Magyar Nemzet, 1995. szeptember (58. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-05 / 208. szám

KEDD, 1995. szeptember 5. Kultúra A MÁV-zenekar a középiskolásokra is gondol Lemondtak a Pesti Vigadóról... A MÁV Szimfonikus Zenekar vezetése tegnap tájékoztatta a sajtó képviselőit az együttes 1995/96-os évadjának programjá­ról, bérletsorozatairól, külföldi vendégsze­repléseiről. Kovács Géza igazgató elmond­ta, fájó szívvel vették tudomásul, hogy idén - tizenhárom év óta először - nem indíthat­tak bérletsorozatot a Pesti Vigadóban, mert a Művészeti és Szabadművelődési Alapít­vány csaknem négyszeresére emelte a te­rem bérleti díját (Egy koncertért négyszáz­­ezer forintot kértek.) Az alapítvány azzal indokolta döntését, hogy más rendezvé­nyekből az eddigieknél jóval nagyobb be­vételekhez jutnak. (A döntés nemcsak a MÁV-zenekart érinti súlyosan, hanem az egész magyar zenei életet, hiszen a Zene­­akadémia és a Budapest Kongresszusi Köz­pont mellett eddig az annak idején éppen e célra épült Pesti Vigadó volt a legtöbb hangverseny színhelye.) A MÁV-zenekar reméli, hogy a közönség nem pártol el tőle, követi az együttest a Zeneakadémiára is - idén mindkét sorozatukat, a Lukács Miklós­ét az Erdélyi Miklós-bérlet koncertjeit is itt rendezik. A Zeneakadémia viszont ötszáz­zal több vendéget tud befogadni. Ezt az öt­száz férőhelyet kedvezményes áron közép­­iskolásoknak ajánlják fel, a koncertek mű­soráról pedig ismertetőt adnak egy-egy „rendhagyó" énekóra keretében. Mindkét bérletsorozat gazdag műsort kínál. A nyolc-nyolc koncertet tartalmazó bérletek 1950,2500 vagy 3000 forintba ke­rülnek. Napijegyet már háromszázötven forintért is lehet kapni. Gál Tamás, a MÁV-zenekar vezető karmestere elmond­ta, hogy idén tizenhárom zenekari tag szó­listaként is pódiumra lép az együttes élén. Első bérleti hangversenyük szeptember 21 - én lesz, amelynek műsorán Bartók Tánc­szvitje és Beethoven III. szimfóniája mel­lett egy ritkán játszott mű. Frank Martin Concerto hét fúvós hangszerre, ütőkre és vonószenekarra című kompozíciója szerepel. Az évadban hallható lesz Petro­­vics Emil Fuvolaversenye, Puccini Le Vil­i című operájának koncertszerű előadása, Bach János­ passiója, Brahms g-moll zon­goranégyese - Schönberg zenekari átiratában - és R. Strauss Versenyműve klarinétra, fagottra és vonószenekarra. A zenekar élén barokk esten debütál karmes­terként Onczay Csaba gordonkaművész. Az 1995/96-os évadban Hamar Zsolt, a­­ karmesterverseny közönségdíjasa, Med­­veczky Ádám, Lukács Ervin, Kovács János, Török Géza, Hollerung Gábor, Kollár Im­re, Kocsis Zoltán és a Franciaországban élő Csaba Péter is karmestere lesz a MÁV Szimfonikusoknak. A szólisták között ta­láljuk Kováts Kolost, Baranyay Lászlót, Prunyi Ilonát, Jandó Jenőt, Ágoston And­rást, Csavlek Etelkát, Takács Tamarát. Az együttes külföldi fellépései közül ki­emelkedik a holland turné, melyen Mozart Requiemjét adják elő többek között az ams­­terdami Concertgebouw-ban. (devich) A MÁV-zenekar az 1995/96-os évadban mindkét bérletsorozatát a Zeneakadémián rendezi Hahn István könyve a jeruzsálemi héten A budapesti jeruzsálemi hét keretében mutatta be Raj Tamás főrabbi, a Makkabi Ki­adó­ Vezetője Hahn István A­ zsidó nép története című köny­vét. Kevesen­ tudják, hogy Hahn István (1914—1984) aka­démikus, az ókortudomány ki­váló művelője 1950-ig az Or­szágos Rabbiképző Intézet tör­ténelemprofesszora volt, és munkásságának ebben a kor­szakában született A zsidó nép története a babilóniai fogság­tól napjainkig című tankönyv is a Pesti Izraelita Hitközség megrendelésére. A keletkezés ideje - 1946 - rajta hagyta bélyegét a művön, mondta Raj Tamás, hiszen a holocaust után, Izrael állam létrejötte előtt, a gyász és a re­ménység között született a zsi­dóság történetének rövid bemis­­zázása. Raj Tamás szerint tan­könyvként sem lehetett sokáig használni a művet, sőt iparkod­tak elfelejteni­, de­ megmaradt, és máig sem írtak összefogot­­tabb munkát a zsidó nép múlt­járól. Hahn István négy nagy egységre osztja a művet: Az ősi földön, Idegenben, Emberi jo­gok felé, Beolvadás vagy újjá­születés. A függelékben a zsi­dó naptár, Palesztina vázlatos földrajza és a zsidó történet főbb eseményeinek időrendi táblázata szerepel. A Makkabi Kiadó a közel­jövőben megjelenteti Hahn Istvánnak a zsidó ünnepekről és népszokásokról írt köny­vét. A Makkabi kiadványai a kiadó judaikaboltjában (Bibli­cal Word Gallery, Budapest VII., Wesselényi utca 13.) vá­sárolhatók meg. (o. á.) mmmmmm mmmmmmim STARTING BUSINESS ENGLISH­ I MUNKAFÜZET 40/1.1 A Duna Televízióban szeptember 4-én este 10 órakor sugárzott angol­ nyelvlecke, a Starting Business Englishi anyagához kapcsolódó szavak,­­ kifejezések, feladatok.1 i Introducing yourself (1. rész)1 1 I. gyakoriak a bemutatkozáskor használt fontosabb kifejezések1 surname, family name családnév | first name, Christian name keresztnév1 Hello. I'm.. (XY) Jó napot kívánok,... XY vagyok1 1 Hello, my name is(XY) Jó napot kívánok a nevem,... XY.1 1 Pleased to meet you. Örülök, hogy találkoztunk*1 How do you do? örvendek! 1 Welcome (to...) Üdvözlöm (... -ben) ! 3. gyakorlati a vállalat osztályai, munkakörök V.1 company cég1 Marketing Department piacszervezési osztályI Heed of Administration az adminisztráció vezetőjeI Marketing Executive piacszervezési előadó 1 reception porta, recepció 1 4. gyakorlat: iroda berendezése I desk Íróasztali telephone telefon készütlékI fix machine telefax készülékI­­ in­tray a napi munka "tálcája"i I stationary cupboard irodaszertároló szekrényi 1 paper papír files dossziékI § pencils ceruzák § photocopier fénymásoló f 11 coffee machine kávéfőző 1 A következő mondak kezdésekkel idézze fel, mi található ■ filmen látott irodában!1 This is — and a... This is tha... 1 That is the... 1 That '• the..., where you can find 1 Here if the... I Over there is the... pi 1 A fenti szavak és mondatkezd­ések felhasználásával beszéljen saját irodájáról"­­ ! ­ Drágulnak a belépők Múzeumi ősz gyertyafénnyel Az asztalokon gyertya várta tegnap délután az újságírókat, a múzeumi sajtókávéház vendégeit a Magyar Nemzeti Galériában. Szó ami szó, a kiállítási - kulturális - évad kezdetén van mit ellenpontozni: a szomszéd­ban, az Országos Széchényi Könyvtárban éppen most emel­kedett kétezer forintra az éves tagsági díj s a Magyar Nemzeti Galériában is mostantól emelke­dett száz százalékkal a belépője­gyek ára. Igaz, a száz forint nem­zetközi mértékkel mérve még mindig nem sok, és az is örven­detes, hogy a jövőben a csopor­tos tárlatvezetések díját differen­ciáltan, a csoportok létszámától függően állapítják meg. A különböző múzeumok, kiállítási intézmények őszi programján egyelőre nem érző­dik erőteljesen a kultúrát is érin­tő restrikciós politika hatása, az is igaz azonban, hogy számos rendezvény előkészítését már hónapokkal, ezelőtt megkezd­ték, a kiadáscsökkentő intézke­dések pedig nyilván a bemuta­tókat kísérő, eddig is meglehe­tősen szerény tájékoztatókkal, katalógusokkal való további takarékoskodásban jelentkez­nek. Az új évad első nagy ren­dezvényére éppen ma este kerül sor a Műcsarnokban a Pittura Immediata című, a kortárs fes­tészeti törekvéseket bemutató, Grazból érkező vendégkiállítás