Magyar Nemzet, 1995. szeptember (58. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-05 / 208. szám
16 Ma®arNe*nPt Vidéki Magyarország KEDD, 1995. szeptember 5. Pezseg-e a pártélet? A pártállam szétesését követően gomba mód elszaporodtak a kisebb-nagyobb pártok, pártocskák, újabb és újabb nekiduráló zászlóbontások a hazai közéletben - majd’ százötvenet jegyeztek be hivatalosan a bíróságok a rendszerváltás kezdete óta - ám a meghatározó politikai erővonalak kialakulása még mindig nem tekinthető véglegesnek, s a politológusok még gyötrelmes éveket jósolnak a hosszú távra szóló, életképes pártstruktúrák kialakulásához. Szeptember eleje a politikai szezon kezdetét is jelenti. Miközben új lendülettel becsöngetnek a parlamentben s a közvélemény figyelme ismét az országgyűlési csatározásokra, szópárbajokra szegeződik, a vidéki pártszervezetek leginkább méla csendben, kisebb-nagyobb (ál)botrányok közepette vívják mindennapi, sokszor a közönyösségbe fulladó küzdelmeiket a helyi hatalom birtoklásáért, a választópolgárok kegyeinek elnyeréséért s mindenáron való megőrzéséért, a helyi élet alakításának jogáért. Tudósítóinkat arra kértük: annak járjanak utána az ország különböző részein, pezseg-e egyáltalán a pártélet, miként alakult a tavalyi választások óta az egyes politikai szervezetek taglétszáma, kinek hisznek még a falusi emberek, kire tudnak még hatni akcióikkal a pártok, kinek a mondandója nem talált vajon süket fülekre a vidék lakossága körében. Somogy: állóvíz a zarándokhelyen Hókuszpókusz és csend Habár a Kaposvárott megrendezett május 7-i próbaválasztást egyes pártok hókuszpókusznak vagy tét nélküli játéknak nevezték, a Munkáspárt pedig azért nem tekintette figyelemre méltó akciónak, mert mint Thürmer Gyula mondotta, „a próbavoks végül is nem váltotta le Horn Gyula kormányát", a rendezvényt megelőző egy hét során politikai zarándokhely lett a megyeszékhely, s ez felpezsdítette a szunnyadozó politikai életet. Aztán augusztus elején Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke dobon követ a kaposvári politikai állóvízbe, ám mivel az alsóház jelleggel működő próbaparlamentre vonatkozó javaslatát jobbról meg balról is éles támadás érte, hamvába holt az ötlet. Csipkerózsika-álmot aludtak nyáron a pártok - mondta érdeklődésünkre a Fidesz megyei elnöke, aki ennek ellenére azt tartja a fiatal demokraták erényének, hogy a megyeszékhely és Siófok, no meg jó néhány kisebb önkormányzat elég sok fideszes polgármestere vezényletével érvényesíti akaratát a pártjuk. Az MDF háza táján sem sok történt a próbavoks óta, legfeljebb az okoz némi politikai izgalmat, hogy Torgyán József után Orbán Viktor is hamarosan Kaposváron tárgyal a Polgári Szövetség kibővítésének helyi lehetőségeiről. Miután a próbavoks ifjú választói körében az FKGP győzött és a „felnőtt választók körében” is tíz párt közül a második lett, Torgyán somogyi hívei büszkén viselik a fejfedőt. - Mivel sokan kétségbe vonják taglétszámunkat, most megszámoljuk, hányan is vagyunk - hangoztatja Barkóczy Gellen képviselő, a kisgazdák megyei elnöke, aki szerint Somogyban csaknem négyezer tagja van pártjuknak, ami többszöröse az összes többi somogyi párt együttes létszámának. A szocialisták a kongresszusi vitaanyag feldolgozására készülődnek, s miközben nagy várakozással tekintenek a legmagasabb pártplénum elé, Kaposvárott