Magyar Nemzet, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
Vasárnap, 1970. október 18., Sárospatak élni akar Az üdülőváros Az utasnép a Boríuiui rostyán vendégfogadó kőkeretes kapuján, szembetalálja magát a Rákóczi-vár különböző történelmi korok stílusjegyeit őrző nagyszerű épületcsoportjával, s ha üdülővendég a városban, egy-két napig nem is igen kell eltávolodnia szállodájától. Sárospatak középkori eredetű városmagja egyre növekvő mértékben restaurálva kínálja szépségeit a művelődni, pihenni vágyóknak. A későgót stílű vártemplomtól az ország egyik legnagyobb reneszánsz építészeti együtteséig ritka épségben maradt itt ránk történelmi múltunk egész sor becses emléke, s csak a várbeli Rákóczi Múzeum pompás teremsorainak bejárása megragadó élménnyel jutalmaz. Négy évszázad ereklyéit őrzi a 28 terem, a XIII. században épült Vöröstorony és a hozzácsatlakozó későbbi palotaszárnyak gazdag emlékanyaga nemzeti szabadságküzdelmeink zarándokhelyévé teszi a pataki várat. Az ország egyetlen épségben maradt reneszánsz lovagtermében, „az torony alatt való öreg palotában”, ahol Rákóczi utolsó országgyűlése ülésezett, s a torony védőfolyosóján, ahol eredeti helyükön állnak a lőréseken a szakállas ágyúk, lehetetlen nem érezni a történelem szárnysuhogását. A múlt szerves belene-HinUII vesét a város jelenébe a másik központ, a kollégium tájékán érezzük legtapinthatóbban. A Rákóczivártól, a középkori városmagtól távolabb, az 1531-ben alapított főiskola reformkori klasszicista épülete körül zajlik ma is a diákélet. „Nagy és nemes eszmék uralkodtak itt a lelkeken” — írja visszaemlékezéseiben Móricz Zsigmond a pataki iskoláról, amely olyan fiakat nevelt a hazának, mint Bessenyei György, Fáy András, Gárdonyi Géza, Gyöngyösi István, Erdélyi János, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Nagyváthy János, Szemere Bertalan, Teleki László, Tompa Mihály és még sokan mások. A kollégium múzeuma történeti, néprajzi, képzőművészeti és oktatástörténeti gyűjteményei mellett modern nemzeti kultúránk kialakulásának igen értékes emlékanyagát őrzi. Olyan szellemi központ volt Patak, amelynek hatása a fél országra kiterjedt, s máig sem halványult el annyira, hogy feléleszthető ne lenne. A város vendégei, az Üdülők, a turisták, a kirándulók akkor is felkeresik és bejárják az ősi kollégiumot, ha a „Vigyázat, életveszély!” feliratú táblák elriasztóan hatnak is. A szép öreg épületről mállik és hull a vakolat, kikivöröslik a csupasz téglafal, de a riasztó külső mögött a legszebb magyar enteriőr fogad a nagykönyvtárban. A fehér dór oszlopsoron nyugvó, rozettás mennyezetű nagyterem, Pollack Mihály remeke, fogadja be az egyetlen hazai könyvtár-múzeumot, százezernyi kötetével, féltett ritkaságaival. A vármúzeum és a kollégiumi gyűjtemények nemzetközi értékű idegenforgalmi látványosságai Pataknak. Történelmi esein kívül egész sor természeti adottság növeli Sárospatak üdülőhelyi értékeit, idegenforgalmi vonzerejét. Ez a város nemzetközileg legismertebb tájunknak, Tokaj-Hegyaljának a központi települése, ugyanakkor leggazdagabb formakincsű hegységünknek, a Zempléni-hegysornak egyik kapuja. A Bodrog vízisportokra nyújt sokoldalú lehetőséget, a város termálvizű gyógyfürdője pedig olyan természeti