Magyar Nemzet, 1969. december (25. évfolyam, 280-303. szám)

1969-12-03 / 281. szám

a­s­e­t­á­n, 1969. december 3.. Az amerikai maffia „sötét mindenhatósága" 1943 július. Egy amerikai gép mélyrepülésben zúg el a szicíliai Villalba városa fe­lett, ledob egy aranysárga szí­nű sálat nagy, fekete „L” be­tűvel a közepén. A sál Ca­­logero Vizzini (ismertebb ne­vén Don Calo) villalbai maf­fia­főnöknek szóló jeladás; küldője Lucky Luciano (a nagy „L”) szicíliai származású amerikai maffiafőnök, híres gengszter, akit az Amerikai Tengerészeti Hírszerző Osztag felvett a tagjai sorába, hogy helyismeretét és hazai ösz­­szeköttetéseit­­felhasználhassa a szicíliai partraszállásnál. A háború után Don Calo maf­fiafőnök Villaiba polgármes­tere lett s ebben a pozíciójá­ban az 1954-ben bekövetkezett békés haláláig vezéralakja maradt a szicíliai maffiának. It kanári megszólalt Ennek a titkos szervezet­nek történelmi múltja a na­póleoni háborúkban gyökere­zik. Ferdinánd (II Re Nasone, a Nagyorrú Király), Szicília és Nápoly uralkodója, a XVIII. század végén börtön­töltelékekből és csavargókból toborzott martalóhhadat kül­dött a franciabarát, köztársa­sági Nápoly városa ellen (a sereg egyik vezére a később oly sok kalandregény hírhedt hőse: Fra Diavolo). A hara­miasereg elfoglalja a várost és vérfagyasztó kegyetlensé­gek közepette „beépül az ál­lami gépezetbe”, működési körét csakhamar kiterjeszti Szicíliára s a két maffia­központ Nápoly és Palermo... A martalócok kései leszár­mazottai az első világháború végén kezdenek kivándorolni Amerikába s a húszas évek elejére már Chicagóban, New Yorkban, Buffalóban, Det­­roitban és még néhány nagy­városban létrejön az ameri­kai maffia, megalakulnak a maffia-családok, amelyek kö­zött csakhamar kitör a hír­hedt belháború, a csoportok főnökeinek gyilkos vetélke­dése. Erről a korszakról két kiöregedett, de még ma is fé­lelmetes nápolyi származású vezér, Vito Genovese és Joe Valachi mondott el minden képzeletet túlszárnyaló visz­­szaemlékezést a Leavemworth börtönben és Al Capone a Claude Cockburn-nek halála előtt adott utolsó interjújá­ban.­­ Valachi visszaemléke­zéseit Peter Maas foglalta össze „A kanári, amelyik megszólalt” című, a londoni MacGibbon and Kee cég ál­tal a múlt héten kiadott könyvében. A könyvet ismer­tetve­ a The Listener című londoni lap megállapítja, hogy a húszas évek óta eltelt évtizedek alatt a maffia mo­nopolizálta a szervezett bű­nözést s ma sem hagyta abba „sorainak elővigyázatos, időn­kénti megritkítását”. A veze­tő maffiacsaládoknak ma New Yorkban mintegy 1500 tagja van, számuk az Egyesült Ál­lamok egész területén nem haladja meg az ötezret. A maffia-tagok szoros kapcsola­tot tartanak fenn az óhazával, Szicíliával, ahol — mint­­Leo­nardo Sciascia szicíliai író megállapítja — „Lampedusa leopárdja eltűnt s helyette megjelentek a sakálok__” Egyesült Államokban. A hú-­­­szas-harmincas évek vezérei (Stefano Maggadino, Sam Giancana, Carlo Laemmle,­­ Harry Cohn, Al Capone) ki­öregedtek, vagy halottak s az új vezérek már üzletemberek, mint a sötétszemüveges Frank Ferrara, a maffia szerencse­játék-szakértője és kincstár­noka, vagy a chicagói Tony Accordo. ők már nem vad kinézésű testőrök, hanem ügyvédek és könyvelők kísé­retében mutatkoznak nagy­ritkán a