Magyar Nemzet, 1969. október (25. évfolyam, 228-254. szám)

1969-10-09 / 235. szám

Csütörtök* 1969. október ) Egyetemista szemmel A hosszú szürke sáv „pilótái” Kicsi, tűzfalra néző szoba a Mária utcai egyetemi kollé­giumban. Bejelentés nélkül kopogtattam be, nem közöltem előre az ott tartózkodó négy hallgatóval szándékomat, a be­szélgetés témáját. Nem akar­tam, hogy jól fésült mondatok­kal meséljék el a nyári mun­kával kapcsolatos élményeiket, s szelektált véleményeket hall­jak tőlük az üzemekben, vál­lalatoknál tapasztaltakról, a műszakiakkal és a munkások­kal való találkozásai­kkról. Az óvatoskodásom felesleges ■volt. Helyzetfelméréseikből, álláspontjaikból az őszinteség áradt. Nem lehetett érezni egyetlen mondatukon sem, hogy szépíteni vagy túlozni akarják a valóságot. Nem volt bennük félsz attól, hogy amit elmondanak, az majd valahol, valakinek nem tetszik, s ebből nekik esetleg kellemetlensé­geik is lehetnek. Sem ez a négy fiatal, sem a többi egyetemista nem her­metikusan elzárkózva él, foly­tatja tanulmányait. A vállala­tok munkájáról, a dolgozók életkörülményeiről, a műhe­lyek légköréről eddig is volt némi ismeretük, eljutottak hozzájuk, jelzések a szülőkön, rokonokon, ismerősökön ke­resztül. Ezeken a nyári kéthe­tes szakmai gyakorlatokon, il­letve a néhány hetes bérmun­ka-vállalások során találkoz­tak azonban igazán a nyers valósággal. Egy kicsit meg­mártóztak az élet sűrűjében, ízlelgették a rájuk váró fel­adat nehézségét, szépségét, igyekeztek kitapogatni az em­bereket mozgató rugókat, hogy irányító munkájuk minél könnyebbé váljon, majd. Illúziók nélkül Kalmár István, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egye­tem ötödéves hallgatója a 13. AKÖV-nél Kaposvárott, illet­ve Siófokon töltött el munká­val néhány hetet. — Azt hiszem, egy-egy ilyen nyári munka után nemcsak nekem, hanem sok más tár­samnak is elszáll néhány il­lúziója. Módosításra szorulnak elképzeléseink, terveink. Amit tapasztaltam, láttam, nem tört le, csak jobban megértette ve­lem: ha ma­jd munkába állok, nem csupán műszaki, hanem sok emberi problémával is meg kell küzdenem. Legelőször az ötlött a sze­mébe, mennyire nem előre­látóan valósítanak meg egy­­egy beruházást. A kaposvári telep két éve épült és máris kicsi. A javítócsarnokba csak 17 jármű fér be, holott a je­lenlegi igények már 50 befo­gadását tennék szükségessé. A tervezés néhány hibáját is előbb-utóbb megsínylik majd. A fűtést biztosító kazánok pél­dául úgy van­nak elhelyezve az irodaépület alatt, hogy ha az egyik elromlik, javításra szorul, akkor valamennyit el kell mozdítani a helyéről.­­ A siófoki AKÖV-telep a Sió partján egy volt maszek autójavító szűk udvarán van ma még elhelyezve, mivel az új telep most épül. A kiren­deltségvezető, a műszaki ve­zető, a titkárnő, az adminiszt­rátor egy kis szobában húzó­dik meg. A szoba sarkában lavór látható, abba csurog az eső. A kirendeltséghez 150 te­herautó tartozik, de mindösz­­sze csak két akna van, azok fölött folyik a javítás. A sze­relők a motorcserét a szabad ég alatt végzik, s nemegyszer láttam, hogy sárban fekszik a szaki az alváz alatt. Nem csodálkoztam, amikor mond­ták, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek. Helyesbít: nemcsak ez­ van a munkaerőhiány mögött. Bér­probléma is. Nagyon sok sze­relő, gépkocsivezető állami gazdaságokban, termelőszövet­kezetekben helyezkedik el, mivel azok is növelik teher­autó- és vontatóparkjukat, sze­relőműhelyeket