Magyar Nemzet, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Csütörtök, 1974. március 26. Magyar Nemzet A KISZ központi bizottsága végezetül határozatban rögzí­tette az MSZMP KB állásfog­lalásából adódó feladatait. A határozat egyebek között rá­mutat: a KISZ központi bizott­sága kötelességének tartja az ifjúsági szövetség kommunista vonásainak erősítését, a neve­lőmunka eszmei-politikai tar­talmának fejlesztését, a KISZ- tagokkal szemben támasztott erkölcsi-politikai követelmé­nyek növelését. Ezután a központi bizottság megemlékezett hazánk felsza­badulásának 25. évfordulójá­ról. Ribánszki Róbert, a KISZ kb titkára méltatta az eltelt negyed század eredményeit. A jubileum alkalmából a KISZ központi bizottsága jegyző­könyvben örökítette meg a KISZ, a Magyar Úttörő Szö­vetség és az egész magyar if­júság háláját, köszönetét, tisz­teletét és nagyrabecsülését mindazoknak, akik az elmúlt negyed században tevékeny részt vállaltak eredményeink elérésében, a magyar ifjúság kommunista nevelésében. Az ifjúsággal foglalkozó párthatározat a KISZ központi bizottsága napirendjén Szerdán összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség központi bizottsága. A ta­­■nácsközáson részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Megvi­tatták az ifjúsággal foglalko­zó párthatározatból adódó fel­adatokat, majd megemlékez­tek hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójáról. Méhes Lajos, a KISZ köz­ponti bizottságának első titká­ra emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága február 18—19-i ülésén beha­tóan elemezte az ifjúság világ­nézeti, politikai, erkölcsi fejlő­dését, a fiatalok megváltozott életkörülményeit, értékelte a KISZ tevékenységét Gyakran éri az a vád az ifjúsági moz­galmat, hogy nem mindig fon­tos, s főként nem elég vonzó tervek valóra váltásában kérik a fiatalok segítségét. Ezt a vé­lekedést cáfolja a sokoldalú tevékenység, a különböző po­litikai akcióktól a népgazda­ságban kamatozó védnöksége­kig, a versenymozgalmak szer­vezésétől a tudományos diák­köri konferenciákig. A végre­hajtásban még akad formali­tás, s küzdeni kell az itt-ott meglevő bürokrácia ellen is. A KISZ az ifjúság egyetlen politikai tömegszervezete, de nem kizárólagos a szerepe az ifjúság nevelésében. Az ifjú­ság és a társadalom viszonya jóval sokrétűbb annál, sem­hogy a KISZ legyen az egyet­len közvetítő. Amíg egyes ál­lami vagy társadalmi szervek az ifjúsággal kapcsolatos ten­nivalókat csupán a KISZ tá­mogatására szűkítik, jelentős társadalmi erők maradnak passzivitásban, kiaknázatlanul. A különböző szervek, szerve­zetek között hiányzik a céltu­datos, összehangolt munka, sőt kormányszinten sincs olyan szerv, amely összefogná, ellenőrizné az ifjúság nevelé­sével kapcsolatos kérdéseket. Sürgető teendő, hogy a mainál körülhatároltabban fogalmaz­zák meg azokat a feladatokat, amelyek a KISZ-re, s azokat, amelyek az egyéb állami és társadalmi szervekre várnak az ifjúság nevelésében. Az MSZMP Központi Bi­zottsága a KISZ számára el­sősorban eszmei, politikai út­mutatást adott. Az egyik leg­fontosabb feladat, erősíteni kell a KISZ politikai jellegét A különböző programokat, ak­ciókat az eddiginél kifeje­zőbb, hatásosabb politikai tar­talommal kell megtölteni. Jobban meg kell becsülni a KISZ kommunista magját, a több mint százezer tagot szám­láló aktívagárdát és a mércét emelve fokozni kell a KISZ- tagokkal szemben támasztott követelményeket. A KISZ-nek többet kell foglalkozni a kö­zösségi neveléssel, jelentősé­gével, többet kell tennie a szo­cialista közösségek kialakulá­sáért. Az eddiginél jobban