nyilvánosság előtt (a testőrök most kissé hátrább állnak, de léteznek) .. . Mindnyájan dúsgazdag gengszterek. Jövedelmük ösz­­szegét lehetetlen megállapí­tani, de az általában köztu­dott, hogy egyedül a szeren­csejátékból 7 milliárd dollárt zsebel be a maffia évenként s ez csak töredéke a „hozam­nak”. Gyilkosság, kínzás, uzsora, zsarolás, rablás (min­dig „nagy” ügy, soha nem „kisstílű tolvajlás”), kábító­szer forgalmazás, panama, vámcsalás, tiltott szerencsejá­ték, titkos prostitúció (ennek minden „elképzelhetetlen for­mája”), okirathamisítás, a rendőrség és a politikusok megvesztegetése szerepel a szervezett bűnözési listán; a sportpályáktól a hoteleken át a biztosítási ügynökségekig mindenhol ott van a kezük — láthatatlanul. Nagy maffia-üzlet a kábító­szer, a drug. New Yorkban csaknem 300 ezren élnek ká­bítószerrel, ezek fele gyógyít­­hatatlanul rabja a szenvedély­nek. Egy , ilyen „junkie”-nek naponta minimum 25 dollár kell a drugra, ennyi pénze nincs, tehát lop. A rendőrség becslése szerint egyedül Nexe Yorkban napi 10 millió dollárt­­lopnak a junkiek s a pénz nagy része a maffia kincstá­rába vándorol. Wurlitzer és megteltett tanú Egyéb vállalatok és vállal­kozások is növelik a maffia vagyonát. Tekepályák, ingat­lanok, élelmiszercsomagolási cégek (a kábítószer csempé­szést könnyítik), Wall Street-i ügynökségek, építési tervező­­irodák, szárazföldi és tengeri szállítóvállalatok, pénzügyi társaságok, bankok... Az át­lag amerikai — akár tud er­ről, akár nem — a maffia kincstárát gazdagítja, ha be­dobja a tízcentest a wur­litzerbe, ha lóversenyre jár, ha cigarettát vesz az automatá­nál, ha vendéglőbe megy, vagy night-clubot látogat,­­­ sőt az­ adójából is. jut a maf­fiának olyan állami tervek megvalósításánál, amelyeknél megvesztegetés, vagy még sö­­tétebb módon a maffia érdeke szerint születnek meg a dön­tések. Az átlag amerikai elkerül­hetetlennek tekinti a korrup­ciót s ezt a hitét „a kisember tehetetlenségéről” ágáló majdnem mítoszt teremtő alattomos propaganda is táp­lálja. John Lindsay New York-i polgármester bizal­mas barátja, James Marcus, súlyos megvesztegetési bot­rányba keveredett, amelynek egyik szereplője Anthony Co­­rallo (Tony Ducks) maffia­tag volt. Csakhamar néhány rendőr és huszonöt szenátor is nyakig merült az ügybe, amelynek egyik tanúja Mrs. Muriel Harb­angle volt. Mi­előtt vallomást tehetett volna, a lakása előtt villanyzsinórral megfojtották. A rendőrség korrumpálása széleskörű, a rendőrök tud­nak például a körzetükben folyó tiltott szerencsejátékról és titkos prostitúcióról, de megfelelő összeg ellenében hallgatólagosan tudomásul ve­szik. Megvesztegetésük mérté­ke azonban eltörpül az állami és városi tisztviselők és poli­tikusok lepénzelése mellett; dollárok százezrei mennek a politikai kampányokra és a­­hírhedt kijárásokra. Ítéletvégrehajtó a vendéglőben A maffia a legmodernebb eszközöket használja; a köz­pontokban (amelyek csaknem mindig ártatlannak tűnő üz­letházak) computerekbe táp­lálják be a rendőrségi tevé­kenység adatait és gondos be­programozással készítik elő egy-egy akciójuk „tudomá­nyos végrehajtását.” Ha egy­más útját keresztezik, akkor elmaradhatatlanul lezajlik a „nagy jelenet”. Thomas és James D’Angelo, valamint Frank Telleri (három „maf­fiás”) egy New