létesítenek. Az AKÖV szerelőinél törzsgárdá­ról nem lehet beszélni. Van néhány öreg, igyekvő szak­munkás, akik már legyökerez­tek, a nyugdíjra várnak. A fiatalok azonban állandóan vándorolnak, szinte átjáróház mind a két telep. Az öregek nagy szaktudással és rutinnal rendelkeznek, de az erős munk­atempót már nem bír­ják. A fiatalok győznek erő­vel, náluk azonban a rutin hiányzik. Az összefogásnak, egymás segítésének, becsülésé­nek a hiánya kihat a vállalat egész tevékenységére. Hényvezetők és a balesetek — A gépkocsivezetők, a „pi­lóták” helyzete is rendkívül nehéz. Naponta 14—16 órát dolgoznak, így az engedélye­zett havi 300—310 órát 20— 24 nap alatt teljesítik. A ko­csiknak azonban mégis men­niük kell fuvarba, mert a szerződések kötik a vállala­tot. — Hogyan hidalják át ezt a nehézséget? — Néha sehogy, néha úgy, hogy idényvezetőket, vesznek fel. Ilyenkor mindig megemel­kedik a balesetek száma, a kocsik rongálódnak, az alkat­részek törnek. Ezek az idény­­vezetők általában fiatalok, gyakorlatuk alig van, felelős­ségérzetük sem fejlődött még ki, bravúroskodnak, vagány­­kodnak. A Somogy megyei Várda községnél például egy ilyen vezető szaladt bele ko­csijával a vonatba. Hat em­ber életét vesztette. — Az ittas vezetés, az italo­zás milyen mértékű ennél, a vállalatnál? — Találkoztam ilyen jelen­ségekkel annak ellenére, hogy gyakori már a szondázás, szi­gorú a felelősségre vonás. Mondhatnám azt, hogy én megértem ezeket az embere­ket. De nem érthetem meg, mert saját és mások életét veszélyeztetik, ha ittasan vo­lánhoz ülnek. Tudja, hogyan élnek ezek az emberek? Mint a vándorcigányok... Elhallgat. Szemén látni, megérintették a nyári emlé­kek, azok az érzések, amelyek a több napra, hétre kihelyezett gépkocsivezetők meglátoga­tásához kapcsolódnak. Néme­lyik a vezetőfülke ülésén töl­tötte az éjszakáit, száraz kosz­­tot evett napokig. Ha a kocsi elromlott, maga bütykölte, ja­vítgatta. Virradatkor már in­dult és ment, amíg volt rako­dója. A hosszú, szürke sáv csak fut a kocsi alá és néha a szemhéjak észrevétlenül le­zárulnak. Ha ilyenkor ül mel­lette valaki és oldalba böki, akkor szerencséje van, ha nem, akkor az árokban köt ki és a jobbik esetben csak­ a kocsiban keletkezik több tíz­ezer forintos kár. — Ha rám lenne bízva, én egyetlen gépkocsivezetőt sem engednék nyolc óránál tovább a volánnál ülni. A felelősségérzet hiánya Aztán a rakodómunkások­ról beszél, a „fogd meg” em­berekről. Nagyon vegyes tár­saság. Némelyikben semmi felelősségérzet nincs a munká­jáért, társaiért. Az egyik ra­kodóra rábízták, hogy vigye ki a kocsik után az üzem­anyagjegyeket valamelyik fa­luba. Közben „elakadt” a kocsmában és két nap múlva ért csak oda. Addig a teher­autók üzemanyag hiányában álltak. Egyik este a telep udvarán matatna látott egy gépkocsi­­vezetőt a teherautója körül. Kérdésére elmondta: leszere­li a visszapillantó tükröt, ká­véja a biluxégőt a lámpából, eldugja a vontatórudat, mert reggelre hűlt helyüket talál­ná. A többiek ellopnák. Autószerelő, karosszériala­katos, motorszerelő tanulónak van elég jelentkező, de amikor végeznek, nagy részük ott hagyja a vállalatot. Oda mennek, ahol egy-két forinttal többet ígérnek nekik. A veze­tés úgy igyekszik ezen segí­teni, hogy az engedélyezett tamíldlétszámtnál többet vesz fel — titokban, a hivatalos szervek megkerülésével mert számol azzal, hogy a tanulók csak­ egy része marad meg náluk. — Mégis halad a munka, a IS.