Magyar Nemzet, 1995. szeptember (58. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-05 / 208. szám

16 Ma®arNe*n­Pt Vidéki Magyarország KEDD, 1995. szeptember 5. Pezseg-e a pártélet? A pártállam szétesését követően gomba mód elszaporod­tak a kisebb-nagyobb pártok, pártocskák, újabb és újabb nekiduráló zászlóbontások a hazai közéletben - majd’ száz­ötvenet jegyeztek be hivatalosan a bíróságok a rendszervál­tás kezdete óta - ám a meghatározó politikai erővonalak ki­alakulása még mindig nem tekinthető véglegesnek, s a poli­tológusok még gyötrelmes éveket jósolnak a hosszú távra szóló, életképes pártstruktúrák kialakulásához. Szeptember eleje a politikai szezon kezdetét is jelenti. Miközben új lendülettel becsöngetnek a parlamentben s a közvélemény figyelme ismét az országgyűlési csatározások­ra, szópárbajokra szegeződik, a vidéki pártszervezetek leg­inkább méla csendben, kisebb-nagyobb (ál)botrányok kö­zepette vívják mindennapi, sokszor a közönyösségbe fulla­dó küzdelmeiket a helyi hatalom birtoklásáért, a választó­polgárok kegyeinek elnyeréséért s mindenáron való meg­őrzéséért, a helyi élet alakításának jogáért. Tudósítóinkat arra kértük: annak járjanak utána az or­szág különböző részein, pezseg-e egyáltalán a pártélet, miként alakult a tavalyi választások óta az egyes politikai szervezetek taglétszáma, kinek hisznek még a falusi emberek, kire tudnak még hatni akcióikkal a pártok, kinek a mondandója nem ta­lált vajon süket fülekre a vidék lakossága körében. Somogy: állóvíz a zarándokhelyen Hókuszpókusz és csend Habár a Kaposvárott meg­rendezett május 7-i próbavá­lasztást egyes pártok hókuszpó­kusznak vagy tét nélküli játék­nak nevezték, a Munkáspárt pe­dig azért nem tekintette figye­lemre méltó akciónak, mert mint Thürmer Gyula mondotta, „a próbavoks végül is nem vál­totta le Horn Gyula kormá­nyát", a rendezvényt megelőző egy hét során politikai zarán­dokhely lett a megyeszékhely, s ez felpezsdítette a szunnyadozó politikai életet. Aztán augusz­tus elején Vajnai Attila, a Mun­káspárt alelnöke dobon követ a kaposvári politikai állóvízbe, ám mivel az alsóház jelleggel működő próbaparlamentre vo­natkozó javaslatát jobbról meg balról is éles támadás érte, hamvába holt az ötlet. Csipkerózsika-álmot alud­tak nyáron a pártok - mondta érdeklődésünkre a Fidesz me­gyei elnöke, aki ennek ellenére azt tartja a fiatal demokraták erényének, hogy a megyeszék­hely és Siófok, no meg jó né­hány kisebb önkormányzat elég sok fideszes polgármestere ve­zényletével érvényesíti akaratát a pártjuk. Az MDF háza táján sem sok történt a próbavoks óta, legfeljebb az okoz némi politikai izgalmat, hogy Tor­­gyán József után Orbán Viktor is hamarosan Kaposváron tár­gyal a Polgári Szövetség kibő­vítésének helyi lehetőségeiről. Miután a próbavoks ifjú választói körében az FKGP győzött és a „felnőtt választók körében” is tíz párt közül a má­sodik lett, Torgyán somogyi hí­vei büszkén viselik a fejfedőt. - Mivel sokan kétségbe vonják taglétszámunkat, most megszámoljuk, hányan is va­gyunk - hangoztatja Barkóczy Gellen képviselő, a kisgazdák megyei elnöke, aki szerint So­mogyban csaknem négyezer tagja van pártjuknak, ami több­szöröse az összes többi somo­gyi párt együttes létszámának. A szocialisták a kong­resszusi vitaanyag feldolgozá­sára készülődnek, s miközben nagy várakozással tekintenek a legmagasabb pártplénum elé, Kaposvárott békülni szeretné­nek