Magyar Nemzet, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
Vasárnap, 1970. október 18., Negyedmillió új városlakó Területfejlesztési terv milliók javára A termelőerők területi elhelyezése, fejlesztése és területi arányainak módosítása segítse elő a társadalmi termelés hatékonyságának emelését. A foglalkoztatás és a települések ellátottsági színvonalának közelítésével mérséklődjék az ország különböző területein élő népesség életviszonyaiban mutatkozó különbség. A lakossági igényeket kiszolgáló ágazatok fejlesztését úgy kell megvalósítani, hogy csökkenjenek az azonos nagyságrendű és szerepkörű települések lakosságának ellátottsági színvonalában fennálló különbségek (részlet a negyedik ötéves népgazdasági terv 38. paragrafusából). Az országgyűlés őszi ülésszakán sok hozzászólás foglalkozott a fejlődésben elmaradt megyék gondjaival és több országgyűlési képviselő tett javaslatot a színvonalkülönbségek fokozatos megszüntetésére. A Minisztertanács legutóbbi ülésén is szerepelt a területfejlesztés ügye. A kormány — az építésügyi és városfejlesztési miniszternek, valamint az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján — határozatot hozott, hogy az illetékes szervek dolgozzanak ki javaslatot a területfejlesztési koncepció irányelveire és terjesszék a jövő év január 31-ig a Minisztertanács elé. Migráció A területfejlesztési célkitűzéseknél a kiindulási alap a népesség területi elhelyezkedésének és várható mozgásának megállapítása. Az elmúlt tíz esztendő népességmozgását, vándorlását — a migrációt — összehasonlítva a IV. ötéves terv időszakának várható tendenciáival, fővonásként a kiegyenlítődés és a mérséklődés várható. Ez tűnik ki az Országos Tervhivatal tanulmányából is. A természetes népességszaporodás alapvető területi eltérései fennmaradnak. A legmagasabb természetes szaporulat továbbra is az ország északkeleti részén, Borsod, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyében lesz. Amíg azonban az ország népszaporulatának, az 1960-as években, 42—44 százalékát ez a terület adta, az 1970-es évek első felében ez az arány 36—38 százalékra mérséklődik. A városok és a falvak közötti aránytalanság is csökken és a városok hozzájárulása a természetes szaporulathoz 33 százalékra emelkedik a korábbi 10 év 25 százalékával szemben — a területi demográfiai előrebecslések szerint. A népesség területi mozgásának tendenciái lényegében megmaradnak, várhatóan azonos lesz a hosszabb távolságú vándorlások aránya, a kisebb egységeken — megyén — belüli vándorlások részesedése emelkedik az urbanizáció folyamatának erősödésével. 5—6 százalékkal emelkedik, az Alföldön a növekedés 4—5 százalék, a Dunántúlon és Észak-Magyarországon 9—10 százalék. Az egyes országrészekben a városiasodás belső struktúrája is eltér. Az Alföldön a városi népességszámnövekedés 85 százaléka a nagyobb városokra esik, ide tartoznak az 50 000 lakos feletti helységek. A 20 000 fő alatti városok lélekszáma lényegében azonos szinten marad. A Dunántúlon és Észak-Magyarországon a városiasodás kiegyenlítettebb, a nagyobb városok aránya a növekedésből csak 40—50 százalék és valamennyi városkategóriában jelentős népességnövekedéssel lehet számolni. Kilenc város A településhálózat legdinamikusabb elemét kilenc város képezi: Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Szombathely, Szolnok. Ezek egyben az iparfejlesztés centrumai is. A teljes városi népességnövekedés egyharmada, a vidéki városi lélekszám-növekedésnek közel fele erre a kilenc városra jut. A városok átlagos 5—6 százalékával szemben növekedési ütemük 9—10 százalékot ér el. A negyedik ötéves tervidőszakban — a távlati településhálózat-fejlesztési koncepciónak megfelelően — jelentős előrelépés következik be a településhálózat arányosabb, egyenletesebb fejlesztésében. A