­AKÖV mégis megoldja a rá váró szállítási feladato­kat — mondja Kalmár Ist­ván ötödéves hallgató már valamivel vidámabban. — Ennek az a magyarázata — és ez az egyik fő tanulság szá­momra —, hogy a vezetők igyekeznek megérteni az em­berek gondját-baját. Megértik, hogy kifakadásaik vagy néme­lyik hőbörgése mögött első­sorban az van, hogy szeretné­nek kicsit többet keresni, jobb körülmények között élni. A másik tanulság: egy vezető­nek gyakran meg kell próbál­ni a látszólagos lehetetlent is. Keserű Ernő VIDÉKI NAGYVÁLLALAT FELVESZ IP­ARV­ÁLLALATI GYAKORLATTA­L RENDELKEZŐ JOGÁSZT JOGI ÉS IGAZGATÁSI ELŐADÓI MUNKAKÖRBE­­-hetes megegyezés, szerint.­ Felvétel esetén lehetőséget nyújtunk 1971-ben történő szövetkezeti lakás vásárlására. Jelentkezés írásban, az eddigi működés részletes leírásával és önéletrajzzal a Felszabadulás téri hirdetőbe KEZDŐ SZAKEMBER jeligére. Madar Nemzet Németh Károly látogatásit Pest megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a budapesti pártbizott­ság első titkára szerdán meg­látogatta a Herceghalmi Ál­lami Gazdaságot, az érdi Ben­­tavölgye termelőszövetkezetet és a százhalombattai Duna­­menti Hőerőművet. Az üzem, valamint az új lakótelep megtekintése után az erőmű művelődési házában baráti beszélgetésre került sor, ame­lyen részt vettek a Százha­lombatta és Érd község taná­csi, politikai vezetői, valamint a Duna-menti Hőerőmű gaz­dasági, párt- és szakszervezeti aktivistái. Tanzániai jogtudós Budapesten Egy hétig tartózkodott ha­zánkban G. F. Akilagpa Sa­wyeri, a Dar Es Salaam-i Jogtudományi Kutató Intézet igazgatója. Magyarországi tar­tózkodásának célja az volt, hogy megfelelő kapcsolatokat építsen ki a magyar tudomá­nyos szervek és a Dar Es Salaam-i kutatóintézet között. A. Sawyert tanácskozott a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és az ELTE Jogtudományi Karának képvi­selőivel. A tanácskozásokon megálla­podtak abban, hogy a Dar Es Salaam-i jogi fakultás és a budapesti egyetem a jövőben bővíti együttműködését, s en­nek keretében könyvek, pub­likációk cseréjére kerül sor. A jövő év márciusában Tan­zánia fővárosában „Jog és fejlődés” címmel nemzetközi konferenciát rendeznek, s erre A. Sawyert meghívást nyúj­tott át a magyar jogtudomá­nyi élet képviselőinek. Meg­állapodás született arról is, hogy a jövő év elején három hónapra magyar vendégpro­fesszor utazik Dar Es Salaam­­ba. A távolabbi lehetőségek közé tartozik az esetleges diákcsere, a két egyetem ve­zetői fontolóra veszik ugyan­is, hogy­­ néhány egyetemi hallgatót Dar Es Salaamba, illetve Budapestre küldjenek tanulmányaik folytatására. Megkezdték az algyői híd építését Megkezdték az új algyői közúti Tisza-híd építését. A 470 mé­ter hosszú híd mintegy 120 millió forintos költséggel 1972- re készül el. Jelentősen meg­gyorsítja majd a szeged—deb­receni 47-es út forgalmát, mi­vel jelenleg Algyőnél egy hí­don bonyolítják le a vasúti és a közúti forgalmat is. Az új híd munkáihoz nagy gépi apparátussal fogott a hídépítő vállalat. Csak a terület feltöl­téséhez 200 ezer köbméter földet mozgatnak meg mar­kológépekkel. Gyermekvédelmi felelősök országos értekezlete A modern családtervezés népszerűsítése, a tanácsadási hálózat kiépítése került napi­rendre a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának szerdai orszá­gos értekezletén. A konferen­cián részt vettek a megyei nőtanácsok családvédelmi fe­lelősei, orvosok, pszichológu­sok, pedagógusok. Tavaly 154 242 gyermek született, az abortuszok száma