Magyar Nemzet, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

CsSttMOKi HM. miretaa 88. Madar Nemzet Áruellátás, a cipők minősége, gebines szálló A Belkereskedelmi Minisztérium válaszol A Magyar Nemzet szerkesz­tősége több közérdekű kérdést intézett a Belkereskedelmi Mi­nisztériumhoz. A közönség szé­les rétegeit érdeklő kérdésekre a minisztérium igazgatási fő­osztályának vezetője válaszolt. Első kérdésünk így hang­zott: Milyen intézkedéseket tet­tek a minisztérium vállala­tai annak érdekében, hogy a múlt évben több alkalommal tapasztalt áruellátási hiá­nyok ne merüljenek fel? 1970-ben a növekvő belföldi ruházati áruellátás, de a külö­nösen nagymértékben növekvő (összességében 50 százalékot is meghaladóan fejlődő) import együttesen általában javuló árukínálatot eredményez. Az általánosan javuló áruellátá­son belül egyes, az elmúlt té­len különösen problémákat je­lentő cikkekből is ebben az év­ben várhatóan jobb lesz az árukínálat. Azokból a cikkekből, ame­lyekből az egész évi ipari ka­pacitás igénybevételével bizto­sítható csak a kereslet kielégí­tése, a nagykereskedelmi vál­lalatok ez év során folyamato­san rendelnek és így például flanellruhákból, flanellingek­­ből és fehérneműből, és első­sorban ilyen jellegű gyermek­­ruházati cikkekből a fogyasz­tók által is érzékelhető javulás várható. Gyermekruha Mis gyermekárukból is (pél­dául téli jellegű felső kötött­áruból) jelentősen jobb kíná­latra számíthatunk. A nagy volumenű import ugyan első­sorban felnőtt ruházkodási cikkeket jelent, de ezzel szink­ronban a hazai ipari megren­delésekben viszont nagyobb százalékban szerepelnek gyer­mekruházati cikkek. Kedvező ipari kezdeményezéseket is ta­pasztalunk, pl. a Budapesti Fi­nomkötöttárugyár egyik gyár­egységében a II. fél évben ki­zárólag gyermek felső kötött­áru termelést vállalt, emellett többi üzemében is folytatja ezek termelését. Gyermekcipőkből, gyermek­­konfekció árukból általában szintén növekszik a belföldi termelés. Nem ítélhető meg ma még a javulás mértéke egyes hurkolt gyermek fehérnemű és egyes olcsóbb gyermekkonfekció cik­kekből. Mennyiségük növelése érdekében még további ipari és kereskedelmi vállalati kez­deményezésre van szükség. A felvásárló vállalatok épp­úgy, mint a népgazdaság más vállalatai, önálló vállalatok. A zöldség-gyümölcs termékek ér­tékesítése a szabad termékfor­galmazási rend keretébe tarto­zik. A vállalatok a mezőgazdasá­gi termékeket két módon szer­zik be, illetve vásárolják fel: szerződéses úton, valamint szerződés nélkül, eseti vásárlás útján. A vállalat a szerződésre le­kötött árumennyiséget köteles a termelőtől a piaci értékesíté­si helyzettől függetlenül, teljes egészében átvenni. A szerződé­sen felüli árukat a vállalat nem köteles megvásárolni a termelőtől. E készletek felvá­sárlására akkor kerül sor, ha arra a piacon szükség van. Kü­lönbséget kell tehát tenni a kö­zött, hogy a termelési szerző­déssel lekötött áru marad-e a termelőnél, és ha igen, ez bün­tetendő, mert a szerződést tel­jesíteni kell. Ha viszont olyan árukról van