békülni szeretnének az SZDSZ-szel, amellyel már az év elején felbontották helyi koalíciós frigyüket. A szabad demokraták viszont nem tudnak egyelőre a békülési szándékról, így bár nem beszélnek róla, kivárják, miként alakulnak „odafönn” a dolgok. Az ország legnagyobb vidéki civil szervezete, a Somogyért Egyesület - amely épp csak alulmaradt az MSZP-vel szemben a megyei közgyűlés elnöki címéért folyó versenyben - nem nyalogatja sebeit, ehelyett ott segít, ahol tud. Felemelte szavát a somogyi vasutak megszüntetése ellen, akciót szervez víztisztító berendezések vásárlására és maga is ajándékba ad harminc szűrőberendezést. Mindezeken túl ösztöndíjat alapított az egyetemisták és főiskolások számára, segítendő őket a magas tandíjak s egyéb költségek viselésében. (gulyás) Üstökösből meteor a szegedi égbolton Politizálnak az egyesületek is Szegeden az idén szűnt meg s beolvadt az egyik kisgazda csoportosulásba az egyetlen csongrádi székhelyű párt, a Nemzeti Kisgazda Párt. Egyik alapítója, de főleg mecénása a dúsgazdag földbirtokos és ügyvéd dr. Bába István szerint unikum jellegét annak köszönhette, hogy a többpártrendszer születésekor sem egyeztek a kisgazdák. Akkor még Torgyán József nem volt szűrén, de a különböző hatalmi csoportosulásokat már fel lehetett fedezni. Néhány vezető egyet nem értése eredményezte a Tisza-parti központú párt létrejöttét. Torgyán vezérsége kezdetén szorgalmazta az egyesülést, de érdekes módon, az FKGP szegedi vezetői ,- mert bizonyára féltették a hatalmukat, attól tartottak, hogy a fúzióval a pozíciókat is újra elosztják - mindent megtettek, hogy a beolvadás meghiúsuljon. Fénykorában a nemzetiek hatezer tagot számláltak és a helyhatósági választáson több kerületben képviselőjelöltet állítottak, ám nem jutottak be az önkormányzatba. Soraikban a módosabb gazdák tömörültek és a legradikálisabban sürgették a kárpótlást. Talán ha a mecénások nem fáradnak bele a hatalmi harcokba, a nemzeti kisgazdapárt az agrártársadalom felső százezrének lehetett volna politikai gyűjtőhelye. Felszívódását az a prózai körülmény okozta, hogy néhány vezetőjének elment a kedve a közéleti szerepléstől. Amilyen üstökös volt a szegedi égbolton a nemzeti kisgazdapárt és vált kialvó meteorrá, olyan hirtelen szorított magának fontos helyet a Polgárosuló Szegedért Egyesület. Egy évvel az önkormányzati választások előtt jött létre és a 43 tagú önkormányzati testületbe öt városatyát tudott beválasztani. Fényes karriernek tartják az eddigi pályafutást, hiszen a korábbi ciklusban a hatalmi pozícióban lévő SZDSZ is csak hat képviselőhelyet szerzett magának. A Polgárosuló Szegedért Egyesület magát nem tartja pártnak, de pártként viselkedik. Olyan civil szerveződésként hirdeti programját, amely általános várospolitikai célok elérésében mindenkit szövetségesének tekint Felemelkedését nagyjából annak köszönheti, hogy pártfogásba vette az egyik üzleti vállalkozás, a háromezer munkahelyet teremtő Világ Utcájának programját Ez az elnevezés egy négymilliárd forintos beruházást takar, amely Szegedet Délkelet- Európa regionális kereskedelmi központjává avatja. Információink szerint a PSZE-hez hasonló civil, pártba hajló csoportosulás megszervezését két társaság is tervezi. Nem lenne meglepetés, ha a következő önkormányzati választáson gazdasági programjukkal helyet szereznének az önkormányzatban. Szeged