kincse, amely a korszerű igényeknek megfelelő kiépítés után az országhatáron túlrnyúló vonzást gyakorol az üdülő- és gyógyvendégekre egyaránt. Hogy Patak kellőképp tudja hasznosítani kulturális, természeti, idegenforgalmi adottságait, üdülővárossá való fejlesztését tűzte ki negyedik ötéves tervének egyik alapvető jelentőségű céljául a tanács. Azokat a feladatokat helyezik előtérbe, amelyek az üdülőhelyi jelleg erősítését szolgálják. Ezért került nyomatékos hangsúly az urbanizálás gyorsítására, ezt a célt szolgálja az egész városterület kiemelt parkosítása, e funkció kibontakoztatását segíti elő a Bodrog-parti rész nagyvonalú rendezése éppúgy, mint a centrum korszerűsítése. Ezért annyira kívánatos a sokoldalú kulturális feladat teljesítésére alkalmas művelődési kombinát sürgős létrehozása. Mert Kazinczy Bodrog-parti Athénjének ma a régi ipartestület teljesen korszerűtlen, a legelemibb egészségügyi követelményeket is nélkülöző épületében van valami kultúrotthon-féléje, amely teljesen alkalmatlan színvonalas rendezvények tartására. Az új művelődési háznak a kultúrkombinát szerepét kell betöltenie, hogy méltó színhelye lehessen komoly zenei és színházi eseményeknek, tudományos konferenciáknak, esetleg ciklikus ünnepség-sorozatoknak. Létrehozását sürgetik a kétévenként megrendezésre kerülő Diáknapok — amelyeken három megye csaknem négyezer tanulói fia seregült egybe —, a fokozódó idegenforgalom igénye és a sokasodó népművelési feladatok tevékenysége sok irányban is nagymértékben növelné a város kulturális vonzását A termálfürdő az üdülőváros legígéretesebb, rejtett tartaléka. Miskolctól keletre ez az egyedüli északmagyarországi hévíz, s a szomszédos szlovákiai területeken is, 200 kilométeres körzetben sehol sincs hőforrás vagy termálkút. E nagy helyzeti előnyök ellenére is a 2000 perc/éter teljesítményű, 48 fokos vizű sárospatak-végardói termálkutak ma mindössze egyetlen nyitottmedencés, kis igényű fürdőt táplálnak, amelynek csak a híre nagy, befogadóképessége,, kulturáltsága annál kisebb. Pedig hétvégeken autóbuszok sora hozza Szlovákiából is a fürdővendégeket. Biztató változásnak látszik, hogy a pataki fürdő üzemeltetését most átvette a Borsod megyei Vízművek, s két további nyitott medence, egy sportuszoda, új öltözők, később pedig egy fedett medence létesítését vette tervbe. A város a fürdő tágabb környékének rendezési tervét készítette el, s parcellákat bocsát rendelkezésre nyaralóházak, üzemi, vállalati, szakszervezeti üdülők részére. A pataki termálvíz mennyisége, hőfoka és ásványi anyag tartalma révén nagy körzeti jelentőségű, szakrendeléssel egybekötött gyógyfürdő kifejlesztésére nyújt lehetőséget. A Bodrog JJSg viziéletnek volt színhelye, tükre ma csendes, néptelen. A strandéletet, a vízisportokat, a horgászatot, éveken át megbénította a folyó csehszlovákiai eredetű szennyezettsége. Az utóbbi időben a helyzet e vonatkozásban lényegesen javult, halpusztulást jó ideje nem észleltek már, s előreláthatóan két éven belül a Bodrog visszanyeri régi tisztaságát. A város rendezési terve már előirányozhatta a várral szemben levő partszakaszon egy nagy strand és vízitelep létesítését. A Bodrog egyébként ideális vízitúrázó folyó, csendes holtágait pedig értékes halállományok