az SZDSZ-szel, amellyel már az év elején felbontották helyi koalíciós frigyüket. A szabad demokraták viszont nem tudnak egyelőre a békülé­­si szándékról, így bár nem be­szélnek róla, kivárják, miként alakulnak „odafönn” a dolgok. Az ország legnagyobb vi­déki civil szervezete, a Somo­­gyért Egyesület - amely épp csak alulmaradt az MSZP-vel szemben a megyei közgyűlés elnöki címéért folyó verseny­ben - nem nyalogatja sebeit, ehelyett ott segít, ahol tud. Fel­emelte szavát a somogyi vas­utak megszüntetése ellen, akci­ót szervez víztisztító berende­zések vásárlására és maga is ajándékba ad harminc szűrőbe­rendezést. Mindezeken túl ösz­­töndíjat alapított az egyetemis­ták és főiskolások számára, se­gítendő őket a magas tandíjak s egyéb költségek viselésében. (gulyás) Üstökösből meteor a szegedi égbolton Politizálnak az egyesületek is Szegeden az idén szűnt meg s beolvadt az egyik kisgazda csoportosulásba­­ az egyetlen csongrádi székhelyű párt, a Nemzeti Kisgazda Párt. Egyik alapítója, de főleg mecénása a dúsgazdag földbirtokos és ügy­véd dr. Bába István szerint uni­kum jellegét annak köszönhette, hogy a többpártrendszer születé­sekor sem egyeztek a kisgazdák. Akkor még Torgyán József nem volt szűrén, de a különböző ha­talmi csoportosulásokat már fel lehetett fedezni. Néhány vezető egyet nem értése eredményezte a Tisza-parti központú párt létre­jöttét. Torgyán vezérsége kezde­tén szorgalmazta az egyesülést, de érdekes módon, az FKGP sze­gedi vezetői ,- mert bizonyára féltették a hatalmukat, attól tar­tottak, hogy a fúzióval a pozíció­kat is újra elosztják - mindent megtettek, hogy a beolvadás meghiúsuljon. Fénykorában a nemzetiek hatezer tagot számlál­tak és a helyhatósági választáson több kerületben képviselőjelöltet állítottak, ám nem jutottak be az önkormányzatba. Soraikban a módosabb gazdák tömörültek és a legradikálisabban sürgették a kárpótlást. Talán ha a mecénások nem fáradnak bele a hatalmi har­cokba, a nemzeti kisgazdapárt az agrártársadalom felső százezré­nek lehetett volna politikai gyűj­tőhelye. Felszívódását az a pró­zai körülmény okozta, hogy né­hány vezetőjének elment a kedve a közéleti szerepléstől. Amilyen üstökös volt a sze­gedi égbolton a nemzeti kisgaz­dapárt és vált kialvó meteorrá, olyan hirtelen szorított magának fontos helyet a Polgárosuló Sze­gedért Egyesület. Egy évvel az önkormányzati választások előtt jött létre és a 43 tagú önkormány­zati testületbe öt városatyát tu­dott beválasztani. Fényes karrier­nek tartják az eddigi pályafutást, hiszen a korábbi ciklusban a ha­talmi pozícióban lévő SZDSZ is csak hat képviselőhelyet szerzett magának. A Polgárosuló Szege­dért Egyesület magát nem tartja pártnak, de pártként viselkedik. Olyan civil szerveződésként hir­deti programját, amely általános várospolitikai célok elérésében mindenkit szövetségesének te­kint Felemelkedését nagyjából­­ annak köszönheti, hogy pártfo­gásba vette az egyik üzleti vállal­kozás, a háromezer munkahelyet teremtő Világ Utcájának prog­ramját Ez az elnevezés egy négymilliárd forintos beruházást takar, amely Szegedet Délkelet- Európa regionális kereskedelmi központjává avatja. Információ­ink szerint a PSZE-hez hasonló civil, pártba hajló csoportosulás megszervezését két társaság is tervezi. Nem lenne meglepetés, ha a következő önkormányzati választáson gazdasági program­jukkal helyet szereznének az ön­­kormányzatban. Szeged