megnyitásával. Egy nappal ké­sőbb a mai litván művészetet bemutató tárlat nyílik itt, pén­tektől pedig a Kölnben és Buda­pesten élő Kovács Attila festő­művész munkái is láthatók lesznek. Kiemelkedően fontos rendezvénynek ígérkezik az Iparművészeti Múzeumban szeptember 15-én megnyíló ka­nadai designbemutató is. (p. sz. e.) Nehezen akar véget érni a nyár a rá­dióban, kevés az új műsor, sok az ismét­lés. Nem kizárható az sem, hogy ezért nem is a nyarat, hanem a rádió fogyat­kozó pénzét kell okolni, a kényszerű ta­karékoskodás már elérte a műsorkészítő műhelyeket, egy-egy jobbnak ítélt, időszerű eseményhez nem kötődő ri­portnak, összeállításnak, dokumentum­nak többször is helyet találnak a szer­kesztők. Nem szerencsés azonban, ha ezek a megismételt műsorok a leghall­gatottabb adásidőre kerülnek, vasárnap kora délutánra például, amikorra illendő lenne friss anyaggal megörvendeztetni a hallgatót. Miközben a munkatársak egyik ré­sze azon fáradozik, hogy egészsége­sebb, stresszmentesebb életmódra tanít­sa az embereket (fogyókúrás tanácsokat és meditációt sugároznak), másik ré­szük meg éppenhogy a halál gondolatá­val barátkoztatja a polgárokat. Egy rá­kos beteg haldoklását kísérhettük végig két hete Ránki Júlia Kegyelmi állapot című műsorában. Tanúi lehettünk lelki­erejének, hallhattuk sorstársainak szóló biztató szavait, hogy azután mindazt a szép, erőt adó képet szétrombolja az utolsó időszakban készült hangfelvétel, amely arról tanúskodik, a betegség, a fájdalom legyőzi még a legnagyobb lel­kiérőt is, megtöri a tartást. Hogy mit akart üzenni a haldokló asszony és Rán­ki Júlia e műsorral? Kinek akart biztatás adni? Alighanem sokakat inkább rette­nettel, félelemmel töltött el ez a halálról folytatott helyszíni közvetítés, mert szembe kellett még az egészséges hall­gatóknak is néznie azzal, talán egyszer nekik, jóval gyengébbeknek, esendőb­beknek is meg kell birkózniuk a szenve­déssel. És vajon van-e joga az újságírónak közvetíteni a halálos ágy mellől? Több ezer vagy akár csak több száz ember elé tárni az utolsó, már öntudatlan, zavaros pillanatokat? Mikor nem érvényes már az engedély, mert aki megadta, nem ké­pes azt már sem visszavonni, sem pedig megerősíteni? Másfajta halálos kórral ismerked­hettünk meg szombaton este a kórterem adásában. Egy HIV-pozitív férfi mesél­te el Varga Ilona szerkesztőnek, mint vélekedik a betegségéről, milyen lélek­kel lehet és érdemes a vírussal megfer­­tőzötteknek viszonyulni egymáshoz, a külvilághoz, a kórházhoz, az őket gyó­gyítókhoz. A László Kórház az AIDS- esek menedékhelye. A betegség ellen ott folytatott harcról, valamint arról az emberségről, segítőkészségről és a bete­geket körülvevő szeretetről már sokan, sokfelé megemlékeztek. Tudjuk azt is, a fertőzöttek között mindig varnnak, akik, még jobb fizikai állapotban lévén, segí­tenek azokon, akik már a vég felé köze­lednek. Norbert, aki e rádióműsor riportala­nya volt, sok érdekes és sok ismert do­logról is beszámolt. Elmesélte, hogyan reagált a környezete a bejelentésre, ő is fertőzött, hogyan kellett és kell máig le­küzdeni a nehéz napok szomorúságát, szorongását, amelyből a kivezető út nem lehet más, csak a másik, a még ele­­settebb felkarolása, segítése. Norbert a HIV-pozitívok egyesületének is akti­vistája. Úgy véli, a jótékonysági ren­dezvények bevételei nem érik el azokat, akiknek az adakozók az adományokat valóban szánják, miközben vannak, akik jól megélnek belőlük. Talán lesz majd riporter, aki ennek a jelenségnek is utánajár. A rádiózásnak szomorú pillanatai azok, amikor a riporter vendége elé helyezi önmagát. A jó rádiós