a sporthorgászat eldorádójává teszik. Patakot és Tokajt rendszeres vízibuszjáratokkal lehetne közel hozni egymáshoz, ez a kapcsolat a két jellegzetes hegyaljai település vendégforgalmát kölcsönösen élénkítené. Minden vonatkozású idegenforgalmi előrelépésnek alapfeltétele persze a szállásviszonyok megjavítása. A 65 ágyas Borostyán vendégfogadón kívül egy 108 férőhelyes turistaszállás működik a városban, de legalább még egy százágyas, igényesebb turistahotel létrehozása szükséges ahhoz, hogy a növekvő szállásigényeket ki lehessen elégíteni. Hát még ha a tágabb környék, a Zempléni-hegység felé irányuló természetjárás kívánalmaival is számolunk. A '] a környező vulkáni ■ Q11 eredetű hegyvidék természeti adottságai nagyszerű kiegészítői Patak helyi értékeinek. Legrangosabb történelmi borvidékünk szívében fekszik, hátterében a kárpáti jellegű Zempléni-hegysorral. Az Északi-középhegységnek ez a legszebben kiformálódott tagja. Nincsenek egyhangú vonulatai — merész kúphegyek, harang alakú ormok, süveg formájú csúcsok, sátorszerű tetők követik egymást hosszú láncolatban. A fenyvesekkel tarkított öreg bükkösök, a sziklafüves hegyi legelők, a kárpáti növények gyakori előfordulásai minden más hegyvidékünktől elütő jelleget kölcsönöznek ennek a tájnak. Patak igen kedvező kiinduló állomása a Zemplénihegység belsejébe irányuló turistaforgalomnak, és természetjárásunk egyik fellegvára lehetne. Dehogy csak anyagiakon mútik! Érzék, hozzáállás, ügyszeretet ésbuzgalom legalább annyira kívántatik. Ott van például Pataktól alig egy óra járásnyira a megyeri sziklató, amely Tengerszem néven szerepel a térképeken. Nem jégkori gleccserek vájták ki ugyan a medrét, mint a klasszikus tátrai tengerszemeket, emberkéz mélyített roppant sziklaüstöt a hegy tetejébe, malomkőnek bányászva ki hajdan a kemény kőzetet; de az idő, a vegetáció rég eltüntette a mesterséges beavatkozás minden nyomát, lenyűgöző természeti alkotás képe fogadja a természetjárót. A meredeken leszakadó sziklafalak alján sötét tükrű tóvá gyűlt össze a csapadék és a forrásfelfakadások vize; a hozzávezető vad sziklaszoros kicsiben a tordai hasadék. És mi a sorsa? A szomszédos állami gazdaság elszívja a tó vizét, a megyei Idegenforgalmi Hivatal (!) pedig túlzottan rangosnak minősíti közkeletű tengerszem elnevezését — ilyen érzékkel és hozzáértéssel válaszol a ritka szépségű sziklató elhanyagoltsága fölötti háborgásra. A Hegyalja p.“.t ölelő, szőlő borította peremlépcsői hívogató kedvességgel integetnek a városi ember felé. A Királyhegy és a Megyer között amfiteátrumszerűen elhelyezkedő Cirókavölgy félkaréjába hasonlíthatatlan hangulatú alkotótelepet álmodik a tájjal együtt lélegző Harsányi István profeszszor. Az erdős hegyek ívében gyengéd hajlással aláereszkedő szőlős, gyümölcsös-ligetes Ciróka-dűlőnek Bodrogra tekintő lejtői tele vannak pusztulásnak kitett présházakkal, elhagyott szőlőhegyi hajlékokkal. Még megmenthetők lennének, ha gazdára találnának. A kialakulófélben levő képzőművész-csoport mellett mély ihletésű alkotó tanyát teremthetnének itt — egész kis befektetés árán — • írók, költők, néprajzosok, muzsikusok, történészek, egykori pataki diákok, vagy a történelmileg kialakult pataki szellemmel rokonszenvezők. Hívja