fi­gyelembe kell venni az ifjúság különféle korosztályainak, ré­tegeinek sajátos helyzetét, el­térő tapasztalatait és igényeit. A referátumot követő vitá­ban felszólalt Aczél György, a Központi Bizottság titkára is. A népfront fórumán a vállalati lakásakciók A Hazafias Népfront város- és községpolitikai bizottságá­nak szerdai ülésén javasolták, hogy a vállalatok kaphassanak bankhitelt a lakásépítési ak­ciók támogatásához. Évente 10—12 ezer lakást lehet felépí­teni, ha a vállalatok teljes egészében kihasználják a jog­szabály adta lehetőséget, azt, hogy a vállalati támogatás mértéke elérheti az építési költségek 60 százalékát. A népfront felmérése szerint új lehetőségek nyílnak a nehéz szociális helyzetű nagy csalá­dok elhelyezésére, bérlakásban. Az egyes vállalatok is szerez­hetnek jogot bérlő, vagy lakás­szövetkezeti tag kijelölésre, ha saját eszközeikből támogatják a tanácsi lakásépítkezéseket. A vállalatok azzal is segíthet­nek a lakásgondok enyhítésé­ben, ha építőipari részlegeik az építkező dolgozók rendelkezé­sére állnak, vagy bontásból származó építési anyagokat biztosítanak az épülő családi otthonokhoz, elkészíttetik a la­kások műszaki terveit. Nagy fejlesztés előtt áll a magyar bútoripar A könnyűipari miniszter tájékoztatóin Nagy Józsefné könnyűipari miniszter tájékoztatta az új­ságírókat a magyar bútoripar fejlesztésével, a bútorellátással és az iparág egyéb problé­máival kapcsolatos feladatok­ról és eredményekről. Keve­sen tudják, hogy a bútor — annak ellenére, hogy hosszú évek óta a hiánycikkek listá­ján szerepel — egyike a leg­dinamikusabban fejlődő köny­­nyűipari ágnak. Azonos ár­szinten számolva, a kiskeres­kedelmi bútorforgalom alaku­lása ebben az évben kétsze­rese lesz az 1960. évinek és eléri a négymilliárd forin­tot. A bútoriparban összesen 30 ezer ember dolgozik. A negyedik ötéves terv fo­lyamán a bútoripar fejlesz­tésének számait és kilátásait az ipar, kereskedelem, tudo­mányos intézetek, egyetemek szakembereinek közreműködé­sével részletes tanulmányban alakították ki, az elmúlt évek tapasztalatainak gondos elem­zése és kritikája révén. A la­kosság bútorszükségletének felmérését matematikai mód­szerekkel végezték és a gaz­dasági bizottság nagyarányú fejlesztést irányzott elő. Erre többek között azért is szük­ség van, mivel a kormány la­kásépítési programja a ne­gyedik ötéves terv során át­lag 80 ezer új lakás felépíté­sét tűzte ki, és ez részint be­épített, részint hagyományos bútorokban az igények nagy­fokú növekedésével jár együtt. Az előzetes számítások szerint 1975-re a bútor kiskereske­delmi forgalma évi 6 milliárd­ra emelkedik. A közeljövőben két új bú­torgyár építését kezdik meg. A Mátészalkán épülő lakás­bútor gyártására szolgáló üzem évi kapacitása 300 mil­lió forint, a Mohácson létesí­tendő gyár ülő- és kárpito­zott bútorok előállítására évi 350 millió forintos kapacitást jelent. A két új létesítmény beruházási igénye előrelátha­tólag kb. 6-700 millió forint lesz, és valószínűleg a negye­dik ötéves terv első szakaszá­ban elkészül. A Magyar Nemzet és a Televízió kérdésére foglal­kozott a miniszterasszony a bútoripar anyagellátásával is. Mint mondotta, a döntő alap­anyagok termelése, illetve im­portja, előreláthatólag, össz­hangban áll a bútortermelés fejlesztésével és így különö­sebb aggodalomra nincs ok. Fő problémaként a drága és nehezen beszerezhető import­­fenyőf­űré­száru helyettesítése jelentkezik, amelyet úgyneve­zett lágy lombosfajták fel­­használásával, azonkívül a forgácslap-termelés fokozásá­val, a forgács- és pozdorja­­bútorlap felhasználásának nö­velésével oldhatunk