Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Megünnepelte a kormány a kerítést • A menedékjogi kérelmek szinte mindegyikét elutasítják a magyarországi hivatalok VÉG MÁRTON Hamarosan újra építkezés kezdődhet a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal debreceni befogadóállomásánál. A Köz­­beszerzési Értesítőből kiderült ugyanis, hogy a hivatal 89,5 millió forint értékben kötött szerződést a Négyen 2002 Mérnö­ki Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel ivó­víz- és szennyvízcsatorna-, valamint gáz- és hőenergia-ellátás kialakítására. A me­nekülttábort még 2015 végén, tehát a válság kellős közepén zárták be, ráadásul az uniótól kapott felújítási támogatásból 121 millió forintot vissza kellett fizetni. A terület nem teljesen üres, apartmano­kat alakítottak ki családoknak, tavasszal a rendőrség is használta oktatásra és ki­­­­képzésre. A Migráns Szolidaritás csoport szerint az egykori szovjet laktanya terü­letén működő táborban a feltételek jóval rosszabbak voltak, mint Bicskén (ahova a menedékkérőket végül tovább szállítot­ták), vélhetően azért, mert a debreceni tábor épületeit évtizedek óta nem újítot­ták fel, és az általános higiéniai feltételek is nagyon szegényesnek tűntek. Migráns tehát nem érkezik Debrecen­be (sem), a kormány viszont éppen teg­nap ünnepelte a magyar-szerb zöldha­tár lezárásának második évfordulóját a röszkei határátkelőhelyen.­­ A két éve a magyar határ védelmében hozott intéz­kedésekre továbbra is szükség van, ezek­nek tulajdonítható, hogy radikálisan csökkent az illegálisan és ellenőrizetle­nül Magyarországra lépők száma - jelen­tette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint jelentősen mérséklődött a nyomás is: mindössze 2217 menedék­jog iránti kérelem érkezett az idén július végéig, ezek közül 922 afgán, 464 iraki és 403 szír állampolgártól származik. A kérelmek száma tavaly ilyenkor 24 ezer volt. Persze nem sok jóval kecsegtet a menekültek számára egy magyarországi eljárás, hiszen idén eddig mindössze 61 embert ismertek el menekültnek a hiva­talok, 2503 ügy végére pedig az „Eluta­sítva” pecsét került (ezek egy része tava­lyi ügy). Nem véletlen, hogy még kedden úgy fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a magyar-szerb határövezetben tett útja után, hogy a tranzitzónában tartózkodók nem távoz­hatnak az eljárás végéig, továbbá csak kevesen kapják meg a menedékstátust. Kifejtette: túl kevés ember jut be napon­ta Magyarországra, hogy benyújthassa a menedékkérelmet, holott menedéket keresni nem bűncselekmény. Kovács Zoltán a 2015. szeptemberi röszkei zavargásra úgy emlékezett, hogy „több száz felfegyverzett migráns támadt a röszkei közúti átkelőnél a magyar ha­tárt védő rendőrökre”. Az ellenzék sze­rint azonban rendőri brutalitás és túlka­pások is bőven történtek, amiben gye­rekek, nők és újságírók is megsérültek. Bakondi György miniszterelnöki főta­nácsadó úgy vélte, aki a kerítést támad­ja, amellett foglal állást, hogy ellenőrizet­lenül nagy tömegek lépjenek az ország területére. Szerinte a tiltott határátlépé­sek számának csökkenése a balkáni útvo­nal lezárása és az uniós-török megállapo­dás mellett mindenekelőtt a magyar ha­tárőrizet sikerének köszönhető. Az ellenzék részéről Molnár Zsolt (MSZP) országgyűlési képviselő is le­ment tegnap Röszkére, ahol kifejtette: „A kormány nem teheti kockára a ma­gyar nemzet sorsát, uniós tagságát azzal, hogy nem hajtja végre az Európai Bíró­ság döntését.” Szerinte szó sincs felülről nyitott kvótáról, korlátlan számú mene­kült befogadásáról. Magyarországnak csupán 1294 menekültügyi eljárást kelle­ne lefolytatnia. Többször is hangsúlyoz­ta, amíg a biztonsági helyzet ilyen, a ke­rítés állni fog, arra