tudja, a műsornak nem róla kell szólnia, ezért csak annyit szerepel, amennyit illendő, amennyit éppen szükséges. Az elbiza­kodott pedig úgy vélheti, van ő is leg­alább olyan fontos, mint a meghívott, így gondolta ezt a Szuper-shote­s! című műsorban Vass István Zoltán is, amikor alig engedte szóhoz jutni vendé­gét, Nádas Györgyöt Sztárok és rajon­gók együtt, hirdette az adás alcíme. Csak­hogy egy ponton nehéz volt eldönteni, ki is a sztár. A riporter szerepelt, humoristát alakított, lejátszotta volna Nádast a pulpi­tusról, ha lett volna hozzá képessége. A hallgató persze hamar eldönthette, mégis­csak jó, hogy Nádas lett a humorista és Vass István Zoltánnak a sportriporteri karrier jutott. Nádas alighanem szeré­nyebb riporter lenne, ha ő hívná meg a stúdióba Vass István Zoltánt (kantin) Élet és halál között Magyar Nemzet 15 Évadnyitó a Nemzetiben és a Tháliában Rockosított Bánk bán és modern Robin Hood Még ebben a hónapban ki­írja a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium a Nemzeti Színház főrendezői posztjának betöltésére a pályázat újabb fordulóját - tartalmazza az a levél, melyet Fodor Gábor miniszter válaszul küldött a Nemzeti Színház társulatá­nak. A levelet Császár Angela olvasta fel a Nemzeti hétfői évadnyitó ülésén. A miniszter levelében örömét fejezi ki, hogy a színészek készségesen dolgoztak együtt Iglódi István főrendezővel, és ígéretet tett, hogy a társulat közalkalma­zotti tanácsának delegációja meghívót kap a pályázatok el­bírálására. A kiírás halasztá­sát levelében a miniszter a színházi holtszezonnal ma­gyarázta. Ablonczy László igazgató beszédében remé­nyét fejezte ki, hogy a főren­dező a társulat tagjai közül kerül ki. A színház élő lelkiisme­ret, és küldetése, hogy meg­mutassa a közönségnek, mi­lyen lehetne az életük - mondta az igazgató évadnyitó beszédében. A Nemzeti Szín­házat ért támadásokra az igazgató Toldy Ferenc 1841- ben született gondolatával vá­laszolt, aki az akkori Nemzeti Színház körüli hisztériát a fe­udális, antidemokratikus vi­szonyok következményének tekintette. A színház dolgozó­it ugyanakkor pontosságra és igényességre szólította fel Ablonczy László. Azt a mi­nisztériumi felvetést, hogy a Nemzeti Színház időlegesen működjön, az igazgató képte­lenségnek minősítette, hang­súlyozva a színház történeti folytonosságát, öröklött hiva­tását. Sütő András legújabb da­rabját," a Balkáni gerlét' - egyetértésben a szerzővel - komoly műhelymunkával ké­szítik elő a jövő szeptemberi bemutatóra - mondta az igaz­gató. Elmarad továbbá két vendégjáték. Az eszékit a há­ború, a­ moszkvai Kőműves Kelemen-előadást a feszült politikai légkör miatt kény­szerültek lemondani. A tavasz végére megszületett ma­gyar-francia kulturális meg­állapodás alapján azonban jö­vő ősszel a Várszínházba láto­gat a Commedie Frangais, melynek főrendezője vállalta valamely francia klasszikus darab megrendezését Buda­pesten. A Nemzeti Színház a nagy sikerrel játszott My Fair Lady mellett idén Dale Wasser­­Alams-Mitch Leigh-Joe Dari­on musicaljét, a La Mancha lovagját mutatja be Iglódi Ist­ván rendezésében. Novem­berben Lengyel Menyhért Lenni vagy nem lenni című darabja, januárban Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője kerül színre. A Várszínházban az Othellóval folytatódik a Shakespeare-soroz és - a tra­gédiát Ivánka Csaba állítja színre. Szép Ernő Lila akácá­ban először mutatkozhat be Nagyváradi Erzsébet fősze­replőként a közönségnek. Csiky Gergely Nagymamájá­nak főszerepére Tolnay Klárit kérték fel. A refektóriumban Németh László Villámfénynél című művét, Spiró­ Másik Ahogy tesszük