távlati településhálózatkoncepció, az ország egész népessége megfelelő szintű ellátása érdekében, meghatározza, hogy az egyes települések környezetükben milyen funkciók ellátására hivatottak, így a ritkább városhálózatú, megfelelő ellátással nem rendelkező területeken mintegy 50 községi jogállású település magasabb szintű funkciókat is ellát. A települések e csoportjából, az úgynevezett városiasodó települések közül kerülnek ki a városi státust később elnyerő helységek. A várossá alakítás folyamata a IV. ötéves tervidőszakban is tart. A városiasodó településekben lezajló urbanizációs folyamat nem elsősorban népességszám-növekedésben, hanem a kommunális ellátottság és a különböző intézmények fokozott fejlődésében jelentkezik. Együttes népességszámuk csak igen szerény mértékben, 10—15 ezerrel növekszik. A községhálózat többi településeinek népességszáma — bár a korábbinál kisebb mértékben — tovább csökken. Elsősorban a kisebb községeknél várható népességszámcsökkenés. Erőteljesebben érvényesül a korábbi éveknél az a tendencia a IV. ötéves tervidőszakban, hogy a községek fejlesztése ellátási szerepkörüknek megfelelően differenciálódik, ennek területi irányítása és szervezése a tanácsok feladata. A falukörzetközpontok fejlesztését, a több községet ellátó alapfokú intézmények telepítésével, tovább folytatják. Az utóbbi időben mind gyakrabban kerül szóba különböző fórumokon: mi lesz a tanyarendszer sorsa? Lassú visszafejlődéssel, a külterületi népesség arányának csökkenésével számolnak. Ez a visszafejlődés azonban országrészektől, a konkrét gazdasági feltételektől függően differenciált lesz, s a következtében fennmaradnak. A tizenöt éves lakásfejlesztési terv alapvető ellátottsági mutatószáma a 100 lakásra jutó családok száma. A III. ötéves terv végén a községek ellátottsági szintje, az országos átlagnál kedvezőbb. A városok közül a főváros ellátottsága a legrosszabb, de a nagy vidéki városok is az országos átlag alatt maradnak. A negyedik ötéves tervidőszakban a főváros ellátottsági szintje— az építési lehetőségek figyelembevételével — erőteljesen javul. 117-ről 110-re változik a 100 lakásra jutó családszám mutatója. Gáz, víz, csatorna Milyen fejlődés várható a kommunális ellátásban? A víz-, csatorna, közművek fejlesztési lehetőségei, az általános ellátottsági színvonal javításával, egyidejűleg a területek közötti színvonalkülönbségek csökkentését is segítik. A közműves vízellátásban részesülő lakosság aránya az 1971. évi 55 százalékról 1975 végéig várhatóan 64 százalékra emelkedik. A városi ellátottság mértéke is jelentősen növekszik és a megyék közötti jelenlegi ellátottság a későbbiekben közelítést mutat. A csatornázással való ellátásban szerényebb a fejlődés és közelítés mutatkozik majd a vidéki nagy- és középvárosok színvonalában. A kommunális gázellátás 30 százalékkal emelkedik a negyedik ötéves tervben és ezzel a lakásállomány 60—65 százaléka részesül vezetékes és palackos gázellátásban. A jelentős fővárosi fejlesztés mellett a bővülő gázvezetékhálózat lehetővé teszi a gázszolgáltatást azokon a településeken, ahol ez gazdaságosan kiépíthető. A következő tervidőszakban Bács, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Veszprém megye 15 nagyobb települését kapcsolják be a földgázhálózatba. Azokban a körzetekben, ahol nincsen vezetékes gáz, vagy gazdaságosan nem oldható meg, tovább fejlesztik a propán-bután gázellátást. A lakosság részére a villamos energia ellátását szolgáló hálózatot bővítik. Bács, Békés, Csongrád, Pest és Szabolcs- Szatmár megyében, a település szerkezeti adottságoknak megfelelően, a gazdaságosan bekapcsolható, illetve perspektivikusan fennmaradó külterületi lakott helyek hálózatba történő bekapcsolása folytatódik. Hozzávetőleg 300 kilométer kisfeszültségű vezeték építésére kerül