Magyar Nemzet, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

Vasárnap, 1970. október 18., Negyedmillió új városlakó Területfejlesztési terv milliók javára A termelőerők területi el­helyezése, fejlesztése és terüle­ti arányainak módosítása segít­se elő a társadalmi termelés ha­tékonyságának emelését. A fog­lalkoztatás és a települések el­látottsági színvonalának közelí­tésével mérséklődjék az ország különböző területein élő népes­ség életviszonyaiban mutatkozó különbség. A lakossági igényeket kiszol­gáló ágazatok fejlesztését úgy kell megvalósítani, hogy csök­kenjenek az azonos nagyságren­dű és szerepkörű települések lakosságának ellátottsági szín­vonalában fennálló különbségek (részlet a negyedik ötéves nép­­gazdasági terv 38. paragrafusá­ból). Az országgyűlés őszi ülés­szakán sok hozzászólás foglal­kozott a fejlődésben elmaradt megyék gondjaival és több országgyűlési képviselő tett javaslatot a színvonalkülönb­ségek fokozatos megszünteté­sére. A Minisztertanács leg­utóbbi ülésén is szerepelt a területfejlesztés ügye. A kor­mány — az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszternek, valamint az Országos Tervhi­vatal elnökének előterjesztése alapján — határozatot hozott, hogy az illetékes szervek dol­gozzanak ki javaslatot a te­rületfejlesztési koncepció irányelveire és terjesszék a jövő év január 31-ig a Mi­nisztertanács elé. Migráció A területfejlesztési célkitű­zéseknél a kiindulási alap a népesség területi elhelyezke­désének és várható mozgásá­nak megállapítása. Az elmúlt tíz esztendő népességmozgá­sát, vándorlását — a migrá­ciót — összehasonlítva a IV. ötéves terv időszakának vár­ható tendenciáival, fővonás­ként a kiegyenlítődés és a mérséklődés várható. Ez tűnik ki az Országos Tervhivatal tanulmányából is. A termé­szetes népességszaporodás alapvető területi eltérései fennmaradnak. A legmaga­sabb természetes szaporulat továbbra is az ország észak­keleti részén, Borsod, Sza­­bolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyében lesz. Amíg azonban az ország népszaporulatának, az 1960-as években, 42—44 százalékát ez a terület adta, az 1970-es évek első felében ez az arány 36—38 százalék­ra mérséklődik. A városok és a falvak közötti aránytalan­ság is csökken és a városok hozzájárulása a természetes szaporulathoz 33 százalékra emelkedik a korábbi 10 év 25 százalékával szemben — a te­rületi demográfiai előrebecs­lések szerint. A népesség területi mozgá­sának tendenciái lényegében megmaradnak, várhatóan azo­nos lesz a hosszabb távolsá­gú vándorlások aránya, a ki­sebb egységeken — megyén — belüli vándorlások részesedé­se emelkedik az urbanizáció folyamatának erősödésével. 5—6 százalékkal emelkedik, az Alföldön a növekedés 4—5 százalék, a Dunántúlon és Észak-Magyarországon 9—10 százalék. Az egyes országré­szekben a városiasodás belső struktúrája is eltér. Az Al­földön a városi népességszám­­növekedés 85 százaléka a na­gyobb városokra esik, ide tar­toznak az 50 000 lakos felet­ti helységek. A 20 000 fő alat­ti városok lélekszáma lénye­gében azonos szinten marad. A Dunántúlon és Észak-Ma­­gyarországon a városiasodás kiegyenlítettebb, a nagyobb városok aránya a növekedés­ből csak 40—50 százalék és valamennyi városkategóriában jelentős népességnövekedéssel lehet számolni. Kilenc város A településhálózat legdina­mikusabb elemét kilenc város képezi: Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr, Székesfe­hérvár, Nyíregyháza, Szom­bathely, Szolnok. Ezek egyben az iparfejlesztés centrumai is. A teljes városi népességnöve­kedés egyharmada, a vidéki városi lélekszám-növekedés­­nek közel fele erre a kilenc városra jut. A városok átla­gos 5—6 százalékával szem­ben növekedési ütemük 9—10 százalékot ér el. A negyedik ötéves tervidő­szakban — a távlati telepü­léshálózat-fejlesztési koncep­ciónak megfelelően — jelen­tős előrelépés következik be a településhálózat