Magyar Nemzet, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-04 / 3. szám

IZERDA, 1939 JANUÁR 4. Magyar Nemzet 7 Előléptetések és címadományozások A kormányzó az igazságügyminisz- ter előterjesztésére Gyurcsik Jenő gö­döllői, Szalontai János mezöcsáti, Esete Bálint abádszalóki, Hazay Jó­zsef sátoraljaújhelyi, Iianzsalits Jó­zsef letenyei királyi járásbírósági, Stefkovich Dezső és Vörös Ákos betét­szerkesztő te'.ekkönyvezetőknek a VIII. fizetési osztály jellegét, Okolicsányi Ferenc betétszerkesztő, vitéz Haró Zoltán nagykállói, Csepka Béla jász­berényi, Landt József gyulai, dr. Ta- máskovlcs Jenő salgótarjáni, Kras- csenits Jenő rétsági és GAttlár A. Béla nagykátai királyi járásbírósági telek­könyvvezetőknek a IX. fizetési osztály jellegét, Kiss Józsefné igazságügy- minisztériumi irodafőtisztnek a segéd­hivatali igazgatói, Koltai Antal sze­gedi királyi törvényszéki irodafőtiszt­nek az irodaigazgatói, -Tóth Erzsébet, Zsitvay Gyuláné, Fazekas Istvánná, Wohl Mária és Ungliváry Lászlóné igazságügy minisztériumi irodafőtiszt- teknek, továbbá dr. Kató József Ala­dár budapesti királyi ítélőtáblái iroda- főtisztnek a segédhivatali igazgatói címet és jelleget, Bosnyák Kálmán miskolci királyi törvényszéki, Dárdai István ráckevei királyi járásbírösági, Kleinmann Helén budapesti központi királyi járásbírósági, -Szönyi jolán budapesti I—III. kér. királyi járás­bírósági, Győrbdró Imre makói királyi járásbírósági, Bartus Gyula budapesti királyi ügyészségi, Nagy Margit buda­pesti központi királyi járásbírósági, Mészáros Sándor gyulai királyi tör­vényszéki, Szekér Etel veszprémi ki­rályi járásbírósági, Füzesi Béla sze­gedi királyi ügyészségi, Simon Árpád nbaújszántói királyi járásbírósági, 7ionda Géza budapesti királyi büntető­törvényszéki, Györkey Lajos szegedi királyi ügyészségi, Mátvus Pál buda­pesti ki-ályi büntetőtörvényszéki és Detáry Mária királyi kúriai irodalisz- téknek az irodafőtiszti címet és jelle­get adományozta. ♦ A kormányzó az igazságügyminisz­ter előterjesztésére Schier Árpád számvevőségi II. osztályú főtanácsos­nak a számvevőségi I. osztá'yú főta­nácsosi, Déry Nándor és vitéz Zoltán János számvevőségi tanácsosoknak a számvevőségi II. osztályú főtanácsosi, dr. Sasadv Ágoston számvizsgálónak a számvevőségi tanácsosi, dr. Ujvá- rossy Bertalan és Perjésy László számellenőröknek a számvizsgálói cí­met és jelleget adományozta. * A kormányzó a vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére gróf Kuun István és dr. Mártonffy Károly miniszteri tanácsosi címmel felruhá­zott miniszteri osztálytanácsosoknak a miniszteri tanácsosi jelleget, dr. Fái­kért Géza miniszteri titkárnak a mi­niszteri osztálytanácsosi címet, dr. Kubinszky Lajos és dr. Szenkviczi Palkovics Pál miniszteri segédtitká­roknak a miniszteri titkári címet ado­mányozta. A kormányzó a vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos tisztviselőinek létszámában dr. Gom- bocz Endre és dr. vitéz Szepesfalvy János múzeumi igazgatói címmel fel­ruházott múzeumi igazgató-őröknek, dr. Zsivny Viktor múzeumi igazgatói címmel felruházott osztályigazgatónak dr. Hillebrand Jenő és dr. Hoffmann Edith múzeumi igazgatói címmel fel­ruházott múzeumi igazgató-őröknek a múzeumi igazgatói jelleget, dr. Ányos Lajos levéltári igazgatói címmel fel­ruházott főlevéltárnoknak a levéltári igazgatói jelleget, dr. Föglein Antal főlevéltámoki címmel felruházott le­véltároknak a főlevéltámoki jelleget és özv. báró Fejérváry Gézáné dr. Láng Aranka múzeumi őrnek az I. osztályú múzeumi őr címet és jelleget, Kőszeghv Elemér magyar nemzeti múzeumi igazgató-őrnek a múzeumi igazgatói1 címet, vitéz Nagy István magvar nemzeti múzeumi gazdasági hivatali ellenőrnek a gazdásági igaz­gatói címet adományozta. ★ A kormányzó a vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére dr. Tóth Jenő budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemi tit­kárnak az egyetemi tanácsosi címet és a VI. fizetési oszlály jellegéi, Pászti Elemér budapesti királyi magyar Páz­mány Péter tudományegyetemi gond- liqknak a VII. fizetési osztály jellegéi és Kováts Dénes magyar királyi Jó­zsef Nádor műegyetemi quaestura! ellenőrnek a Vili fizetési osztály jel­legét, dr. Ferenczy Józsefnek, az Or­szágos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola titkárának, Kandó Lászlónak, az; Orsz. M Kir. Képzőművészeti Fő­iskola rendes tanárának és Esztó Pé­ter egyetemi nyilvános rendkívüli 'a- nári címmel felruházott magyar kirá­lyi József-Nádor Műszaki és-Gazda­ságtudományi Egyetemi intézeti tanár­nak a VI. fizetési osztály jellegét ado­mányozta. •k A kormányzó a vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére dr. Pukányszky Béla egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címmel felruházott egyetemi magántanár, budapesti kö­zépiskolai tanárképző intézeti tanárnak a tanügyi főtanácsosi címet, dr. Ha­lász László és - vitéz Ujváry Lajos ál­lami gimnáziumi igazgató, előadónak, valamint Simon József állami gyógy­pedagógiai intézeti tanár, előadónak a tanügyi tanácsosi címet, Szilvári János hatvani állami gróf Klebels- berg Kunó gimnáziumi, dr. Fógel Sándor budapesti V. kér. állami Bo­lyai gimnáziumi,' Boleszny Antal kis- kumfólegyházai városi katolikus Szent László gimnáziumi, dr. Mezey Sándor mezőtúri református gimnáziumi és Párkányi Norbert budapesti Vili. kér. községi Zrínyi Ilona leánygimnáziumi igazgatónak a tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgatói címet, továbbá Kreiger Kornél ceglédi állami Kossuth gimnáziumi, dr. Vörös István szolnoki állami Verseghy Ferenc gimnáziumi, dr. Heppner Antal győri állami Révai Miklós gimnáziumi, Éry Emil buda­pesti IX. kér. állami Fáy András gim­náziumi, Pákay Arnold szombathelyi premontrei-rendi Szent Norbert gim­náziumi rendes tanárnak a gimnáziumi igazgatói címet, Mellau Márton deb­receni róm. kát. tanilóképzőintézeti és Németh Imre kőszegi róm. kát. taní- tónőképző-intézeti igazgatónak továbbá Tanács Imre győri áll. tanítónőképző- intézeti és Chobodiczky Alajos bajai áll. tanítónőképző-intézeti rendes ta­nárnak a tanítónőképző-intézeti igaz­gatói címet, Schönbom János és Kö- vesdy Géza budapesti m. kir. állami felsöipariskolai és Biczó András új­pesti m. kir. állami fa- és fémipari szakiskolai rendes tanárnak az állami ipariskolai igazgatói címet adomá­nyozta. ■k A kormányzó a vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére vitéz dr. Abaffy Gyula közalapítványi ki­rályi ügyésznek a közalapítványi ki­rályi főügyészi helyettesi címet ado- máuyozla. •k A kormátiyzó a vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére Her- czeg László, Schinszkv Béla, Locs- mándi Ferenc, dr. Paul Sándor, l’auer Győző, Lőrincz Pál, Holló Zoltán, Medgyes István, Drach József, Kuk- tics Károly, Richter Aurél, Gere Géza, Nemessányi Gusztáv, Weber Gusztáv és Vanyek József miniszteri számvizs­gálóknak a miniszteri számvevőségi tanácsosi címet és jelleget adomá­nyozta. k A kormányzó a vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére Ben- cze Károly miniszteri irodatisztnek a miniszteri irodafőtiszti címet és jelle­get adományozta k A kormányzó a vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére Maier János kispesti, Lux Béla miskolci, Vavrek Andorné Berzenkovits Paula bajai és dr. Sinkovits Dániel székes- fehérvári állami polgári iskolai, to­vábbá Harmat Artúr Budapest székes- fővárosi községi polgári iskolai és vi­téz Gönczy János csepeli községi pol­gári iskolai rendes tanároknak a pol­gári iskolai igazgatói címet, dr. Horn lózsef gazdasági szaktanárképző-inté- zeti gyakorló felsőkereskedelmi iskolai igazgatónak a tanügyi főtanácsos, felsőkereskedelmi iskolai igazgatói' cí­met adományozta, Oszwald Albert felsőkereskedelmi iskolai igazgatói címmel felruházott gazdasági szakta- nárképző-intézeti gyakorló felsőkeres­kedelmi iskolái és Eckerdt Elek sze­gedi állami Szent István felsőkeres­kedelmi iskolai rendes tanárokat az állami középiskolai és a velük egy te­kintet alá eső többi tanár részére megállapított és az állami rendszeiű VI. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő 10. fizetési fokozatba 1939. évi január hó i. napjától számított hatállyal előléptette, Eiedler Lajos ál­lami gyógypedagógiai intézeti rendes tanárnak az állami gyógypedagógiai intézeti igazgatói címet adományozta, Upor Endre miskolci magyar királyi állami fa- és fémipari szakiskolai ta­nárt 1938. évi július lió első napjától számított hatállyal az állami közép­iskolai és a velük egy tekintet aiá eső többi tanár részére megállapított és az állami rendszerű VI. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő 10. fizetési fokozatba előléptette. k A kormányzó a miniszterelnök elő­terjesztésére dr. Felsőozoróczi és Ko- hanóczi- Ottlik László miniszterelnök­ségi miniszteri osztály tanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet adomá­nyozta. A kormányzó a belügyminiszter elő­terjesztésére dr. Szekeres János és dr. Halász Károly miniszteri osztály- tanácsosoknak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, dr. Evssen-Szeni- czey Béla, dr. Lukács Imre és dr. Liba Gusztáv miniszteri titkároknak a miniszteri osztálytanácsost címet és jelleget és dr. Períaky Gyula minisz­teri segedtitkárnak a miniszteri tit­kári címet és jelleget adományozta. * A kormányzó a belügyminiszter elő­terjesztésére Szentsimonyi József bel­ügyminisztériumi irodatisztnek az irodafőtiszti címet és jelleget adomá­nyozta. k Kormányzó az iparügyi miniszté­rium vezetésével megbízott kereske­delem- és közlekedésügyi miniszter előterjesztésére az iparügyi miniszté­rium fogalmazási személyzetének lét­számában dr. Tichy Kálmán minisz­teri tanácsosnak a miniszteri osztály­főnöki címet és jelleget, dr. Gyulay Ákos miniszteri osztálytanácsosnak a A Felvidék kétszer szenvedte el az amputálás fájdalmas operáció­ját: amikor elszakították Magyar- országtól és másodszor, amikor a bécsi új határokkal felébe vágták az ezer év óta egybeforrott terüle­tet és csak az egyik felét csatolták vissza az ősi hazához. A természe­tes ütőereket vágták át ezekkél a határokkal: számos árucikknél be­következett a felemás helyzet, hogy akik termelték azt, azok visszake­rüllek, akiknek a számára termel­ték, odaát maradtak. Mérhetetlen nehézségek közölt kell tehát meg- teremteniök a magyar hatóságok­nak az új élet új kereteit. Ezen a téren késlekedés nélkül megindult a lendületes munka. Ütak épülnek, hidal; feszülnek át a Dunán, a Fel­vidék szükségleteihez igazodik fel­vidéki vasút politikának. Az állami igazgatás legelsőnek azokat a pozí­ciókat építette ki, amelyekből a Felvidék számára munka, forga­lom, kenyér származik. Kiküldték az új államépítészeti hivatalokat, miniszteri biztosok járják a Felvi­déket, hogy a legsürgősebb köz­munkák haladéktalanul megindul­hassanak. A felvidéki vállalatok­nál, ahol a változott körülmények következteben csökken vagy szüne­tel a termelés, maguk az illetékes kormányhatóságok léptek, közbe és tárgyalást kezdtek a magánérde­keltséggel, az üzem újrafelvételére, sőt ha lehetséges, a termelés foko­zására. Iparpolitikai beoltásra vau szükség Az új élet keretei tehát teljes erő­vel kezdenek kibontakozni. Ahhoz azonban, hogy a Ffclvidék népe újra miniszteri tanácsosi címet és jelleget, dr. Kara Zoltán miniszteri segéd­titkárnak a miniszteri titkári címet és jellegei, a minisztérium műszaki személyzetének létszámában vitéz Szakváry Emil miniszteri tanácsos­nak a miniszteri osztályfőnöki címet és jelleget, Messik Vilmos, vitéz Pé- tery István és Gaul Károly minisz­teri tanácsosi címmel felruházott miniszteri osztálytanácsosoknak a mi­niszteri tanácsosi jelleget, Ormai Zol­tán miniszteri főmérnöknek a minisz­teri műszaki tanácsosi címet és jelle­get, a minisztérium számvevőségi sze­mélyzetének létszámában Domonkos Lajos miniszteri számvevőségi taná­csosnak a miniszteri számvevőségi II. osztályú főtanácsosi cípiet és jelleget, a „Bányakapitányságok'* cím fogal­mazási személyzetének létszámában dr. Erpf Ede bányahatósági tanácsos­nak a bányahatósági főtanácsosi cí­met és jelleget adományozta. ♦ A miniszterelnök az Országos Sta­tisztikai Tanácsnak 1941. június 30-áig terjedő működési időszaka tartamára dr. Holota János országgyűlési kép­viselőt, mint Jaross Andor tárcanél­küli miniszter képviselőjét a Tanács tagjává kinevezte. megtalálja a foglalkoztatottságát, hogy beleilleszkedjék most már a magyar világ gazdasági, pénzügyi, közigazgatási vérkeringésébe, első­sorban olyan iparpolitikai beollást kell adni a Felvidék közgazdasági életének, amely lábraállítja a sokat szenvedett Felvidéket, munkával, termelést és fogyasztási lehetőség­gel tölti ki az új kereteket. Az egész magyarság örömujjongása fogadta a Felvidék visszatéréséi; most a mindennapok kemény munkájával, intézményes,' rendszeres építéssel kell eljutni odáig, hogy a Felvidék népe necsak az eddigi élet színvo­nalát tudja biztosítani újból a maga számára, hanem boldogabb, embe­ribb életet folytathasson a vissza­tért rögökön, a magyar ég alatt... Zárt terület ? Az iparügyi minisztériumban összpontosul a Felvidék gazdasági lábraállításának szerteágazó, hatal­mas problémája. Felmerült itt a minisztériumban az a gondolat is, hogy minisztertanácsi határozattal közszállítási szempontból zárt terü­letté nyilvánítsák a Felvidéket. Ez messzemenő védelmet nyújtana a visszacsatolt terület