pártpolitikai palettája az idézett mozgalmakkal tér el az általános helyzettől. Mivel nincsenek helyi közvélemény-kutatások, csak a legutóbbi választások alapján érdemes feltérképezni az erőviszonyokat A déli megyében is az MSZP volt a győztes: hét országgyűlési választókerületből ötben nyertes, nyolc városban öt MSZP-s polgármester működik . Szeged Önkormányzatában az MSZP vezetésével valósult meg a nagykoalíció. Politológusok szerint a pártpolitika avatott színhelye a széles közvélemény számára az önkormányzat, pontosabban a közgyűlés. A választópolgár előtt a pártpolitika a várospolitikai kérdésekben hozott döntéseknél válik plasztikussá, mert a pártok ügyek mellett állnak ki, városi ügyek miatt kötnek állandó és alkalmi véd- és dacszövetséget, koalíciót. A szegedi kép némileg azért is különbözik az általánostól, mert a választás idején MSZP-SZDSZ szövetség állt fenn, de a győzelem után az SZDSZ lett a szocialisták legélesebb ellenzéke. Ugyanis az SZDSZ a korábbi gazdasági alpolgármestert akarta székébe visszaültetni, ám ebbe nem mentek bele a szocialisták. Szinte valamennyi párt közös óhaja, hogy belső életéről többet írjanak a helyi lapok. Az MSZP saját hetilapot indított Dél-Alföld címen, mert fontosnak tartja politikai programja népszerűsítését Az MDF-nek volt egy időszaki kiadványa, de az utóbbi időben sehol sem látni. (halász) Léphaft Pál rajza Forró őszt jósolnak a nógrádi politikusok A Munkáspárt nyitni szeretne Nógrád lakossága a gazdasági problémákkal, illetve azok következményeivel van leginkább elfoglalva, ezért közönyösen szemléli a kormánykoalíció elhúzódó vajúdását A helyi szabad demokraták a koalíció felbomlását nem fogadnák örömmel, bár kétségtelen, odaadó hívei sem voltak annak idején létrejöttének. S bár Nógrádban az SZDSZ ellenzékinek tekinthető, hiszen a megyei közgyűlésben a Polgári Szövetséghez csatlakoztak - amelynek egyébként a kisgazdák is tagjai -, nem hiszik, hogy ez a modell országosan is követhető. A nógrádi SZDSZ soraiban sem növekedés, sem csökkenés nem tapasztalható, politizáló magjuk stabilnak tekinthető. A szocialisták az őszi kongresszusra készülnek s nagy várakozással figyelik az országos politikai eseményeket - tájékoztatott Dóra Ottó, az MSZP salgótarjáni elnöke. Azon a véleményen vannak: a gazdasági hangsúlyok erősítése a kormányzati munka hatékonyságának javítása érdekében szükséges, s csak 10 százalékukban merül fel, hogy csupán helyet kívánnak csinálni újabb kádereknek, „tartalékjátékosoknak” a Horn-kabinetben. A kormányzó pártok esetleges szakításának nem örülnek Nógrádban, hiszen úgy vélik, 72 százalékos parlamenti többség birtokában stabilabb a munka, mint 54 százalékos homogén túlsúly mellett. Helyben apróbb ügyek kötik le a szocialisták figyelmét: országgyűlési képviselőik segítségével szeretnék elérni, hogy a felszámoláshoz érkezett Glasunion Kft. környezetében lévő lakások megfelelő távfűtési rendszerhez jussanak. Forró őszt jósol Becsó Zsolt, a megyeiközgyűlés fideszes alelnöke. Szerinte a pártjának változatlanul a Polgári Szövetségben a helye, a kisgazdákkal is jócskán csiszolható még a kapcsolat. Szerinte a szabad demokraták addig nem farolnak ki a koalícióból, amíg a nagy privatizációs tenderek le nem zajlanak. Kriston Péter, a Fidesz megyei választmányának elnöke szerint megingott Horn Gyula iránt a