Magyar Nemzet, 1969. október (25. évfolyam, 228-254. szám)
1969-10-09 / 235. szám
Csütörtök* 1969. október ) Egyetemista szemmel A hosszú szürke sáv „pilótái” Kicsi, tűzfalra néző szoba a Mária utcai egyetemi kollégiumban. Bejelentés nélkül kopogtattam be, nem közöltem előre az ott tartózkodó négy hallgatóval szándékomat, a beszélgetés témáját. Nem akartam, hogy jól fésült mondatokkal meséljék el a nyári munkával kapcsolatos élményeiket, s szelektált véleményeket halljak tőlük az üzemekben, vállalatoknál tapasztaltakról, a műszakiakkal és a munkásokkal való találkozásaikkról. Az óvatoskodásom felesleges ■volt. Helyzetfelméréseikből, álláspontjaikból az őszinteség áradt. Nem lehetett érezni egyetlen mondatukon sem, hogy szépíteni vagy túlozni akarják a valóságot. Nem volt bennük félsz attól, hogy amit elmondanak, az majd valahol, valakinek nem tetszik, s ebből nekik esetleg kellemetlenségeik is lehetnek. Sem ez a négy fiatal, sem a többi egyetemista nem hermetikusan elzárkózva él, folytatja tanulmányait. A vállalatok munkájáról, a dolgozók életkörülményeiről, a műhelyek légköréről eddig is volt némi ismeretük, eljutottak hozzájuk, jelzések a szülőkön, rokonokon, ismerősökön keresztül. Ezeken a nyári kéthetes szakmai gyakorlatokon, illetve a néhány hetes bérmunka-vállalások során találkoztak azonban igazán a nyers valósággal. Egy kicsit megmártóztak az élet sűrűjében, ízlelgették a rájuk váró feladat nehézségét, szépségét, igyekeztek kitapogatni az embereket mozgató rugókat, hogy irányító munkájuk minél könnyebbé váljon, majd. Illúziók nélkül Kalmár István, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem ötödéves hallgatója a 13. AKÖV-nél Kaposvárott, illetve Siófokon töltött el munkával néhány hetet. — Azt hiszem, egy-egy ilyen nyári munka után nemcsak nekem, hanem sok más társamnak is elszáll néhány illúziója. Módosításra szorulnak elképzeléseink, terveink. Amit tapasztaltam, láttam, nem tört le, csak jobban megértette velem: ha majd munkába állok, nem csupán műszaki, hanem sok emberi problémával is meg kell küzdenem. Legelőször az ötlött a szemébe, mennyire nem előrelátóan valósítanak meg egyegy beruházást. A kaposvári telep két éve épült és máris kicsi. A javítócsarnokba csak 17 jármű fér be, holott a jelenlegi igények már 50 befogadását tennék szükségessé. A tervezés néhány hibáját is előbb-utóbb megsínylik majd. A fűtést biztosító kazánok például úgy vannak elhelyezve az irodaépület alatt, hogy ha az egyik elromlik, javításra szorul, akkor valamennyit el kell mozdítani a helyéről. A siófoki AKÖV-telep a Sió partján egy volt maszek autójavító szűk udvarán van ma még elhelyezve, mivel az új telep most épül. A kirendeltségvezető, a műszaki vezető, a titkárnő, az adminisztrátor egy kis szobában húzódik meg. A szoba sarkában lavór látható, abba csurog az eső. A kirendeltséghez 150 teherautó tartozik, de mindöszsze csak két akna van, azok fölött folyik a javítás. A szerelők a motorcserét a szabad ég alatt végzik, s nemegyszer láttam, hogy sárban fekszik a szaki az alváz alatt. Nem csodálkoztam, amikor mondták, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek. Helyesbít: nemcsak ez van a munkaerőhiány mögött. Bérprobléma is. Nagyon sok szerelő, gépkocsivezető állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben helyezkedik el, mivel azok is növelik teherautó- és vontatóparkjukat, szerelőműhelyeket