őket a táj, az öreg iskolaváros. Egy ilyen aktív alkotócsoport mily sokoldalú segítséget tudna nyújtani Patak üdülővárossá formálásához, a tanácsi vezetők lelkes buzgalomtól fűtött, de sok-sok nehézségbe ütköző, fáradságos munkájához. Antalffy Gyula Magyar Nemzet Sportpálya vagy rendelőintézet? Mostanság — a nyílt beszéd korában — gyakorta hallunk arról, hogy azért késik egyegy fontos létesítmény átadása, mert kevés a pénz, vagy korszerűtlen az építőipar szervezettsége, avagy csak úgy egyszerűen, a kivitelező vállalatok, anyaghiány vagy munkaerőhiány miatt nem tudják betartani a határidőt. Az őszinte beszéd — habár az okokat nem szünteti meg — megnyugtató; tudjuk, mi miért nincs és miképpen lehet. Mostani történetünk azonban bizonyos értelemben megmagyarázhatatlan: van pénz, van tervdokumentáció, van építőipari kapacitás, sürgető a szükség, de az építkezést mindennek ellenére nem tudják elkezdeni. Kétszázezer ember ügye A krónikás egészen más ügyben kereste fel a X. kerületi rendelőintézetet. Egy, az egész országban páratlan méretű egészségügyi felmérés lebonyolítása iránt tudakozódott, az intézet orvosai ugyanis több mint ötvenezer cukorbeteg szűrővizsgálatát végezték el egészen rövid idő alatt. Az intézet vezető főorvosa, dr. Bodnár Ottó azonban nagyon érthető módon úgy vélekedett, hogy az eredmények publikálásánál sokkal fontosabb a gátló tényezők ismertetése, hiszen a közvélemény számára a megvalósult dolgoknál izgalmasabb az, aminek meg kell valósulnia. Így került azután szóba egy nyolc esztendő óta húzódó ügy, amely a kerület járóbetegellátása szempontjából rendkívül lényeges. Ugyanis a Kőbányai úti rendelőintézet kétszázezer ember egészségvédelméről gondoskodik. A Hungária körúttól a péceli határig húzódó terület tartozik a rendelőintézet hatáskörébe, több nagyüzem, az Orion, a Kőbányai és az Egyesült Gyógyszergyár, a Sörgyár dolgozói is jogosultak igénybe venni az intézet különböző szolgáltatásait. Naponta 3—3,5 ezer beteg fordul meg itt, habár több mint húsz esztendővel ezelőtt, amikor az intézmény létrejött, csak napi 500-as betegforgalomra számítottak. A kerület lakói gyakran és jogosan felpanaszolják, hogy legtöbbször órákig kell várakozniuk a különböző vizsgálatokra, tisztában vannak ezzel a rendelőintézet dolgozói is, de kevesett tehetnek ellene. Az igazgató főorvos szavai szerint a laboratóriumi és a röntgenosztály, a fogászat és a fizikoterápia szinte képtelen lépést tartani a megnövekedett betegforgalommal, évek óta helyiséghiánnyal küszködnek. Tehát elöljáróban elmondhatjuk, hosszú idő óta köztudott, hogy a rendelőintézet bővítése múlhatatlanul szükséges, de hosszú ideig nem történt semmiság támogatásával sikerült elérnünk, hogy az illetékesek elfogadták a tervdokumentációt — folytatja a főorvos. — Kivitelezőt is sikerült szereznünk, ami cseppet sem egyszerű dolog, mert a speciális épületek munkálatai az építővállalatok számára nem mindig kifizetődők. A fővállalkozó a Fővárosi Tanács 3-as számú Építőipari Vállalata. Az elképzelések szerint a mélyépítési, alapozó és földmunkákat ez év kora őszén kellett volna megkezdeni. De a Ganz-MÁVAG sportpályáit a határidőig, augusztus 20-ig nem költöztették el. — Ki a telek tulajdonosa? — Az állam. Közelebbről