bizalom, s egyedül Nagy Sándor képes összefogni a szocialistákat. Az MSZP ahhoz a ponthoz közeledik, amikor a pártelnöki és kormányfői feladatokat ketté kell választani. A Fidesz népszerűsége növekszik: némi taglétszámcsökkenés ugyan érzékelhető volt a választások után, azonban oldódni kezd a passzivitás, sok az érdeklődő. A tisztújítás ugyan hátráltatja a KDNP megyei tagságának növekedését, de ennek ellenére havi tíz fővel bővül táboruk - nyilatkozta Kovács Gábor, a megyei választmány elnöke, a megyegyűlés alelnöke. Egyetértenek országos elnökük, Giczy György véleményével, miszerint demokratikusabb lenne a parlamenti munka, ha kizárólag a szocialisták vennének részt a kormányzásban. Ennek ellenére nem zárják ki, hogy partnerek legyenek minden olyan párttal, amelynek fő célkitűzése az ország helyzetének javítása. Ehhez viszont nem feltétlenül kell koalíciós szerepkörre törekedniük. Nógrádban üdvözlik a nemzeti tömörülés létrejöttét, ám a fejlemények döntik el, azonosak-e az érdekeik az alapítókkal. Az MDF egyelőre keresi a helyét a politikai palettán - vélekedett egy magát megnevezni nem kívánó politikus -, ám az látszik, hogy Nógrádban változatlanul az ellenzék meghatározó erejét képviselik. Közeledést sürgetnek a kisgazdák irányába, annál is inkább, mert a megyei helyzet nem azonos az országéval. Nógrádban a szocialisták csak a Munkáspártban találtak szövetségest, ez pedig lehetetlenné teszi az együttműködést más pártok részéről. A demokrata fórum taglétszáma nem csökkent számottevően a választásokat követően, s jelenleg erősödni látszik a párt. Uborkaszezonnak egyáltalán nem nevezhető az elmúlt nyár a Munkáspárt szemszögéből, hiszen az alapszervezetek júliustól augusztusig a párt arculatával kapcsolatos teendőket vitatták meg. Cserháti József megyei elnök szerint az új helyzetben új módon kell politizálniuk: nyitást határoztak el az értelmiség és a szakszervezetek felé, nem titkoltan annak érdekében, hogy kiszélesítsék tömegbázisukat. S a legfrissebb közvélemény-kutatások igazolják a párt várakozásait. A folyamatos kormánykritika helyett a szakértői nyilatkozatokat helyezik előtérbe. Az önkormányzatok finanszírozására kidolgozott Bokros-féle elképzelésre például Cserháti reagált elsőként, rámutatva annak jótékony hatására az elszegényedett önkormányzatok felzárkóztatásában. (németh) A Veszprém Gyarapodó ellenzék Veszprémben az utóbbi hónapok politikai viharai a pártok létszámának változásában is éreztetik hatásukat Különösen az FKGP tagsága gyarapodik szembetűnően. Ez a falvakban, kisebb településeken nem is feltűnő, hiszen a legutóbbi választásokon innen került a megyei közgyűlésbe a nyolc kisgazda képviselő. Veszprém város liberális többségű önkormányzatában azonban egyetlen kisgazda sem nyert mandátumot, most viszont erősít a párt: az utóbbi hónapokban hetenként négy-öt fővel nő a tagok száma. Az új jelentkezők a polgári tagozatot erősítik, több közöttük az orvos, mérnök és pedagógus. Szintén új jelenség, hogy a MIÉP-tagok száma is gyarapodik, s egyre népesebbek rendezvényeik. Az MDF megyei szervezete is folyamatos létszámnövekedést regisztrál. A pápai bejegyzésű Magyar Anyák Nemzeti Pártja sem kilépést, sem taglétszám-bővülést nem regisztrált Fontosnak tartják, hogy szövetséget alakítsanak ki más nemzeti pártokkal, így a Magyar Érdek Pártjával, a Magyar Keresztény