pártpolitikai palettája az idézett mozgalmakkal tér el az általános helyzettől. Mivel nin­csenek helyi közvélemény-kuta­tások, csak a legutóbbi választá­sok alapján érdemes feltérképez­ni az erőviszonyokat A déli me­gyében is az MSZP volt a győz­tes: hét országgyűlési választóke­rületből ötben nyertes, nyolc vá­rosban öt MSZP-s polgármester működik . Szeged Önkormány­zatában az MSZP vezetésével va­lósult meg a nagykoalíció. Polito­lógusok szerint a pártpolitika avatott színhelye a széles közvé­lemény számára az önkormány­zat, pontosabban a közgyűlés. A választópolgár előtt a pártpolitika a várospolitikai kérdésekben ho­zott döntéseknél válik plasztikus­sá, mert a pártok ügyek mellett állnak ki, városi ügyek miatt köt­nek állandó és alkalmi véd- és dacszövetséget, koalíciót. A sze­gedi kép némileg azért is külön­bözik az általánostól, mert a vá­lasztás idején MSZP-SZDSZ szövetség állt fenn, de a győze­lem után az SZDSZ lett a szocia­listák legélesebb ellenzéke. Ugyanis az SZDSZ a korábbi gazdasági alpolgármestert akarta székébe visszaültetni, ám ebbe nem mentek bele a szocialisták. Szinte valamennyi párt kö­zös óhaja, hogy belső életéről többet írjanak a helyi lapok. Az MSZP saját hetilapot indított Dél-Alföld címen, mert fontos­nak tartja politikai programja népszerűsítését Az MDF-nek volt egy időszaki kiadványa, de az utóbbi időben sehol sem látni. (halász) Léphaft Pál rajza Forró őszt jósolnak a nógrádi politikusok A Munkáspárt nyitni szeretne Nógrád lakossága a gazdasági prob­lémákkal, illetve azok következmé­nyeivel van leginkább elfoglalva, ezért közönyösen szemléli a kor­mánykoalíció elhúzódó vajúdását A helyi szabad demokraták a koalíció felbomlását nem fogadnák örömmel, bár kétségtelen, odaadó hívei sem voltak an­nak idején létrejöttének. S bár Nógrádban az SZDSZ ellenzékinek tekinthető, hiszen a megyei közgyűlésben a Polgári Szövetség­hez csatlakoztak - amelynek egyébként a kisgazdák is tagjai -, nem hiszik, hogy ez a modell országosan is követhető. A nógrádi SZDSZ soraiban sem növekedés, sem csökkenés nem tapasztalható, politizáló magjuk stabilnak tekinthető. A szocialisták az őszi kongresszusra készülnek s nagy várakozással figyelik az országos politikai eseményeket - tájékozta­tott Dóra Ottó, az MSZP salgótarjáni elnö­ke. Azon a véleményen vannak: a gazdasá­gi hangsúlyok erősítése a kormányzati munka hatékonyságának javítása érdeké­ben szükséges, s csak 10 százalékukban merül fel, hogy csupán helyet kívánnak csi­nálni újabb kádereknek, „tartalékjátékosok­nak” a H­orn-kabinetben. A kormányzó pár­tok esetleges szakításának nem örülnek Nógrádban, hiszen úgy vélik, 72 százalékos parlamenti többség birtokában stabilabb a munka, mint 54 százalékos homogén túl­súly mellett. Helyben apróbb ügyek kötik le a szocialisták figyelmét: országgyűlési kép­viselőik segítségével szeretnék elérni, hogy a felszámoláshoz érkezett Glasunion Kft. környezetében lévő lakások megfelelő táv­fűtési rendszerhez jussanak. Forró őszt jósol Becsó Zsolt, a megyei­közgyűlés fideszes alelnöke. Szerinte a pártjának változatlanul a Polgári Szövet­ségben a helye, a kisgazdákkal is jócskán csiszolható még a kapcsolat. Szerinte a szabad demokraták addig nem farolnak ki a koalícióból, amíg a nagy privatizációs tenderek le nem zajlanak. Kriston Péter, a Fidesz megyei választmányának elnöke szerint megingott Horn Gyula iránt a biza­lom, s egyedül