York-i olasz vendéglőben ebédel. Kopa­szodó, szemüveges férfi lép be. ők hárman, a sarokasztalnál, későn ismerik fel az „ellen­csoport ítéletvégrehajtóját”, felugranak, de a szemüveges,­ekkorára már harminc go­lyót eresztett beléjük az eső­köpenye alá rejtett géppisz­tolyból. Arthur Adler,­­ egy chicagói strip-tease lokál tu­lajdonosa összeveszett Tony Accordo maffia­vezérrel. Egy szennyvízgyűjtő ciszternába fojtották. A tettesek mindig elmenekülhetnek, mert senki sem mer moccanni a golyó­zápor után, és szemtanú sem akad sohasem ... Ezt az amerikai városokra ránehezedő maffia-hatalmat Joe Valachi így nevezte bör­tönbeli visszaemlékezésében: „Sötét Mindenhatóság” ... Robert Kennedy szenátor mondta egyszer: „Ha nem in­dítunk támadást országos szinten a szervezett bűnözés ellen azokkal a fegyverekkel és azzal a technikával, amely az övékével azonos hatású, ak­kor el fognak minket pusztí­tani.” Egy hónap múlva Robert Kennedyt megölték. Maron Ferenc s tt láthatatlan kéz őrségváltás zajlott le Ame­rikában is. Eric Hobsbawm angol író, a „Banditák” című leleplező könyv szerzője úgy véli, hogy a maffia története új fejezethez érkezett az A GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT ÉRTESÍTI T. SZÁLLÍTÓIT, hogy a Budapest, XIII., Kely utca 34. szám alatti központi raktárában LELTÁROZÁS MIATT 1969. december 15-től december 33-ig az ÁTVÉTEL SZÜNETEL Ma©arNemzeí Razzia a hippitandán: Megfejtették a Polanski-ügyet? A rendőrség október 10-én razziát rendezett a kaliforniai „Halál völgyben” és szétvert egy különböző bűncselekmé­nyekkel vádolt hippibandát. A fiatalok nomád életet éltek, indián szokások szerint visel­kedtek, homályos vallási ihle­téssel, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy be­l­e­­térve lakott területekre, közön­séges bűncselekményeket ne kövessenek el. így kezdte szenzációs sajtó­­értekezletét hétfőn Edward Davis, Los Angeles rendőrfő­nöke. Elmondotta az újságírók­nak, hogy a hippitanyán vég­rehajtott razzia —, amelyre egy autólopás késztette a rend­őrséget — kezükbe adta a Po­­lanski-rejtély kulcsát. Ismeretes, hogy Polanski lengyel származású filmrende­ző feleségét, Sharon Tate szí­nésznőt­ augusztus 9-én meg­gyilkolták a Los Angeles köze­lében levő Polanski-villában. Az ismeretlen tettesek brutáli­san végeztek a színésznővel és megölték a házban tartózkodó négy ismerősét is. Egy nappal később hasonló körülmények között gyilkoltak meg egy idős házaspárt. Az áldozatokat lemeztelenít­ve, vérükben találták. Késsel vésték a mellükre, vérrel má­zolták a falakra ezeket a sza­vakat: „Halál a disznókra!” A rendőrség bejelentette, hogy a nomád hippitafiya la­kóinak közük volt a gyilkos­sághoz, bár a pontos összefüg­géseket „a nyomozás érdeké­ben” egyelőre nem hajlandók közölni. Letartóztattak egy 24 éves, Charles Watson nevű hippit és két nőt: a 21 éves Patricia Kermvinket és fiatal­korú társát, Linda Kasabiant. Négy vagy öt további személy ellen — szintén a banda tagjai — a jövő héten hivatalosan vádat emelnek a gyilkosságban való közreműködés miatt. A rendőrfőnök szerint a bru­tális gyilkosságsorozat indíté­kát még mindig nem tudják. Az áldozatok valószínűleg nem ismerték a gyilkosaikat, bár a gyanúsítottak a bűntett elkö­vetése előtt jártak Sharon Tate és férje