arányosabb, egyenletesebb fejlesztésében. A távlati településhálózat­koncepció, az ország egész né­pessége megfelelő szintű ellá­tása érdekében, meghatároz­za, hogy az egyes települések környezetükben milyen funk­ciók ellátására hivatottak, így a ritkább városhálózatú, meg­felelő ellátással nem rendel­kező területeken mintegy 50 községi jogállású település magasabb szintű funkciókat is ellát. A települések e csoport­jából, az úgynevezett városia­sodó települések közül kerül­nek ki a városi státust később elnyerő helységek. A várossá alakítás folyamata a IV. öt­éves tervidőszakban is tart. A városiasodó települések­ben lezajló urbanizációs fo­lyamat nem elsősorban n­é­­pességszám-növekedésben, ha­nem a kommunális ellátottság és a különböző intézmények fokozott fejlődésében jelentke­zik. Együttes népességszámuk csak igen szerény mértékben, 10—15 ezerrel növekszik. A községhálózat többi tele­püléseinek népességszáma — bár a korábbinál kisebb mér­tékben — tovább csökken. El­sősorban a kisebb községek­nél várható népességszám­­csökkenés. Erőteljesebben érvényesül a korábbi éveknél az a tenden­cia a IV. ötéves tervidőszak­ban, hogy a községek fejlesz­tése ellátási szerepkörüknek megfelelően differenciálódik, ennek területi irányítása és szervezése a tanácsok feladata. A falukörzetközpontok fej­lesztését, a több községet el­látó alapfokú intézmények te­lepítésével, tovább folytatják. Az utóbbi időben mind gyakrabban kerül szóba kü­lönböző fórumokon: mi lesz a tanyarendszer sorsa? Lassú visszafejlődéssel, a külterületi népesség arányának csökkené­sével számolnak. Ez a vissza­fejlődés azonban országrészek­től, a konkrét gazdasági felté­telektől függően differenciált lesz, s a következtében fennmarad­nak. A tizenöt éves lakásfejleszté­si terv alapvető ellátottsági mutatószáma a 100 lakásra ju­tó családok száma. A III. öt­éves terv végén a községek el­látottsági szintje, az országos átlagnál kedvezőbb. A városok közül a főváros ellátottsága a legrosszabb, de a nagy vidéki városok is az országos átlag alatt maradnak. A negyedik ötéves tervidőszakban a fővá­ros ellátottsági szintje­­— az építési lehetőségek figyelem­­bevételével — erőteljesen ja­vul. 117-ről 110-re változik a 100 lakásra jutó családszám mutatója. Gáz, víz, csatorna Milyen fejlődés várható a kommunális ellátásban? A víz-, csatorna, közművek fejlesztési lehetőségei, az álta­lános ellátottsági színvonal ja­vításával, egyidejűleg a terü­letek közötti színvonalkülönb­ségek csökkentését is segítik. A közműves vízellátásban ré­szesülő lakosság aránya az 1971. évi 55 százalékról 1975 végéig várhatóan 64 százalék­ra emelkedik. A városi ellá­tottság mértéke is jelentősen növekszik és a megyék közöt­ti jelenlegi ellátottság a ké­sőbbiekben közelítést mutat. A csatornázással való ellátás­ban szerényebb a fejlődés és közelítés mutatkozik majd a vidéki nagy- és középvárosok színvonalában. A kommunális gázellátás 30 százalékkal emelkedik a ne­gyedik ötéves tervben és ez­zel a lakásállomány 60—65 százaléka részesül vezetékes és palackos gázellátásban. A jelentős fővárosi fejlesztés mellett a bővülő gázvezeték­hálózat lehetővé teszi a gáz­szolgáltatást azokon a telepü­léseken, ahol ez gazdaságosan kiépíthető. A következő terv­időszakban Bács, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Veszprém megye 15 nagyobb települését kap­csolják be a földgázhálózatba. Azokban a körzetekben, ahol nincsen vezetékes gáz, vagy gazdaságosan nem oldható meg, tovább fejlesztik a pro­pán-bután gázellátást. A lakosság részére a villa­mos energia ellátását szolgáló hálózatot bővítik. Bács, Békés, Csongrád, Pest és Szabolcs- Szatmár megyében, a telepü­lés szerkezeti adottságoknak megfelelően, a gazdaságosan bekapcsolható, illetve perspek­tivikusan fennmaradó külterü­leti lakott helyek hálózatba történő bekapcsolása folytató­dik. Hozzávetőleg 300 kilomé­ter kisfeszültségű