című játékát és Görgey Gábor Mikszáth Kál­mán különös házasságát mu­tatják be idén. A tervek között szerepel a csodaszarvasmonda zenés­­táncos-irodalmi feldolgozása, melyet a szegedi szabadtéri játékokkal közös produkció­ban vinnének színre a Nemze­ti Színház művészei. Benkő László zeneszerzővel megbe­szélések folynak a Bánk bán rockosításáról. Az évadnyitó ülésen a színház új, ifjú tagjai is bemu­tatkoztak. Még tavaly a társu­lat szavazatai alapján a szín­ház rendes tagja lett Szatmári Attila és Nagyváradi Erzsé­bet. A Nemzeti Színház új munkatársa Szlávik István díszlettervező, Zakar Ágnes rendezőasszisztens, továbbá a Várszínházban Szörényi Ist­ván műszaki vezető. Az igazgató a színház anya­gi helyzetéről elmondta, hogy ’96-ra a tavalyi év csökkentett költségvetését kényszerülnek előterjeszteni. Fizetésemelés " c’sáló“ ’5' “"szíészszakszervezet erélyes fellépésével lehetséges. A színészek anyagi helyzete to­vább romlik, hiszen egyre ke­vesebb lehetőségük van film- és szinkronszerepekre. A Várgalériában Harag György, Fábri Zoltán és Varga Mátyás díszletterveiből szeretnének kiállítást ren­dezni. Az évadnyitó végén kö­szöntötték a hetvenéves Rak­­sányi Gellértet, a hatvanéves Pathó Istvánt, Béres Ilonát, aki augusztus 1-jétől a Nem­zeti Színház örökös tagja. Hétfőn tartotta évadnyitó sajtótájékoztatóját az újjáala­kult Thália Színház is. Csiszár Imre igazgató elmondta: sze­retné, ha megszűnne az a köz­felfogás, mely szerint a Tháli­ában elvont, önmagáért folyó művészkedés folyik. Ezért családi színházi vállalkozás­ba­ kezdtek: olyan bemutató­kat és rendezvényeket szer­veznek, melyeken a kisgyer­mektől a nagyszülőkig az egész család szórakozást talál. Ennek jegyében szervezték meg a Thália-nyitást: szep­tember 10-én, vasárnap 10-től 19 óráig mindenki számára nyitva áll a színház. A nagy­színpadon 11 -kor és fél hatkor a Színészzenekar lép fel, a stú­dióban Baló Júlia, a színház háziasszonya bemutatja Klap­ka György Liliputi színházát. A családokat ingyenbüfé is várja. Az idei évadtól bevezetik a Thália-kártyát. A személyre szóló és egy évadra érvényes kártya ára ötszáz forint. A kártyatulajdonosoknak meg­küldik a Thália-újságot és ha­vonta a színház műsorát. A kártyatulajdonosok már dél­után háromtól vásárolhatnak jegyet az aznapi előadásra. További kedvezményt jelent, hogy a kártyával rendelkezők részt vehetnek a Baló Júlia ve­zette premiertalálkozón, me­lyet minden bemutató előtt egy-két héttel rendeznek meg. A színház felveszi a kap­csolatot a budapesti középis­kolákkal és a nyilvános főpró­bákra meghívást kapnak az egyetemek. A Thália a családoknak szeptemberben bemutatja a Gulliver Lilliputban című ze­nés játékot, februárban pedig Voskovec-Werrich modern Robin Hoodját, a Robin, a be­tyárt. Idén kerül színpadra Ödön von Horváth Figaro vá­lik című komédiája és Fejes Endre Rozsdatemetője. Ebben az évadban láthatja még a kö­zönség Moliére Tartuffe-jét és Mrozek Szerelem a Krímben című darabját. A Stúdiószín­padon Nagy András Alma, Osborne Redl, Ionesco A szé­kek és Ruzante Csapodár ma­dárka című darabjai kerülnek színre. A színház anyagi helyze­téről az igazgató elmondta: a költségvetési támogatás az üzemeltetésre és a bérekre elegendő csupán. Az előadá­sok költségeit a bevételből fe­dezik. Csiszár Imre arról is szólt, hogy nem halogatható tovább a Thália Színház re­konstrukciója. Idén az erre a célra fordítandó összeg kike­rült a költségvetésből, így a felújítást a jövő évadra terve­zik. Erre az időszakra a szín­háznak meg kell találnia a megfelelő épületet, ahol re­pertoárját tovább játszhatja. (sólyom)

Next