szó, amelyet a ter­melő szabadpiaci értékesítésre termelt, zárolt a szerződéses árnál magasabb ár elérésének reményében, és e szándékát a szabadpiacon realizálni nem tudta, e pótlólag felajánlott készlet megvétele a felvásárló vállalat üzletpolitikai döntésé­től, a piac szükségletétől függ. Tehát a felajánlott szabad áru megvásárlása nem köteles­sége, hanem joga a vállalat­nak, mindemellett a felvásárló vállalatoknak, mint felvásárló rendszernek — tekintve, hogy a zöldség-gyümölcs termékek értékesítésének felét, vagy több mint felét reprezentálják — erkölcsi kötelezettségük is van, hogy a mezőgazdasági termé­nyek piacot találjanak és az értékesítés biztonsága meg­le­gyen. Ezt azonban olyan mér­tékig tehetik, amennyire vál­lalati teherbírásuk és vállalati érdekeik ezt lehetővé teszik. Zöldség, gyümölcs A felvásárló vállalatok, va­lamint a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek felvásárló tevékenysége a MÉM, a zöld­ség-gyümölcs nagy- és kiske­reskedelem termékforgalmazá­si rendjének ágazati irányítása és felügyelete a belkereskedel­mi miniszter ágazati irányítá­sa, illetve felügyelete alá tar­tozik. Mindkét tárca ösztönzi mind a felvásárló vállalatokat, fogyasztási és értékesítő szö­vetkezeteket, mind a termelő gazdaságokat, hogy az áru fő értékesítési formája, a termék­­értékesítés és a piac a fogyasz­tók ellátásának biztonsága ér­dekében, a szerződéses utat válasszák. Olyan esetekben, amikor bizonyos természeti kö­rülmények folytán előre nem látható, nagytömegű áru je­lentkezik, mindkét tárca ser­kenti a vállalatokat a felvá­sárlás fokozására, a piaci árak csökkentésére, vagyis a többlet árualap piaci elhelyezésére. Mindemellett számolni kell azzal, hogy a piaci igények és a termelt árualapok között (különösen egyes cikkekből és egyes időszakokban) a teljes összhangot nagyon nehezen le­het megteremteni. Illetékes szervek dolgoznak azon, hogy a felvásárló válla­latok szervezete a jövőben még jobban megfeleljen a termék­­értékesítés biztonságának. A termékforgalmazás sza­bad rendjének megfelelően a Belkereskedelmi Minisztérium felhívta az élelmiszer nagy- és kiskereskedelmi vállalatokat, hogy intenzíven kapcsolódja­nak be a mezőgazdasági ter­mékek, különösen a zöldség­gyümölcs felvásárlásába, érté­kesítésébe, s a maguk eszkö­zeivel járuljanak hozzá a ter­mékek piaci realizálásához. Változatlanul sok a panasz a lábbelik gyenge minőségé­re. Milyen a minisztérium ráhatása a gyártókra? A cipők minőségére valóban sok a panasz és a panaszok je­lentős része, sajnos, megfelel a valóságnak. A kereskedelmi vállalatok a rendelések megadásánál kikö­tik a minőségi feltételeket is. Vizsgáltatja és vizsgálja a ke­reskedelem az előmintákat is, azonban a gyártás folyamán előállott hiányosságok későbbi megállapítására (különösen a rejtett hibákra vonatkozóan) nincs még mindig a lehetőség. A legtöbb esetben viszont az ilyen hibákat kifogásolják és ezek az ipari technológiai fe­gyelem be nem tartásából szár­maznak. Nyolcmillió minőségi kötbér A nagykereskedelmi vállala­tok az