több,, mint 200 ezer, csaknem 15 ezer, húsz éven aluli nőnek volt mű­vi vetélése. E néhány kiraga­dott adat arra is figyelmeztet, hogy a családtervezés fogalma még tisztázatlan a tömegek körében. Társadalmi munká­val Miskolcon, Szegeden, Szé­kesfehérvárott, Hódmezővá­sárhelyen és másutt tanács­adói állomást hoztak létre, egyre többen fordulnak felvi­­lágosításért az orvosokhoz. A nőtanács és a Magyar Vörös­­kereszt közösen irányelveket dolgoz ki a család-, az anya- és csecsemővédelemre. A megyei gyermekvédelmi felelősök beszámoltak arról, hogy sokhelyütt az anya­könyvvezetőktől megkapják a házasulandók címét, s a leen­dő férjet és feleséget „meg­hívják” a jegyespárok iskolá­jába, elbeszélgetnek velük. A művi abortuszon átesett nők­kel még a szülőotthonban be­szélget el az orvos a véde­kezés módjáról. A szülők aka­démiáján, a szülők iskoláinak előadásain rendszeresen fog­lalkoznak a családtervezés he­lyes fogalmával. Határidő előtt adnak át húsz budapesti középületet a felszabadulási versenyben A Középületépítő Vállalat dolgozói megkezdték jövő évi tervük előkészítését. Ennek je­gyében került sor a szocia­lista brigádok és építésveze­tőségek vállalati tanácskozá­sára. A munkáskollektívák be­jelentették, hogy a kötelező éves program tás teljesítésébre milyen felajánlásokkal kö­szöntik az ország felszabadu­lásának negyedszázados jubi­leumát. Budapest 20 fontos középületének építési munká­latait összesen 354 nappal, át­lagosan fél hónappal a szer­ződésben előírt határidő előtt fejezik be. Profilbővülés, amikor éppen szűkül.. • Levelet kaptunk Sasha­lomról: „A XVI. kerületben, Nagyiccén évtizedek óta működött egy TÜKER-te­lep. Most nagy meglepetés­sel láttuk, hogy az egész telep lassan kiürül. Tü­zelőt rendeltünk. November végén kapjuk meg, méghoz­zá honnan? Az Amerikai úti TÜKER-ből Messzebb­ről nem lehetett volna hoz­ni? Micsoda szállítási több­letfuvar! Vagy éppen ke­vesebb fuvarfordulat? Azt is látjuk, hogy a kis TÜ­­KER-telepeket, egymás után megszüntetik. A nagy halak megeszik a kis halakat? A nagyiccei TÜKER-telep a TÜZÉP-nek adta át a he­lyét. Pedig szépen elfértek volna mind a ketten, van ott hely bőven, csak a tere­pet kellene rendezni Most építőanyagot árulnak, tüze­lőanyagot nem. Mi lesz, ha télen kifogy Sashalmon vagy Nagyiccén az emberek tüzelője? Eddig a kis tele­pekről elvihettünk 10—15 kiló, vagy egy-két mázsa tü­zelőt. Most majd hol ve­gyünk? Menjünk be az Amerikai útra? Ki a fe­lelős ezért az embertelen intézkedésért ?” Felelőst nem könnyű ta­lálni. Már csak azért sem, mert az effajta ügyekben a kérdező és a felelős más nyelven beszél. E népsze­rű nyelvészeti játék úgy zajlik le, hogy a felelő nem arra felel, amiről kérdezik. Fent említett ügyben együtt­érzésünket akartuk a TÜ­KER tudomására hozni, akit megfosztottak egy teleptől. Gondoltuk, bizonyára nem örülnek ennek. Ám a TÜ­­KER nem méltányolta jó­­szándékunkat, közölte, nem érti, miért érdeklődünk a megszüntetett telep iránt, ahol is „építőanyagra áll­tak rá”. Később megint áru­tatanak majd tüzelőt is. Persze, felmerülhet a kérdés, ha ezen a telepen később lehet majd tüzelőt vásárolni, miért nem lehet már előbb is. Most is? A kerületi tanács is eltöpren­gett e rejtély felett. Mint bizonyos mértékig beavatot­tak, úgy tudják, fent emlí­tett TÜKER-telep nem szűnt meg, csupán tüzelő- és építőanyag kereskedelmi vállalattá változott. Hivata­losan „profilbővítés” tör­tént. Valójában a profil, amit bővítettek, nincs többé. Vagy egyelőre. A tanács le­velet írt a TÜKER Válla­lat igazgatóságának, kérte, tartsanak tüzelőt a telepen mint régen, mert a kerület­ben amúgy is megszüntettek már három TüKER-fiókot. a lakosság kis mennyiségű tüzelőt csak a magánkeres­kedőknél vásárolhat, maga­sabb fuvarköltséget. A le­vél immár egyhónapos ju­bileumához érkezett Választ még nem kapott a tanács. Vajon mi akadályozza il­letékeseket hogy válaszol­janak az elküldött levélre? Vagy levél helyett netán intézkedjenek?!