meg. A bútor minőségével kap­csolatosan számos panasz hangzott el. Az alapanyag­­gyártásban észlelt hiányossá­gok megszüntetése érdekében, megszigorították a minőség­­ellenőrzést és az illetékes mi­niszterhelyettes tíz olyan bú­toripari vállalat vezetőjéhez intézett figyelmeztető levelet, ahol a múlt év első felében különösen nagymérvű minő­ségromlás következett be. En­nek ellenére sok a minőségi hiba, elsősorban illesztési pontatlanságokból. A szállítá­sok alkalmával a bútorok 20— 30 százaléka megsérül és a Csepel Autógyártól várja a minisztérium a segítséget, hogy a vasúti szállítás helyett kiterjeszthessék a különleges, jóval kedvezőbb megoldású bútorszállító-kocsikban tör­ténő szállítást. Sokan sürgetik a kis lakások méreteihez alkalmazkodó va­riálható bútorok és bútorcsa­ládok, azonkívül a garnitúrá­kon kívül az egyedi bútorok nagyobb számban való gyár­tását is. Erre nézve a bútor­iparban rendelkezésre állnak a megfelelő adottságok és fő­ként kereskedelmi szerveken múlik, hogy a fogyasztók ez­­irányú igényeit híven közve­títsék­ a termelő üzemekhez. 1970. ÁPRILIS 9-ÉN ESTE 7 ÓRÁTÓL „25 ÉVESEK RANDEVÚJA" AZ ÚJLAKI ÉTTEREMBEN BUDAPEST, III., SZÉPVÖLGYI ÚT 15. Telefon: 686-262 NONSTOP MŰSOR ajandéksorsolas TÁNCZENE REGGEL 5 ÓRÁIG! ASZTALFOGLALAS: ÁPRILIS 5-IG! Népfrontküldöttség utazott Mongóliába Harmati Sándornak, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság elnökének, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségi tagjának a vezetésé­vel szerdán népfrontküldött­ség utazott Mongóliába Tagja a delegációnak Nagy Antal országgyűlési képviselő, a Ko­márom megyei népfrontbizott­ság elnöke és Bedő Ottó, az MSZMP Győr megyei bizott­ságának osztályvezetője. A lá­togatás Magyarország felsza­badulásának évfordulójához kapcsolódik — mondotta az elutazás előtt Harmati Sán­dor. — A jubileumról Ulán­bátorban nagygyűlésen emlé­keznek meg. A delegációt a Ferihegyi, repülőtéren Barati József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára búcsúztat­ta. Ott volt Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is. Felavatták a váci kórházat Szerdán Vácott felavatták az új kórházat. Az ünnepségen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és dr. Darabos Pál, az Orvos-egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének főtitká­ra. A 476 ágyas kórház a város és környéke mintegy 130 ezer lakosának egészségügyi köz­pontja lesz. A kilencemeletes kórház több osztályán már megkezdődött a gyógyító mun­ka. Dr. Dimény Imre miniszter látogatása Szíriában Dr. Nureddin Atasszi, a Szí­riai Arab Köztársaság állam­fője és miniszterelnöke kedden baráti látogatáson fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, aki­vel baráti eszmecserét folyta­tott. Kedden este Mányik Pál damaszkuszi magyar nagykö­vet fogadást adott a magyar küldöttség tiszteletére, ame­lyen a szíriai kormány részé­ről megjelent Mohamed Szaied Taleb földművelés- és földre­formügyi miniszter, Mohamed Talab Hilal közellátás- és bel­kereskedelmi miniszter, Abdel Halim Khaddam gazdasági és külkereskedelmi miniszter, Fa­­jez Iszmail város- és község­gazdálkodási miniszter, dr. Daud Ridavi egészségügyi mi­niszter, Khaled Bagdas, a Szí­riai Kommunista Párt főtitká­ra is. A küldöttség csütörtökön ér­kezik vissza Budapestre. Ünnepi jubileumi papi gyűlés A budapesti protestáns, gö­rögkeleti és izraelita lelkészek szerdán az Újvárosháza dísz­termében hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulója alkal­mából a Hazafias Népfront budapesti bizottsága rendezé­sében ünnepi papi gyűlésen vettek részt. Dr. Káldy