vezeték épí­tésére kerül sor. A harmadik ötéves terv­időszakban a községek, nagy­községek, városok, megyék ar­culata sokat fejlődött. A fej­lesztésre szánt milliókat jól gyümölcsöztették a lakosság javára. A negyedik ötéves tervidőszakban is sok felada­tot kell elvégezni annak érde­kében, hogy az ellátottsági színvonal különbségei csök­kenjenek. A tanácsok már ké­szítik a fejlesztési terveket, milliók számára a munkaprog­ramokat, amelyeknek megva­lósításából a Hazafias Nép­front bizottságai, társadalmi munkásai a községekben, vá­rosokban, kerületekben az ed­digieknél is hatványozottab­ban kiveszik majd részüket. Vig István Vándorlási egyenleg Az Országos Tervhivatal adatai szerint negatív vándor­lási egyenlege korábban 14 megyének volt. Ez a követke­ző években tizenkettőre csök­ken. A legnagyobb mértékű bevándorlás Pest megyén kí­vül, új jelenségként, Csong­­rád megyében várható, ahol az alacsony népességszaporu­lat a munkaerő-utánpótlást sem fedezi. A legnagyobb vo­lumenű elvándorlás Szabolcs- Szatmár megyéből várható, ezt Hajdú-Bihar, Nógrád és Zala megye követi a rangsor­ban. A településhálózat változá­sával kapcsolatban megálla­pítható, hogy a negyedik öt­éves tervidőszakban, a gaz­dasági és társadalmi fejlődés eredményeként, tovább folyta­tódik az urbanizáció. A váro­sok lélekszámának növekedé­se eléri a 260—280 ezret. A településhálózat fejlődé­sének tendenciái országré­szenként bizonyos mértékben eltérnek. A városiasodás üte­me különböző. Országosan a városok népességszáma a ne­gyedik ötéves tervidőszakban Lakásellátás A népesség lakásellátottsá­gában, a korábbinál nagyobb mértékű központi fejlesztési lehetőségek, a települések el­látottsági szintjében levő kü­lönbségek jelentős csökkenté­sét teszik lehetővé. Az állami lakásfejlesztés megfelelő terü­leti arányainak kialakítása döntő jelentőségű, mert ez le­hetőséget nyújt a területi aránytalanságok korrigálására, amelyek — a csak közvetett módon irányítható — magán­lakás-építés területi megoszlá­ Magyar Nemzet Bányaipari technikusok átképzése Átképezik azokat a bá­nyaipari technikusokat Nóg­rád megyében, akik a szén­bányászat termelésének visz­­szafejlesztése következtében nem tudnak képzettségüknek megfelelően elhelyezkedni. A Művelődésügyi Minisztérium engedélye alapján megterem­tik a feltételeit annak, hogy levelező vagy esti oktatáson gép-, kohó- vagy villamos­ipari technikusi képesítést sze­rezhessenek másfél év alatt Biszku Béla nyilatkozata a televízióban és a rádióban Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a X. pártkong­resszus előkészítésének né­hány tapasztalatáról nyilatko­zik vasárnap este a „Hét” cí­mű tévéműsorban. A beszél­getést a Kossuth-adó vasár­nap este 10 óra 15 perckor közvetíti. Elutazott a csehszlovák ügyészi delegáció Szombaton elutazott ha­zánkból a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság ügyészi delegációja dr. Jan Fejes leg­főbb ügyész vezetésével. A delegáció széles körű eszme­cserét folytatott a Magyar Népköztársaság ügyészi szer­vezetének vezetőivel. Dr. Jan Fejest fogadta Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese is. A vendégek látogatást tettek az Igazságügyminisztérium­ban és a Legfelsőbb Bírósá­gon, ahol dr. Korom Mihály, igazságügyminiszter, illetve dr. Szakács Ödön a Legfel­sőbb Bíróság elnöke fogadta a csehszlovák ügyészeket. Műszaki hetek Sopronban A Műszaki és Természet­­tudományi Egyesületek Szö­vetségének Sopron városi szervezete egy évtizede min­den ősszel megrendezi a mű­szaki heteket. A MTESZ sop­roni székházában szombaton tartották az idei műszaki he­tek ünnepi megnyitóját, ame­lyen 200 műszaki szakembe­ren kívül részt vett Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, a Nyugat-du­nántúli Intéző Bizottság el­nöke is. A most megnyílt műszaki hetek során október és no­vember hónapban a faipari, építőipari, a geodéziai és kar­tográfiai