Nagy Sándor képes össze­fogni a szocialistákat. Az MSZP ahhoz a ponthoz közeledik, amikor a pártelnöki és kormányfői feladatokat ketté kell választa­ni. A Fidesz népszerűsége növekszik: némi taglétszámcsökkenés ugyan érzékelhető volt a választások után, azonban oldódni kezd a passzivitás, sok az érdeklődő. A tisztújítás ugyan hátráltatja a KDNP megyei tagságának növekedését, de ennek ellenére havi tíz fővel bővül táboruk - nyi­latkozta Kovács Gábor, a megyei választ­mány elnöke, a megyegyűlés alelnöke. Egyetértenek országos elnökük, Gic­zy György véleményével, miszerint demokra­tikusabb lenne a parlamenti munka, ha ki­zárólag a szocialisták vennének részt a kormányzásban. Ennek ellenére nem zár­ják ki, hogy partnerek legyenek minden olyan párttal, amelynek fő célkitűzése az ország helyzetének javítása. Ehhez viszont nem feltétlenül kell koalíciós szerepkörre törekedniük. Nógrádban üdvözlik a nem­zeti tömörülés létrejöttét, ám a fejlemé­nyek döntik el, azonosak-e az érdekeik az alapítókkal. Az MDF egyelőre keresi a helyét a po­litikai palettán - vélekedett egy magát megnevezni nem kívánó politikus -, ám az látszik, hogy Nógrádban változatlanul az ellenzék meghatározó erejét képviselik. Közeledést sürgetnek a kisgazdák irányá­ba, annál is inkább, mert a megyei helyzet nem azonos az országéval. Nógrádban a szocialisták csak a Munkáspártban talál­tak szövetségest, ez pedig lehetetlenné teszi az együttműködést más pártok részéről. A demokrata fórum taglétszáma nem csök­kent számottevően a választásokat követő­en, s jelenleg erősödni látszik a párt. Uborkaszezonnak egyáltalán nem ne­vezhető az elmúlt nyár a Munkáspárt szem­szögéből, hiszen az alapszervezetek július­tól augusztusig a párt arculatával kapcsola­tos teendőket vitatták meg. Cserháti József megyei elnök szerint az új helyzetben új módon kell politizálniuk: nyitást határoztak el az értelmiség és a szakszervezetek felé, nem titkoltan annak érdekében, hogy kiszé­lesítsék tömegbázisukat. S a legfrissebb közvélemény-kutatások igazolják a párt vá­rakozásait. A folyamatos kormánykritika helyett a szakértői nyilatkozatokat helyezik előtérbe. Az önkormányzatok finanszírozá­sára kidolgozott Bokros-féle elképzelésre például Cserháti reagált elsőként, rámutatva annak jótékony hatására az elszegényedett önkormányzatok felzárkóztatásában. (németh) A Veszprém Gyarapodó ellenzék Veszprémben az utóbbi hó­napok politikai viharai a pártok létszámának változásában is éreztetik hatásukat Különösen az FKGP tagsága gyarapodik szembetűnően. Ez a falvakban, kisebb településeken nem is fel­tűnő, hiszen a legutóbbi választá­sokon innen került a megyei köz­gyűlésbe a nyolc kisgazda képvi­selő. Veszprém város liberális többségű önkormányzatában azonban egyetlen kisgazda sem nyert mandátumot, most viszont erősít a párt: az utóbbi hónapok­ban hetenként négy-öt fővel nő a tagok száma. Az új jelentkezők a polgári tagozatot erősítik, több közöttük az orvos, mérnök és pe­dagógus. Szintén új jelenség, hogy a MIÉP-tagok száma is gyarapodik, s egyre népesebbek rendezvényeik. Az MDF megyei szervezete is folyamatos lét­számnövekedést regisztrál. A pápai bejegyzésű Magyar Anyák Nemzeti Pártja sem kilé­pést, sem taglétszám-bővülést nem regisztrált Fontosnak tart­ják, hogy szövetséget alakítsanak ki más nemzeti pártokkal, így a Magyar Érdek Pártjával, a Ma­gyar Keresztény Mozgalommal és a Magyar Népjóléti