Magyar Nemzet, 1906. december (25. évfolyam, 285-308. szám)

1906-12-02 / 285. szám

Budapest, 1906. XIV évfolyam, 285. szám. Vasárnap, deczember 2. MAGYAR NEMZET Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Miksa­ utcza 8. Telefon­szám: 58—92. Városközi (Interurban) 31. Függetlenségi napilap. Félévre 8 K, negyedévre 4 K, egy hónapra 1*40 K. Egyes szám­ára helyben és vidéken 2 krajczár". Andrássy Gyula emléke. Irta UGRON GÁBOR. Andrássynak szobrot emelünk és ezzel a 67-es korszakot lezárjuk. Átme­neti törvény minden törvény. Különösen, a­melyek kényszerhelyzetből nyitnak ajtót kibontakozásra. Nem­ tartalmazzák, mert nem tartalmazhatják az egész jogot, az egész igazságot, hanem alapot szerez­nek, hogy ezek a fejlődés természetes rendjén érvényesülhessenek. Ilyennek mondotta Deák Deren­cz saját kiegyenlítési művét, ilyen lehet minden törvény. Örök törvényeket csak az Isten alkotott, mert ő látja a világ fejlődését minden mélységében és egész foglalatjában. Az 1867-iki alkotás expe­­diens volt, az önkényuralomból való ki­bontakozásra, kísérlet a modern alkot­mányos élet berendezésére, megalkuvás a tényleges állapot figyelembevétele mellett, a magyar közjog és államiság terhére. Ez időknek egyik nagy tényezője, miniszter­elnöke és külügyminisztere volt Andrássy Gyula. A jog és tények között kedvesebb, igazabb, önzetlenebb közvetítő nem is lehetett. Nemzete nagy útjában ezt a nehéz és félúton járó munkát tu­datosan és nem a népszerűségért, senki akkor több és jobb sikerrel nem végez­hette volna. Akadályokon dobta át­­ma­gát személyének varázsával. Rosszra in­dult helyzeteket fordított javunkra ele­ven, határozott és meglepő fellépéseivel, érveivel. A federalistáknak hónapokon át el­készített, a dualizmust megbontó minisz­tériumát nagy és apró Hohenwartjaival így döntötte fel. A Napóleonnal meg­beszélt szövetséget, háborút a poroszok ellen ekként gátolta meg. Magyarországnak közjogát Deák fo­galmazta újra, belső igazgatását Andrássy rendezte be új alakban. Mintául az akkor is híres franczia közigazgatás szolgált: a c­entralizáczió, a bürokráczia, mely a napelenidák fényében ragyogott és egész Európára bűvölő erővel hatott. Ő III. Na­póleon legsikeresebb korszakában ismerte meg és ezzel akarta nemzetét reorga­nizálni. Innen támadt a magyar államélet modern tervezete, egész állami közigaz­gatása, annak rendszere és módszere, sőt minden betegsége és kóros kihatása. A c­entralizáczió elsorvasztotta a vár­megyei önkormányzatot. A bü­rokráczia uralmába hajtotta a vidék életét és be­folyásával a minisztériumnak hódoltságot szervezett a szabadság intézményeiből. A vármegyék elfeledték a közben eső szer­veknek hivatását és a központnak erőt­len, mégis erőszakos kirendeltségeivé ala­kultak. Franczia elvek, szervek egy kézbe gyűjtötték az állam minden hatalmát, a nemzetnek minden erőit. Pedig nem volt nemzeti az uralkodónk, teljes jogú ál­lami életünk és központosított erőhata­lom kénytelen idegen czélokat, idegen érdekeket, idegen befolyást eltűrni, sőt kiszolgálni. A központi hatalom az új szervek segélyével maga alá vetette a képviselő­­választásokat és sikerrel gyártatta saját nézetével a parlamenti többséget. III. Napóleon rendszere átültette a hivatalos jelölteket. Ebből a közigazgatás romlása