sor. A harmadik ötéves tervidőszakban a községek, nagyközségek, városok, megyék arculata sokat fejlődött. A fejlesztésre szánt milliókat jól gyümölcsöztették a lakosság javára. A negyedik ötéves tervidőszakban is sok feladatot kell elvégezni annak érdekében, hogy az ellátottsági színvonal különbségei csökkenjenek. A tanácsok már készítik a fejlesztési terveket, milliók számára a munkaprogramokat, amelyeknek megvalósításából a Hazafias Népfront bizottságai, társadalmi munkásai a községekben, városokban, kerületekben az eddigieknél is hatványozottabban kiveszik majd részüket. Vig István Vándorlási egyenleg Az Országos Tervhivatal adatai szerint negatív vándorlási egyenlege korábban 14 megyének volt. Ez a következő években tizenkettőre csökken. A legnagyobb mértékű bevándorlás Pest megyén kívül, új jelenségként, Csongrád megyében várható, ahol az alacsony népességszaporulat a munkaerő-utánpótlást sem fedezi. A legnagyobb volumenű elvándorlás Szabolcs- Szatmár megyéből várható, ezt Hajdú-Bihar, Nógrád és Zala megye követi a rangsorban. A településhálózat változásával kapcsolatban megállapítható, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban, a gazdasági és társadalmi fejlődés eredményeként, tovább folytatódik az urbanizáció. A városok lélekszámának növekedése eléri a 260—280 ezret. A településhálózat fejlődésének tendenciái országrészenként bizonyos mértékben eltérnek. A városiasodás üteme különböző. Országosan a városok népességszáma a negyedik ötéves tervidőszakban Lakásellátás A népesség lakásellátottságában, a korábbinál nagyobb mértékű központi fejlesztési lehetőségek, a települések ellátottsági szintjében levő különbségek jelentős csökkentését teszik lehetővé. Az állami lakásfejlesztés megfelelő területi arányainak kialakítása döntő jelentőségű, mert ez lehetőséget nyújt a területi aránytalanságok korrigálására, amelyek — a csak közvetett módon irányítható — magánlakás-építés területi megoszlá Magyar Nemzet Bányaipari technikusok átképzése Átképezik azokat a bányaipari technikusokat Nógrád megyében, akik a szénbányászat termelésének viszszafejlesztése következtében nem tudnak képzettségüknek megfelelően elhelyezkedni. A Művelődésügyi Minisztérium engedélye alapján megteremtik a feltételeit annak, hogy levelező vagy esti oktatáson gép-, kohó- vagy villamosipari technikusi képesítést szerezhessenek másfél év alatt Biszku Béla nyilatkozata a televízióban és a rádióban Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a X. pártkongresszus előkészítésének néhány tapasztalatáról nyilatkozik vasárnap este a „Hét” című tévéműsorban. A beszélgetést a Kossuth-adó vasárnap este 10 óra 15 perckor közvetíti. Elutazott a csehszlovák ügyészi delegáció Szombaton elutazott hazánkból a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ügyészi delegációja dr. Jan Fejes legfőbb ügyész vezetésével. A delegáció széles körű eszmecserét folytatott a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezetének vezetőivel. Dr. Jan Fejest fogadta Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese is. A vendégek látogatást tettek az Igazságügyminisztériumban és a Legfelsőbb Bíróságon, ahol dr. Korom Mihály, igazságügyminiszter, illetve dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság elnöke fogadta a csehszlovák ügyészeket. Műszaki hetek Sopronban A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Sopron városi szervezete egy évtizede minden ősszel megrendezi a műszaki heteket. A MTESZ soproni székházában szombaton tartották az idei műszaki hetek ünnepi megnyitóját, amelyen 200 műszaki szakemberen kívül részt vett Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Nyugat-dunántúli Intéző Bizottság elnöke is. A most megnyílt műszaki hetek során október és november hónapban a faipari, építőipari, a