló gyorsvonattal utazó kassai küldöttséget vezethesse. A mai napon meghivatott a képviselőház Jókai Mór szobrának Budán, a Svábhegyen szep­tember hó 8-án, délelőtt 11 órakor történő lelep­lezésére. Justh Gyula házelnök azonnal intézkedett, hogy a kópviselőház ezen ünnepen is küldöttségi­leg vegyen részt és e végből Bakovszky István alelnököt kérte fel az elnökség képviseletére. A Ház tagjait ezúton kéri fel, hogy a szobor lelep­lezésén részt venni sziveskedjet ek. Ezen küldött­ség tagjainak találkozása legalkalmasabban a szobor leleplezésének színhelyén, a Svábhegyen történhe­tik. A képviselőház a nagy iró emlékére koszorút is helyez a szobor talapzatára. = Zichy Aladár gróf utazása. Mint értesü­lünk. Zichy Aladár gróf, a király személye körüli miniszter ma, pénteken, Marienbadból Bécsbe uta­zott, a honnan egy napi ott tartózkodás után Budapestre érkezik. A MAGYAR NEMZET mindent megtud. A MAGYAR NEMZET mindent megmond. HADIK GRÓF A KJVÁNDORLÁSRÚL. Sem kell nagyon csábítani. Úgyis kivándorolnak. A kivándorlás kérdése, ennek a szegény, sokat hányatott országnak állandó mizériája most végre illetékes kezekbe került <s szeret- nők, ha ez egyúttal azt is jelentené, hogy a megoldásnak nemcsak első lépése történt meg. Mert ezek az első lépések már nagyon gyakran töx-téntek s eredménye még most is csak az, hogy az a sok éhes ember megra­gadta a vándorbotot, hogy egy jobb haza után nézzen. A kivándorlás korlátozásáról Hadik Já­nos gróf belügyi államtitkár is nyilatkozott; e nyilatkozatot, mielőtt saját észrevételeinket elmondanék, itt közöljük: — Mi igenis sürgősen foglalkozunk a ki­vándorlás csökkentésének kérdésével. Az utóbbi időben oly nagy mértéket öltött a kivándorlás, hogy a legsürgősebb szükségnek tartjuk földerí­teni és alku Imazni azokat az eszközöket, a melyek hivatva lehetnek arra, k°gy általuk a kivándor­lást csökkentsük Ez eszközök alkalmazásában az államhatalom minden törvényes erejével akarunk eljárni, a mi azonban nem jelenti azt, hogy a szabad költözködési jogot korlátozni és e szerint a szabályszerű útlevéllel ellátott saját akaratából, önként kivándorolni szándékozót hatalmi eszkö­zökkel visszatartani akarnék. A kivándorlást gátló rendszabályokat igenis a legnagyobb szigorral al­kalmazzuk azokra, a kiknek kivándorlására nézve törvényes akadály áll fenn és a legmesszebb menő intézkedésekkel meg akarjuk oltalmazni a népet attól a veszedelemtől, hogy lelketlen csábítás áldozata legyen. Ez nemcsak a nemzet egészének, hanem az egyes egyéneknek is az érdeke, mert a mesterségee csábítással, bűnös üzelmekkel kivándorlásra kész­tetett állampolgáraink elvonatnak a hazai földön teljesített élethivatásuktól, az oczeánon túl, saj­nos, vajmi gyakran tesl i-lelki nyomorba és rom­lásba sülyednek. Azokat a kivándorlókat, a kik némely vidék mostoha gazdasági viszonyai foly­tán veszik kezükbe a vándorbotot, vagy azokat, a kik jobb keresetet és vagyonosodást remélve hagyják el az országot: azokat visszatartani ha­talmi eszközökkel nem lehet és nem szabad. A mi működésűnk e részben is a szigorú törvényes­ségen és az egyéni szabadság tiszteletén alap­szik. A kivándorlást hatalmi eszközökkel kor­látozni csak azok között a határok között lehet, a melyeket a törvény rendelkezései szabnak. De jól tudjuk mindnyájan, hogy csökkenteni a ki­vándorlást tulajdonképpen és hathatósan csak akkor lesz lehetséges, ha sikerülni fog czéltuda- tos, helyes gazdasági politikával olyan kereseti viszonyokat teremteni hazánkban, a melyek lehe­tővé teszik, hogy népünk idehaza találja meg boldogulását és anyagi jólétének, gyarapodásának és vagyonosodásának föltételeit. Sokat mond ez a nyilatkozat a kiván­dorlás törvényes meggátlásáról. Mi azt gon­doljuk, hogy első sorban nem erre van szük­ség; nem az az első teendő, hogy a kiván­dorlókat erővel itt akarjuk tartani. S erre maga a gróf ur is rátér, a mikor azt mondja, hdgy helyes gazdasági politikával olyan kereseti viszonyokat kell teremteni, hogy a népnek ne is legyen szüksége kiván­dorolni. Ez az, a mi a leglényegesebb, kenyeret adjunk annak a kétségbeesett népnek és ne miniszteri rendeleteket. Erre nézve kell részletes, tervszerű pro

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents