Magyar Nemzet, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-04 / 3. szám
SZERDA, 1939 JANUÁR 4. Magyar Nemzet Előléptetések és címadományozások A kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére Gyurcsik Jenő gödöllői, Szalontai János mezőcsáti, Esete Bálint abádszalóki, Hazay József sátoraljaújhelyi, Stanzsalits József letenyei királyi járásbírósági, Stefkovich Dezső és Vörös Ákos betétszerkesztő telekkönyvezetőknek a VIII. fizetési osztály jellegét, Okolicsányi Ferenc betétszerkesztő, vitéz Haró Zoltán nagykállói, Csepka Béla jászberényi, Landt József gyulai, dr. Tamáskovics Jenő salgótarjáni, Krascsenits Jenő rétsági és Gottlár A. Béla nagykátai királyi járásbírósági telekkönyvvezetőknek a IX. fizetési osztály jellegét, Kiss Józsefné igazságügyminisztériumi irodafőtisztnek a segédhivatali igazgatói, Koltai Antal szegedi királyi törvényszéki irodafőtisztnek az irodaigazgatói,Tóth Erzsébet, Zsitvay Gyuláné, Fazekas Istvánná, Wohl Mária és Unghváry Lászlóné igazságügy minisztériumi irodafőtisztteknek, továbbá dr. Kató József Aladár budapesti királyi ítélőtáblás irodafőtisztnek a segédhivatali igazgatói címet és jelleget, Bosnyák Kálmán miskolci királyi törvényszéki, Dárdai István ráckevei királyi járásbírósági, Kleinmann Helén budapesti központi királyi járásbírósági,Szőnyi Jolán budapesti I—III. ker. királyi járásbírósági, Győrbíró Imre makói királyi járásbírósági, Bartus Gyula budapesti királyi ügyészségi, Nagy Margit budapesti központi királyi járásbírósági, Mészáros Sándor gyulai királyi törvényszéki, Szekér Etel veszprémi királyi járásbírósági, Füzesi Béla szegedi királyi ügyészségi, Simon Árpád abaújszántói királyi járásbírósági, Zsonda Géza budapesti királyi büntetőtörvényszéki, Györkey Lajos szegedi királyi ügyészségi, Mátyus Pál budapesti királyi büntetőtörvényszéki és Détáry Mária királyi kúriai irodatiszteknek az irodafőtiszti címet és jelleget adományozta.♦ A kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére Schier Árpád számvevőségi II. osztályú főtanácsosnak a számvevőségi I. osztályú főtanácsosi, Déry Nándor és vitéz Zoltán János számvevőségi tanácsosoknak a számvevőségi II. osztályú főtanácsosi, dr. Sasady Ágoston számvizsgálónak a számvevőségi tanácsosi, dr. Ujvárossy Bertalan és Perjésy László számellenőröknek a számvizsgálói címet és jelleget adományozta. * A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére gróf Kuun István és dr. Mártonffy Károly miniszteri tanácsosi címmel felruházott miniszteri osztálytanácsosoknak a miniszteri tanácsosi jelleget, dr. Fásbért Géza miniszteri titkárnak a miniszteri osztálytanácsosi címet, dr. Kubinszky Lajos és dr. Szenkviczi Palkovics Pál miniszteri segédtitkároknak a miniszteri titkári címet adományozta. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos tisztviselőinek létszámában dr. Gombocz Endre és dr. vitéz Szepesfalvy János múzeumi igazgatói címmel felruházott múzeumi igazgató-őröknek, dr. Zsivay Viktor múzeumi igazgatói címmel felruházott osztályigazgatónak dr. Hillebrand Jenő és dr. Hoffmann Edith múzeumi igazgatói címmel felruházott múzeumi igazgató-őröknek a múzeumi igazgatói jelleget, dr. Ányos Lajos levéltári igazgatói címmel felruházott főlevéltárnoknak a levéltári igazgatói jelleget, dr. Föglein Antal főlevéltárnoki címmel felruházott levéltároknak a főlevéltárnoki jelleget és özv. báró Fejérváry Gézáné dr. Láng Aranka múzeumi őrnek az I. osztályú múzeumi őr címet és jelleget, Kőszeghy Elemér magyar nemzeti múzeumi igazgató-őrnek a múzeumi igazgatói címet, vitéz Nagy István magyar nemzeti múzeumi gazdasági hivatali ellenőrnek a gazdasági igazgatói címet adományozta. ★ A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Tóth Jenő budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemi titkárnak az egyetemi tanácsosi címet és a VI. fizetési osztály jellegét, Pászti Elemér budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemi gondnoknak a VII. fizetési osztály jellegét és Kováts Dénes magyar királyi József Nádor műegyetemi quaestora ellenőrnek a Vili fizetési