Mozgalommal és a Magyar Népjóléti Szövetséggel. A két kormányzópárt megyei és városi tagnyilvántartása nem mutat változást. (charta) Baranyában álmosító szürkeség A polgári kör különös története Ha színekkel kellene jellemezni a parlamenti pártok baranyai szervezeteinek közéleti aktivitását, nagy-nagy szürkeség borítaná el a palettát. Kevés politikai csoportosulás dicsekedhet erőteljes karakterrel. Óvatos politizálás jellemzi az MDF, a KDNP, a Fidesz, de még az SZDSZ vezető köreit is, akik többnyire megelégszenek azzal, hogy a megyei és városi képviselő-testületekben tevékenykedő tagjaik megvívják napi csatáikat A kisgazdák pedig változatlanul egy-egy háztáji botránnyal hívják fel magukra a figyelmet A nyilvánosság keveset tud a pártok belső életéről. Egyedül az MDF tart rendszeresen sajtótájékoztatókat, hogy egy-egy országos vagy helyi kérdésről kifejtse álláspontját. Nagyobb politikai aktivitást főként az MSZP háza táján lehet érzékelni, de ennek sajátos okai vannak. Nevezetesen, hogy a pártok nem követték a parlamenti mintát a koalíciós tárgyalások során, a szabad demokraták nem léptek frigyre a szocialistákkal, inkább a konzervatív-polgári tábort választották, így az MSZP hiába gyűjtötte be a legtöbb mandátumot az őszi választásokon, a Munkáspárttal és néhány kisebb politikai csoportosulással szövetkezve ellenzékbe szorult mind a pécsi, mind a megyei önkormányzatban. A pécsi polgármestert a Fidesz, a megyei elnököt az SZDSZ adta, s a szabad demokratáké lett az egyik alpolgármesteri poszt is. Az MDF- nek egy alpolgármesteri, a KDNP-nek és az FKGP-vel szövetkezett Polgári Kör Baranyáért Egyesületnek egy-egy alelnöki szék jutott. Érthető módon a szocialisták igen nehezen tudták megemészteni, hogy kezdeti népszerűségük ellenére Baranyában, a szervezett munkásság egyik fellegvárában, a másodhegedűs szerepét, kell játszaniuk. Különösen fájdalmasan érintette őket a megyegyűlésben elszenvedett fiaskó, hiszen csaknem biztosra vették az előző ciklusban elnöklő Szűcs József újraválasztását. De nyomozónak is becsületére váló ügybuzgalommal sikerült kikutatniuk, hogy az SZDSZ-es elnök nem tárta fel valamennyi vállalkozói tevékenységét. Ez az összeférhetetlenségi ügy nyitott utat a szocialistáknak a megyei közgyűlés vezető pozícióinak elnyeréséhez. Mindehhez azonban kellettek a kisgazdák is, akik ma már világosan látják: kígyót melengettek a keblükön, amikor választási szerződést kötöttek a Polgári Kör Baranyáért Egyesülettel. Az FKGP megyei vezetőségének állásfoglalása és a polgári pártok aláírással szentesített koalíciós megállapodása ellenére ugyanis a rendkívüli elnökválasztó közgyűlésen hatan „átszavaztak” a baloldalhoz, s ezzel hatalomra segítették az MSZP jelöltjét, Tóth Sándort Különös történet a polgári köré. Prominens képviselője, dr. Kurucsai Csaba megyei alelnök egykoron az SZDSZ-ben kezdte politikai pályafutását Tavaly került sor a szakításra, s ekkor alapította meg civil mozgalmát a gazdag államigazgatási tapasztalatokkal rendelkező Kurucsai. A polgári kör többnyire a helyüket kereső, egykori tanácsi dolgozókból áll, akik közül jó néhányan annyira azonosultak az FKGP politikájával, hogy formális tagfelvételi kérelmet nyújtottak be. Az MSZP önbizalmán sokat javított a megyegyűlésben kivívott diadal, még ha nehéz lesz is megtartani a többséget a kiegyensúlyozott képviseleti