Zoltán evangé­likus püspök megnyitó szavai után dr. Trautmann Rezső, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke szólt hazánk felszabadulása ne­gyedszázados évfordulójának jelentőségéről. Szamosközy István püspök, a Református Zsinat elnöke ünnepi beszé­dében a többi között hang­súlyozta, hogy a hit talaján szilárdan meggyökerezett egy­ház a Magyar Népköztársasá­got, annak állami és társa­dalmi szerveit Isten színe előtt is összehasonlíthatatla­nul jobbnak és igazságosabb­nak tartja, mint az előzőket. Megkezdődött a magyar—bolgár együttműködési bizottság ülésszaka Szerdán a Parlament épüle­tében megkezdődött a ma­gyar—bolgár gazdasági és mű­szaki tudományos együttműkö­dési bizottság IX. ülésszaka. A két delegációt Apró Antal és Iván Mihajlov miniszterelnök­helyettesek vezetik. A megnyi­tó ülésen részt vett Vaszil Bog­dánon, Bulgária budapesti nagykövete is. Apró Antal megnyitó beszé­dében utalt arra, hogy Ma­gyarország és Bulgária évi külkereskedelmi forgalma 45— 50 millió rubel, s 1970-re kö­rülbelül 16 százalékkal emel­ték a kontingenst. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy a két ország jelentős fejlődé­séből adódó lehetőségek a gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésé­ben is realizálódjanak. Mind­két ország lakossága számára hasznos az az elképzelés is, hogy Magyarország és Bulgá­ria együtt­működjön a fogyasz­tási cikkek választékának köl­csönös bővítésében. Magyaror­szágon megbízzák az illetékes minisztereket, hogy ebben a kérdésben folytassanak tárgya-,­lásokat bolgár partnereikkel. Iván Mihajlov válaszbeszé­­dében javasolta, tegyék rugal­masabbá a tárgyalásokat. Ked­vező jelnek tartja, hogy több ágazatban meggyorsultak a kölcsönös szállítások, s bizo­nyos mértékben az export-im­port struktúrája is a korsze­rűbb körülményeknek megfe­lelően változott A két beszéd elhangzása után a gépipari, a vegyipari és a könnyűipari szakbizottság jelentése alapján megvizsgál­ták a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát Kétszázmillió forint Vietnam megsegítésére Ötödik alkalommal ül össze a stockholmi Vietnam-konfe­­rencia, hogy a világ békesze­rető erőit összefogva szavát hallassa a Vietnamban folyó amerikai agresszió ellen. A ha­zánkat képviselő magyar kül­döttség dr. Réczei Lászlónak, az Országos Béketanács al­­elnöke vezetésével szerdán reggel utazott el. Dr. Réczei László, a kül­döttség elutazása előtt bemu­tatta a sajtó képviselőinek azo­kat az albumokat, amelyek­ben államférfiak, művészek, tudósok, sportolók, egyházi, társadalmi és testületi vezetők fogalmazták meg tiltakozásu­kat a vietnami háború ellen. Ezek az albumok is kifejezik azt a mélységes együttérzést, amely Vietnam szenvedő népe iránt hazánkban megnyilvá­nul. A vietnami szolidaritási mozgalomban — mint azt dr. Réczei László is ismertette — egységesen részt vesz egész társadalmunk. Ma már csak­nem 200 millió forintot tesz ki a Vietnam megsegítésére befi­zetett adományok összege. És az utóbbi hónapok eseményei is azt példázták, hogy a váro­soktól a falvakig, az iskoláktól az egyázakig mindenütt kife­jezést nyert a Vietnam iránti szolidaritás. Múlt év novem­berében valamennyi protes­táns templomban imanapot tartottak, december 14-én pe­dig Vietnam javára adakoztak a hívők és 350 000 forintot, a katolikus egyház hívei 400 000 forintot gyűjtöttek össze Viet­nam megsegítésére. Ifjúságunk ma is egyik leg­aktívabb részvevője a vietna­mi akcióknak. A KISZ KB de­cemberi ülésén elhatározták, hogy a VII. Magyar Békekong­resszuson felajánlott ezer ke­rékpár mellett újabb négyezer kerékpárt, rádiótelefonokat