a fővárosi tanács. A Ganz- MÁVAG engedélyt kapott a terület használatára, de tudomásom szerint beépítésére nem. Melyik fontosabb Természetesen a sportpályák létesítése is pénzbe került. A Ganz-MÁVAG és a fővárosi tanács között megindultak a tárgyalások, az üzem bizonyos kártérítésre tart igényt. Ezzel kapcsolatban a tárgyaló felek megegyeztek. De félő, hogy a huzavona miatt az építkezéseket ebben az évben már nem tudják elkezdeni. — Egyáltalán nem akarjuk azt állítani, hogy sportpályákra nincs szükség — mondja ismételten a rendelőintézet főorvosa. — De létezésük nem mehet egy egészségügyi intézmény rovására. Az az igazság, nem most, hanem már esztendőkkel ezelőtt múlhatatlanul fontos lett volna intézetünk bővítése, s roppant fájdalmas, hogy még most is, amikor minden rendelkezésünkre áll, pénz, építőipari kapacitás, még most is folyton kitolódik az építkezés elkezdésének időpontja. Az onkológia és genynyes sebészeti osztály egy több mint százesztendős, rossz állapotban lévő épületben dolgozik, a bőr, nemibeteg és ideggondozó részlegeinknek pedig az úgynevezett Mázsaházban jutott csak hely, ahol egykor állagokat mérlegeltek. Alglia kétséges, hogy ezeken az állapotokon sürgősen változtatni kell. A krónikásnak mindehhez nincs sok hozzáfűzni valója. Gyors megoldást kell keresni, hogy a Ganz-MÁVAG sportpályái más helyre költözzenek, így átadva a teret az építőknek, hogy minél előbb — még ez év őszén — megkezdődhessenek a Kőbányai úti rendelőintézet bővítésének munkálatai ka. A telek — Pontosan tíz esztendővel ezelőtt merült fel először a javaslat, hogy az intézet, szomszédságában fekvő üres telken egy szárnyépületet kellene felépíteni — mondja dr. Bodnár Ottó. — A javaslattal mindenki egyetértett. Az első tervekben úgy szerepelt, hogy ez az épületrész hatszintes lesz majd. A múló idő során azonban a tervek módosultak, a szárnyépület háromszintesre zsugorodott, sebaj, gondoltuk, csak minél hamarább készen legyen. De hát az ilyesmi minálunk nem megy túlságosan gyorsan. Telt-múlt az idő. Az építésre kijelölt területen a Ganz- MÁVAG sportolói kézilabdáztak, röplabdáztak és teniszeztek, csinos kis sporttelep létesült ott, egyik-másik pályán már esti mérkőzéseket is lehet játszani. A sport egészséges, embernek való dolog, senkinek sem jut eszébe szót emelni ellene, s a legutóbbi időkig a sportpályák elköltöztetésére nem is volt szükség, hiszen a rendelőintézet bővítése csak tervekben szerepelt. Hosszú huzavona után a kerületi tanács öt pártbizott KGST-tanácskozás a légi közlekedésről Október 13 és 17 között Budapesten rendezték a KGST közlekedési állandó bizottsága légi közlekedési szekciójának 16. ülését. A tanácskozáson megtárgyalták az 1970. évi munkáról szóló beszámolót, s körvonalazták a jövő évi feladatokat. Egyeztették a következő két-három évre a légi közlekedési együttműködéssel kapcsolatos javaslatokat. Megvizsgálták a KGST-államok együttműködésének kérdéseit a nemzetközi légi közlekedésben. 