­ m. e. 3 ÜGYESKEDŐK A mezőgazdaságban ér­vényben levő különböző do­tációkat és kedvezményeket a közgazdászok is, a mező­gazdászok is szükséges rossznak tartják. A jelenle­gi árstruktúra indokolja lé­tezésüket, az, hogy több me­zőgazdasági termelk jelenle­gi ára máskülönben nem fe­dezné a termelés, illetve a bővített újratermelés költsé­geit. Ilyen juttatásokkal és előnyök biztosításával igye­keznek a gyenge, mostoha körülmények között gazdál­kodó termelőszövetkezete­ket is megerősíteni, nyere­ségessé tenni. Mivel az egész dotációs rendszer eléggé bonyolult és sok szubjektív tényezőt tar­talmaz, nem egy esetben módot ad, kiskaput nyit az ügyeskedő gazdaságok szá­mára, hogy jogtalan haszon­hoz, bevételekhez jussanak. Két ilyen lehetőséget emlí­tünk, amelyeket dunántúli tapasztalataink szerint jó néhány szövetkezetben a vezetők „gyümölcsöztetnek” is. ■ Az úgynevezett gyenge termelőszövetkezetek a saját hizlalású szarvasmarhák ér­tékesítésekor dotált árat kapnak, vagyis kilónként három-négy forinttal töb­bet, mint más gazdaságok, termelők. Ebből az árkülön­bözetből adódik a manipu­lációs lehetőség. A gyenge szövetkezetek vezetői meg­vásárolnak például a háztá­ji gazdaságokban és a nem dotált szövetkezetekben szarvasmarhát és saját nevelési jószágként adják tovább. Munka nélkül jut­nak ezáltal jelentős haszon­hoz. A gabona eladásánál is lehet néhány ezer forint jogtalan jövedelemre szert tenni — egy kis kombiná­cióval. Példánk egy meg­történt eset A gazdaságnak húsz vagon búzája termett, és terv szerint ebből tíz va­gonnal elad az államnak, tíz vagonnyit kioszt a tagok­nak. A termelőszövetkezet azonban mind a húsz vagon gabonáját eladta a gabona­felvásárló vállalatnak, má­zsáját 330 forintért, de a másik kezében már ott volt az igénylő lap, hogy a szö­vetkezet tagjai száméra megvásárol — azaz vissza­vásárol — tíz vagon búzát, amelyet ez esetben kedvez­ményes áron, mázsáját 316 forintért kap meg. A felvá­sárló nem szólt — valószínű azért, mert anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy minél nagyobb forgalma legyen­ —, a gazdasági pedig ily módon tizenötezer forintot nyert. Ezt a tíz vagon gabo­nát meg se mozdították, ma­radt a téesz, illetve a ta­gok magtáraiban, padlásain — csak a papír ment. Ezeket a manipulációkat­ nem lenne nehéz megaka­dályozni. Csak egy kicsit jobban oda kellene figyelni a tanácsok illetékes osztá­lyainak, vagy a népi ellen­őrzési bizottságoknak. Mert így néhol célt téveszt a do­táció: nem a termeléshez csinál nagyobb kedvet, ha­nem az üzérkedéshez. K, E. IZGALMAT, LÁTVÁNYT, VIDÁM SZÓRAKOZÁST ÍGÉR A FLÓRIÁN KAPITÁNY CÍMŰ SZÍNES, SZÉLESVÁSZNÚ, KÉTRÉSZES NDK-FILM FLÓRIÁN KAPITÁNY Kalandos történet Napóleon idejéből Címszerepben Manfred Krug, az UTÁNAM, GAZFICKÓK! közkedvelt főszereplője FLÓRIÁN KAPITÁNY Egy obsitos vitéz viszontagságai, aki egyedül veszi ostrom alá Bécs városát. Derűs kardforgatás és romantikus szerelem BEMUTATÓ: OKTÓBER 9

Next