létesítenek. Az AKÖV szerelőinél törzsgárdáról nem lehet beszélni. Van néhány öreg, igyekvő szakmunkás, akik már legyökereztek, a nyugdíjra várnak. A fiatalok azonban állandóan vándorolnak, szinte átjáróház mind a két telep. Az öregek nagy szaktudással és rutinnal rendelkeznek, de az erős munkatempót már nem bírják. A fiatalok győznek erővel, náluk azonban a rutin hiányzik. Az összefogásnak, egymás segítésének, becsülésének a hiánya kihat a vállalat egész tevékenységére. Hényvezetők és a balesetek — A gépkocsivezetők, a „pilóták” helyzete is rendkívül nehéz. Naponta 14—16 órát dolgoznak, így az engedélyezett havi 300—310 órát 20— 24 nap alatt teljesítik. A kocsiknak azonban mégis menniük kell fuvarba, mert a szerződések kötik a vállalatot. — Hogyan hidalják át ezt a nehézséget? — Néha sehogy, néha úgy, hogy idényvezetőket, vesznek fel. Ilyenkor mindig megemelkedik a balesetek száma, a kocsik rongálódnak, az alkatrészek törnek. Ezek az idényvezetők általában fiatalok, gyakorlatuk alig van, felelősségérzetük sem fejlődött még ki, bravúroskodnak, vagánykodnak. A Somogy megyei Várda községnél például egy ilyen vezető szaladt bele kocsijával a vonatba. Hat ember életét vesztette. — Az ittas vezetés, az italozás milyen mértékű ennél, a vállalatnál? — Találkoztam ilyen jelenségekkel annak ellenére, hogy gyakori már a szondázás, szigorú a felelősségre vonás. Mondhatnám azt, hogy én megértem ezeket az embereket. De nem érthetem meg, mert saját és mások életét veszélyeztetik, ha ittasan volánhoz ülnek. Tudja, hogyan élnek ezek az emberek? Mint a vándorcigányok... Elhallgat. Szemén látni, megérintették a nyári emlékek, azok az érzések, amelyek a több napra, hétre kihelyezett gépkocsivezetők meglátogatásához kapcsolódnak. Némelyik a vezetőfülke ülésén töltötte az éjszakáit, száraz kosztot evett napokig. Ha a kocsi elromlott, maga bütykölte, javítgatta. Virradatkor már indult és ment, amíg volt rakodója. A hosszú, szürke sáv csak fut a kocsi alá és néha a szemhéjak észrevétlenül lezárulnak. Ha ilyenkor ül mellette valaki és oldalba böki, akkor szerencséje van, ha nem, akkor az árokban köt ki és a jobbik esetben csak a kocsiban keletkezik több tízezer forintos kár. — Ha rám lenne bízva, én egyetlen gépkocsivezetőt sem engednék nyolc óránál tovább a volánnál ülni. A felelősségérzet hiánya Aztán a rakodómunkásokról beszél, a „fogd meg” emberekről. Nagyon vegyes társaság. Némelyikben semmi felelősségérzet nincs a munkájáért, társaiért. Az egyik rakodóra rábízták, hogy vigye ki a kocsik után az üzemanyagjegyeket valamelyik faluba. Közben „elakadt” a kocsmában és két nap múlva ért csak oda. Addig a teherautók üzemanyag hiányában álltak. Egyik este a telep udvarán matatna látott egy gépkocsivezetőt a teherautója körül. Kérdésére elmondta: leszereli a visszapillantó tükröt, kávéja a biluxégőt a lámpából, eldugja a vontatórudat, mert reggelre hűlt helyüket találná. A többiek ellopnák. Autószerelő, karosszérialakatos, motorszerelő tanulónak van elég jelentkező, de amikor végeznek, nagy részük ott hagyja a vállalatot. Oda mennek, ahol egy-két forinttal többet ígérnek nekik. A vezetés úgy igyekszik ezen segíteni, hogy az engedélyezett tamíldlétszámtnál többet vesz fel — titokban, a hivatalos szervek megkerülésével mert számol azzal, hogy a tanulók csak egy része marad meg náluk. — Mégis halad a munka, a IS.AKÖV mégis megoldja a rá