osztály jellegét, dr. Ferenczy Józsefnek, az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola titkárának, Kandó Lászlónak, az Orsz. M Kir. Képzőművészeti Főiskola rendes tanárának és Esztó Péter egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címmel felruházott magyar királyi József-Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemi intézeti tanárnak a VI. fizetési osztály jellegét adományozta. • A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Pukányszky Béla egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címmel felruházott egyetemi magántanár, budapesti középiskolai tanárképző intézeti tanárnak a tanügyi főtanácsosi címet, dr. Halász László és vitéz Ujváry Lajos állami gimnáziumi igazgató, előadónak, valamint Simon József állami gyógypedagógiai intézeti tanár, előadónak a tanügyi tanácsosi címet, Szilvári János hatvani állami gróf Klebelsberg Kunó gimnáziumi, dr. Fógel Sándor budapesti V. ker. állami Bolyai gimnáziumi, Boleszny Antal kiskunfélegyházai városi katolikus Szent László gimnáziumi, dr. Mezey Sándor mezőtúri református gimnáziumi és Párkányi Norbert budapesti Vill. ker. községi Zrínyi Ilona leánygimnáziumi igazgatónak a tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgatói címet, továbbá Kreiger Kornél ceglédi állami Kossuth gimnáziumi, dr. Vörös István szolnoki állami Verseghy Ferenc gimnáziumi, dr. Heppner Antal győri állami Révai Miklós gimnáziumi, Éry Emil budapesti IX. ker. állami Fáy András gimnáziumi, Pákay Arnold szombathelyi premontrei-rendi Szent Norbert gimnáziumi rendes tanárnak a gimnáziumi igazgatói címet, Mellay Márton debreceni róm. kat. tanulóképzőintézeti és Németh Imre kőszegi róm. kat. tanítónőképző-intézeti igazgatónak továbbá Tanács Imre győri áll. tanítónőképzőintézeti és Chobodiczky Alajos bajai áll. tanítónőképző-intézeti rendes tanárnak a tanítónőképző-intézeti igazgatói címet, Schönborn János és Kövesdy Géza budapesti m. kir. állami felsőipariskolai és Biczó András újpesti m. kir. állami fa- és fémipari szakiskolai rendes tanárnak az állami ipariskolai igazgatói címet adományozta. ■k A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére vitéz dr. Abaffy Gyula közalapítványi királyi ügyésznek a közalapítványi királyi főügyészi helyettesi címet adományozta. • A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Herczeg László, Schinszky Béla, Locsmándi Ferenc, dr. Paul Sándor, Bauer Győző, Lőrincz Pál, Holló Zoltán, Medgyes István, Drach József, Kuktics Károly, Richter Aurél, Gere Géza, Nemessányi Gusztáv, Weber Gusztáv és Vanyek József miniszteri számvizsgálóknak a miniszteri számvevőségi tanácsosi címet és jelleget adományozta. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Bencze Károly miniszteri irodatisztnek a miniszteri irodafőtiszti címet és jelleget adományoztak A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Maier János kispesti, Lux Béla miskolci, Vavrek Andorné Berzenkovits Paula bajai és dr. Sinkovits Dániel székesfehérvári állami polgári iskolai, továbbá Harmat Artúr Budapest székesfővárosi községi polgári iskolai és vitéz Gönczy János csepeli községi polgári iskolai rendes tanároknak a polgári iskolai igazgatói címet, dr. Horn József gazdasági szaktanárképző-intézeti gyakorló felsőkereskedelmi iskolai igazgatónak a tanügyi főtanácsos, felsőkereskedelmi iskolai igazgatói címet adományozta, Oszwald Albert felsőkereskedelmi iskolai igazgatói címmel felruházott gazdasági szaktanárképző-intézeti gyakorló felsőkereskedelmi iskolát és Eckerdt Elek szegedi állami Szent István felsőkereskedelmi iskolai rendes tanárokat az állami középiskolai és a velük egy tekintet alá eső többi tanár részére megállapított és az állami rendszerű VI. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő 10. fizetési fokozatba 1939. évi január hó 1. napjától számított hatállyal előléptette, Biedler Lajos állami gyógypedagógiai intézeti rendes tanárnak az állami gyógypedagógiai intézeti igazgatói címet adományozta, Upor Endre miskolci magyar királyi állami fa- és fémipari szakiskolai tanárt 1938. évi július hó első napjától számított hatállyal az állami középiskolai és a velük egy tekintet alá eső többi tanár részére megállapított és az állami rendszerű VI. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő 10. fizetési fokozatba előléptette. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére dr. Felsőozoróczi és Rohanóczi- Ottlik László miniszterelnökségi miniszteri osztály tanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet adományozta. A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére dr. Szekeres János és dr. Halász Károly miniszteri osztálytanácsosoknak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, dr. Erssen-Szeniczey Béla, dr. Lukács Imre és dr. Liba Gusztáv miniszteri titkároknak a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget és dr. Perlaky Gyula miniszteri segédtitkárnak a miniszteri titkári címet és jelleget adományozta. * A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére Szentsimonyi József belügyminisztériumi irodatisztnek az irodafőtiszti címet és jelleget adományozta.A Kormányzó az iparügyi minisztérium vezetésével megbízott kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter előterjesztésére az iparügyi minisztérium fogalmazási személyzetének létszámában dr. Tichy Kálmán miniszteri tanácsosnak a miniszteri osztályfőnöki címet és jelleget, dr. Gyulay Ákos miniszteri osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, dr. Kara Zoltán miniszteri segédtitkárnak a miniszteri titkári címet és jelleget, a minisztérium műszaki személyzetének létszámában vitéz Szakváry Emil miniszteri tanácsosnak a miniszteri osztályfőnöki címet és jelleget, Messik Vilmos, vitéz Pétery István és Gaál Károly miniszteri tanácsosi címmel felruházott miniszteri osztálytanácsosoknak a miniszteri tanácsosi jelleget, Ormai Zoltán miniszteri főmérnöknek a miniszteri műszaki tanácsosi címet és jelleget, a minisztérium számvevőségi személyzetének létszámában Domonkos Lajos miniszteri számvevőségi tanácsosnak a miniszteri számvevőségi II. osztályú főtanácsosi címet és jelleget, a „Bányakapitányságok"* cím fogalmazási személyzetének létszámában dr. Erpf Ede bányahatósági tanácsosnak a bányahatósági főtanácsosi címet és jelleget adományozta. ♦ A miniszterelnök az Országos Statisztikai Tanácsnak 1941. június 30-áig terjedő működési időszaka tartamára dr. Holota János országgyűlési képviselőt, mint Jaross Andor tárcanélküli miniszter képviselőjét a Tanács tagjává kinevezte. A Felvidék zárt területté nyilvánítását kérik az ipari minisztériumtól a malomipar életrekeltésére A Felvidék kétszer szenvedte el az amputálás fájdalmas operációját: amikor elszakították Magyarországtól és másodszor, amikor a bécsi új határokkal felébe vágták az ezer év óta egybeforrott területet és csak az egyik felét csatolták vissza az ősi hazához. A természetes ütőereket vágták át ezekkel a határokkal: számos árucikknél bekövetkezett a felemás helyzet, hogy akik termelték azt, azok visszakerültek, akiknek a számára termelték, odaát maradtak. Mérhetetlen nehézségek között kell tehát megteremteniök a magyar hatóságoknak az új élet új kereteit. Ezen a téren késlekedés nélkül megindult a lendületes munka. Utak épülnek, hidal feszülnek át a Dunán, a Felvidék szükségleteihez igazodik felvidéki vasútpolitikának. Az állami igazgatás legelsőnek azokat a pozíciókat építette ki, amelyekből a Felvidék számára munka, forgalom, kenyér származik. Kiküldték az új államépítészeti hivatalokat, miniszteri biztosok járják a Felvidéket, hogy a legsürgősebb közmunkák haladéktalanul megindulhassanak. A felvidéki vállalatoknál, ahol a változott körülmények következtében csökken vagy szünetel a termelés, maguk az illetékes kormányhatóságok léptek, közbe és tárgyalást kezdtek a magánérdekeltséggel, az üzem újrafelvételére, sőt ha lehetséges, a termelés fokozására. Iparpolitikai beoltásra van szükség Az új élet keretei tehát teljes erővel kezdenek kibontakozni. Ahhoz azonban, hogy a Felvidék népe újra megtalálja a foglalkoztatottságát, hogy beleilleszkedjék most már a magyar világ gazdasági, pénzügyi, közigazgatási vérkeringésébe, elsősorban olyan iparpolitikai beállást kell adni a Felvidék közgazdasági életének, amely lábraállítja a sokat szenvedett Felvidéket, munkával, termelési és fogyasztási lehetőséggel tölti ki az új kereteket. Az egész magyarság örömujjongása fogadta a Felvidék visszatérését; most a mindennapok kemény munkájával, intézményes, rendszeres építéssel kell eljutni odáig, hogy a Felvidék népe ne csak az eddigi élet színvonalát tudja biztosítani újból a maga számára, hanem boldogabb, emberibb életet folytathasson a visszatért rögökön, a magyar ég alatt... Zárt terület ? Az iparügyi minisztériumban összpontosul a Felvidék gazdasági lábraállításának szerteágazó, hatalmas problémája. Felmerült itt a minisztériumban az a gondolat is, hogy minisztertanácsi határozattal közszállítási szempontból zárt területté nyilvánítsák a Felvidéket. Ez messzemenő védelmet nyújtana a visszacsatolt terület termelőinek, mert mint zárt terület, mentesülnének az anyaország termelőinek a versenyétől. Természetesen nyílt kérdés, hogy a kormány ezt az utat milyen mértékben, mely szakmákra kívánja követni, vagy pedig éppen ellenkezőleg, minél előbb, minél teljesebben kívánja összehangolni egymással a visszatért terület és az anyaország ipari, gazdasági életét. A konkrét intézkedések területén egyik legfontosabb teendő a felvidéki malomipar sorsának a rendezése. Itt is az történt, amire előbb utaltunk: a malmok visszakerültek Magyarországhoz, a vidékek pedig, amelyek számára őröltek, most a határokon túl vannak. Hozzávetőleg napi HD vagon teljesítményt produkálhattak az elszakított Felvidék malmai, teljes ütemben. A felszabadított területre körülbelül 100—110 vagon jut ebből a teljesítőképességből. Viszont a hazatért malmok kereskedelmi őrlése majdnem teljesen megbénult. Segíthetne valamit rajtuk a hazai malmok exportjába való bekapcsolódás, de hiszen a csonkamagyarországi malomipart is alig sikerül foglalkoztatni. Itt ismét kísért a Felvidék zárt területté nyilvánításának a gondolata. Ilyenformán ez esetben a felvidéki fogyasztópiac kizárólag a felvidéki malmok érdekszférájába tartoznék. Nagy jelentősége lenne annak, ha a magyar—cseh államközi kereskedelmi tárgyalás során a magyar malmokra utalt Szlovákia és Kárpátalja piacát ismét túlnyomórészt ezeknek a malmoknak a számára lehetne biztosítani. A korszerűen felszerelt, modern felvidéki malmok kitűnő exportőrleményeket állíthatnak elő. Természetesen az illetékes magyar hatóságok figyelemmel kísérik a minőségi kérdést is. Az egyik nagy felvidéki malomban, a lévai Schoeller és társa cégnél nagymennyiségű törökországi búzát találtak. Kitűnt, hogy a búza átvételére a cseh kormány egyenesen utasította a vállalatot. A „magas színvonalú“ cseh termeléspolitika ezt a gyengébb búzafajtát jelölte ki vetőmagnak is. Ezek után a magyar érdekeltségeknek vigyázniok kell, nehogy ilyenformán leromoljék a hazai búza minősége. A földművelésügyi kormány el is tiltja az ilyen gyenge minőségű búzafajtának vetőmagként való felhasználását. A malomproblémához tartozik az is, hogy a felvidéki kereskedelmi malmok raktáraiban tekintélyes készletek vannak. Az aránylag drágán beszerzett termények felvidéki szakemberek szerint nem bírnák el a lisztforgalmi adót. Ha ezzel terhelnék őket, őrleményeik nem lennének versenyképesek a magyar lisztekkel szemben. A közvetlen gazdasági okokon túlmenően szociális szempontok is sürgős intézkedésre késztetik a magyar kormányt. A felvidéki malmok ugyanis tovább fizetik a munkásaikat, annak ellenére, hogy üzemeiket kénytelenek voltak leállítani. A messzemenő szociális igénybevétel a malmok forgótőkéjét apasztja. De a malmokból él például a nevezetes kassai Polediákféle gépgyár, is. Ha a felvidéki malmok leállnak, a gépgyárnak sincs rendelése. Az iparügyi minisztérium az érdekelt tárcákkal egyetértően most készíti elő a kérdés sürgős és sikeres rendezését. A felvidéki malmok foglalkoztatásának megoldása egyik legfontosabb állomása a hazatért terület egészséges, életerős fejlődéséért indított kemény küzdelemnek. 7