és a határ védelmére szükség is van. ► menedékjogi kérelem érkezett a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalhoz idén július végéig A kerítés egy szakasza Ásotthalom közelében. A kormány megerősítette: a határ védelmére szükség van fotó: béres attila A * * Politico: Nyerésre áll Orbán Viktor Brüsszelben • A magyar kormányfő migrációval kapcsolatos véleményét többen is átvették az EU-ban HÍRÖSSZEFOGLALÓ Orbán Viktort sokan szidják az Európai Unióban bevándorlóellenes retoriká­ja, a határkerítés felépítése és a mene­kültügyi kvóták elutasítása miatt, köze­lebbről nézve azonban világosan látha­tó, hogy a magyar kormányfő nyerésre áll a migrációs vitában - írta pénteken megjelent cikkében a Politico.eu brüsz­­szeli hírportál. A lap rámutatott, hogy az uniós vezetők többsége az utób­bi időben átvette a magyar álláspont egyes elemeit. Ebből jutott arra a kö­vetkeztetésre a cikk szerzője, hogy „bár ezt Brüsszelben senki nem akarja han­gosan kimondani, de Orbán nyerésre áll a migrációs vitában”. Mint írta, az EU vezetőinek szavaiból és tetteiből az látszik, hogy a migrációs válság 2015-ös csúcspontja után valahogy Orbán néző­pontja érvényesült, amely a bevándor­lás akadályozását részesíti előnyben az érkezők integrációjával szemben. A híroldal példaként említette, hogy Orbán követelése a szigorúbb ha­tárellenőrzésről visszaköszönt az Eu­rópai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker minapi évértékelő beszédében, amelynek egyébként - mint írták - több olyan része is volt, amelyet akár egy az egyben a magyar kormányfő is elmond­hatott volna. Bár Magyarország és Szlo­vákia elvesztette a kvótapert az Európai Bíróságon, a tények azt mutatják, hogy az Európai Unió Tanácsa csak üres jo­gi győzelmet aratott - emelte ki a Poli­tico. Az Európai Unió sok energiát fek­tetett a szolidaritás hangsúlyozásába, egyes tagállami kormányok intézkedé­sei ugyanakkor tökéletesen illeszked­nek Orbán Viktor régóta hangoztatott megoldási javaslatába, miszerint egye­bek mellett szigorítani kell a határellen­őrzést és fel kell lépni a Földközi-ten­geren tevékenykedő nem kormányzati szervezetek ellen. Egyes uniós tisztségviselők szerint bizonyos területe­ken a magyar megközelítés a józan észt képviseli A cikkben megjegyzik, az is vitathatat­­ lan, hogy Emmanuel Macron francia ál­ lamfő részben átvette Orbán álláspontját azzal, hogy nemrég befogadóközpontok felállítását szorgalmazta Csádban és Ni­gerben. Mint írták, nem kell feltétlenül meglepődni a vita súlypontjának eltoló­dásán, miután Európa láthatta, milyen súlyos politikai következményekkel járt Angela Merkel német kancellár számára, hogy 2015 szeptemberében megnyitotta országa határait a menekültek előtt. A Politico által megkérdezett uniós tisztségviselők szerint bizonyos területe­ken a magyar megközelítés egyszerűen a józan észt képviseli, az EU vezetése en­nek ellenére továbbra is elkötelezett a nyitottság politikája, a legális bevándor­lási csatornák kialakítása mellett. Ugyan­akkor egyikük szerint az Orbánnal való látszólagos egyetértés mindössze ideig­lenes. - Nem az számít, hogy egyetér­­tünk-e Orbánnal. Először meg kell mu­tatnunk, hogy ellenőrzésünk alatt áll a helyzet, utána pedig kidolgozhatjuk a bevándorlóáradat kezelésének jobb módjait - nyilatkozta név nélkül az uniós diplomata a brüsszeli hírportálnak. Hallott erről? Téves az a hazánkról alkotott kép, amely szerint szívtelenek lennénk. RÉTVÁRI BENCE, AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁRA A MAGYAR HÍRLAPNAK ADOTT INTERJÚJÁBAN 2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Magyar Nemzet 2013 óta nem repültek a MI-24-esek Simicskó nem beszél a régi szovjet helikopterek felújításáról