egyesületek tudomá­nyos ülésszakaira kerül sor. Eötvös Loránd emlékkiállítás Tihanyban A múzeumi hónap egyik ki­emelkedő eseményeként nyílt meg a tihanyi múzeumban az Eötvös Loránd emlékkiállí­tás. Kilenc intézmény fogott össze, hogy a nagy magyar tudós munkásságát csaknem a teljesség igényével mutat­hassák be. A kiállítási anyag jó részét — főleg személyi tár­gyakat és műszereket — egy emlékmúzeum megalapításá­nak céljával már évek óta gyűjtik az Eötvös Loránd geo­fizikai intézet tihanyi ob­szervatóriumában, ahol eddig is emlékszoba reprezentálta a nagy tudós munkásságát. A hónapokig nyitva tartó emlékkiállítás anyaga öt mú­zeumi termet tölt meg. \ ' "•~T-----------‘ Gondoskodás az óbudai öregekről Az Egészségügyi Miniszté­rium megbízásából a III. ke­rületi tanács kétéves kísérleti feladatot kapott azzal a cél­lal, hogy társadalmi össze­fogással oldja meg az idős, elhagyatott egyének gondozá­sát. A tanács végrehajtó bi­zottsága a társadalmi és tö­megszervezetek közreműködé­sével, önkéntes aktívák bevo­násával megszervezte a házi szociális gondozó szolgálatot, szaktanfolyamot végzett, érett­ségizett gondozónőkre bízta az öregek ellátását. A gondo­zásban részt vevő társadalmi munkatársak a feladat ellá­tására szerződést kötöttek a tanáccsal. Az eddigi tapaszta­latok alapján megállapítható, hogy a kísérlet jó úton halad. A szociálpolitikai munkához tartozik a csökkent munkaké­pességűek foglalkoztatása. Az utóbbi időben azonban keve­sebb a munka, egyrészt, mert az óbudai rekonstrukció kö­vetkeztében sokan elköltöz­tek a kerületből, másrészt a munkaellátottság is visszafej­lődött. Ez év első felében 2,4 millió forint bevétele volt az óbudai szociális foglalkozta­tónak. Befejeződött a „Fegyverbarátság” hadgyakorlat Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a mag­­deburgi Hotel Internazional szállóban vacsorát adott a Varsói Szerződés hadseregei­nek „Fegyverbarátság” fedő­nevű hadgyakorlata alkalmá­ból. A vacsorán jelen volt az NSZEP Politikai Bizottságá­nak több tagja és póttagja. Részt vett Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, a hadgyakorlat vezetője, Jaku­­bovszkij marsall, a Varsói Szerződéshez tartozó államok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a bolgár, cseh­szlovák, lengyel, román és szovjet katonai küldöttség ve­zetői, Batin Dorzs vezérezre­des, mongol honvédelmi mi­niszter, Tran Sam vezérőr­nagy, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság nemzetvé­delmi miniszterhelyettese. Czinege Lajos pohárköszön­tőjében elmondotta: a Varsói Szerződés tagállamai hadsere­geinek nagyszabású közös gyakorlata újból bebizonyította és egyben továbbfejlesztette a nemzeti hadseregek és egye­sített fegyveres erőink magas­fokú harckészültségét, együtt­működését A „Fegyverbarát­ság” hadgyakorlat jól szolgál­ja népeink és hadseregeink szilárd elvi alapokra és cél­jaink azonosságára épülő, a proletár internacionalizmus eszméit tükröző barátságát és együttműködését. Népeink érdekeinek, az európai kontinens biztonságá­nak, a világ békéjének védel­me kötelezi a Varsói Szerző­désbe tömörült országaink pártjait és kormányait, hogy céltudatos és hathatós lépé­seket tegyenek közös védel­mi szervezetünk erősítésére, egyesített fegyveres erőink felkészültségének növelésére. Nagy örömünkre szolgál, hogy a hét szocialista ország had­seregeinek közreműködésével folyó hadgyakorlat ismételten megmutatta: összefogott erőinkkel bármilyen ellenség­gel szemben képesek vagyunk megvédeni országainkat, né­peink szocialista vívmányait — hangoztatta Czinege La­jos. Szombaton véget ért a nagy közös hadgyakorlat. Az ünne­pélyes záró aktuson részt vet­tek az NDK párt- és állami vezetői, élükön Walter Ulb­­richttal. Befejezte jugoszláviai látogatását Vályi Péter pénzügyminiszter Vályi Péter pénzügyminisz­ter, a magyar—jugoszláv gaz­dasági együttműködési bi­zottság magyar tagozatának