Magyar Nemzet, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
sierda, 1978. január 14.) A Béke-világtanács nyilatkozata az Egyesült Államok laoszi háborújáról Helsinkiből jelenti a TASZSZ. A Béke-világtanács titkárságának kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozata elítéli az Egyesült Államok fokozódó laoszi agresszióját, támogatja a laoszi hazafias erőket és követeli a Laoszra vonatkozó 1962-es genfi egyezmények betartását. Mint a nyilatkozat rámutat: az Egyesült Államok imperialistái 15 esztendeje következetesen fokozzák a laoszi intervenciót. A Béke-világtanács titkársága felhívással fordult az országos békebizottsághoz, minden haladó szervezethez és a jóakaratú emberekhez, hogy tevékenyen támogassák a laoszi nép hazafias harcát, követeljék az amerikai agresszió haladéktalan és feltétel nélküli megszüntetését. Bizottságok vitatják meg az Integráció kérdéseit Líbia, Szudán és az EAK külügyminiszterei befejezték háromnapos tanácskozásukat Kairóból jelenti a MENA, Kairóban véget ért Líbia, Szudán és az EAK külügyminisztereinek háromnapos tanácskozása. A tanácskozásról kiadott közös közlemény bejelenti, hogy a három , ország közös miniszteri szintű bizottságokat hoz létre, amelyek februárban és márciusban javaslatokat dolgoznak ki a három ország közötti integráció kérdésével foglalkozó következő hármas csúcsértekezlet összehívására. Az integrációt a három ország népeinek, valamint az egész arab nemzet érdekeinek szem előtt tartásával valósítják meg. TASZSZ-jelentés szerint a ♦ Élnek a tanúk és vádolnak Tanúvallomások a vietnami vérengzésekről Nehéz volt végighallgatni annak a két vietnami lánynak a vallomását, akik arra vállalkozott, hogy Le Thi Cao asszonynak, a Dél-vietnami Felszabadítási Nőtanács Saigon a Gia Dinh-i területi bizottság tagjának kíséretében több európai országot, Finnországot, Svédországot, Angliát, Franciaországot, az NSZK-t, Olaszországot bejárva elmondja, hogyan pusztult el családja, s tanúsítja a Dél-Vietnamban elkövetett vérengzéseket. Tiltakozó körútjuk első állomásán, hazánkban kedden sajtótájékoztatón találkoztak a hazai és külföldi sajtó képviselőivel. Az első szemtanú lépett a mikrofonhoz. Vékony gyerekhangján borzalmas emlékeket idézett, s hangja úgy csuklott el, ahogy ezek az emlékek felelevenedtek benne. Aki életben maradt — Kedves bácsik, kedves nénik! — kezdte. — Nevem Wo Thi Lien, My Lay tartományból jöttem, 13 éves leszek. Én az vagyok, aki túlélte azt a vérfürdőt, amelyet az amerikaiak rendeztek a falunkban, San My-ben. Tizennyolc hozzátartozóm halt meg azon a napon... — Falum a tenger és a folyó között fekszik. Ott sok a kókuszfa. Mielőtt a mészárlás történt, én és a barátaim gyakran játszottunk a tengerparton. Vidám volt az én falum, mert mindenki dolgozott, halászott, kijárt a földekre, vagy a kókuszdióhéjat dolgozta fel. Egy nap a hegy felől ágyúzni kezdtek. Amikor hallottuk az ágyúzást, nagyapóval és nagyanyóval, akikkel a tengerparton voltam, az óvóhely felé mentünk. Akkor már két helikopter leszállt, s újabbak is jöttek. Nem lehet elfelejteni . A katonák két irányban indultak el. Az egyik csoport a mi tanyánkhoz jött, a másik a szomszéd tanyára vonult. A katonák kezükben fegyverrel, bementek a tanyánkhoz, nagyanyám egy táskával felmerészkedett az óvóhelyről. Amint felbukkant, rálőttek. Nyomban utána egy gránátot dobtak a bejárathoz. Elvesztettem az eszméletemet és egy ideig nem tudtam semmiről. — Aztán magamhoz tértem. Amikor már nem hallottam lépteket, felmentem. Thoan bácsit találtam meg először, holtan. Than asszony és a gyerekek is szétszaggatva hevertek. Ott feküdt a nagybátyám ötéves kisfia is, vér borította az arcát. Az egyik rokonunk gyereke, Luc nevű, egy beomlott óvóhelyről kiabált. Mondtam Lucnak, várjon, mindjárt jövök vissza, Dinh néniéktől szerzek szerszámot. Amint elindultam, ott feküdt az egyik rokonom, másutt az öregeket találtam, mellettük az unokáik, ki volt lyukasztva