elmúlt évben az öt nagy cipőgyárnál a részükre gyártott cipők csaknem 20 százalékát megvizsgálták és ebből 30 szá­zalékot kifogásoltak. A kisipa­ri szövetkezetek és helyiipari vállalatok által gyártott lábbe­lik kb. 24 százalékát vizsgálták meg és ennek csaknem 50 szá­zaléka volt hibás. Az ipari mi­nősítés és a gyári MEO mun­kája sajnos kifogásolható. E számok alapján indokoltnak látszik a kereskedelem átvé­teli szervezetének megerősíté­se, a véleményünk mégis az, hogy alapvetően a gyári MEO munkáját és hatékonyságát kell megjavítani. Indokolt len­ne bevezetni a matematikai­statisztikai mintavétel rendsze­rét és a kapott eredményeket a teljes tételre alkalmazni. (E módszer elől azonban az ipar­­vállalatok elzárkóznak.) A Könnyűipari Miniszté­riummal közösen elkészítettük és kiadtuk az ipari és kereske­delmi vállalatok, valamint a szövetkezetek részére az ún. cipő-KRESZ-t, amely arról tá­jékoztat, hogy egyes cipőfaj­táknak milyen követelmények­nek kell megfelelniük és egy­ben szakszerű tanácsokat ad a cipők helyes kezelésére. Nyu­gati példák nyomán is ennek kiadása szükséges és időszerű volt. Az elmúlt évben a ruházati nagykereskedelmi vállalatok 8,4 millió forint értékű minő­ségi kötbért hajtottak be az ipartól és ebből a cipőnagy­kereskedelmi vállalatok része­sedése 5,5 millió forint. Csökkentik az ékszíj árát Hazánkban örvendetesen gyarapodik a magángépko­csik száma, az alkatrészellá­tás azonban hihetetlenül megdrágult. Pl. a Steyr Puch kis gépkocsihoz az AUTO­­KER 1 darab Continental gyártmányú ékszíjat 950 fo­rintos áron szolgáltat ki, ami kb. kétszerese 1 darab ugyan­csak tőkés importból szár­l­mazó kerékabroncs árának. Ez a rendkívüli árkalkuláció új adóként sújtja azokat a gépjármű-tulajdonosokat, akik alkatrész vásárlásra kényszerülnek. Tervezi-e a minisztérium, hogy ezen a téren a normalizálódás felé segítse az árak alakulását? A Belkereskedelmi Minisz­térium jelentős mértékben hozzájárult az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 9/1969. (A. T. 51.) AH. sz. uta­sítása kiadásához, amely a ke­reskedelmi forgalomba kerülő import fogyasztási termékek fogyasztói árképzéséről és ár­formáiról szóló, eddig érvény­ben volt utasításokat módosít­ja. A személygépkocsi import­­alkatrészeknél legfeljebb 20 százalékkal lehet felfelé eltér­ni a meghirdetett nagykeres­kedelmi irányhaszonkulcstól Ez az intézkedés önmagában mintegy 8,9 százalékos fo­gyasztói árcsökkentést idéz elő. 1969. január 1-től a vámösszeg nem képezi többé forgalmi adó alapját, így a várható ármér­séklés a tőkés importcikkek­nél általában 20 százalék kö­rül mozog. (Az AUTÓKER az átárazás, illetve az árcsökke­nés bevezetésére a Pénzügymi­nisztériumtól 1970. március 1-ig haladékot kapott.) A Continental ékszíj ára az új kalkuláció szerint darabon­ként kb. 420 forint lesz. BŐSÉGESEBB LESZ AZ ÜNNEPI ASZTAL, HA MÁRCIUS 88 ÉS ÁPRILIS 6 KÖZÖTT CSEMEGE-, DESSZERT­ ÉS LIKŐRBORT A KÖZÉRT­NÉL VÁSÁROL MINDEN PALACK UTÁN 5,5 FORINT ENGEDMÉNYT KAP, AMELYET TETSZÉS SZERINT LEVÁSÁROLHAT KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁN Nem lehet gebines szálló a Vörös Csillag Általános feltűnést keltett az a hír, hogy a szabadság­hegyi Vörös Csillag Szállót gebines üzemként óhajtja üzmeltetni a HUNGARHO­TELS, amelynek vezérigaz­gatója cáfolta ugyan a hírt, a közvéleményt azonban vál­tozatlanul irritálja a kérdés. meddig mehetnek el a keres­kedelmi és vendéglátóipari vállalatok a gebinesítés te­rén? Mi ezen a téren a mi­nisztérium álláspontja? A minisztérium álláspontja az, hogy a Vörös Csillag Szálló nem lehet gebines. Folyamatban van a kiskeres­kedelemre és a vendéglátóipar hálózatára vonatkozó elszámo­lási és üzemeltetési rendszerek kidolgozása. Ennek keretében a szabadkasszás üzemeltetés feltételeit és módszereit is kor­szerűsítjük. A korszerűsítés alapelve: fokozni az üzleti ön­állóságot, a vállalatok döntési szabadságát, másfelől szigorí­tani a személyi feltételeket és növelni a vállalat, illetve az állam részesedését az eredmé­nyekben. S mindkét irányú tö­rekvést úgy kell végrehajtani, hogy a vásárlók, illetve a ven­dégek ellátása, a kínálat növe­kedjék. — Megérkeztek a tavaszi újdon­ságok a Centrum-Lottó Áruházba! Import összecsukható női ernyők, divattáskák, szintetikus pulóverek, nyakkendők nagy választékban! Centrum-Lottó Áruház Bpt­on„ Rákóczi út 36. Nyitva: 1—9-ig, szombaton is!­­ — A Fővárosi Operettszínház áp­rilis havi bérleti műsora: 5. Komb. 7. béri. 7. ea. 10. P. bérlet 3. ea. 11. Komb. 12. bérlet 7. ea. 13. Komb. 8. béri. 7. ea. 14. Komb. 1. béri. 7. ea. 18. R. béri. 3. ea. 19. H. béri. 3. ea. 23. Komb. 3. béri. 7. ea. 26­. Komb. 14. béri. 6. ea. 27. A. béri. 4. ea. 29. C. béri. Sárdy sorozat. 4. ea. X BERLIN, BUDAPEST, VARSÓ, SZÓFIA NEMZETKÖZI GASZTRONÓMIAI NAPOK német, magyar, lengyel, bolgár szakácsok részvételével 1970. április 2-án, 3-án és 4-én este a SPORT SZÁLLODA ÉTTERMÉBEN BUDAPEST, X­., TASS VEZÉR ÚTJA 7. ASZTALFOGLALÁS: 259-460 S PORT HiimuiuiuiiiiimiüuiuüiimiiMiiiuiuumiiiiiiuiuuimuMuiuniiiuuiuiuinmaimuuumuii—i A labdarúgópályákról: Egy gólos Honvéd-vereség a KK-ban Hat gólt lőtt a válogatott Dunakeszin Szerdán Kragujevácon ját­szotta le a Bp. Honvéd első mérkőzését a Radnicski ellen a KK negyeddöntőjében. Az első félidőben a magyar együttes játszott jobban, egy­­gólos vezetést szerzett. Szü­net után felülkerekedett a ha­zai csapat és nemcsak egyen­lített, hanem egygólos előnyt (2:1) is szerzett az április ele­jei kispesti visszavágóra. A Belgrádba készülő ma­gyar válogatott Dunakeszin vendégszerepelt szerdán. Há­romezer néző előtt elég hul­lámzó teljesítményt nyújtott a keret, a csatárok nehezen tudtak megbirkózni a harcos, jól tömörülő helyi védőkkel. Szünet után valamivel lendü­letesebb lett a válogatott já­téka, de ekkor el elmaradt múltheti teljesítményétől. Né­hány játékos fáradtnak lát­szott. Karsai két, Fazekas, Becsei, Bene és Máté egy-egy góljával végül (3:0-ás félidő után) 6:0-ra győzött a válo­gatott. Az utánpótlás válogatott az Üllői úton az FTC ellen lé­pett pályára és 1:0-ás félidő után 2:2 arányú döntetlent ért el. A