arányok miatt. A pécsi közgyűlésben a baloldal változatlanul ellenzékben van, de ha a kormányzó többség továbbra is olyan enerváltan lépeget előre, mint "az elmúlltfél évben, nem kizárt a szocialisták offenzívája a városházán sem. (havasi) Szabolcs: Sonkád az MSZP-é Nem szeretik a hirtelen irányt váltókat A helyi politikai struktúra nem tükrözi vissza a valóságos koalíciós viszonyokat és a népszerűséget Szabolcsben. Igaz, a megyei önkormányzati számarányokat tekintve és a nagyvárosokban is az MSZP a vezető politikai erő, de a megyei közgyűlésben hiába a legnagyobb frakció, nincs benne a vezető koalícióban. A kisebb településeken sem jellemző, hogy a számaránynak megfelelően vegyen részt a koalíciókban. A Torgyán József vezette kisgazdapártnak növekszik az ázsiója, különösen a hagyományos mezőgazdaságból élő falvakban. A volt kormánypártokat és a Fideszt a tradicionális termelők egyelőre még nem tüntetik ki bizalmukkal. A túl mérsékelt, illetve hirtelen irányt változtató pártokat nem túlzottan szeretik a választók a keleti végeken. A hat parlamenti párton kívül a Munkáspárt, a Szociáldemokrata, a Demokrata Párt működik, s az NDSZ-nek van még piciny sejtje. A többi párt nem jegyeztette be magát, bár vannak egyéni korteseik. Mátészalkán MDF, KDNP, kisgazda, Kisvárdán SZDSZ-es, Nyírbátorban szintén MDF-es többségű a helyi vezetés, s általában a polgármester pártállása szerint szerveződtek. Sonkád viszont az országban az egyetlen olyan önkormányzat, amely kivétel nélkül MSZP-s, ez így volt már az elmúlt kormányzati ciklusban is. A másik kuriózum a szocialisták már említett ellenzéke a megyei közgyűlésben. Az MSZP-tagok létszámában az utóbbi időben nem volt lényeges változás, az 1993-ban elért közel 1400-as taglétszám nem csökkent. A palettáról hiányoznak a fiatalok és jellemzően a fizikai foglalkozásúak, a nyugdíjasok aránya több mint egyharmad. Az MDF-hez havonta többen lépnek be, a kalapját vevő viszont nemigen akad, többnyire felsőfokú végzettségűek és középkorosztályúak, de sok a fiatal is közöttük. A KDNP megyei szervezete mintegy 2800 tagot számlál, valamivel kevesebbet, mint az előzőkormányzati ciklusban. Volt új belépőjük is, és szinte valamennyi foglalkozási ágat képviselik soraikban. Szép számmal akadnak fiatalok, de mégis a közép-, illetve az idősebb korosztály dominál a tagok között. Az SZDSZ stabilnak számít, a kilépők száma elhanyagolható, a belépőké a koalíció megkötése óta közel százra növekedett. A statisztikai átlagnál több soraikban az értelmiségi s a társas vagy egyéni vállalkozók aránya; viszonylag nagy a jó szaktudással rendelkező szakmunkások száma is. Nyíregyházán és a kisvárosokban található a bázisuk, jórészt 30-50 év közöttiekből verbuválódnak. A Munkáspártnak a választások óta növekedett a létszáma, sok fiatal lépett be, nagyobbrészt azonban fizikai munkásokból és idős párttagokból áll a tagság. Az aktív dolgozók szimpatizálnak, pártolják őket, de féltik az állásukat. Hagyományosan sokat segítenek a rászorulókon különféle akciókkal. A Fidesz - átjutva a 30-40 tag kilépése utáni traumán - jelenleg 30 szervezettel rendelkezik s közel négyszáz tagot tud felsorakoztatni: kivált tinédzsereket és huszonéveseket; diákok, fiatalabb értelmiségiek városon, fizikai foglalkozásúak inkább vidéken jellemzőbbek. (t. m. i.) Az oldalt összeállította: Kurcz Béla !