a fejük. Luc nagybátyámnak csak a vérző arcát láttam, a nagynénémet is megölték. Csak nemrég szülte meg a kisgyerekét. A kicsinek véres volt a ruhácskája... — Borzalmas volt. Minél többet gondolok rá, annál jobban szorul a szívem. Találtam szerszámot, és elindultam Luchoz, de akkor láttam, hogy jön vissza néhány katona. Elbújtam. Aztán végleg csend lett. Később találkoztam egy ismerőssel, aki elmondta, hogy az egész környéken ezt tették. Azt a napot, 1968. március 16-át én nem tudom elfelejteni soha. Szűnjön meg a szenvedés A másik szemtanú, a 21 éves Pham Thi Lien messzebbről kezdte szomorú történetének szálát. Valahol a szenvedések nélküli napoknál. Térképet göngyölített ki és rámutatott egy pontra. — Itt éltem — mondta — Baiang An-ban. — Hatezer lakója volt a falunak, ma a partizánok ellenőrzése alatt álló terület. A támadások előtt szép volt az élet. Halásztunk, műveltük a földeket. Hat tagja volt a családunknak, de apámat 1966 decemberében megölték a zsoldos katonák, akkor halt meg két nagybátyám is, öten maradtunk. 1968. január 28-án amerikai katonák lőtték a falut. Én a mezőn voltam, elfogtak. Az egyik támaszpontra vittek, négy napig vallattak elektromos kínzóeszközökkel, a nyomok még ma is megvannak a testemen. Hat hónapig voltam börtönben, akkor a partizánok 420 fogoly között engem is kiszabadítottak. 1968 végén megsebesültem, három repeszdarab ma is a testemben van. — 1969. január 13-án az amerikaiak hajókról ismét lőtték a falut. Nagybátyámnak volt egy nagy, több mint húsz méteres óvóhelye, a faluból sokan odamenekültek. Én egy félreeső kis óvóhelyre bújtam, az egy bambuszbokor mellett volt. Amikor az ágyúk elhallgattak, néhányan előmerészkedtünk. A falu égett, és katonák jártak az összedőlt házak között. Anyám látta, hogy ég a házunk, kirohant, öcsém is utána. A katonák két csoportra osztották azokat, akiket elfogtak, és elindították ■Valamelyik láger felé. Aki nem akart menni, azt agyonlőtték. Ezeket később megtaláltuk, egymás mellett feküdtek sorban. Mi rettegtünk a föld alatt. Nagy robbanást hallottunk, aztán minden elcsendesedett. Az elvonuló katonák a nagybátyám óvóhelyét robbantották fel. Mindenki elpusztult, aki bent volt. A ruhadarabokról megismertem az egyik testvérem. Másik két testvéremet és anyámat elhurcolták. Sokáig kutattam a nyomukat, később megtudtam, hogy anyám és az egyik kistestvérem meghalt a koncentrációs táborban, 42 falubelivel együtt. Tizenegyezer embert tartanak ott fogva, egy öcsém, 14 éves, most is ott van, még él... A 21 éves nagylány sem tudta zokogás nélkül felidézni a szörnyű emlékeket, — könnytől szaggatott hangon mondta: — Most egy éve éppen. Ha ebben a percben a helyzetemre, elpusztult családomra gondolok, csak az a kívánságom: szűnjön meg a szenvedés. Zs. E. - Madar Nemzet Szovjetunió Legfelső Tanácsának az Egyesült Arab Köztársaságban tartózkodó küldöttsége hétfőn délelőtt a heluani kohóművel ismerkedett. Ez a kombinát, amely Kairótól 30 kilométerre délre fekszik, a Szovjetunió műszaki segítségével épül és 1975-re tervezett teljes üzembe helyezése után évente másfél millió tonna acélt fog termelni. Összeesküvés Szudánban Khartoumból jelenti az UPI. Khaled Hasszán Abbasz szudáni hadügyminiszter kedden bejelentette, hogy a szudáni hadsereg a Szudáni Forradalmi Tanács megdöntésére irányuló összeesküvést hiúsított meg. A puccskísérlet vezetőjét, Abdullah Mohamed Adam dandártábornokot és néhány tiszttársát letartóztatták. Ügyüket katonai bíróság tárgyalja majd. Abbasz közlése szerint a puccsot imperialista és szudáni ellenforradalmi elemek sugalmazták. A kormány hamarosan közzéteszi az összeesküvés részleteit. Egy egyiptomi kormányszóvivő hétfőn megcáfolta azokat a külföldön terjesztett jelentéseket, amelyek szerint egy nyugalmazott angol százados megállapodást kötött bizonyos egyiptomi személyiséggel egy, a londoni repülőtéren tartózkodó izraeli gép elpusztítására. A szóvivő szerint — mint a MENA