váró szállítási feladatokat — mondja Kalmár István ötödéves hallgató már valamivel vidámabban. — Ennek az a magyarázata — és ez az egyik fő tanulság számomra —, hogy a vezetők igyekeznek megérteni az emberek gondját-baját. Megértik, hogy kifakadásaik vagy némelyik hőbörgése mögött elsősorban az van, hogy szeretnének kicsit többet keresni, jobb körülmények között élni. A másik tanulság: egy vezetőnek gyakran meg kell próbálni a látszólagos lehetetlent is. Keserű Ernő VIDÉKI NAGYVÁLLALAT FELVESZ IPARVÁLLALATI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ JOGÁSZT JOGI ÉS IGAZGATÁSI ELŐADÓI MUNKAKÖRBE-hetes megegyezés, szerint. Felvétel esetén lehetőséget nyújtunk 1971-ben történő szövetkezeti lakás vásárlására. Jelentkezés írásban, az eddigi működés részletes leírásával és önéletrajzzal a Felszabadulás téri hirdetőbe KEZDŐ SZAKEMBER jeligére. Madar Nemzet Németh Károly látogatásit Pest megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára szerdán meglátogatta a Herceghalmi Állami Gazdaságot, az érdi Bentavölgye termelőszövetkezetet és a százhalombattai Dunamenti Hőerőművet. Az üzem, valamint az új lakótelep megtekintése után az erőmű művelődési házában baráti beszélgetésre került sor, amelyen részt vettek a Százhalombatta és Érd község tanácsi, politikai vezetői, valamint a Duna-menti Hőerőmű gazdasági, párt- és szakszervezeti aktivistái. Tanzániai jogtudós Budapesten Egy hétig tartózkodott hazánkban G. F. Akilagpa Sawyeri, a Dar Es Salaam-i Jogtudományi Kutató Intézet igazgatója. Magyarországi tartózkodásának célja az volt, hogy megfelelő kapcsolatokat építsen ki a magyar tudományos szervek és a Dar Es Salaam-i kutatóintézet között. A. Sawyert tanácskozott a Kulturális Kapcsolatok Intézetének, a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Jogtudományi Karának képviselőivel. A tanácskozásokon megállapodtak abban, hogy a Dar Es Salaam-i jogi fakultás és a budapesti egyetem a jövőben bővíti együttműködését, s ennek keretében könyvek, publikációk cseréjére kerül sor. A jövő év márciusában Tanzánia fővárosában „Jog és fejlődés” címmel nemzetközi konferenciát rendeznek, s erre A. Sawyert meghívást nyújtott át a magyar jogtudományi élet képviselőinek. Megállapodás született arról is, hogy a jövő év elején három hónapra magyar vendégprofesszor utazik Dar Es Salaamba. A távolabbi lehetőségek közé tartozik az esetleges diákcsere, a két egyetem vezetői fontolóra veszik ugyanis, hogy néhány egyetemi hallgatót Dar Es Salaamba, illetve Budapestre küldjenek tanulmányaik folytatására. Megkezdték az algyői híd építését Megkezdték az új algyői közúti Tisza-híd építését. A 470 méter hosszú híd mintegy 120 millió forintos költséggel 1972- re készül el. Jelentősen meggyorsítja majd a szeged—debreceni 47-es út forgalmát, mivel jelenleg Algyőnél egy hídon bonyolítják le a vasúti és a közúti forgalmat is. Az új híd munkáihoz nagy gépi apparátussal fogott a hídépítő vállalat. Csak a terület feltöltéséhez 200 ezer köbméter földet mozgatnak meg markológépekkel. Gyermekvédelmi felelősök országos értekezlete A modern családtervezés népszerűsítése, a tanácsadási hálózat kiépítése került napirendre a Magyar Nők Országos Tanácsának szerdai országos értekezletén. A konferencián részt vettek a megyei nőtanácsok családvédelmi felelősei, orvosok, pszichológusok, pedagógusok. Tavaly 154 242 gyermek született, az abortuszok száma