házában, és a gyilkos­ságot előre megfontolt szán­dékkal követték el. Az év végi munkaidő-beosztásról A Munkaügyi Minisztérium közli: December 24—28 között a hatnapos munkahéttel dolgozó és a páratlan héten szabad szombatot tartó vállalatoknál a munkaidő-beosztás a követ­kező: december­­24, szerda: szombati munkaidő-beosztás, december 25, csütörtök: mun­kaszüneti nap, december 26, péntek: ugyancsak munkaszü­neti nap, december 27. szom­bat: heti pihenőnap, december 28, vasárnap: rendes munka­nap. A páros héten szabad szom­batot tartó és ötnapos munka­héttel dolgozó vállalatoknál a munkaidő-beosztás nem válto­zik, tehát december 27-én sza­bad szombatot tartanak, és de­cember 28-a marad a heti pi­henőnap. Ettől eltérő munkaidő-beosz­tást elrendelni, vagy engedé­lyezni nem szabad, kivéve a jogszabályok alapján év végi üzemszünetet tartó építőipari vállalatokat. Nem szabad sza­badnapokat beállítani és munkaidő-beosztást ilyen mó­don megváltoztatni a munka­szüneti napokat megelőző, vagy követő munkanapok elő­re, vagy utólag történő ledol­gozásával sem. A fentiek vonatkoznak 1970. január 1-re is. Mivel ez a nap csütörtökre esik, sem a hatna­pos, sem pedig az ennél rövi­­debb munkahéttel dolgozó vál­lalatoknál nem szabad a mun­­kaidő-be­osztást megváltoztatni. Rendelkezés a decemberi bérfizetésekről Az év végi pihenőnapok át­helyezése miatt a Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben szabályozta a decemberi bérfizetések napját. Eszerint az állami és szövet­kezeti gazdálkodó szervek a december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket de­cember 20-án, a 24-én és 25-én járó béreket 22-én fize­tik, míg a 26, 27. és 28-i bér­fizetések napját 23-ra hozzák előre. .,, A rendelkezés nem érinti az állami és szövetkezeti épí­tőipar december 23-i bérfize­tési napját, amely változat­lan. December 12-ig kérhetnek ipari tanulókat a vállalatok Az új szakmunkástanuló tör­vény végrehajtásának első fon­tos intézkedéseként megjelent a munkaügyi miniszter rendel­kezése a szakmunkástanulók felvételi létszámának megter­vezéséről. Mindazoknak a vál­lalatoknak, intézményeknek, magántanulóknak, kisipari, mezőgazdasági és általános fo­gyasztási-értékesítési szövetke­zeteknek, amelyek 1970—71- ben szakmunkástanulókat kí­vánnak felvenni, december 12-ig be kell jelenteniük igé­nyüket a szakmailag és terüle­tileg illetékes szakmunkás­tanuló-intézethez. Az új szak­munkástanuló törvénynek meg­felelően ez a rendelkezés fi­gyelembe veszi azt is, hogy a tanácsi vállalatoknak, a külön­féle szövetkezeteknek, és a magánmunkáltatóknak már nem kell tanulószerződést köt­niük a fiatalokkal. A magasház-építkezés problémái Kedden délután a Technika Házában az Építőipari Tudo­mányos Egyesület a Közleke­déstudományi Egyesülettel kö­zösen klubülést tartott, ame­lyen Erényi Iván, a BUVÁTI mérnöke a magasházak prob­lémáiról folytatott érdekes vitát. Napjainkban a magasépít­kezés jelenlegi felső határa európai viszonylatban 30—35 emelet és Magyarországon is mind gyakrabban építenek 15—20 emeletes házakat, de nem ritka a 25 emeletes épít­kezés sem. Az előadó részletesen fog­lalkozott a teherhordó szer­kezetek tervezésében jelent­kező problémákkal. A magas­ság növekedéséhez arányosan megnőnek a függőleges ter­hek és