hírügynökség jelenti —a hír teljesen alaptalan. A külpolitika hírei (Moszkva, TASZSZ) A Pravda keddi vezércikkében értékelte az SZKP Központi Bizottsága decemberi plénumának és a Legfelső Tanács ülésszakának eredményeit. A vezércikk a többi között leszögezte, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok aktív külpolitikai tevékenységének eredményeképpen a jelenlegi nemzetközi helyzet a szocializmus javára fejlődik. ‹· (Varsó, MTI) Négyhónapos ünnepségsorozat kezdődött Lengyelországban a fasizmus felett aratott győzelem emlékére. ›$• (Párizs, Reuter) McCarthy szenátor kedden tanácskozott a VDK párizsi küldöttségével. Kijelentette: a megbeszélések célja, annak felkutatása, hogy melyek a háború befejezésének lehetőségei. Mérsékelt derűlátással nyilatkozott az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak várható alakulásáról. (Moszkva, TASZSZ) Tömegével érkeznek a levelek a Pravda szerkesztőségébe a Szovjetunióban élő zsidóktól. A levélírók Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszony ama kijelentésére válaszolnak, amely szerint Tel Aviv megpróbálja elérni, hogy minden zsidó nemzetiségű szovjet állampolgár „visszatérjen” Izraelbe. Egy moszkvai közgazdász ezt írta: „A szovjet zsidóknak nincs szükségük arra, hogy védelmezzék őket és gondoskodjanak róluk az izraeli vezetők.” (Washington, MTI) Nixon elnök kinevezte H. Holland néger egyetemi tanár személyében az Egyesült Államok stockholmi nagykövetét. (Varsó, MTI) A Novum nevű lengyel katolikus társadalmi egyesület Varsóban tanácskozást szervezett a nyugati és északi lengyel területek rendezetlen katolikus egyházi ■ igazgatásának kérdéseiről. A tanácskozáson részt vett az NDK és az NSZK több katolikus szervezetének képviselője. (Bejrút, Reuter) Karami miniszterelnök és Madzsdalani külügyminiszter látogató körutat tesz az arab fővárosokban. Jól tájékozott értesülések szerint az utazás egyik célja, hogy a kormányfő és a külügyminiszter pénzügyi támogatást kérjen Libanon számára az arab országoktól. Ghorra, Libanon ENSZ-képviselője levelet intézett a Biztonsági Tanácshoz, amelyben közölte, hogy az izraeli légierő több libanoni falut bombázott. Az izraeli támadásokra hívta fel a figyelmet Jordánia ENSZ-képviselőjének levele is. (Tripoli, VPI) Átadták a líbiai hatóságoknak az ango fegyveres erők El Adem nevű katonai kiképzőtáborát Ajtai Miklós és Kiss Árpád Varsóba utazott Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke kedd este Varsóba utazott. Eugeniusz Szyr lengyel miniszterelnök-helyettes korábbi látogatását viszonozva a tudományirányítás új rendszerét tanulmányozzák és a két ország közötti tudományos és műszaki együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit vitatják meg. Fontos témák az Országos Oktatási Tanács előtt Az Országos Oktatási Tanács ebben az évben elsősorban a szakmai-műszaki oktatás néhány fontos kérdését vitatja meg. A testület elé kerül például a Művelődésügyi Minisztérium átfogó előterjesztése a műszaki tanárképzésről. Ugyancsak a Művelődésügyi Minisztérium terjeszti a tanács elé a felsőfokú technikumokból és szakiskolákból kialakítandó műszaki főiskolák működési elveit. Több illetékes tárca együttes javaslata alapján tárgyalja meg, hogy a szakközépiskolát végzett fiatalok, meghatározott ideig tartó üzemi szakmai gyakorlat után, miként szerezhetik meg a technikusi képesítést, illetőleg címet. Az érdekelt szakminisztériumok javaslatai alapján szintén az idén kerül az országos oktatási tanács elé az 1971—72-es és az 1972—73-as tanévben külföldön képzendő egyetemi és főiskolai hallgatók létszámterve. Megkezdődik a pzállaépítési program végrehajtása Szurdi István előadása az idenforgalom problémáiról A Gellért Szálló Duna-termében kedden délelőtt Szurdi István belkereskedelmi miniszter elnökletével országos idegenforgalmi tanácskozást rendeztek a vendéglátás és az idegenforgalom vezető szakembereinek részvételével. A miniszter összegezte az elmúlt év idegenforgalmi eredményeit és részletesen beszélt az új, növekvő feladatokról. Rámutatott arra, hogy az idegenforgalom szervezésében és lebonyolításában sok és egyre több állami szervezet, vállalat vesz részt. Az a tény, hogy e kérdés most országos jellegű tanácskozás tárgyalóasztalára került, azért időszerű, mert mint ismeretes, a kormány legutóbb tárgyalta a negyedik ötéves tervben foglalt idegenforgalmi fejlesztési elképzeléseket. Több szórakozási lehetőséget! — Világszerte erősödik az idegenforgalom társadalmi és gazdasági jelentősége és egyre érezhetőbb a verseny — hangsúlyozta a miniszter beszámolójában. Mind nagyobb tömegek vesznek részt az idegenforgalomban, az utazásban és nem szabad figyelmen kívül hagyni a kisebb jövedelmű, szerényebb igényű tömegek bekapcsolását ebbe a mozgalomba. Általános jelenség, hogy emelkedik az autós idegenforgalom. A Magyarországra érkező külföldiek 50 százaléka autón lépi át a határt. Növekszik a repülőgépes idegenforgalmunk is. De nemcsak az utazásról kell gondoskodni, hanem megfelelő szórakoztatási lehetőségeket is kell nyújtani a hozzánk érkező vendégeknek. Ezen a téren még nem teszünk eleget a követelményeknek. A továbbiakban utalt a miniszter arra, hogy éppen e hiányosságokkal magyarázható, hogy a hozzánk érkező külföldiek keveset költenek nálunk. Pénzük nagy részét szállodára és étkezésre fordítják. Ugyanakkor a szocialista országokból érkező vendégek vásárolnak. Fizetési mérlegünkben fokozódó szerepe van az aktív idegenforgalmi egyenlegnek. Tavaly 15 százalékkal több vendég érkezett nyugatról, mint az előző évben. Idegenforgalmi bevételünk nyugati relációból 1968-ban 26,2 millió, az elmúlt évben 29 millió dollár volt, egy év alatt tehát 12 százalékkal növekedett. Nyugati turistáink zöme, 76 százaléka, öt országból: Ausztriából, az NSZK-ból, az USA-ból, Olaszországból és Svájcból látogat el hozzánk. A szocialista országokból 1968-ban 3,8 millió, tavaly 5,6 millió vendégünk volt Ezeknek fele azonban tranzitutas. Magyarországról 1968-ban 930 ezer személy utazott külföldre, közülük 14—16 százalék nyugatra. Ezek 8,9 millió dollárt és 12,1 millió kliring rubelt kaptak költségeikre. Tavaly a kiutazók száma elérte, az egymillió főt, 11,5 millió dollárt és 11,7 millió kliring rubelt vettek igénybe. A kempingek kihasználatlanok Szállodai férőhelyeink , amelyek az idegenforgalom legfontosabb alapját jelentik — a legutóbbi 15 év alatt pontosan a kétszeresére emelkedtek. Az év végére 18 ezer szállodai ágy áll az idegenforgalom rendelkezésére. A kempingek iránt nagyon csokikén az érdeklődés. Évek óta alacsony a kempingek kihasználtsága és tavaly elérte a mélypontot. A fizetővendég hálózat kapacitása 19 százalékkal emelkedett, jelenleg 37 ezer férőhely áll rendelkezésre. A negyedik ötéves terv időszakában végrehajtandó fejlesztésről is adatokat ismertetett a belkereskedelmi miniszter. Ha ez megvalósul, úgy 1975-ben az idegenforgalomnak 42—50 millió dollár és 46 —52 millió klíring rubel bevétele lesz. Kiemelkedő program a gyógy-idegenforgalom fejlesztése. Gyógyfürdőket és gyógyszállókat kell építenünk és a meglevőket fejlesztenünk. A program első szakaszát már megkezdték azzal, hogy a Gellért Szállónak visszaadják gyógyjellegét. A Tabánban korszerű gyógyfürdőt építenek, amelyhez az anyagi feltételeket már biztosították. A Magyar Nemzeti Bank segítségével lehetőség van a gyógyszálló és gyógyfürdő építési program gyors megvalósítására. A Margitszigeten gyógyfürdőt és mellette 300 ágyas gyógyszállót építenek, Harkányban szintén hasonló beruházásra kerül sor. Ezekre az építkezésekre már meg is hirdették a tervpályázatot. Hévíz a tervekben 400 ágyas gyógyszállóval szerepel Az új gyógyszállók és gyógyfürdők évi 3 millió dollárral emelnék idegenforgalmi bevételünket. A további programban szerepel Budapest mellett Hajdúszoboszló, Balatonfüred, Debrecen és Gyula új szállodáinak építése. Új piacokat feltárni A jelenlevő