több,, mint 200 ezer, csaknem 15 ezer, húsz éven aluli nőnek volt művi vetélése. E néhány kiragadott adat arra is figyelmeztet, hogy a családtervezés fogalma még tisztázatlan a tömegek körében. Társadalmi munkával Miskolcon, Szegeden, Székesfehérvárott, Hódmezővásárhelyen és másutt tanácsadói állomást hoztak létre, egyre többen fordulnak felvilágosításért az orvosokhoz. A nőtanács és a Magyar Vöröskereszt közösen irányelveket dolgoz ki a család-, az anya- és csecsemővédelemre. A megyei gyermekvédelmi felelősök beszámoltak arról, hogy sokhelyütt az anyakönyvvezetőktől megkapják a házasulandók címét, s a leendő férjet és feleséget „meghívják” a jegyespárok iskolájába, elbeszélgetnek velük. A művi abortuszon átesett nőkkel még a szülőotthonban beszélget el az orvos a védekezés módjáról. A szülők akadémiáján, a szülők iskoláinak előadásain rendszeresen foglalkoznak a családtervezés helyes fogalmával. Határidő előtt adnak át húsz budapesti középületet a felszabadulási versenyben A Középületépítő Vállalat dolgozói megkezdték jövő évi tervük előkészítését. Ennek jegyében került sor a szocialista brigádok és építésvezetőségek vállalati tanácskozására. A munkáskollektívák bejelentették, hogy a kötelező éves program tás teljesítésébre milyen felajánlásokkal köszöntik az ország felszabadulásának negyedszázados jubileumát. Budapest 20 fontos középületének építési munkálatait összesen 354 nappal, átlagosan fél hónappal a szerződésben előírt határidő előtt fejezik be. Profilbővülés, amikor éppen szűkül.. • Levelet kaptunk Sashalomról: „A XVI. kerületben, Nagyiccén évtizedek óta működött egy TÜKER-telep. Most nagy meglepetéssel láttuk, hogy az egész telep lassan kiürül. Tüzelőt rendeltünk. November végén kapjuk meg, méghozzá honnan? Az Amerikai úti TÜKER-ből Messzebbről nem lehetett volna hozni? Micsoda szállítási többletfuvar! Vagy éppen kevesebb fuvarfordulat? Azt is látjuk, hogy a kis TÜKER-telepeket, egymás után megszüntetik. A nagy halak megeszik a kis halakat? A nagyiccei TÜKER-telep a TÜZÉP-nek adta át a helyét. Pedig szépen elfértek volna mind a ketten, van ott hely bőven, csak a terepet kellene rendezni Most építőanyagot árulnak, tüzelőanyagot nem. Mi lesz, ha télen kifogy Sashalmon vagy Nagyiccén az emberek tüzelője? Eddig a kis telepekről elvihettünk 10—15 kiló, vagy egy-két mázsa tüzelőt. Most majd hol vegyünk? Menjünk be az Amerikai útra? Ki a felelős ezért az embertelen intézkedésért ?” Felelőst nem könnyű találni. Már csak azért sem, mert az effajta ügyekben a kérdező és a felelős más nyelven beszél. E népszerű nyelvészeti játék úgy zajlik le, hogy a felelő nem arra felel, amiről kérdezik. Fent említett ügyben együttérzésünket akartuk a TÜKER tudomására hozni, akit megfosztottak egy teleptől. Gondoltuk, bizonyára nem örülnek ennek. Ám a TÜKER nem méltányolta jószándékunkat, közölte, nem érti, miért érdeklődünk a megszüntetett telep iránt, ahol is „építőanyagra álltak rá”. Később megint árutatanak majd tüzelőt is. Persze, felmerülhet a kérdés, ha ezen a telepen később lehet majd tüzelőt vásárolni, miért nem lehet már előbb is. Most is? A kerületi tanács is eltöprengett e rejtély felett. Mint bizonyos mértékig beavatottak, úgy tudják, fent említett TÜKER-telep nem szűnt meg, csupán tüzelő- és építőanyag kereskedelmi vállalattá változott. Hivatalosan „profilbővítés” történt. Valójában a profil, amit bővítettek, nincs