zöld-fehérek csatár­sorában már pályára lépett Albert Flórián is, és jó lab­dákat adott társainak. A Hungária úton az MTK a szovjet Kalinyin Volga csa­pata ellen játszott barátságos mérkőzést. Mindkét csapat sok gólhelyzetet dolgozott ki, de ezekből csak az MTK tudott egyet érvényesíteni: Kottán fejesével 1:0 (1:0) arányban nyert. Kecskemét az ünnepi úszóverseny előtt Kecskemét 50 m-es fedett uszodájában rendezik meg április 3—5 között a felszaba­dulás tiszteletére kiírt nem­zetközi úszóversenyt. Tizen­két ország jelentette be rész­vételét, s az algériai úszók — magyar edzőjük, Maróti László vezetésével — már meg is érkeztek Budapestre. A magyar élgárda indulása kötelező, mert a viadal válo­gató jellegű, utána állítják össze a szűk Európa-bajnoki keretet, amely előreláthatóan 15 versenyzőből áll majd. A tíz algériai úszó mellett egyéb­ként az NDK 10, Görögor­szág 8, Anglia 7, Olaszország 6, Bulgária, Svédország, Cseh­szlovákia, Ausztria, Lengyel­­ország és Jugoszlávia 4—4 versenyzővel képviselteti ma­gát. Az érdeklődést mutatja, hogy Kassáról hat úszó saját költségén akar részt venni az erőpróbán, s lehet, hogy más külföldiek is eljönnek hasonló feltételek mellett. Asztaliteniszben­­ hetedszer EB-aranyakért Több mint négy évtizeddel ezelőtt, Londonban rendezték meg az első asztalitenisz vi­lágbajnokságot, s 1957-ig min­den esztendőben VB-címekért küzdöttek a versenyzők. Ek­kor határozták el, hogy ezen­túl csak a „páratlan években” rendeznek világbajnokságot, s a közbeesőkben Európa leg­jobbjai mérik össze képessé­geiket. Miután Magyarország egyik kezdeményezője volt az Európa-bajnokságnak, Buda­pesten rendezték az első via­dalt, amely kiemelkedő ma­gyar sikerrel végződött. A hét aranyéremből négyet ide­haza tartottunk: Bérezik nyerte a férfi-, Kóczián Éva a női egyest, megnyertük a férfi csapatviadalt, vegyespá­rosban pedig a Bérezik, Far­kas Gizi kettős állt fel a dobogóra. Az 1960-as zág­rábi EB még nagyobb siker: Bérezik, Kóczián, a férfi- és női csapat, valamint a Bér­ezik, Sidó-pár szerzett arany­érmet. 1962-ben, Nyugat-Ber­­linben nem vettünk részt az EB-n, 1964-ben Malmőben Kóczián Éva és a Rózsás­ Lu­kácsné kettős, 1966-ban Londonban a női csapat és a Kóczián, Jurikné pár végzett az első helyen. Az 1968-as­ lyoni EB volt az első, amel­­yen nem szereztünk arany-/ érmet, a legértékesebb telje­/ sítmény Börzsei János egyéni­/ ben elért második helye volt.­ Az EB-aranyérmesek listáján még így is magasan vezetünk. A hat EB 42 aranyérme így, oszlik el: Magyarország 13,­ Svédország 7,5, Csehszlovákia 5, Anglia, Jugoszlávia, Romá­nia 4—4, NSZK 3,5, Szovjet­unió 1. És ezek után kerül sor áp­rilis 1—8. között Moszkvában a hetedik Európa-bajnokságra. SPORTNAP­LÓ Nehéz ellenfelet kapott a BVSC férfi asztaliteniszcsapata a VVK elődöntőjében: a GTSK Zágráb együttesével kell mérkőznie a dön­tőbe jutásért. A jugoszláv csapat tagja többek között Strbek, az Európa-bajnoki cím védője is. A viadalra a moszkvai EB után ke­rül sor. Atlétikában vasárnap kerül sor az idei első országos