idegenforgalmi vezetőkhöz szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy idegenforgalmi szempontból mindent el kell követni új piacok feltárására és meglevő kapcsolataink erősítésére. A miniszter beszámolóját követően az idegenforgalmi vállalatok és a szállodák igazgatói szólaltak fel G. J. Eltemették Belgajevet Komarov és Gagarin után Moszkva fájó szívvel megint űrhajóst kísért utolsó útjára. Kedden a novogyevicsi temetőbe helyezték nyugalomra Pavel Beljajev űrhajós ezredest. A Voszhod—2 hős parancsnoka hosszas betegség után, 44 éves korában január 10-én hunyt el. A Moszkva folyó partján levő temetőben a gyászolók gyűlését Leonyid Szmirnov miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. — A szovjet nép — mondotta — mély fájdalommal búcsúzik hű fiától, aki egész életén át odaadóan szolgálta hazáját. Alekszej Leonov űrhajós, ismertetve Pavel Beljajev életútját, emlékeztetett arra, hogy a kozmonauta, aki 1960- ban az elsők között lépett az űrhajós csoportba, az űrhajók kikísérletezőinek dicső osztagához tartozott. — Szerettük és tiszteltük őt nagy tudásáért és hatalmas élettapasztalatáért, elvszerűségéért és szívjóságáért. A szovjet űrhajósok — hangsúlyozta Leonov — teljes határozottsággal folytatják a világűr kutatását és meghódítását, amelynek Pavel Beljajev életét szentelte. Beljajev koporsóját űrhajós társai vitték a sírhoz, majd a szovjet himnusz hangjai mellett díszsortűz közepette eresztették le a nyugvóhelyre. A sírt, amelyet márványtábla jelöl, hamarosan elborították a kegyelet virágai. A temetésen részt vett a magyar néphadsereg küldöttsége Szilágyi László vezérőrnagy vezetésével. Néphadseregünk koszorúját a delegáció helyezte el Pavel Beljajev sírján. A koszorúzásánál jelen volt Strohl Sándor, nagykövetségünk katonai attaséja. Cseterki Lajos látogatása a XV. kerületben Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára kedden a XV. kerületbe látogatott. A rákospalotai pártbizottságon Lantos Zoltán, a pártbizottság első titkára és dr. Valachi Gyula, a tanács elnöke tájékoztatta a kerület életéről, majd megtekintették a városrész új létesítményeit. Cseterki Lajos a kerület vezetőinek társaságában meglátogatta a Landler Jenő Járműjavító Vállalatot. Az üzemben Fenyvesi István igazgató ismertetteaz üzem tennivalóit, terveit, majd a mozdonyjavítót, a csapágyöntödét és a teherkocsi javító műhelyt keresték fel Cseterki Lajos délután aktívaértekezleten találkozott a vállalat dolgozóinak képviselőivel és időszerű kérdésekről tájékoztatta őket. A Magyar Kereskedelmi Kamara fogadása a Budapesten akkreditált kereskedelmi tanácsosok tiszteletére Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke kedden este a Duna-Intercontinental Szállóban fogadást adott a Budapesten akkreditált kereskedelmi tanácsosok és munkatársaik tiszteletére. Megjelent a fogadáson Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, a magyar gazdasági élet számos vezető személyisége, a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa és ott voltak a kamara elnökségének tagjai, a kamarai tagbizottságok elnökei. A Magyar Kereskedelmi Kamara első ízben rendezett ilyen jellegű fogadást az év vegén, hogy alkalmat teremtsen az ipari és kereskedelmi vállalatok vezetőinek találkoására, megbeszélésre a szocalista és nem szocialista országok külkereskedelmének képviselőivel. Budapesten egyébként mintegy ötven ország tart fenn állandó kereskedelmi kirendeltséget, képviseletet. Ezeknek vezetői, munkatársai vettek részt a fogadáson. Csehszlovák kereskedelmi vezetők érkeztek Budapestre E. Decker, a Szlovák Szocialista Köztársaság kereskedelmi miniszterének első helyettese és J. Koblitz, a Cseh Szocialista Köztársaság kereskedelmi miniszterhelyettese kedden Budapestre érkezett. Az 1970. évi magyar—csehszlovák belkereskedelmi választékcseréről, valamint műszaki és tudományos együttműködésről tárgyalnak dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettessel. 3