többé. Vagy egyelőre. A tanács levelet írt a TÜKER Vállalat igazgatóságának, kérte, tartsanak tüzelőt a telepen mint régen, mert a kerületben amúgy is megszüntettek már három TüKER-fiókot. a lakosság kis mennyiségű tüzelőt csak a magánkereskedőknél vásárolhat, magasabb fuvarköltséget. A levél immár egyhónapos jubileumához érkezett Választ még nem kapott a tanács. Vajon mi akadályozza illetékeseket hogy válaszoljanak az elküldött levélre? Vagy levél helyett netán intézkedjenek?! m. e. 3 ÜGYESKEDŐK A mezőgazdaságban érvényben levő különböző dotációkat és kedvezményeket a közgazdászok is, a mezőgazdászok is szükséges rossznak tartják. A jelenlegi árstruktúra indokolja létezésüket, az, hogy több mezőgazdasági termelk jelenlegi ára máskülönben nem fedezné a termelés, illetve a bővített újratermelés költségeit. Ilyen juttatásokkal és előnyök biztosításával igyekeznek a gyenge, mostoha körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezeteket is megerősíteni, nyereségessé tenni. Mivel az egész dotációs rendszer eléggé bonyolult és sok szubjektív tényezőt tartalmaz, nem egy esetben módot ad, kiskaput nyit az ügyeskedő gazdaságok számára, hogy jogtalan haszonhoz, bevételekhez jussanak. Két ilyen lehetőséget említünk, amelyeket dunántúli tapasztalataink szerint jó néhány szövetkezetben a vezetők „gyümölcsöztetnek” is. ■ Az úgynevezett gyenge termelőszövetkezetek a saját hizlalású szarvasmarhák értékesítésekor dotált árat kapnak, vagyis kilónként három-négy forinttal többet, mint más gazdaságok, termelők. Ebből az árkülönbözetből adódik a manipulációs lehetőség. A gyenge szövetkezetek vezetői megvásárolnak például a háztáji gazdaságokban és a nem dotált szövetkezetekben szarvasmarhát és saját nevelési jószágként adják tovább. Munka nélkül jutnak ezáltal jelentős haszonhoz. A gabona eladásánál is lehet néhány ezer forint jogtalan jövedelemre szert tenni — egy kis kombinációval. Példánk egy megtörtént eset A gazdaságnak húsz vagon búzája termett, és terv szerint ebből tíz vagonnal elad az államnak, tíz vagonnyit kioszt a tagoknak. A termelőszövetkezet azonban mind a húsz vagon gabonáját eladta a gabonafelvásárló vállalatnak, mázsáját 330 forintért, de a másik kezében már ott volt az igénylő lap, hogy a szövetkezet tagjai száméra megvásárol — azaz visszavásárol — tíz vagon búzát, amelyet ez esetben kedvezményes áron, mázsáját 316 forintért kap meg. A felvásárló nem szólt — valószínű azért, mert anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy minél nagyobb forgalma legyen —, a gazdasági pedig ily módon tizenötezer forintot nyert. Ezt a tíz vagon gabonát meg se mozdították, maradt a téesz, illetve a tagok magtáraiban, padlásain — csak a papír ment. Ezeket a manipulációkat nem lenne nehéz megakadályozni. Csak egy kicsit jobban oda kellene figyelni a tanácsok illetékes osztályainak, vagy a népi ellenőrzési bizottságoknak. Mert így néhol célt téveszt a dotáció: nem a termeléshez csinál nagyobb kedvet, hanem az üzérkedéshez. K, E. IZGALMAT, LÁTVÁNYT, VIDÁM SZÓRAKOZÁST ÍGÉR A FLÓRIÁN KAPITÁNY CÍMŰ SZÍNES, SZÉLESVÁSZNÚ, KÉTRÉSZES NDK-FILM FLÓRIÁN KAPITÁNY Kalandos történet Napóleon idejéből Címszerepben Manfred Krug, az UTÁNAM, GAZFICKÓK! közkedvelt főszereplője FLÓRIÁN KAPITÁNY Egy obsitos vitéz viszontagságai, aki egyedül veszi ostrom alá Bécs városát. Derűs kardforgatás és romantikus szerelem BEMUTATÓ: OKTÓBER 9