9 Az árvízkárosultak új otthonainak a fele tető alatt Csongrádban A Csongrád megyei tanács építési osztályának értékelése szerint a legsúlyosabb árvízkárt szenvedett családok új otthonainak a fele már tető alá került. A Tisza és a Maros árvize 600 épületet döntött romba, ahonnan ideiglenes helyekre költöztették a családokat. Az otthonokat olyan ütemben építik újjá, hogy legalább egy szobába még a tél beállta előtt beköltözhessenek. Eddig 330 ház került tető alá, 26 teljesen elkészült, harmincnégyben pedig egy helyiség lakható. Mikor használható garázsnak a kapualj Növekszik a gépjárművek száma Budapesten, s garázs hiányában — különösen ősszel és télen — egyre többen a kapualjban vagy az udvarban tartják a gépjárműveket. Ezzel kapcsolatban az illetékesek felhívják a figyelmet a fővárosi tanács ingatlankezelési főigazgatóságának az illetékes rendészeti szervekkel egyetértésben kiadott utasítására. E szerint gépkocsit a kapualjban csak akkor lehet r— fal mellett — tárolni, ha a hely több mint öt méter széles, és a tárolás a közlekedést nem gátolja. A házbeliek részére egyébként legalább három méter széles átjárót kell biztosítani. Olyan lakóépületek kapualjában, ahová az udvarból üzletek, műhelyek, raktárak nyílnak, gépkocsit elhelyezni nem szabad. Ugyanez a tilalom vonatkozik az átjáró kapualjakra is. Általános szabály: lakás ajtaja előtt gépkocsi nem helyezhető el. Az oldalkocsis motorkerékpárok tárolására — az utasítás szerint — a gépkocsik elhelyezésére vonatkozó intézkedés érvényes. Kolerariadó Törökországban : Eddig már 25 haláleset Törökországban kolerariadót rendeltek el a péntek esti hivatalos bejelentés után, amely szerint Isztambulban koleraesetek fordultak elő. A vizsgálatok szerint a megbetegedéseket az eltor vírustörzs idézte elő, amely általában könnyű lefolyású megbetegedést okoz. Ennek ellenére a hivatalos jelentések szerint a járványnak eddig 25 halálos áldozata van, a lapjelentések viszont 50 halottról számolnak be. Isztambulban máris hiány mutatkozik a kórházi férőhelyekben. A hatóságok szerint elegendő oltóanyag áll a város másfél millió lakójának rendelkezésére. Az Ankarát körülvevő nyomornegyedekből az Isztambulihoz hasonló négy megbetegedést jelentettek. Több külföldi hajózási vállalat elővigyázatossági intézkedésként elkerüli a török kikötőket, így szombaton nem futott be Izmir kikötőjébe a Renaissance francia turistahajó. A török nagyvárosokban a lakosság tömegesen keresi fel az oltóhelyeket. A járványközpont láthatólag Isztambul körzetében és a Márvány-tenger északi partvidékén van. 1921 óta nem voltak hasonló járványellenes intézkedések Törökországban. A járvány akkor egyedül Isztambulban 15 ezer ember, életét oltotta ki. A Balaton a Szigligeti-öbölben hullámzik a legerősebben A Balaton különböző pontjain felszedték a tavasszal kihelyezett műszereket. Ezek számot adnak a Balaton mozgásáról, a szelek irányáról, a lehullott csapadékról, a párolgásról, s a víztömeg lengéséről is. Az adatok szerint a tó vize csaknem folyami sebességgel áramlik a tihanyi szorosban. A tó egész vízkészletének lengése feltűnően napi: időnként 24 órás lengési ciklusokat mutat a víz. Az egyes térségekben félméteres vízszintkülönbségeket is ki lehet mutatni. Ez a tavaknál világviszonylatban rendkívül ritka. A műszerek arra is fényt derítettek, hogy a legmagasabb hullámok felső szintje elérheti a 180 centimétert is. A tó leghullámosabb területe a Szigligeti-öböl. A hullámzás Balatonlelle és Balatonszemes között erős parteróziót okoz.