ezek felvétele csak nagyobb szilárdságú építő­anyagokkal lehetséges. Nagy gondot okoznak a széltől ere­dő erőhatások. Megkezdődtek a magyar—angol kulturális és tudományos csereprogramról szóló tárgyalások A magyar—angol kulturális és tudományos csereprogram­ról szóló tárgyalások kedden a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetében megkezdődtek. A tár­gyalásokat magyar részről Antal László, a KKI főosztály­­vezetője, angol részről R. Brash, az angol külügyminisz­térium főosztályvezetője vezeti. Ők A két ország kulturális kap­csolatait 1961 óta a kétéven­ként — felváltva Budapesten és Londonban — aláírt megál­lapodások szabályozzák. Kap­csolataink különösen az utóbbi években sokat fejlődtek: egye­temi hallgatók és oktatók töl­tenek hosszabb-rövidebb időt ösztöndíjasként egymás orszá­gában, egyebek között nyelv­tudásuk tökéletesítésére is. Magyar hetet rendeztek tavaly Glasgoiwban és közgazdász ke­rekasztal konferenciát Lon­donban. Az esztergomi Keresz­tény Múzeum londoni tárlata, a londoni magyar filmhét is szép sikert aratott. Angol film­hetet rendeztek Budapesten és Henry Moore budapesti tárla­tát sokan megtekintették. Könyvkiadási kapcsolataink is erősödnek, a többi között a műszaki kiadványok terén is. „A békés együttélés iskolája” Befejeződött Londonban a vezető magyar és angol közgazdászok kollokviuma Londonban befejeződött a vezető magyar és angol köz­gazdászok kollokviuma, ame­lyen megvitatták a világgaz­daság helyzetét, a magyar és az angol nemzetgzadaság fel­építését, irányításának mód­ját, a két ország gazdasági kapcsolatait és a további együttműködés lehetőségeit. A magyar küldöttséget dr., Bognár József akadémikus, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnöke vezette. Tag­jai között volt dr. Csikós-Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, államtitkár, Czeitler Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes, Fe­kete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Antal­­péter Tibor, a Külkereskedel­mi Minisztérium főosztályve­zetőhelyettese és Bartha Já­nos, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője, Boldizsár Iván, a New Hungarian Quar­terly főszerkesztője. Az angol küldöttséget Sir Eric Wynd­­ham White, a GATT volt fő­igazgatója vezette, tagjai kö­zött volt lord Balogh (Balogh Tamás) és Sir Alec Cairncross, a brit kormány két volt gaz­dasági főtanácsadója, több más ismert közgazdász, egyetemi tanár, parlamenti képviselő. Mindkét küldöttség tagjai megállapították, hogy a ta­nácskozások légköre mintasze­rű volt. Boldizsár Iván „a bé­kés együttélés iskolájának” nevezte a kollokviumot. Dr. Bognár József bejelentette, hogy jövőre Magyarországon tartják a második tanácsko­zást, és meghívta a brit köz­gazdászokat hazánkba. Simai Mihály egyetemi do­cens és Michael Kaser, a ma­gyar, illetve az angol küldött­ség tagja, összegezte a vitá­ban elhangzottakat. Megálla­pították, hogy a két ország gazdaságának fontos közös jellemzője: a külkereskedelem nagy szerepe a gazdaság egé­szében, amely Angliában eléri a 25, Magyarországon pedig a 30 százalékot. Simai profesz­­szor elmondta, hogy a magyar kivitel az elmúlt évben jelen­tősen emelkedett, az ország fi­zetési mérlege pozitív. A gaz­­das­ági mechanizmus reform­ja kiállta az