és négymillió forint értékbeli egyetemi és főiskolai felszere­léseket ajándékoznak Viet­namnak. Egyidejűleg javaslat született, hogy 1970-ben újabb széles körű társadalmi akció­­­val egy Diesel-mozdonyra és a hozzátartozó vasúti kocsikra kezdeményeznek gyűjtést Hosszú a sora azoknak zab adományoknak, amelyeket a magyar nép segítőkészségéből már eddig is­ eljuttattunk Viet-­ namba. Kórházak, terepjáró-­­mentőautók, iskolák, több eze­­ liter vér, gépek, iskolai felsze-­ relések, nagy mennyiségű ru-r hanemű enyhítette a szenved­é-­ seket, pótolta az elpusztult ér­tékeket. Békemozgalmunk sz­s­lidaritási alapjából az idén to-­­vábbi 300 000 méter ruhaanya­got, félmillió értékű gyógyszert és 100 ágyas tábori kórházat juttatnak el a dél-vietnami szabadságharcosokhoz. Ezenkí­vül hárommillió forint érték­ben felszereléssel látják el a­ Vietnami Demokratikus Köz-­ társaságnak eddig átadott kór-­­házakat. Az Országos Béketanács, a magyar békemozgalom idei terveiben is megkülönböztetett helyet kapott a Vietnam irán­ti szolidaritás mozgalmának­ gazdagítása, még szélesebb kö­rű kibontakoztatása. A követ­­­kező hetekben, hónapokban mindennapos feladata lesz bé­* kemozgalmunknak a vietnami nép iránti szolidaritás erősíté­se, az évfordulókhoz kapcso-* lódva népünk állásfoglalásá­­­nak kifejezése. Hazánk 25. éves jubileumá­nak vietnami ünnepségeire csütörtökön Sebestyén Nán­­dornénak, az Országos Béke­tanács titkárának vezetésével egyébként küldöttség utazik a Vietnami Demokratikus Köz­társaságba. Megalakult a Balatoni Tárcaközi Bizottság A kormány a múlt év de­cemberében fogadta el a ba­latoni központi fejlesztési programot, s határozatának alapján szerdán az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban tartotta alakuló ülését a fejlesztési program végrehajtását koordináló és irányító Balatoni Tárcaközi Bizottság. A tárcaközi bizottságban részt vesznek az érdekelt tár­cák miniszterhelyettesei, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács elnöke, a SZOT titkára, a Balatoni Intéző Bizottság elnöke, a Minisztertanács ta­nács-szervek osztályának ve­zetője, valamint a Somogy és Veszprém megyei tanács vb­­elnökei. A bizottság elnöke Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, tit­kára dr. Pongrácz Pál, az ÉVM területrendezési főosztályának vezetője. Az alakuló ülésen elhatá­rozták, hogy a fejlesztési fel­adatokhoz szükséges felméré­sek elvégzésére az előterjesz­tések kidolgozására főmér­nökséget állítanak fel, amely­ben elsősorban a Városépíté­si Tudományos és Tervező In­tézet szakemberei kapnak he­lyet. Tárgyaltak a kormány­­határozatban megjelölt köz­ponti balatonfejlesztési alap felhasználásáról, és megvi­tatták az átfogó fejlesztési program végrehajtásának leg­fontosabb elveit. A központi balatoni fejlesz­tési program elsősorban a ne­gyedik ötéves tervben szük­séges feladatokat jelölte meg, s a megvalósítás 1971-ben kez­dődik. Ezért a tárcaközi bi­zottság idei munkatervében az a legfontosabb feladat, hogy felmérjék és kidolgozzák a jövő évben kezdődő Balaton­­környéki beruházások össze­hangolásának, végrehajtásá­nak irányelveit és ütemter­vét. A következő néhány hó­napban kell elvégezni e be­ruházások felmérését, s a tár­caközi bizottság legközelebbi ülésén, júniusban tárgyalják meg a koordinációs tervek irányelveit. KERESÜNK SZABAD KAPACITÁST CCA. 80000 DARAB ALU. HORDÓ BELSŐ LAKKOZÁSÁRA ÉS PÁCOLÁSÁRA Technológiai eljárást rendelkezésre bocsátunk MAGYAR ORSZÁGOS SÖRIPARI VÁLLALAT Anyaggazdálkodási és Ellátási Osztály Budapest, X., Maglódi út 17. Ügyintéző: SZŰCS JÁNOS D­. *

Next