keletkezett. E betegség dusóbb, áthatóbb lett minálunk, mert közigazgatási jog­szolgáltatásunk ma sincs kodifikálva, mint van Francziaországban, tehát korlát, meg­torlás aggadálya nélkül, általános és egyes esetekben is könnyű volt a részre­hajlás, az elnyomás és megfélemlítés. Mennyivel másként történik 1867 és 1868-ban első állami berendezkedésünk, ha Andrássy menekültségét Angliában tölti vala és ősi önkormányzatunkra az angol elvek, biztosítékok rendjét építi fel, a czezárizmus r­endszere, a Justiniani institucziók modern alkalmazása helyett! Akkor belső szerveink nem nyitot­tak volna kaput a c­entralizáczió, nem az Ausztriával leendő egyformásítás és az állam személyi terhei felszaporodásá­nak. Az alkotmányválság is bebizonyí­totta, hogy őseink vármegyei jogrendje és szabadságai minden más felett álló biztosítékai az állam függetlenségének, a köz szabadságának. Andrássyt még­sem lehet elítélni, mert ő legjobb meggyőződése szerint, kora szellemében cselekedett és mert a magyar jogértők új nemzedéke a római jog és intézmények bámulása közben növekedett és nem látta, hogy ezen in­tézmények czéltudatos rendszerét képezik most is a katonai monarchiának mint Augustus, Justinián korában. Sőt nem ismervén más, önálló fejlődésű önkormány­zatot, nem hajtotta semmi, sem a faj, sem a szabadságszeretet, a régi magyar közigazgatásnak modern alak és szellem­ben való kifejlesztésére. Andrássy megalkotta olyan alapon és szellemben a magyar honvédséget, a­miből harmincz év óta folyton elvettek és csentek Magyarország kárára és mégis fennáll és tagjainak túlnyomó részében nem aludt el a hazafias szellem, a magyar érzék. Már neki látnia kellett, hisz fel­tűnt Fejérváry átidomító művelete és mégis a közös hadsereg védelmére kelt. Hogy történhetett ez? Beleélte magát a dualizmusnak mos­tani alakjába és azt már czélnak látta, holott eszköze, módszere a két állam felett való uralkodásnak. Ezen módszert alapelvében elfogadja minden pártunk. A függetlenségi politika a két állam­­rendszert egy uralkodóház alatt tisztán, minden anyagi és tartalmi, intézményes és elvi közösség nélkül tartja helyesnek és a magyar nemzetre elviselhetőnek. A 67-iki férfiak politikájának akkor szükséges voltát elismerjük, mert nem zár el a szabad, a külön organizált Ma­gyarország szervezésétől. Az átmenet ideje bekövetkezett és nemzeti felszabadulá­sunk kezdőpontjának egyik pontján áll­jon Andrássy Gyula szobra, mint tanú­ság: elmúlnak az emberek, átalakulnak az intézmények, mert örökkévaló a nem­zet maga.­­ Pártértekezlet. Az országgyűlési függet­lenségi párt, mint a Magyar Tudósító jelenti, ma délután öt órakor a párt Erzsébet körúti köz­­helyiségében Kossuth Ferencz elnöklete alatt érte­kezletet tart. Az elnökség ez után is felkéri a párttagokat, hogy az értekezleten, tekintve annak fontosságát, minél nagyobb számmal jelenjenek meg.­­ A főrendiház ma délután öt órakor ülést tart, a­melyen a képviselőházban idő­közben letárgyalt javaslatokat intézik el és az egyeztető bizottság tesz jelentést.­­ A delegáczió hadügyi albizottságának ülése. A közös ügyek tárgyalására kiküldött ma­gyar országos bizottság hadügyi albizottsága folyó hí­j­án, hétfőn délután négy ó órakor a képviselő e­árg miniszterelnöki fogadótermében ülést tart.

Next