első próbát. Sok szó esett a magyar—an­gol ipari kooperáció lehetősé­geiről. Ezzel kapcsolatban John Cooper, a Shell nemzet­közi olajcég kelet-európai igazgatója sajnálattal állapí­totta, meg, hogy bár nagy le­hetőségek kínálkoznak, több nyugat-európai ország, például az NSZK, megelőzte az angol cégeket ezen a területen. Igen sokan érdeklődtek a magyar gazdasági reform eddigi ta­pasztalatairól és a magyar népgazdaság-irányítás sikerei­nek okairól. s Gasztronómiai klub Szakértő kritika a magyar vendéglátásról ínycsiklandó ételekről, a magyar konyha, a magyar gasztronómia idegenforgalmi vonzerejéről esett szó hétfőn este a Vendéglátóipari Mú­zeum gobelin-termében, a mú­zeum baráti körének összejö­vetelén. Az előadást a ma­gyar konyha Európa-szerte hí­res mestere,­­Venesz József, a Magyar Szakács és Cukrász Szövetség elnöke tartotta, s hogy a téma korántsem újke­letű, és tudatában voltak a jó konyha vendégmarasztaló ere­jének már őseink is, ezt iga­zolta a példákkal bővelkedő történelmi visszapillantás. Ér­demes egyet idézni a sok pél­da közül. 1825-ben írta „Az íz­lés fiziológiája” című munká­jában Brillat Savarin: „Meg­hívni valakit annyi, mint fe­lelősséget vállalni­­ jólétéért mindaddig, míg a fedelünk alatt marad.” A mondás sem­mit sem vesztett aktualitásá­ból, tanítása ma is érvényes. Legfeljebb időnként megfe­ledkeznek róla. Ezért hangsú­lyozta előadásában Venesz Jó­zsef is minduntalan a vendég­látók felelősségét. E felelősség­ébresztésnek jegyében nyílik meg február közepén a pataki diákok patronálásával a Sá­rospatak Étterem, az első gasztronómiai klub. A gaszt­ronómiai klub,­ sőt klubok lét­rehozásának az a célja, hogy mind a vendéglátók, mind a vendégek igényesebbé válja­nak. A magyar konyha közismer­ten világhírnévnek örvend, ezt igazolja az a tény is, hogy jö­vőre Budapesten rendezik meg a Nemzetközi Szakács és Cuk­rász Szövetség kongresszusát. A hírnév alapjául azok az ételkülönlegességek, speciali­tások szolgálnak, amelyek ki­zárólagosan a magyar konyha sajátosságai. Legismertebb nemzeti ételeink némelyike még a nomád korból szárma­zik. Az osztyákok bab- és ku­koricalevest főztek, a csuva­­sok darából és marhahúsból készült levesfélét készítettek, amely gulyáshoz hasonló. A töltött káposzta őse a szarma lehetett, a szőlő- vagy káposz­talevélbe burkolt és rizzsel ke­vert hús, amelyet zsírban, olajban sütöt tele vagy főztek. Mátyás király idejében a leg­nevezetesebb szárnyas a páva, volt. Az utóbbi időben nemcsak a változatos étrend, hanem a magyar vendéglátás egész at­moszférája ,­ a felszolgálás, a felszerelés ötletgazdagsága ere­detisége veszített hatásából. S bár a nemzetközi hírnevet még nem csorbította meg, a­ magyar szakácsművészet fej­lesztése, korszerűsítése min­denképpen időszerű. Több a szabálysértés Csejtele• A szabálysértési ügyek szá­mának alakulását vizsgálta keddi ülésén a XXI. kerületi tanács végrehajtó bizottsága. Megállapította, hogy ez év el­ső felében különösen a tulaj­don elleni szabálysértések szá­ma emelkedett, s a korábbinál valamelyest gyakrabban for­dult elő a vásárlók megkáro­sítása is. Ez év első hat hó­napjában 28 esetben indítot­tak eljárást hangoskodó, a társaik nyugalmát zavaró, a­ csendrendelet előírásait se­­­­­­mibe vevő lakosok ellen.

Next