elnöke, aki magyar gazdasági küldöttség élén egy hetet töl­tött Jugoszláviában, szomba­ton befejezte tárgyalásait és hazautazott Budapestre. A magyar küldöttség részt vett a magyar—jugoszláv gaz­dasági együttműködési bizott­ság Belgrádban megtartott V. ülésszakán. Vályi Péter ezen kívül megbeszéléseket foly­tatott dr. Nikola Miljanics­­csal, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökhelyettesével, Janko Smole jugoszláv pénzügymi­niszterrel, Milenko Bojanics­­csal, a szerb köztársasági kormány elnökhelyettesével és látogatást tett a Szerbiá­hoz tartozó Koszovó autonóm tartományban. A küldöttség más tagjai Bosznia-Hercego­vinában és Szlovéniában foly­tattak megbeszéléseket. Nagy Ferenc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság ju­goszláv tagozatának elnöke szombaton búcsúebéden látta vendégül Vályi Pétert Tovább javult a termelékenység a KGM-vállalatoknál A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumhoz tartozó válla­latok termelése az eltelt há­romnegyed évben 9,2 száza­lékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A KGM egésze az ipar 6,1 százaléká­val szemben 8,5 százalékos termelékenységnövekedést ért el, s különösen figyelemre­méltó a műszeripar termelé­kenységének 15,6 százalékos emelkedése. Javult a közszük­ségleti cikkeket gyártó válla­latok munkája. A gépipar például 32,2 százalékkal több árut adott át a belkereske­delemnek, mint tavaly, s en­nek hatására javult az ellá­tás zárból, lakatból, táska­rádióból, magnetofonból és hűtőszekrényből. A tavalyi­nál jóval több olajkályhát gyártottak, de az igényeket így sem tudták kielégíteni a forgalomba került valamennyi olajkályha azonnal elkelt. Jelentősen nőtt a kohó- és gépipar exportja is. A tőkés export az előző évhez képest 31,4 százalékkal emelkedett. A tervezettnél kedvezőbben alakul a kohó- és gépipar nyeresége, amely máris több mint félmilliárd forinttal ha­ladja meg a tavalyit. Mint a KGM-ben hangsú­lyozzák az éves tervek telje­sítésének kilátásai igen bizta­tóak. A negyedik negyedév­ben legfontosabb feladat, hogy a termelő és kereskedelmi vállalatok szorosabb együtt­működésével a hiányzó cik­kek termelését tovább fokoz­zák. Harminchat új orvos Szabolcsban Ezekben a hetekben pályá­zat útján 36 friss diplomával rendelkező fiatal orvos kezd­te meg munkáját Szabolcs- Szatmár megyében. A fiatal orvosok többsége nem szabol­csi születésű, mégis ebbe a megyébe pályázott. Ennek oka többek között az, hogy Szabolcsban messzemenően gondoskodnak a kezdő orvo­sok eredményes munkavégzé­sének legfőbb feltételeiről, a megfelelő szociális- és mun­kakörülményekről. A 36 fiatal, orvos közül például 15 kör­zeti orvosként, 21 intézményi orvosként kezdte meg mun­káját, függetlenül azonban attól, hogy hova kerültek, valamennyien már az első nap megfelelő lakáshoz, illet­ve szálláshoz — orvosszálló­ban — jutottak. A fiatal orvosok nagyra ér­tékelik a megyének azt a kez­deményezését is, hogy még a pályázatok benyújtása előtt, vagy azzal egyidőben, meg­hívják őket Szabolcsba, kör­nyezettanulmányra. 2 A szövetkezetek ágazati irányítása Szurdi István belkereske­delmi miniszter és Molnár Frigyes SZÖVOSZ-elnök ve­zetésével a minisztérium és a SZÖVOSZ vezetői közös megbeszélésen vizsgálták meg kapcsolataikat, az általános fogyasztási szövetkezetek ke­reskedelmi tevékenységének színvonalát, hatékonyságát. Megállapították egyebek között, hogy a szövetkezetek tevékenységének ágazati irányítása jelentősen növel­te a szövetkezetek választott vezető szerveinek önálló dön­tési hatáskörét, felelősségét. A SZÖVOSZ a jövőben érdek­­képviseleti és mozgalmi fel­adatokat lát el. A hatósági, a gazdasági irányítási felada­tokat az ágazati minisztérium már átvette, s kialakultak az új helyzetnek megfelelő irán­­nyitási módszerek. Megvitatták a szövetkezetek és állami vállalatok társulá­sainak lehetőségeit, formáit is.

Next