bajnoki küz­delmekre : Pesthidegkúton rende­zik meg a mezei futóbajnokságot. Budapestről és vidékről másfél­ezer nevezést adtak le a sport­egyesületek, s így biztos, hogy az indulók száma — a szokásos le­morzsolódást figyelembe véve is — meghaladja majd az ezret. Jubileumi dísztornát rendez ha­zánk felszabadulásának 25. évfor­dulója tiszteletére április 5-én az MTI Budapesti Tanácsa. Az Er­kel Színházban 10 órakor kezdő­dő műsorban szerepel többek kö­zött a TF női és férfi gimnaszti­kai csapata, a magyar művészi torna válogatott, a KS fiú-, az Ikarus SC leány- és fiúcsapata, a Gázművek együttese, az egyéni gyakorlatokban a Szovjetunió mestertornászai, a Vörös Meteor, a Vasas, a Honvéd, a Postás, az FTC, a KS, az OSC, a TF, a Dó­zsa, a Vasas Izzó sportolói. Hor­váth Ferenc szaval. Gulyás Gyu­la konferál. Közreműködik a Ma­gyar Néphadsereg Központi Zene­kara. A műsor főrendezője Ro­mák Éva. Nem szerződtethetnek külföldi játékosokat 1974-ig a spanyol lab­darúgóklubok — így döntött a spanyol szövetség, miután ebben a kérdésben megszavaztatta az ér­dekelteket. Ez azt is jelenti, hogy akiknek közeljövőben lejár a szer­ződésük, azt nem újíthatják meg. Billy Brémáért, a Leeds United válogatott labdarúgóját választot­ták a brit futballszakértők az 1989-es év legjobb játékosának. A labdarúgó utánpótlás-váloga­tottak Európa Kupája befejező­dött. A védő Jugoszláviát Norvé­gia és Görögország hívta ki, s s a sorsolás a görögöknek kedve­zett. Athénban kedden játszották le a kupa sorsát eldöntő találko­zót. A jugoszlávok 5:1 arányban nyertek, s ezzel végleg birtokba vették a kupát. Az Azték-stadiont, a mexikói labdarúgó-VB központi pályáját teljesen átalakítják. Korszerűsítik, csinosítják a lelátókat, s kicseré­lik a pálya talaját, mivel az — az eddig ott szerepelt csapatok sze­rint — túl keménynek bizonyult. A mexikói Belügyminisztérium egyébként úgy döntött, hogy a VB-re érkező csapatok játékosai­nak, vezetőinek, az újságíróknak, televízió- és rádióriportereknek illetékmentes beutazási engedélyt biztosít. Ezzel a gesztussal Mexi­kó kb. 1,5 millió pesó jövedelem­től esik el. A Csepel röplabdázás a BEK elődöntőjében Szerdán este a zsúfolásig megtelt csepeli csarnokban játszotta le BEK-visszavágóját a Csepeli férfi röplabdacsapat a lengyel Legia Varsó ellen. A varsói 3:1-es vereség után a Csepel játszmaveszteség nélkül, 3:0-ra nyert és ezzel bekerült a Bajnokcsapatok Európa Kupájának elődöntő­jébe. Különösen a harmadik játszma volt lélegzetelállító, ezt 5:11-ről nyerték meg az óriási lelkesedéssel küzdő cse­peliek. „Előkészületes mérkőzés a svéd újságírók ellen A színészek,újságírók labdarú­gó-mérkőzésre készülő újságírók a téli időszakban is rendszeresen edzettek, s már több edző­mérkő­­zést játszottak. A SZÓR előtt sze­repelnek Dunakeszin, Jászberény­ben, Herenden és Diósdon, s a tervek szerint nemzetközi mérkő­zés lesz a főpróba: a május 15-i Magyarország—Svédország talál­kozóra valószínűleg Budapestre látogat a svéd újságíró-válogatott és megmérkőzik a magyar kollé­gákkal. 7

Next