Szövet­séggel. A két kormányzópárt megyei és városi tagnyilvántartá­sa nem mutat változást. (charta) Baranyában álmosító szürkeség A polgári kör különös története Ha színekkel kellene jelle­mezni a parlamenti pártok bara­nyai szervezeteinek közéleti ak­tivitását, nagy-nagy szürkeség borítaná el a palettát. Kevés poli­­tikai csoportosulás dicsekedhet erőteljes karakterrel. Óvatos po­­­­litizálás jellemzi az MDF, a KDNP, a Fidesz, de még az SZDSZ vezető köreit is, akik többnyire megelégszenek azzal, hogy a megyei és városi képvise­­lő-testületekben tevékenykedő tagjaik megvívják napi csatáikat A kisgazdák pedig változatlanul egy-egy háztáji botránnyal hív­ják fel magukra a figyelmet A nyilvánosság keveset tud a pártok belső életéről. Egyedül az MDF tart rendszeresen sajtó­tájékoztatókat, hogy egy-egy or­szágos vagy helyi kérdésről ki­fejtse álláspontját. Nagyobb po­litikai aktivitást főként az MSZP háza táján lehet érzékelni, de en­nek sajátos okai vannak. Neve­zetesen, hogy a pártok nem kö­vették a parlamenti mintát a ko­alíciós tárgyalások során, a sza­bad demokraták nem léptek frigyre a szocialistákkal, inkább a konzervatív-polgári tábort vá­lasztották, így az MSZP hiába gyűjtötte be a legtöbb mandátu­mot az őszi választásokon, a Munkáspárttal és néhány kisebb politikai csoportosulással szö­vetkezve ellenzékbe szorult mind a pécsi, mind a megyei ön­­kormányzatban. A pécsi polgár­­mestert a Fidesz, a megyei elnö­köt az SZDSZ adta, s a szabad demokratáké lett az egyik alpol­gármesteri poszt is. Az MDF- nek egy alpolgármesteri, a KDNP-nek és az FKGP-vel szö­vetkezett Polgári Kör Baranyá­ért Egyesületnek egy-egy alel­nöki szék jutott. Érthető módon a szocialis­ták igen nehezen tudták meg­emészteni, hogy kezdeti népsze­rűségük ellenére Baranyában, a szervezett munkásság egyik fel­legvárában, a másodhegedűs szerepét, kell játszaniuk. Külö­nösen fájdalmasan érintette őket a megyegyűlésben elszenvedett fiaskó, hiszen csaknem biztosra vették az előző ciklusban elnök­lő Szűcs József újraválasztását. De nyomozónak is becsületére váló ügybuzgalommal sikerült kikutatniuk, hogy az SZDSZ-es elnök nem tárta fel valamennyi vállalkozói tevékenységét. Ez az összeférhetetlenségi ügy nyitott utat a szocialistáknak a megyei közgyűlés vezető pozícióinak elnyeréséhez. Mindehhez azon­ban kellettek a kisgazdák­ is, akik ma már világosan látják: kígyót melengettek a keblükön, amikor választási szerződést kö­töttek a Polgári Kör Baranyáért Egyesülettel. Az FKGP megyei vezetőségének állásfoglalása és a polgári pártok aláírással szen­tesített koalíciós megállapodása ellenére ugyanis a rendkívüli el­nökválasztó közgyűlésen hatan „átszavaztak” a baloldalhoz, s ezzel hatalomra segítették az MSZP jelöltjét, Tóth Sándort Különös történet a polgári köré. Prominens képviselője, dr­. Kurucsai Csaba megyei alelnök egykoron az SZDSZ-ben kezdte politikai pályafutását Tavaly került sor a szakításra, s ekkor alapította meg civil mozgalmát a gazdag államigazgatási tapasz­talatokkal rendelkező Kurucsai. A polgári kör többnyire a helyü­ket kereső, egykori tanácsi dol­gozókból áll, akik közül jó néhá­­nyan annyira azonosultak az FKGP politikájával, hogy for­mális tagfelvételi kérelmet nyúj­tottak be. Az MSZP önbizalmán sokat javított a megyegyűlésben kiví­vott diadal, még ha nehéz lesz is megtartani a többséget a ki­egyensúlyozott képviseleti ará­nyok