Nem nyilvános információnak nevezte Simicskó István honvédelmi minisz­ter a honvédség 2013 óta nem használt Mi-24-es harci helikoptereinek fel­újításával kapcsolatos kérdéseket. Demeter Márta LMP-s parlamenti kép­viselő egyebek közt arról kérdezte a minisztert, milyen okokból döntöt-­t­tek a szovjet gyártmányú gépek felújítása mellett. Megírtuk: a kormány tízmilliárd forintot szán a Mi-24-esek nagyjavítására, amelyet nagy va­­­­lószínűséggel az eredeti (szovjet) gyártói jogokat öröklő Vertoleti Rosszii orosz cég végezhet majd el. Demeter Márta azon kérdésére, hogy Vlagyi­mir Putyin orosz elnök idei budapesti tárgyalásain felvetődött-e a honvéd­ség más haditechnikai eszközeinek modernizációja, Simicskó István annyit közölt: az ország védelmi képességeit érintő kérdések nem képezték részét a tárgyalásoknak. Simicskó nem válaszolt arra sem, hogy a magyar Gripen vadász­gépek balesetei után alakult vizsgálóbizottság ajánlásait végrehajtották-e. (MN) D­­ Gyurcsány nélkül nincs együttműködés MOLNÁR RICHÁRD A potenciális kormányellenes tüntető­ket akarhatja elriasztani Budapesttől a Fidesz a forró ősz emlegetésével, de a Demokratikus Koalíció (DK) nem látja jeleit a jövendő utcai zavargásoknak - mondta a párt elnöke. Gyurcsány Ferenc egy budapesti háttérbeszélgetésen, ame­lyen elsősorban a választási kampány és az ellenzéki együttműködés kérdései ke­rültek szóba. A volt kormányfő szerint a parlamenti választást érdemben nem befolyásolhatják az Európai Unió esetle­ges büntetőintézkedései a kvótaperben hozott ítélet után, csak ritkulhat a leve­gő a magyar kormány körül. Gyurcsány Ferenc elmondta, jó han­gulatú konzultáció zajlik az ellenzéki pártok és politikusok között a választási együttműködésről. Csak két kivétel van: a Momentummal csak Juhász Péternek, az Együtt elnökének van némi kapcso­lata, de még ő sem tudja, pontosan mi zajlik a pártban, és kivel lehet érdemben tárgyalni. A másik kivétel Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Gyur­csány szerint rajta kívül mindenkivel le­het normálisan beszélni a szocialisták közül, de Botka koncepciója nem köny­­nyíti meg a tárgyalást. E szerint az MSZP csak akkor működne együtt a DK-val az egyéni választókerületekben, ha Gyur­csány Ferenc nem szerepel a DK orszá­gos listáján. Erre azonban a belső párt­szavazáson nemet mondott a szavazó tagság 90 százaléka, így arra a felvetés­re is, hogy Gyurcsány egy biztos balolda­li győzelemmel kecsegtető egyéni válasz­tókörzetben indulhasson a listás szerep­lésről való lemondásért cserébe.­­ Botka politikai álláspontja szemben áll a DK elvi álláspontjával. Nem mond­hatják meg kívülről a DK-nak, hogyan döntsön egy kérdésben - szögezte le a volt kormányfő, aki azonban nem zár­ta ki, hogy egyéni választókörzetben is induljon. A DK pedig csak akkor tár­gyal az egyéni jelöltek koordinált indu­lásáról, ha az mind a 106 választókerü­letre vonatkozik. Molnár Csaba, a DK al­­elnöke hozzátette: legutóbb Tóth József, Angyalföld szocialista polgármestere ke­reste meg azzal, hogy tárgyaljanak a 18 budapesti választókerületről. Tóthot az MSZP országos választási bizottsága je­lölte ki arra, hogy koordinálja a párt bu­dapesti kampányát. Gyurcsány Ferenc megjegyezte: a je­lenlegi választási rendszerben bárki sze­rezhet kétharmados parlamenti több­­s­­éget, de ellenzéki együttműködés nél­kül biztos a Fidesz kétharmada. Szerinte elég lenne, ha az LMP, a Momentum és a Jobbik a választás előtti utolsó pillanat­ban mégis az ellenzéki együttműködést választaná a szükséges számú választó­­kerületekben, így akár egyharmados ki­sebbségbe szorulhatna a Fidesz. GYURCSÁNY FERENC: Nem mondhatják meg kívülről a DK- nak, hogyan dönt­sön egy kérdésben

Next