geodéziai és kartográfiai egyesületek tudományos ülésszakaira kerül sor. Eötvös Loránd emlékkiállítás Tihanyban A múzeumi hónap egyik kiemelkedő eseményeként nyílt meg a tihanyi múzeumban az Eötvös Loránd emlékkiállítás. Kilenc intézmény fogott össze, hogy a nagy magyar tudós munkásságát csaknem a teljesség igényével mutathassák be. A kiállítási anyag jó részét — főleg személyi tárgyakat és műszereket — egy emlékmúzeum megalapításának céljával már évek óta gyűjtik az Eötvös Loránd geofizikai intézet tihanyi obszervatóriumában, ahol eddig is emlékszoba reprezentálta a nagy tudós munkásságát. A hónapokig nyitva tartó emlékkiállítás anyaga öt múzeumi termet tölt meg. \ ' "•~T-----------‘ Gondoskodás az óbudai öregekről Az Egészségügyi Minisztérium megbízásából a III. kerületi tanács kétéves kísérleti feladatot kapott azzal a céllal, hogy társadalmi összefogással oldja meg az idős, elhagyatott egyének gondozását. A tanács végrehajtó bizottsága a társadalmi és tömegszervezetek közreműködésével, önkéntes aktívák bevonásával megszervezte a házi szociális gondozó szolgálatot, szaktanfolyamot végzett, érettségizett gondozónőkre bízta az öregek ellátását. A gondozásban részt vevő társadalmi munkatársak a feladat ellátására szerződést kötöttek a tanáccsal. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a kísérlet jó úton halad. A szociálpolitikai munkához tartozik a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. Az utóbbi időben azonban kevesebb a munka, egyrészt, mert az óbudai rekonstrukció következtében sokan elköltöztek a kerületből, másrészt a munkaellátottság is visszafejlődött. Ez év első felében 2,4 millió forint bevétele volt az óbudai szociális foglalkoztatónak. Befejeződött a „Fegyverbarátság” hadgyakorlat Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a magdeburgi Hotel Internazional szállóban vacsorát adott a Varsói Szerződés hadseregeinek „Fegyverbarátság” fedőnevű hadgyakorlata alkalmából. A vacsorán jelen volt az NSZEP Politikai Bizottságának több tagja és póttagja. Részt vett Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, a hadgyakorlat vezetője, Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződéshez tartozó államok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a bolgár, csehszlovák, lengyel, román és szovjet katonai küldöttség vezetői, Batin Dorzs vezérezredes, mongol honvédelmi miniszter, Tran Sam vezérőrnagy, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterhelyettese. Czinege Lajos pohárköszöntőjében elmondotta: a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek nagyszabású közös gyakorlata újból bebizonyította és egyben továbbfejlesztette a nemzeti hadseregek és egyesített fegyveres erőink magasfokú harckészültségét, együttműködését A „Fegyverbarátság” hadgyakorlat jól szolgálja népeink és hadseregeink szilárd elvi alapokra és céljaink azonosságára épülő, a proletár internacionalizmus eszméit tükröző barátságát és együttműködését. Népeink érdekeinek, az európai kontinens biztonságának, a világ békéjének védelme kötelezi a Varsói Szerződésbe tömörült országaink pártjait és kormányait, hogy céltudatos és hathatós lépéseket tegyenek közös védelmi szervezetünk erősítésére, egyesített fegyveres erőink felkészültségének növelésére. Nagy örömünkre szolgál, hogy a hét szocialista ország hadseregeinek közreműködésével folyó hadgyakorlat ismételten megmutatta: összefogott erőinkkel bármilyen ellenséggel szemben képesek vagyunk megvédeni országainkat, népeink szocialista vívmányait — hangoztatta Czinege Lajos. Szombaton véget ért a nagy közös hadgyakorlat. Az ünnepélyes záró aktuson részt vettek az NDK párt- és állami vezetői, élükön Walter Ulbrichttal. Befejezte jugoszláviai látogatását Vályi Péter pénzügyminiszter Vályi Péter pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, aki magyar gazdasági küldöttség élén egy hetet töltött Jugoszláviában, szombaton befejezte tárgyalásait és hazautazott Budapestre. A magyar küldöttség részt vett a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság Belgrádban megtartott V. ülésszakán. Vályi Péter ezen kívül megbeszéléseket folytatott dr. Nikola Miljanicscsal, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökhelyettesével, Janko Smole jugoszláv pénzügyminiszterrel, Milenko Bojanicscsal, a szerb köztársasági kormány elnökhelyettesével és látogatást tett a Szerbiához tartozó Koszovó autonóm tartományban. A küldöttség más tagjai Bosznia-Hercegovinában és Szlovéniában folytattak megbeszéléseket. Nagy Ferenc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnöke szombaton búcsúebéden látta vendégül Vályi Pétert Tovább javult a termelékenység a KGM-vállalatoknál A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok termelése az eltelt háromnegyed évben 9,2 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A KGM egésze az ipar 6,1 százalékával szemben 8,5 százalékos termelékenységnövekedést ért el, s különösen figyelemreméltó a műszeripar termelékenységének 15,6 százalékos emelkedése. Javult a közszükségleti cikkeket gyártó vállalatok munkája. A gépipar például 32,2 százalékkal több árut adott át a belkereskedelemnek, mint tavaly, s ennek hatására javult az ellátás zárból, lakatból, táskarádióból, magnetofonból és hűtőszekrényből. A tavalyinál jóval több olajkályhát gyártottak, de az igényeket így sem tudták kielégíteni a forgalomba került valamennyi olajkályha azonnal elkelt. Jelentősen nőtt a kohó- és gépipar exportja is. A tőkés export az előző évhez képest 31,4 százalékkal emelkedett. A tervezettnél kedvezőbben alakul a kohó- és gépipar nyeresége, amely máris több mint félmilliárd forinttal haladja meg a tavalyit. Mint a KGM-ben hangsúlyozzák az éves tervek teljesítésének kilátásai igen biztatóak. A negyedik negyedévben legfontosabb feladat, hogy a termelő és kereskedelmi vállalatok szorosabb együttműködésével a hiányzó cikkek termelését tovább fokozzák. Harminchat új orvos Szabolcsban Ezekben a hetekben pályázat útján 36 friss diplomával rendelkező fiatal orvos kezdte meg munkáját Szabolcs- Szatmár megyében. A fiatal orvosok többsége nem szabolcsi születésű, mégis ebbe a megyébe pályázott. Ennek oka többek között az, hogy Szabolcsban messzemenően gondoskodnak a kezdő orvosok eredményes munkavégzésének legfőbb feltételeiről, a megfelelő szociális- és munkakörülményekről. A 36 fiatal, orvos közül például 15 körzeti orvosként, 21 intézményi orvosként kezdte meg munkáját, függetlenül azonban attól, hogy hova kerültek, valamennyien már az első nap megfelelő lakáshoz, illetve szálláshoz — orvosszállóban — jutottak. A fiatal orvosok nagyra értékelik a megyének azt a kezdeményezését is, hogy még a pályázatok benyújtása előtt, vagy azzal egyidőben, meghívják őket Szabolcsba, környezettanulmányra. 2 A szövetkezetek ágazati irányítása Szurdi István belkereskedelmi miniszter és Molnár Frigyes SZÖVOSZ-elnök vezetésével a minisztérium és a SZÖVOSZ vezetői közös megbeszélésen vizsgálták meg kapcsolataikat, az általános fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi tevékenységének színvonalát, hatékonyságát. Megállapították egyebek között, hogy a szövetkezetek tevékenységének ágazati irányítása jelentősen növelte a szövetkezetek választott vezető szerveinek önálló döntési hatáskörét, felelősségét. A SZÖVOSZ a jövőben érdekképviseleti és mozgalmi feladatokat lát el. A hatósági, a gazdasági irányítási feladatokat az ágazati minisztérium már átvette, s kialakultak az új helyzetnek megfelelő iránnyitási módszerek. Megvitatták a szövetkezetek és állami vállalatok társulásainak lehetőségeit, formáit is.