miatt. A pécsi közgyűlés­ben a baloldal változatlanul el­lenzékben van, de ha a kor­mányzó többség továbbra is olyan enerváltan lépeget előre, mint "az elmúllt­­fél évben, nem kizárt a szocialisták offenzívája a városházán sem. (havasi) Szabolcs: Sonkád az MSZP-é Nem szeretik a hirtelen irányt váltókat A helyi politikai struktúra nem tükrözi vissza a valóságos koalíciós viszonyokat és a nép­szerűséget Szabolcsben. Igaz, a megyei önkormányzati számará­nyokat tekintve és a nagyváro­sokban is az MSZP a vezető po­litikai erő, de a megyei közgyű­lésben hiába a legnagyobb frak­ció, nincs benne a vezető koalíci­óban. A kisebb településeken sem jellemző, hogy a szám­aránynak megfelelően vegyen részt a koalíciókban. A Torgyán József vezette kisgazdapártnak növekszik az ázsiója, különösen a hagyományos mezőgazdaság­ból élő falvakban. A volt kor­mánypártokat és a Fideszt a tra­dicionális termelők egyelőre még nem tüntetik ki bizalmuk­kal. A túl mérsékelt, illetve hirte­len irányt változtató pártokat nem túlzottan szeretik a válasz­tók a keleti végeken. A hat parla­menti párton kívül a Munkáspárt, a Szociáldemokrata, a Demokra­ta Párt működik, s az NDSZ-nek van még piciny sejtje. A többi párt nem jegyeztette be magát, bár vannak egyéni korteseik. Mátészalkán MDF, KDNP, kisgazda, Kisvárdán SZDSZ-es, Nyírbátorban szintén MDF-es többségű a helyi vezetés, s általá­ban a polgármester pártállása szerint szerveződtek. Sonkád vi­szont az országban az egyetlen olyan önkormányzat, amely ki­vétel nélkül MSZP-s, ez így volt már az elmúlt kormányzati cik­lusban is. A másik kuriózum a szocialisták már említett ellenzé­ke a megyei közgyűlésben. Az MSZP-tagok létszámában az utóbbi időben nem volt lényeges változás, az 1993-ban elért közel 1400-as taglétszám nem csök­kent. A palettáról hiányoznak a fiatalok és jellemzően a fizikai foglalkozásúak, a nyugdíjasok aránya több mint egyharmad. Az MDF-hez havonta többen lépnek be, a kalapját vevő viszont nem­igen akad, többnyire felsőfokú végzettségűek és középkorosztá­­lyúak, de sok a fiatal is közöttük. A KDNP megyei szervezete mintegy 2800 tagot számlál, va­lamivel kevesebbet, mint az elő­ző­­kormányzati ciklusban. Volt új belépőjük is, és­ szinte vala­mennyi foglalkozási ágat képvi­selik soraikban. Szép számmal akadnak fiatalok, de mégis a kö­zép-, illetve az idősebb korosz­tály dominál a tagok között. Az SZDSZ stabilnak számít, a kilépők száma elhanyagolható, a belépőké a koalíció megkötése óta közel százra növekedett. A statisztikai átlagnál több soraik­ban az értelmiségi s a társas vagy egyéni vállalkozók aránya; vi­szonylag nagy a jó szaktudással rendelkező szakmunkások szá­ma is. Nyíregyházán és a kisvá­rosokban található a bázisuk, jó­részt 30-50 év közöttiekből ver­buválódnak. A Munkáspártnak a választások óta növekedett a lét­száma, sok fiatal lépett be, na­gyobbrészt azonban fizikai mun­kásokból és idős párttagokból áll a tagság. Az aktív dolgozók szimpatizálnak, pártolják őket, de féltik az állásukat. Hagyomá­nyosan sokat segítenek a rászo­rulókon különféle akciókkal. A Fidesz - átjutva a 30-40 tag kilé­pése utáni traumán - jelenleg 30 szervezettel rendelkezik s közel négyszáz tagot tud felsorakoztat­ni: kivált tinédzsereket és hu­szonéveseket; diákok, fiatalabb értelmiségiek városon, fizikai foglalkozásúak inkább vidéken jellemzőbbek. (t. m. i.) Az oldalt összeállította: Kurcz Béla !

Next