termelőinek, mert mint zárt terület, mentesülné­nek az anyaország termelőinek a versenyétől. Természetesen nyílt kérdés, hogy a kormány ezt az útat milyen mértékben, mely szakmákra kívánja követni, vagy pedig éppen ellenkezőleg, minél előbb, minél teljesebben kívánja összehangolni egymással a visszatért terület és az anyaország ipari, gazdasági életét. A konkrét intézkedések területén együk legfontosabb teendő a fel­vidéki malomipar sorsának a ren­dezése. Itt is az történt, amire előbb utaltunk: a malmok visszakerültek Magyarországhoz, a vidékek pedig, amelyek számára őröltek, most a határokon túl vannak. Hozzávető­leg napi HO vagon teljesítményt produkálhattak az elszakított Fel- vidék malmai, teljes üzemben. A felszabadított területre körülbelül 100—110 vagon jut ebből a telje­sítőképességből. Viszont a hazatért malmok kereskedelmi őrlése majd­nem teljesen megbénult. Segíthetne valamit rajtuk a hazai malmok ex­portjába való bekapcsolódás, de hiszen a csonkamagyarországi ma­lomipart is alig sikerül foglalkoz­tatni. Itt ismét kísért a Felvidék zárt területté nyilvánításának a gon­dolata. Ilyenformán ez esetben a felvidéki fcgyasztópiac kizárólag a felvidéki malmok érdekszférájába tartoznék. Nagy jelentősége lenne annak, ha a magyar—cseh államközi keres­kedelmi tárgyalás során a magyar malmokra utalt Szlovákia és Kár­pátalja piacát ismét túlnyomórészt ezeknek a malmoknak a számára lehetne biztosítani. A. korszerűen felszerelt, modern felvidéki malmok kitűnő exportőrleményeket állíthat­nak elő. Természetesen az illetékes magyar hatóságok figyelemmel kí­sérik a minőségi kérdést is. Az egyik nagy felvidéki malomban, a lévai Schoeller és társa cégnél nagy­mennyiségű törökországi búzát ta-< láltak. Kitűnt, hogy a búza átvéte­lére a cseh kormány egyenesen uta­sította a vállalatot. A „magas szín- oonalú“ cseh termeléspolitika ezt a gyengébb búzafajtái jelölte ki vetőmagnak isi Ezek után a magyar érdekeltségeknek vigyázniok kell, nehogy ilyenformán leromoljék a hazai búza minősége. A földműve­lésügyi kormány el is tiltja az ilyen gyenge minőségű búÁafajtának vető­magként való felhasználását. A malomproblémához tartozik az is, hogy a felvidéki kereskedelmi malmok raktáraiban tekintélyes készletek vannak. Az aránylag drá­gán beszerzett termények felvidéki szakemberek szerint nem bírnák el a lisztforgalmi adót. Ha ezzel ter­helnék őket, őrleményeik nem len­nének versenyképesek a magyar lisztekkel szemben. A közvetlen gaz­dasági okokon túlmenően szociális szempontok is sürgős intézkedésre késztetik a magyar kormányt. A fel­vidéki malmok ugyanis tovább fize­tik a munkásaikat, annak ellenére, hogy üzemeiket kénytelenek voltak leállítani. A messzemenő szociális igénybevétel a malmok forgótőkéjét apasztja. De a malmokból él pél­dául a nevezetes kassai Polediák- féle gépgyár, is. Ha a felvidéki mal­mok leállnak, a gépgyárnak ; sincs rendelése. Az iparügyi minisztérium az ér­dekelt tárcákkal egyetértőén most készíti elő a kérdés sürgős és sike­res rendezéséi. A felvidéki malmok foglalkoztatásának megoldása egyik legfontosabb állomása a hazatért terület egészséges, életerős fejlő­déséért indított kemény küzdelem­nek. A Felvidék zárt területté nyilvánítását kérik az ipari minisztériumtól — a malomipar életrekeltésére

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents